Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

fejlesztéséhez szükséges befekte­tések nagyarányú csökkenéséhez vezetett. A kulákok ellen általánossá vált túlzó rendszabályok is elő­segítették, hogy az államnak ev- ről-évre mind nagyobb gondol okozott az úgynevezett tartalék földek hasznosítása, amelyek gazdálkodás bizonytalansága es a nehéz termelési viszonyok kő vetkeztében műveletlenül ma­radtak. —! Mindezek alapján a kor­mány elsőrendű és sürgős fel­adatának tekinti a mezőgazdasá­gi termelés biztonságának meg­teremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk szá­mára biztosítsa a nyugodt muri- ka minden lehetőségét, hogy el oszlassa kételyeit a parasztgaz­daságoknak termelőszövetkeze. tekbe való kényszerítése tekinte­tében, a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelő­szövetkezeti mozgalom lassítását és az önkéntesség szigorú betar­tása érdekében lehetővé lúgja tenni, hogy azok a termelőszö­vetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdái kodáshoz, mert ott vélik megta­lálni boldogulásukat, a gazdaság! év végén kiléphessenek a ter­melőszövetkezetekből. Ezen túl­menően engedélyezni fogja olyan termelőszövetkezetek feloszlását ahol a tagság többsége azt kí­vánja. Ugyanakkor a kormány továbbra is messzemenő támo­gatásban részesíti a termelőszö­vetkezeteket, kölcsönökkel és be­ruházásokkal hozzájárul gazdái kodásuk fejlesztéséhez, tagjai­nak boldogulásához, mert meg­győződése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a legjár- hntóbb útja, A kormány engedélyezni kí­vánja a földek szabad bérbeadá­sát és bérbevételét is. Azok pe­dig, akik az államnak korábban felajánlott és most tartalékföld­ként kezelt ingatlanaikat műve­lésre saját kezelésbe kívánják venni, földjüket visszakaphatják és megműveléséhez vetőmag- kölcsönt és gépi munkát is biz­tosít az állam. Azoknak, akik tartalékföldet kívánnak bérelni, kedvezményes feltételek mellett, a mostani egy év helyett öt évi időtartamra adja haszonbérbe az állam, A kormány tervezett intézke­dései alkalmasak arra, hogy si­keresen megvalósítsuk gazdaság- politikánk egyik legfontosabb célkitűzését mezőgazdasági ter­melésünk felvirágoztatását. Meg győződésem, hogy őszinte törek­vésünk a parasztság iegmesz- szebbmenő helyeslésével és Iá mogatásával találkozik. A kor­mány, amely nem habozik le vonni múlt hibáinak tanulságait és bátran * felszámolja azokat messzemenően felkarolva pa rasztségunk ügyét, erre joggal számít is. Gazdasági életünk más terüle­tén is szüksége mutatkozik an­nak, hogy a kormány változtas­son az eddigi gazdaságpolitikán Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is kiterjesztet te a maga gazdasági tevékeny­ségét, ahol a magánkezdeménye­zésnek s vállalkozásnak még ko­moly szerepe lehet és elősegíthe­ti a lakosság szükségleteinek fo kozottabb kielégítését. Ez a te­rület a kiskereskedelem és a kisipar. Bár a kisipari szövetke­zetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudják pó­tolni a kisipari termelés terén mutatkozó hiányt. Ez arra kész­teti a kormányt, hogy helyt ad Jon a magánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosul­taknak a törvényes előíráson alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges felté­teleket, az áruellátást, hitelt, stb. Feltétlenül fejleszteni, élénkíteni kell a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagymennyiségű iparcikk, más­részt a bő termés következtében jelentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre, Népgazdaságunk fejlesztésé­nek, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a Jegmagasztosabb cél ja, A szocializmus építésénél egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja, — a lakosság, elsősorba, az ipari munkásság életszínvona­lának emelése, anyagi, kulturá­lis és szociális helyzetének al- iandó javítása. Ezt kell tennünk egész népgazdasági tervezésünk és fejlesztésünk központi kérdé sévé, E téren komoly mulasztá­sokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekinteteben Ezt célozzák a tervezett rend­szabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítsé­gével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosztály és a la­kosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben es iparcikkek­ben emelkedjék. A bő termés nagyszerű kilátásai messzeme nőén elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyítik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást s rajta keresz­tül a munkások és alkalmazot­tak, általában a bérből és fize­tésből élők reálbérének emelését. Tisztelt Országgyűlés! Uj gazdaságpolitikánk alapel­ve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése»- A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drá­gaságot. A gazdag termés beta­karításával, az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növeke­désével, lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcik­kek ma még magas árai csök­kentésének. E téren a kormány­zat nem késlekedik. Számos idénycikk árát máris az 1951. évi árszint alá szorítottuk. Biztosí­tottuk, hogy a legfontosabb élel­miszerekből, lisztből, cukorból, húsból, zsírból az új termés be­takarításáig is nagyobb mennyi­ségek kerüljenek forgalomba. A nagyobb mérvű javulás és ár­csökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos ipa-, cikk árát, mint ismeretes, már július elsejével 15—30 százalék­kal csökkentettük és gondoskod­tunk röla, hogy nagy választék­ban, bőségesen álljanak a lakos­ság rendelkezésére. — Ezek és hasonló intézkedé­sek mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjaví tására határozta el magát és. hogy nem áll meg az ígéretnél hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fog juk a lakosság fogyasztását szol gáló ipari termékek és élelmi szerek gyártását is. Az év hát­ralévő részében hatvan millió forinttal fogjuk növelni az üzem élelmezési, valamint egészség­ügyi feltételek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizsgálni a Munka Törvényköny­vének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint munkásokkal és alkalmazottak­kal szemben használt fegyelme­zési eszközt. Feltétlenül érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyv munkavé­delemre vonatkozó előírásainak a törvényesen előírt védőberen­dezések biztosításának és a vé­dőételek, védőruházat feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésük­nek megfelelően használják fel. A dolgozók munkaerejének fo­kozottabb megóvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolat­lan és helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mel­lett megfelelő intézkedésekkel biztosítani fogjuk a dolgozók számára munkautáni szabadide­jük kihasználását, Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami tá­mogatással 1954-ben az 1953. évi 23 ezer új lakással szemben 40 ezer új lakást fogunk építem. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász saját ház és a kislakásépítési akciót. Budapes­ten, elsősorban a munkáskerüle­tekben» két év alatt ki kell ta­tarozni valamennyi közületi la kóházat és gondoskodni kell a házak folyamatos karbantartásá­ról. A lakóházak és lakások ta­tarozásának meggyorsítása érde­kében a lakbérekből befolyt ősz- szegnek negyven százalékát kell felhasználni, ami kétszerannyi, mint 1952-ben volt. Folytathat­nám a megvalósítandó intézke­dések hosszú sorát, amik a vá­rosi lakosság, elsősorban az ipar; munkásság élet- és munkaviszo­nyainak megjavítását eredmé­nyezik. A falusi lakosság életviszonya­in is messzemenően könnyíteni fogunk. A már említett nagyará­nyú termelési segítségen tűimé nőén az állategészségügy megja­vítására ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást, ami a jelentékeny anyagi megtakarítás mellett — amit ez a parasztság­nak jelent — az állattenyésztés fejlesztésére is serkentőleg hat Nem is kétséges, hogy ezt az in­tézkedést parasztságunk öröm­mel üdvözli. Megszüntetjük a szerződéses termeltetés kötelező, vagy kényszer jellegét és jelen­tős kedvezményekkel, nagyobb mennyiségű ipari termék jutta­tásával olyan feltételeket állapí­tunk meg, amelyek parasztsá­gunk számáia vonzóvá és elő­nyössé teszik a szerződéses ter­meltetést. A falu áruellátásának, növekvő szükségletek minél jobb kielégítésének biztosítása éidekében a SZÖVOSZ-nak je­lentősen növelnie kell a íöldtnü- vesszövetkezetek áruellátását, a parasztság ízlésének és igényei­nek megfelelő választékban és minőségben. Felül fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az ál lammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős ré­szét, valamint a beadási kötele­zettség nem teljesítése miatt az egyéni gazdálkodókra és terme­lőszövetkezetekre nem mindig igazságosan kivetett kártérítés összegét, együttesen mintegy 600 millió forintot el fogjuk engedni. A begyűjtési rendszert egy- erűsíteni fogjuk. Amit a Ma­gyar Függetlenségi Népfront vá­lasztási felhívása megígért, va­lóra váltjuk. Az új begyűjtési rendszerben, amely a jövő évtől tép majd hatályba, a kivetéseket több évre állapítjuk meg, hogy u dolgozó parasztság biztonságú san gazdálkcidhasson, pontosan és jó előre ismerje kötelezettsé­geit, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse. Egyéni parasz*ságunk és ter­melőszövetkezeteink hathatós megsegítése, valamint a tavalyi sú yos aszály okozta nehézségeit mielőbbi sikeres leküzdése érde­kében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hátrajé kát, akik folyó évi kenyér- és tak’arinánygabonabeadási köte­lezettségüknek határidőre eleget tesznek. Tisztelt Országgyűlés! Az említett intézkedések vilá­gosan bizonyítják, hogy a kor­mány nem szűkkeblű, hogy segítőkészsége a legmesszebb­menő. Ahhoz sem fór kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország színe előtt vállalt feladatokat pontosan és maradéktalanul végrehajtjuk, Ígéreteinket valóra váltjuk, ami­ről a magyar nép az elmúlt évek során annyiszor meggyőződd tett. Ez a tiszta lelkiismeret jogosítja fel a kormányt arra, hogy a parasztságtól, egyéni és szövetkezeti termelőktől egy­aránt elvárja, sót megkövetelje, hogy az állammal szem­ben fennálló begyűjtési és adó­kötelezettségeiknek pontosan és teljes mértékben elegat (tegye­nek. Ennek tudatában kell egyéni gazdáknak és termelő­szövetkezeteknek állampolgári kötelességüket teljesíteni. Erre kötelezi őket a törvény Is, amelynek betartásán a kormány őrködni fog. Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az.ál­lam, az ország érdekében semmi­bevevésével, a törvények meg­szegésével válaszolna, A törvé­nyesség betartása, amire a kor­mány hatékony intézkedéseket foganatos!ti nemcsak agt jeleníti. hogy az álam éberen őrködjön azon, hogy csorba ne essen a pa­rasztság jogain, hanem azt is; hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségeit úgy a begyűjtés, mint az adófizetés terén. Aki viszont beadási köte ezettségé- nek becsülettel ejeget tett; semmiféle pó kivetéssel nem ter­helhető. Ez törvény és aki ez ellen vét, aki a parasztságra örvényes kötelezettségein 'túl­menő terheket ró, a legszigo­rúbban büntetni fogjuk. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk két fő ter; melési ága, az ipar és a mezö-J gazdaság mellé, amely az or­szág két nagy, egymással szo­rosan együttmükölö osztályá­nak, a munkásságnak és a pa-1 rasztságnak tevékenységi terü­lete, csal lakozik értelmiségünk; az ország szel emi és kulturális eletében betöltött nagy szerepé­vel. Sajnos még mindig előfordul, de a kormány elhalá­lozása ezen gyökeresen változ­tatni, hogy a szellemi munka éa al'.a.aban az értelmiség, különö­sen a régi értelmiség nem ré­szesül kellő megbecsülésben. Gyakran a bizalmatlanság légköre veszi körűi, aminek az­után mellőzés a vége, ugyanak­kor, amikor gazdasági, kuiturá- Is é3 tudományos életünk majd minden területén hiány van ta­pasztalt, felkészült értelmisé- iekben. Népgazdaságunk szo­cialista fejlődése tevékenysé­güknek rendkívül széles lehető­ségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmat; anság alapján, vagy indokolatlan tisztogatások során, nem egyszer a népi demo­kráciához méltatlan módon bán­nak jószándékú értelmiségeik­kel, megfosztják őket annak lehetőségétől, hogy tudásukat a maguk ezakterü étén hasznosít­sák az ország javára, A kor­mány erős kézzel végetvet az ilyenfajta helytelen és megen­gedhetetlen eljárásnak és eltö­kélt szándéka a jogos sérelme­ket orvosolni. Az értelmiségiek­nek népi demokráciánk meg­becsült tagjainak ke l lenniök és el kell foglajniok képessé­geiknek megfelelő megtisztelő nelyüket tevékenységük terüle­tén — legyenek tanárok, mérnökök; jogászok, orvosok, agronómusok, vagy mások. Min­denkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak na­gyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri világban. Ennek a megbecsülésnek Széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kel] jutni. A fiatal, új értelmiség kép­zése terén, oktatási rendsze­rünkben is megtalálható a túl­zás. óriási áldozatokkal való­sággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. Most ezen a téren íe sokkal szerényebbeknek kell lennünk. Ne építsünk légvára­kat. Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell for­dítani a népiskolákra, fokozni kell beruházásaikat, szaporítani kelj az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy miné] Jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magya­rok elemi oktatásának, amit eddig, — meg kell mondani — a főiskolai oktatás eltúlzása miatt, nagyon elhanyagoltunk, Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, a munkásnegyedek isko­láinak. Ez sokkal demokratiku­sabb iskolapo inka lesz. Nagyobb türeimességet kelj tanúsítani vallási kérdésekben, Megengedhetetlen e téren ad­minisztratív eszközök alkalma­zása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Admi­nisztratív vagy más kényszerítő eszközök alkalmazását a kor­mány elítéli és nem fogja tűrni. Tisztelt Országgyűlés! A kormány egész tevékenysé­gében az alkotmányban lerög­zített jogrend és törvényesség alapján áll. Népi demokratikus állami berendezésünk, gazdasá­gi és társadalmi életünk alapja tő, alapos munkát igényel. Az Országos Tervhivatal központi feladata, a kormány által meg­adott irányelvek alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvé­gezni, hogy népgazdaságunkat és elsősorban iparunkat zökkenő nélkül átállíthassuk és a terme­lés folyamatosságát, a tervek teljesítését öntudatos, fegyelme­zett munkával addig is biztosít­hassuk. Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanis nélkülözhe­tetlen feltétele mindazoknak a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitikai és az életszínvonal emelése térén megvalósítani kíván. A mező- gazdasági termelés fejlesztése sem lehetséges az ipari termelé­si tervek hiánytalan teljesítése nélkül. A kormány célkitűzései sikeres megvalósításának kulcsa tehát munkásosztályunk kezében van. Ez kétféle kötelezettséget Jelent, egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legna­gyobb figyelmet fordítsa a mun­kásosztály életszínvonala emelé­sének, továbbá anyagi, szociális és kulturális szükségletei maxi­mális kielégítésének. A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. Másrészt arra kötelezi i munkásosztályt, hogy a mun­kafegyelem megszilárdításával íatáridőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tenni becsülettel, odaadással. Tisztelt Országgyűlés! r— Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kormány előtt új feladatok állanak, a me­zőgazdaság. A már említett ala­csony és az összes beruházások­hoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházá­sok miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag, sem politikai­lag eléggé alá nem támasztott, túl gyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bi-1 eonytalanná tette, a mezőgazda- sági termelés fejlődése megakndt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt. Ebben nagy ré­sze volt a gyakori és nagyará­nyú tagosításoknak is, amelyek 6orán sok visszaélés, erőszakos­kodás fordult elő, ami joggal sértette parasztságunk igazság­érzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott ne­ki! Ismeretes, hogy mezőgazda- i sági termelésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, i melyeknek termelését az ország i nemcsak hogy nem nélkülözheti, i ellenkezőleg, országos érdek, ter- ' melésük fejlesztése úgy a föld- < művelés, mint az állattenyésztés i terén. A kormány elsőrendű fel- i adatának tekinti az egyéni gaz- í daságok termelésének felkarolá­sát, termelési és munkaeszkö- I lökkel, felszereléssel, műtrágyá- i val, nemesített vetőmaggal és az N agrotechnika más eszközeivel ‘ Való megsegítését. c — A kormány minden eszköz- * zel meg kívánja szilárdítani a 5 paraszti termelés és tulajdon 1 biztonságát. Ennek érdekében ^ már az idén megtiltja a szokásos £ őszi tagosítást, amely az önké- " nyes földbirtokcserével akadá-1 [" lyozta a föld gondos művelését " és csökkentette a gazdák terme- z lesi kedvét. * ! b — A mezőgazdasági termelés n kedvezőtlen alakulásához két- t( ségtelenül hozzájárult a túlhaj- j, tott termelőszövetkezeti mozga- j, lom, a termelőszövetkezetek l; számszerű fejlesztésének elsie- a‘ tett üteme, ami odavezetett, u hogy a megalakult termelőszö- a; vetkezetek egy része, a szüksé- t( ges feltételek hiánya miatt, nem p tudott gazdaságilag és szerveze- tileg megerősödni. A termelőszö- vetkezeti mozgalom elsietett ki- n. fejlesztésének legsúlyosabb kö- /etkezménye azonban az volt, rogy a dolgozó parasztság köré- | len különösen az előfordult túl­iapások, az önkéntesség elvének negsértése komoly nyugtalansá­[ot keltett, zavarta a nyugodt I ve ermelőmunkát és a gazdálkodás1 ál

Next

/
Thumbnails
Contents