Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMÙP BACSKISKUNMEGYEI PMTBIZOTTSXGANAK LAPJA Vili, ÉVFOLYAM; 156. SZÁM Jra gQ fillér 3933. JULIUS 5. VAS ARN AP A MAI SZAMBÁN Előre a harmadik negyedévi terv sikeréért. ■— Uj termelési csaták küszöbén. — A vaskútiak lelkes hangú tanácsülésen betakarítási és begyűjtési békeversenyre hívták Garát és a megye összes községét. — A bácsalmási járási tanács jó módszere a begyűjtés és a betakarítás meggyorsítására. — A kiváló aratógépkezelő. — Bori elvtárs, ez nem kommunista példamutatás! — Az érsekcsanádi állami gazdaságban szedik a korai burgonyát. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE Az országgyűlés szombaton délelőtt folytatta munkáját. Tíz órakor elfoglaltak helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az ország- gyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy, vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a minisztertanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a minisztertanács első elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását. Továbbá a módosítás értelmében a miniszter- tanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is résztvegyen. — Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. — Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagyszámú testület lett ahhoz, hogy munkáját símán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybc- vonása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényjavaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a miniszter- tanács összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben földművelésügyi miniszterre Hegedűs András, külügyminiszterré BoídóczRi János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré Olt Károly, igazsag- ügyminiszterré Erdei Ferenc, ko- ho- és gépipari miniszterré Zso- finyec Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmiszeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szíjártó Lajos, közlekedésügyi és postaügyi miniszterré Bebriis Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Grúz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos TervTiszteit Országgyűlés! — Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe, az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi. földesúri-burzsoá parimért, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontako zott a nép alkotó kezdeményező se. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozat- készségét dicsérik. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelősséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kísértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és mégingatha- tatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küzködve. bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel 'takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. — Munkásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli hivatal elnökévé Szalai Béla képviselőket az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a népköz- társaság legfőbb ügyészét választotta meg hát évi időtartamra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a népköz- társaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Czakó Kálmánt választották meg. Ezután szünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni, ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása, legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált kénessé történelmi feladatok megoldására, hazánk évszázados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére, A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép íiai- nak vérehullásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad es független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. Így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. — A felszabadulással megnyílt előttünk az országépítés, a fel- emelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és biztosan továbbra is nyújtani fog, a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájához. — Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte kö- szönetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben a népi demokrácia fejlődésében, egy- egy új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. A május 17-én választott országgyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dől« Nagy Imre a miniss lertunács elnökének beszéde gozó néppel, a hatalom letétemé nyesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, to vábbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új népi tartalmat ad. Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép-szuverénitásának, a parlament nagyobb / szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifej tett tevékenységéért, a haza jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a törvényhozásra támaszkodva, az állam- ügyek intézésének teljesjogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további tépést teszünk előre államélelünk demokratizálása terén, Tisztelt Országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számolhat az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyeb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaság- politika terén azt a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Már pedig látnunk kell, s ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és je- •i,murin», f it l-tíJo V... lentős csökkentése az ország te« herbíróképességének megfelelő-* en. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen ha nem rendelkezünk hozzá a szükséges alapanyagbázissal. A au- tarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybeveszi az ország teljesítő-* képességét, eleve lemondást je« lent olyan kedvező lehetőségek« ről, amelyek a nemzetközi áru« forgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok« kai, valamint ,a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számol« ni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat. Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítését. Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát, a népgazdaság két alapvető ága, — az ipar és a mezőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, da elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyors- ütemű fejlődése mellett, a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés minél gyorsabb és nagyobbarányú fellendítése érdekében, Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemének csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztésében domborodik ki, kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály élet- színvonalának állandó emelése. Az ipari termelés és a vele kapcsolatos beruházások átütemezése és átcsoportosítása, az új termelési és beruházási tervek kidolgozása, nagyon körültekint
