Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
a szocialista törvényesség:, az alkotmányban lefektetett állampolgár! jogoknak és kövességeknek, Népköztársaságunk törvényeinek szigorú betartása, A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvényesség biztosítása terén Is nagy és fe'elösség'eljes feladatok várnak. Államhatalmi szerveink feladata és köte’essége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán ás sérthetetlenségén. Ezekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép Kötelezettségeinek teljesítését, hanem az is, hogy a haza minden polgára szabadon élhessen törvényben biztosított jogaival.. Dolgozó népünk ezt méltán elvárhatja Saját államától. De igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellően érvényre a népi demokratikus államelmélet és kormányzás a apelve — a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző területén, hanem saját állami tevékenységük terén és hatáskörében sem tudták úgy biztosítani a törvényesség szigorú betartását, ahogy azt a népi demokratikus állam és a nép érdekei feltétlenül megkövete ik. — A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, a széleskörben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a kulálUista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaé éseik, valamint egyéb zaklatások, sértettéit a lakosság igazságér'zetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szerveink, valamint helyi tanácsaink kapcsolatát. — Súlyos és jogos kifogás alá esik a hivatalinkban, közintézményeinkben tűrhetetlen, durva, rideg és lelketlen magatartás, ahogyan ügyes-bajos dolgaikat intéző egyszerű polgárokkal egyes bürokraták bánnak. Ezek még a különben helyes igazságos és törvényes intézkedéseket is úgy hajtják végre, hogy megkeseríti^ vele a nép életét. Elfelejtik, hogy ők vannak a népért és nem megfordítva és, hogy a Szerénység, a figyelmesség az emberséges magatartás olyan erények, amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bármely polgár, de a kormány is. A törvényesség megszilárdítása a kormány egyik legsürgősebb feladata. Szigorú intézkedésekkel, s ha, nem használ, súlyos büntetéssel, a hibák és lazaságok kiküszöbölésé/el, rövid időn belül el kell érni, hogy igazságügyi és rendőrségi ezer- veink, valamint he'yi tanácsaink a nép államának, a törvényességnek, a jogrendnek szilárd támaszai és egyben biztosítékai legyenek. Fokozottabban védelmezzék dolgozó népünk érdekeit, éberebben őrködjenek államunk biztonsága felett és a néppel összeforrva, erőteljesebben harcoljanak demokratikus rendünk megátalkodott ellenségei elten, akikkel szemben a törvények teljes szigorát kell alkalmazni. Az ellenségnek, amely e’- ért eredményeinkre; függetlenségünkre és szabadságunkra tör, talpalatnyi helyet, egyetlen percnyi lélegzetvételt lsem engedhetünk, Tudjuk azonban, hogy vannak megtévelyedattek, akiket kisebb-nagyobb bűneikért utolért az igazságszolgáltatást keze, vannak, akiken sérelem, esett, akiket talán igazságtalanság ért, mert hatóságaink gyak n nem tartották be az alkotmányos szabályokat, amelyek védik az állampolgárok jogait, személyes Szabadságát és - Izt.onságáí, Maga az internálás .’'ézménye Is hozzájárult ahhoz, hogy a törvényességen csorba essen. Mindebben kétségtelenül szerepe volt annak is, hogy nem tettünk eleget a Népköztársaság alkotmánya előírásainak és nem hoztuk létre a legfelső állam ügyészség intézményét, amely & jogrend és törvényesség: legfőbb a'kotmányos 3re, Ennek a kötelességünknek ma 'tettünk elegei. Mindebből kiindulva a megbocsátás szellemében, a megnyugvás és jogos Sérelmek gyökeres orvoslása érdekébn a kormány .törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé. amelynek alapján szabadon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűn® nem olyan súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az állam biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Egyidejűleg megszünteti az internálás’ intézményeit, az internáiótáborn kát pedig felosz altja. Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülők és internáltak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a társadalomba, hogy munkájukkal annak hasznos tagjai legyenek. Rendezni kívánja a kormány a kitelepítettek helyzetét is, lehetővé téve számukra, hogy az összes ál ampolgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével válasz.hassák meg letelepedési helyüket. összeegyeztethetetlen a népi demokratikus igazságszolgáltatás alapé.veivel, a rendőr-bíráskodás, ami. lényegében azt jelenti, hogy a nyomozó szerv maga. bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átöröklött maradványát törvényhozási úton meg fogja szüntetni, A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a parasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szövetség szilárd gazdasági és politikai alapjára hegyezze, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jogrendbe és törvényességbe vetett bizalmát, aminek megrendülésében nem kis rés'ze volt az úgynevezett kti- lákiistának. Amel efct, hogy ez a lista a kulákság elleni adminisztratív intézkedésekre és sú ■yos visszaélésekre vezetett, hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, főképpen a közép- paraszts'ág közötti jóviszony és tartós szövetség meglazulásáhoa is. Nyilvánvaló, hogyha a falun meg akarjuk szüntetni a tör vényíelenségeket, ha helyre akarjuk állítani a jogbiztonságot, a középparasztsággal való tartós szövetséget, már pedig ezt feltétlenül meg keli valósi tanunk, úgy a kuláküstát megken szüntetni, fenntartva a kíszákmányo ó kulákok korlátó zására irányuló gazdasági rendszabályokat. Tisztelt Országgyűlés! Azok a nagyhorderejű rendelkezések, amelyeket a népgazdaság átállítása és a jogrend megszilárdítása, valamint az élet- színvonal emelése terén leszünk, az a nagy fordulat, ami az állami és gazdasági élet számos területén előttünk áll és megvalósításra vár, nagy feladatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és az egész államapparátusra. — Pedig ezek a rendszabályok távolról sem merítik ki mindazokat a tennivalókat, amiket s kormánynak az ország életének szerteágazó területén el kell végeznie. Részletkérdésekbe nem kívánok bocsátkozni. Az érintett fő kérdések világosan mutatják a gazdaságpolitika új útját, amelyen a kormány haladni kíván: szélesebb alapokon, az egész néppel együtt, kezdetben talán lassabban, de annál biztosabban ugyanazon cél — a szocializmus felé. Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a kormánynak tett, a legszélesebb nemzeti egység programmja, amellyel minden teremtő erőt és alkotóképességet hazánk felvirágzásának, népünk növekvő jólétének szolgálatába állíthatunk. Olyan célkitűzések, amelyek alkalmasak arra, hogy dolgozó népünket szorosabban, mint valaha, kormánya köré tömörítsék. Ebben van a kormány munka- programra jának nagy ereje, melynek birtokában sokkal nagyobb és felelősségteljesebb feladatok megoldására vállalkozik, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában ígértük* Mindazok a célok és feladatos, amelyeknek megvalósítását magunk elé tűztük, népünk, hazánk javát szolgálják. Kétségtelen, hogy az ország lakossága ezt örömmel és megkönnyebbüléssel fogadja. A kormány feladata gondoskodni róla, hogy jótékony hatását és kézzelfogható eredményeit dolgozó népünk minél előbb tapasztalhassa, életkörülményeinek a meg javulásában. Munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek, az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy helyzetében mélyreható változásokat hoznak a kormány intézkedései és rendszabályai, amelyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapását mérjük népünk ellenségeire. Nyilvánvaló, tisztelt ország- gyűlés, hogy a feladatok megvalósítása nem lesz könnyű, mégkevésbbé megy önmagától. Látni kell, hogy a siker legfőbb biztosítéka a széles néptömegek aktív részvételében van. De látni kell azt is, hogy lesznek olyanok, akik nem tudják, vagy nem akarják az önkényeskedés, a túlkapások népellenes szellemét és módszereit felszámolni, akik nem akarnak lemondani az adminisztratív eszközök alkalmazásáról és így, vagy úgy gátolni igyekeznek majd a néptömegek javát szolgáló intézkedések gyors és sikeres lebonyolítását. A kormány éberen őrködik és az államapparátus erejével és tekintélyével résen áll az ilyenfajta törekvések vagy zavartkeltő kísérletek erélyes és gyors felszámolására. — Az ellenség új gazdaságpolitikánkat és a belőle folyó rendszabályokat hamis, megtévesztő hírvei'éssel igyekszik majd félre- magyarázni és a lakosságot megtéveszteni. Egyet azonban nem tud elvitatni, azt, hogy a nép legszélesebb rétegei örömmel és helyesléssel fogadják ezt a politikát és mellé állnak (hosszantartó nagy taps). Ezért eleve kudarcra van ítélve minden ellenséges bajkeverés vagy alattomos kártevő szándék. A jó terméskilátások kedvező feltételeket teremtenek intézke déseink eredményes végrehajtásához. S ha fő figyelmünket most az aratás, cséplés, begyűjtés lázas munkájára összpontosítva, nagyobb erőkifejtéssel fogjuk ezt az országos feladatot elvégezni, gazdasági természetű intézkedéseink jelentős részének sikeres megvalósítása máris biztosítva van, Tisztelt Országgyűlés! Az a munkaprogramm, amelynek megvalósítására ma elindulunk, új fejezetet nyit a szocializmus építésének munkájában. Mindenegyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyomán feltáruló ragyogó perspektíva megsokszorozza népünkben az erőt és akaratot a békéért való harcra. Országunk gazdasági erejének növekedése, népünk jólétének emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes békének azt a front- szakaszát, amelyen hazánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazoknak a rendszabályoknak a megvalósítása, amelyeket a kormány célul tűzött maga elé, jelentőségében túlmegy hazánk határain és az egész béketábor közös ügye. A béke és szabadságszerető népek nemzetközi szolidaritásának nagyszerű megnyilatkozása volt a Béke-Világtanács budapesti ülése. Az ittjárt küldöttek meggyőződhettek tehetséges és szoigylmas népünk békés alkotó munkájáról, annak kimagasló eredményeiről, és arról az eltökéltségéről, hogy végig kitart a béke nagy ügye mellett. A béke, a demokrácia és a szocializmus e>'ői az utóbbi időben világszerte jelentősen megnőttek. A június 7-i olasz választások eredményei, amelyek a kommunista párt, a munkásosztály és a béke híveinek nagyszerű győzelmét nozták, mutatják, hogy az elmérgesedő olasz politikai válságot, az Olasz Kommunist» Párt közreműködés ! se, a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet megoldani és a bizonytalan belső helyzetet nem lehet megszilárdítani. A franciaországi belső válság is, amely hosszú hetekig tartott, a munkásosztály és a kommunista párt erőinek növekedését mutatja, gyengíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egymásközötti ellentéteit. A háborús gyújtogatok szorult helyzetükből újabb kalandok felszí- tásából, elvetemült provokációkkal igyekeznek kiutat találni. — Li Szín Mannak a koreai fegyverszünet megakadályozására irányuló bűnös tevékenysége, a hazatelepítendő hadifoglyok átadásának megtagadása, a berlini alávaló provokáció, — egy-egy láncszeme az agresszorok alattomos mesterkedéseinek. Az imperialista bérencek berlini provokációja — a reakció és a fasizmus erőinek orvtámadása volt a népek békéje és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provokációs cselszövései azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a feszült nemzetközi helyzet enyhülését. A berlini események újból világosan megmutatták, hogy a béke megátalkodott ellenségei a leggaládabb provokációkra is képesek és céljuk érdekében a legelvetemültebb eszközöket is igénybe veszik. Ennek ellenére a német nép demokratikus és hazafias erői útját vágták a fasizmusnak, ami azt bizonyítja, hogy a Nyugat-Né- metországból kiinduló agressziónak elejét lehet venni. A Berlinben lezajlott események éberségre intenek bennünket is s arra figyelmeztetik a békeszerető népeket, hogy egyetlen pillanatra ne tévesszék szem elől az ellenség üzelmeit. Hogy az agresz- szorols sötét terveit a jövőben is szégyenteljes kudarc élje, a becsületes békeszerető embereknek nagyobb eltökéltséggel kell védelmezni a béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét. A béke ellenségeinek visszaverésére zárjuk szorosabbra sorainkat — ez a feladatunk valamennyiünknek, akiknek drága a béke magasztos ügye. A kormány minden tevékenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik és a béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseit, a békeszerető _ népek szolidaritása és a világbéke élcsapatához, a nagy Szovjetunióhoz való őszinte barátság vezérli, A kormány munkaprogrammja világosan mutatja, hogy a tartós békére törekszünk. A népek barátságának szellemében a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a népek békés együttélésének biztosításához a magunk szerény erejével tőlünk telhetőén a legmesszebbmenően hozzá kívánunk járulni. Ugyanakkor függetlenségünk és nemzeti szuverénitásunk sérthetetlenségéért szilárdan helytállunk, azt féltve őrizzük. Fokozza erőnket, hogy nem állunk egyedül* hogy mellettünk van, segít, támogat bennünket a Szovjetunió* hogy olyan legyőzhetetlen tábor- tagja vagyunk, mint a béke világmozgalom. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, mery a minisztertanács élére állított, átérezve a haza és a nép iránti felelősséget, hangsúlyozni kívánom, hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése, ami a kormány tevékenységének középpontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termeles fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, Az ország szeme ma ideszegező- dik a parlament üléstermére* melynek tanácskozásai és határozatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. Meg vagyok győződve róla, hogy dolgozó népünk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a haza iránti kötelességérzettől mélyen áthatva valóra váltja üdvös célkitűzéseinket. Szent meggyőződésem, tisztelt Országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a néppel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításáért, hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jövendőnk, a szocializmus felé, (Hosszantartó* nagy taps.) Nagy Imre beszédét az ország- gyűlés tagjai nagy tapssal fogadták. Ezután szünet következett. A szünet után hozzászólások következtek, Törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról 1. paragrafus: A jelen törvény értelmében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát a Miniszteri anács' első elnökhelyetteseivel, és _ az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egészíteni, 2. paragrafus: Az 1. paragrafus rende'ke- zéseinek megfelelően az alkotmány 23. paragrafusának (1) bekezdése a kővetkezőképpen módosul : (1) A Minisztertanács a) a Minisztertanács elnökéből. b) a Minisztertanács első elnökhelyetteséből, illetőleg enökhelyetteseiből, c) az államminiszterböl, illetőleg áliamminiszterekböl, d) a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből á l," 3. paragrafus: A jelen törvény értelmében a) az általános gépipari minisztériumot, a kohászati mi niszi.ériumot és a középgépipari minisztériumot kohó- és gép ipari minisztériummá, b) a bánya- és energiaügyi minisztériumot és a vegyipari minisztériumot peiiézipari mi nisztériummá, c) a könnyűipari minisztériumot és a helyi ipar minisz tériumát könnyűipari minisz ■ éráimmá, d) a földművelésügyi minisztériumot és az állami gazdaságok és erdők minisztériumát tö dmüveléstigyl minisztériummá éj, a, külkereskedelmi, minisztériumot és, a belkereskedelmi minisztériumot bel- és külkereskedelmi minisztériummá, f) az építésügyi minisztériumot és az építöanyagipari minisztériumot építésügyi minisztériummá, g) a közlekedésügyi minisztériumot és a postaügyi minisztériumot közlekedés- és postaügyi minisztériummá, h) a felsőoktatási minisztériumot és a közoKtatáSügyi minisztériumot oktatásügyi minisztériummá kell összevonni, 4. paragrafus : A 3. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően az alkotmány 24. paragrafusának új síövsge a következő: ,,24. paragrafus. A Magyar Népköztársaság minisztériumai: a külügyminisztérium a belügyminisztérium a honvédelmi minisztérium a pénzügyminisztérium az igazságügyminisztérium a kohó- és gépipari minisztérium a nehézgépipari minisztérium a könnyűipari minisztérium a földművelésügyi minisztérium a bél- és külkereskedelmi minisztérium az élelmiszeripari minisztérium a begyűjtési minisztérium az építésügyi minisztérium a köz ekedés- és postaügyí minisztérium a népművelési minisztérium az oktatásügyi minisztérium az egészségügyi minisztérium,1* Píj
