Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-14 / 163. szám

r AZ MÙP BACSKISKUNMEGYEI PAkTBIZOTTSÁGÁNAK LAPS A Vili, ÉVFOLYAM. 163. SZÁM Jra ß(f fillér 1953 JULIUS 14, KEDD A MAI SZAMBAÍN Németország Kommunista Pártja parasztgyülést tar» tott Nürnbergben. — A budapesti párták; ivaértekezlet határozata. — Kelebia bizakodó, tervezgető dolgozói között, — Szautcr Pál tört az élre a bajai járás kombájnvezetöinek versenyében. — A városföldi állami gazdaság e'küdte az első két vagon idei termései búzát a budapesti Gizeila-malomba. — Fö dmüvesszővetke- zeteink eilátőüzemei javítsák meg a dolgozók ellátását. V y Gyorsítsuk meg a cséplést! Felszólalások a budapesti pártaktívaértekezlefen Nagy Imre elvtárs beszéde Ezekben a napokban mező- gazdaságunk dolgozóira a leg­szebb, de egyben a iegfelelős- ségteljesebb munka elvégzése vár: a gazdag termés betakarí­tása. Ezt a nagy feladatot úgy kell elvégezni, hogy minél gyor­sabban odakerüljön a dolgozók asztalára az új kenyér. A tava­lyinál jóval nagyobb termést ágy kell betakarítani, hogy áb­rái semmi sem vesszen kárba, nanem minden szem gabona, ninden kalász hazánkat erősít- ie, dolgozó népünk mindennapi Kenyerét tegye bőségesebbé. —- Ezekben a napokban tehát még fokozottabban kell mindannyi- inknak érezni a felelősséget a lolgozó nép kenyeréért. Hatalmas feladat hárul ebben à munkában gépállomásainkra, hiszen soha ennyi gép nem dol­gozott a megye területén, mint most. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek gabona- töldjein szép számmal dolgoz­nak a kombájnok, amelyek el is csépelik a gabonát, több csép­lőgép búg az idén megyénkben, mint tavaly. Tehát a tavalyihoz viszonyít­va, sokkal jobb technikai felté­telek mellett folyik a cséplés. .Számos jó példa igazolja, hogy cséplőgépkezelőink, cséplőmun­kásaink egy része alaposan ki­használja a kedvező lehetősége­ket és erejét megfeszítve dol­gozik. A rémi Killián termelő- szövetkezetben Józsefházi Ist­ván július 10-én munkacsapatá­val 214 mázsát csépelt el és ez- cel jóval túlteljesítette napi ter­vét. ‘ Ezek a jó eredmények azon­ban nem általánosak. Számos hiba akadályozza a cséplés meg­felelő, jó menetét. Elsősorban lassan megy a hordás megye- szerte. Sok cséplőgép azért nem tud megindulni, mert késik a gabona bshordása, asztagolása. Ezen a téren a tanácsokra vár komoly feladat, hogy az elma­radt helyeken jobb szervezéssel, az igaerő tervszerűbb kihaszná­lásával meggyorsítsák ezt a munkát. Másik fontos akadályozója a cséplésnek egyes gépállomásve- eetők hanyagsága, nem megfe­lelő ellenőrzése. A borotai gép­állomásról például próba nélkül engedték ki az egyik cséplőgé­pet és ezért alig indult meg a cséplés, már le is állt műszaki hiba miatt. Lajosmizsén az egyik cséplőgép egy napig állt, mert a főszíjat »elfelejtették« ki­vinni. A bajai gépállomás egyik cséplőgépe rosszul tisztította a magot, ezért négy termelőnél új­ból el kellett csépelnie. Ezek a példák azt igazolják, hogy egyes gépállomásunk ve­zetői nem érzik a kellő felelős­íéget a kenyércsata sikeréért. A cséplés ilyen okokból történő akadozása miatt joggal hábo­rodnak fel egyes termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok. Ezt igazolják azok a le­velek is, amelyek naponta ér­keznek szerkesztőségünkbe. — Mándity József arról írt, hogy a bugaci Béke termelőcsoportban a jakabszállási gépállomás csép­lőgépe 3—4 órai munka után leállt és még július 10-én sem dolgozott, pedig az árpa és a rozs már több, mint egy hét óta asztagban áll. Mándity elvtárs jogosan veti fel, hogy »ahhoz, hogy az új kormányprogrammot egész dolgozó népünk eredmé­nyesen élvezze is, szükséges, hogy a termelési tervet, köztük a cséplési tervet is, maradékta­lanul teljesítsük. Ehhez pedig nagyobb felelősség, nagyobb fe­gyelem szükséges«. Hlipalla Pál keceli tanácselnök így ír levelé­ben: »A kiskőrösi gépállomásról az előcsépléshcz négy cséplőgép érkezett július első napjaiban községünkbe. Az első beindulás során azonban azt kellett ta­pasztalni, hogy a gépek lelkiis­meretlen, hanyag előkészítés miatt sorozatosan leállnak. Egy­mástól órát vesz igénybe a javí­tás és helyreállítás. Mi lesz a cséplés idején, ha 14 géppel in­dulunk és ilyen gyakori üzemza­varok lesznek? A beosztott csép- Ifmunkások el vannak kesered­ve, mert a sok üzemzavar aka­dályozza munkájukat, nem tud­nak keresni. Végül ki vállal fe­lelősséget azért, hogy beadási tervünket nem tudjuk a vállal: határidőre: augusztus 15-re tel­jesíteni?« Vannak ezenkívül egyéb hi­bák, amelyek akadályozzák a eséplést. A tiszakecskei gépállo­más egyik cséplőgépe egy napig állt, mert nem volt elegendő cséplőmunkás. A dunavecsei gépállomás cséplőgépei Szalk- szentmártonon azért nem tudtak megindulni, mert a kisipari ter­melőszövetkezet késett, a má­zsák kijavításával. Ezeknek a hiányosságoknak, amelyek a gépkihasználásnál, a szükséges munkaerő biztosításá­nál és a munkaidő teljes kihasz­nálásánál mutatkoznak, azonnal, késedelem nélkül véget kell ''et­ui. A cséplés gyors elvégzése egész népünk érdeke: ettől függ az idei gabonabegyüjtési terv mielőbbi teljesítése, ami elen­gedhetetlen a dolgozók jó élel­mezéséhez, népgazdaságunk fej­lesztéséhez, a kitűzőit tervfel­adatok megvalósításához. A gyors munka dolgozó parasztja­inknak is érdeke, minői előbb veget ér a csáplés, annál előbb teljesítheti törvényes kötelezett- sőgét: a beadást és viheti sza­badpiacra terményét. Falusi ve­zetőinknek, gépállomásaink igaz­gatóinak tehát felelőssegie.ie-x’bü munkával kell megteremteni az új programra megvalósításának feltételét: a jó munkát és terv- teljesítést, Elvtársak! Rákosi elvtárs beszámolója, amellyel teljes mértékben egyet­értek, világos választ ad mind­azokra a kérdésekre, amelyek pártunk Központi Vezetőségének határozatával kapcsolatban párt­tagságunk körében felmerültek. Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozata, az a változás, amely gazdaságpolitikánkban történt, a dolgozó nép, elsősor­ban a munkásosztály életszínvo­nalának, valamint szociális és kulturális szükségletei fokozot­tabb kielégítésének nagyszerű célkitűzéseit szolgálja. Azt, hogy a szocialista iparosítás útján úgy haladjunk előre a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, el­sősorban a szocialista építés de­rékhada, a munkásosztály élet- színvonalának szüntelen javulá­sával járjon, hogy valóban ér­vényre jusson az a jelszó, hogy u legfőbb érték az ember. Ez a gazdaságpolitika szorosabbra fű­zi kapcsolatainkat a néppel, a munkásosztállyal, növeli a pár: befolyását és erejét. Ez a gazda­ságpolitika, amelynek útjait Központi Vezetőségünk határo­zata jelölte ki, pártunk és orszá­gunk erejének kiapadhatatlan forrása. A Központi Vezetőség határo­zata megvetette alapjait az igazi kollektív pártvezetésnek, nagy tépést tett előre a bírálat és ön­bírálat bolsevik módszereinek kifejlesztése, a belső pártdemo­krácia érvényesülése terén is. A Központi Vezetőség határo­zata megszilárdította a pártveze­tés egységét, amelybe nem ver­het éket sem belső, sem külső ellenség, amely szilárdabb, mint valaha és amelyre jobban vigyá­zunk, mint a szemünk fényére. (Hosszantartó, lelkes taps.) A Központi Vezetőség határo­zata világosan kijelölte szá­munkra azokat az elveket, ame­lyek a hibák kiküszöbölésével lehetővé teszik széles fronton, az egész dolgozó néppel való előre­nyomulást a szocializmus felé. A Központi Vezetőség határo­zatának nagy jelentősége van párttagságunk ideológiai egysé­gének kikovácsolása terén is, inert fejlődésünk jelenlegi sza- icaszára világosan kijelölte a marxizmus-leninizmus tanításai­nak a mi viszonyainkra való al­kalmazását. A határozat elmé­lyült, alapos feldolgozása elosz­lat minden kételyt atekintetben, hogy elére megyünk-e, vagy visszafelé, hogy gazdaságpoliti­kánk nem a kapitalizmus, ha­nem a szocializmus számára rak­ja le az alapokat. A Központi Vezetőség határo­zata az eddiginél sokkal széle- stDb alapokra fekteti a munkás- paraszt szövetséget, megszilár­dítja a középparasztsághoz való viszonyunkat és ezzel biztosabt alapra helyezi népi demokratikus lendszerünket. A Központi Vezetőség határo­zata iránytű a kormány számá­ra, amelynek ma egy hete a parlamentben ismertetett pro- grammja, irányelveiben és gya­korlati megvalósításában egy­aránt, pártunk Központi Veze­tőségének határozatán nyugszik Pártunk hatalmas, Legyőzhetet­len erejének megingathatatlan szilárd alapját a pártszerű kol­lektív vezetés, a munkásosztály- lyal való összeforrottság, a dol­gozó nép széles tömegeivel való legszorosabb kapcsolat és a marxizmus-leninizmus tanításai icépezik. Ezzel magyarázható, nogy pártunk a legviharosabb időkben is szilárdan megállta a helyét, kitűzött célját mindig megvalósította, népünket, mun Kásosztályunkkal az élén, győ zelemről győzelemre vezette. — Nem fér hozzá kétség, hogy a most előttünk álló hatalmas fel­adatokat is sikerrel megoldjuk. Elvtársak ! Annak, hogy pártunk az új feladatokat is győzelemre viszi, legbiztosabb záloga azok a nagy­szerű eredmények, azok a ra­gyogó sikerek, amiket pártunk immár harmincöt esztendős fennállása alatt kivívott. A Horthy-reakció és a fasiz­mus sötét esztendeiben, áldoza­tos harcokban a munkásosztály élén, a mi dicső pártunk mu­tatta népünknek a felszabadulás útján. A mi pártunk volt az, amely összeforrva a néppel, hős munkásosztályunk élén meg­döntötte a kizsákmányoló úri osztályok uralmát és minden ha­talmat a dolgozó nép kezébe tett. A nagybirtokrendszert pártunk irányításával zúztuk szét és for­dítottuk ki sarkaiból a régi feu­dális, burzsoá Magyarországot. A népnyúzó nagytőkések kisa­játításával, a gyárak, a bankok és a nagykereskedelem államo­sításával a kapitalizmusra meg­semmisítő csapást mértünk or­szágunkban. Ki szabta meg a feladatot, ki irányította a harcot, ki vitte győzelemre dolgozó né­pünket a kapitalizmus ellen? A mi pártunk. Elsöpörve a nép el­lenségeit, a mi pártunk harcai nyomán lett valóban miénk az ország, amelyet magunknak épí­tünk. A bűnös fasiszta háború­ban összeomlott ország romjain pártunk bontakoztatta ki mun­kásosztályunk, egész dolgozo né­pünk alkotó erőit, tűzte ki az ország újjáépítésének nagyszerű feladatát. A párt öntött erőt és önbizalmat dolgozó népünkbe. A háborút követő gazdasági rom­lás és infláció nyomorúságából a párt vezette rá az országot 8 gazdasági felemelkedés, a jobb élet útjára, melyen haladva el­űztük népünktől a munkanélkü­liség rémét és vele a sötét ké­ny érgondot. A munkát tettük meg új, épülő társadalmunk szi­lárd alapjává. Átmeneti nehézségek vagy hi­bák néha elhalványítják nagy­szerű vívmányainkat, pedig mennyi munka, mennyi fáradság és verejték, mennyi érték vau ezekben a nagyszerű alkotások­ban, amelyek mind-mind a dol­gozó népé. Jobban meg kell be­csülnünk elért eredményeinket, annál is inkább, mert enélkül <i hibák felismerése és helyrehozá­sa sem haladhat jó úton, Elvtársak! Alig egy hete ismertettük az ország színe előtt gazdaságpoUti- kánk célkitűzéseit és azokat a lendszabályokat, amiket Köz­ponti Vezetőségünk határozata kijelölt, és végrehajtásukra már­is megtörténtek az intézkedé­sek. Kétszer ad, ki gyorsan ad, mondja a közmondás. És pártunk Politikai Bizottságának határo­zatai alapján a minisztertanács már kiadta a rendeletet a be­gyűjtési hátralékok miatt a pa ­rasztságra és termelőszövetkeze­tekre kivetett kártérítések eltöi- lésére, a termelőszövetkezetei; esedékessé vált adósságainak csökkentésére, az ingyenes állat­orvosi szolgálat bevezetésére. — Megjelent a beadási hátralékok törlésére vonatkozó rendelkezés, amelynek értelmében mindazok­nak — legyenek egyénileg dol­gozó parasztok vagy termelőszö­vetkezetek — akik folyó évi be­adásukat teljesítik, beadási hát­ralékukat törölni kell. Holnap megjelenik a rendelet, amely a termelőszövetkezetek, valamint az I., II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok és tagjaik beadási kötelezettségét minden beadásra előírt termék­nél 10 százalékkal csökkenti az­zal, hogy aki a szövetkezetből kilép, a kedvezményt visszatérí­teni tartozik. Ez a kedvezmény azonnal hatályba lép és nagy se­gítséget jelent a termelőszövet­kezetek gazdasági megerősödésé­hez, termelésük fejlesztéséhez és tagjaik jólétének emeléséhez. A már kiadott rendelkezések­kel egyidejűleg a miniszterta­nács utasította a földművelés­ügyi minisztert, hogy az önkén­tesség elvének szigorú betartása érdekében dolgozza ki és két héten belül terjessze a minisz­tertanács elé a gazdasági év vé­gén, októberben, a termelőszö­vetkezetekből való kilépést sza­bályozó rendelettervezetet, mely pontosan és részletesen körülírja a kilépés feltételeit és módoza­tait. Az igazságügyminiszter is uta­sítást kapott a minisztertanács­tól, hogy sürgősen dolgozzon ki törvényjavaslatot az amnesztiá­ra, továbbá készítse el az inter­nálás intézményének megszünte­tésére vonatkozó jogszabályt és a kitelepítettek letelepedését sza­bályozó végrehajtási utasítás: azzal, hogy a minisztertanács még július hóban kiadhassa a megfelelő utasításokat és hozzá­kezdhessen a gyakorlati végre­hajtásához. A kormány és a párt tehát nem késlekedik. Egymást köve­tik az intézkedések, amelyek pontosan meghatározzák a rend­szabályok végrehajtását, azok idejét és módját. Minden intéz­kedés és rendszabály gyakorlati megvalósításánál ezekhez az uta ­sításokhoz kell tartania magát mindenkinek, úgy egyénileg dol­gozó parasztságunknak, mint termelőszövetkezeteink tagságá­nak, úgy a kulákoknak, mint a kitelepítetteknek. Ezeknek az utasításoknak az alapján hajt­ják végre a kormány által meg­határozott rendszabályokat ha­lóságaink, igazságügyi szerveink, rendőrségünk és helyi tanácsa­ink. Az ellenség megpróbál ezzel szemben türelmetlenséget szíta­ni, arra igyekszik rávenni nem egy helyen a termelőszövetkeze­tek tagjait, hogy nem október» ben, nem a gazdasági év végén, hanem most lépjenek ki a szö­vetkezetből. Megfeledkeznek ar-

Next

/
Thumbnails
Contents