Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

AZ ÖHSZÁ^U YÉJLÉS ÂAÉiÎE Az 1953 május 17-én megvá­lasztott országgyűlés pénteken délelőtt kezdte meg munkáját, Tíz óra után néhány perccel vonultak be az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével meg­bízott' minisztertanács tagjai, Megjelent az ülésen a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Dobi Istvéb, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett az elnöki emelvényre és üdvö­zölte az új országgyűlés tagjait: — Tisztelt országgyűlés! — Köszöntőm az országgyűlés tagjait, mint szeretett magyar népünk hivatott képviselőit, akiknek megtisztelő feladata es kötelessége lesz országunk leg­több ügyéinek irányítása az el­következendő négy esztendőben. Felemelő tudat és kiapadhatat­lan erő forrásául szolgál a jeh-n országgyűlés valamennyi tagja számára népünk egyöntetű elha­tározása és mélységes, bizalma, amellyel a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeit képviselőkké választotta. — A mélységes bizalom e nagyszerű megnyilvánulása arra kötelezi magyar népünk válasz­tolt képviselőit, tevékenységüket úgy irányítsák, olyan törvénye­ket hozzanak, amelyek a haza felvirágoztatását, az egész ma­gyar nép jólétének, életszínvona­lának fokozott emelkedését, a népi deinok talikus törvényesség megszilárdulását vonják maguk után. Munkájukat irányítsa az a cél, hogy tovább mélyüljön, erő­södjék a magyar munkások és dolgozó parasztok szövetsége, amely népi demokratikus álla­munk szilárd alapja. Legyen tör­vényhozó munkájuk olyan, mely tovább acélozza népünk egysé­gét, tovább mélyíti dolgozó' né­pünk sgeretetét és ragaszkodását a Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus kormányza­tunk iránt. Ehhez a nagyszerű munkához kívánok sok sikert az országgyűlés minden tagjának. Ezután az országgyűlés ügy­rendje értelmében az országgyű­lés legidősebb képviselője, Har­ter Ferenc, mint korelnök fog­lalta el az elnöki széket. Üdvözölte az országgyűlés tag­jait és megnyitotta az alakuló Ülést: — Amikor a nép bizalmából és életkoromnál fogva másod­szor foglalom el a korelnöki széket, öröm és büszkeség tölt el, hogy megérhettem, hogy a magyar dolgozók színe-virágát, az ifjúságot és a lelkűkben fiatalo­kat magukban foglaló országgyű­lés e}ső ülésén — ha csak né­hány percig is — az elnöki tisz­tet elláthatom — mondotta Har­rer Ferenc, majd az ülés jegy­zőkönyvének vezetésére és az egyéb jegyzői teendők ellátásara az országgyűlés két legfiatalabb tagját, Inklovics Mária és Kap- tur Margit körjegyzőket kérte fel. Bejelentette, hogy a lemondá­sok folytán megüresedett képvi­selői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1945. évi VIII. törvénycikk 77. paragrafu­sa alapján Fodróczi Lajos, Gur- cso Sándor, Hegyi Imre, Mileji Istváp és Fóliák Ferenc soron- következő pótképviselöket be hívta. Ezután az országgyűlés az ügy­rend értelmében mandátumvizs gáló bizottságot választott. A Magyar Függetlenségi Népfront javaslata alapján a mandátum- vizsgáló bizottság tagjaivá Ben- ke Valéria, Dudog Pál, Egri Gyula, Fodor Imre, Lukács György, Mislóczky Mátyás és Peskó Lívia országgyűlési képvi­selőket választották meg. A megbízólevelek megvizsgálásá­nak tartamára Harrer Ferenc korelnök az ülést felfüggesztette Szünet után Egri Gyula, a mandátumvizsgáló bizottság elő­adója bejelentette, hogy a man­dátumvizsgáló bizottság megvizs­gálta a megválasztott képviselők megbízólevelét s megállapította, hogy azok a törvényben előírt kellékeknek megfelelnek. Az or­szággyűlés a jelentésben foslak­takat tudomásul vette és a fel­sorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki, Ezután sor került az ország- gyűlés tisztségviselőinek megvá­lasztására, A Magyar Függetlenségi Nép­front javaslata alapján az országgyűlés elnöki tisztségé­re Rónai Sándor, az alelnöki tisztségekre Mekis József és Nagyistók József, a jegyzői tisztségekre Boros Gergely, Czéh József, Kádas István, dr. Pesta László, Cúrfi Ró­zsi és Zentai József képvise­lőket az országgyűlés egy­hangúlag megválasztotta. Szürjet után Rónai Sándoi mondott elnöki székfoglaló be­szédet. — Engedjék meg — mondotia —, hogy köszönetét mondjak azért a nagy bizalomért és meg­tiszteltetésért, hogy az ország- gyűlés újból elnökévé választott. E bizalom és megtiszteltetés azért különösen drága számom­ra, mert önökön keresztül az egész dolgozó magyar nép he­lyezi jpelérn bizalmát. Ez aua kötelez, hogy az e tisztséggé! járó feladatokat maradéktalanul teljesítsem. — A szocialista építés óriási fe­lelősséget, feladatokat ró az új országgyűlésié. Ígérem, hagy, mint az országgyűlés elnöke, minden tudásommal, erőmet nem iumélye, a dolgozó nép érdeken mindig szem ejőtt tartva, Nép- köztársaságunk Alkotmányának szellemében igyekszem eleget tenni feladatomnak. Így kívá­nom kiérdemelni azt a megtisz­telő bizalmat, amely személyem iránt megnyilvánult. Az országgyűlés ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, két elnökhelyette­sét, titkárát és 17 tagját válasz­totta meg. Rónai Sándor elnök bejelen­tette, hogy a Magyar Füg­getlenségi Népfront a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Dobi István, el­nökhelyetteseinek Révai Jó­zsef és Nagy Dániel, titkárá­nak Darabos Iván ország­gyűlési képviselőket, az El­nöki Tanáes tagjainak pedig Andies Erzsébet, Apró An­tal, Ács Lajos, Barcs Sán­dor, Gosztonyi János, Harus- tyák József, Házi Árpád, Kristóf István, Mihályfí Er­nő, Nánási László, Nezvál Ferenc, Parragi György, Kusznyák István, Seregély! József, Szabó Fái, Úszta Gyula és Vég Béla képvise­lőket javasolja. Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront ja­vaslatát egyhangúlag elto- gadta. Ezután Kovács Béla igazság­ügyminiszter benyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmá­nyának módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. Az országgyűlés úgjr határo­zott, hogy a törvényjavaslatot kinyomatja, tagjai között szét­oszlatja és előzetes tárgyalás, valamint jelentéstétel céljából kiadja a jogi bizottságnak. Az állandó bizottságokat vá­(MTI) A SZOVJETUNIÓ déli körzeteiben, Ukrajnában, Iíözép- Azsiában és a Kaukázuson 'úii területen már betakarították a gabonát. Sok kolhoz az idén hekí áron­ként átlag 25 méiermázsás vagy ennél nagyobb gabonatermést takarított be, Dél-Ukrajna odesszai körzeté­ben megkezdődött az „Oders'za- 17" újfajta ösziárpa betakarí­tása. A „Hruscsov" kolhozban minden hektáron több mint 30 mázsát takarítottak be áa új árnafajtából. lasztotta meg ezután az ország- gyűlés, Kádas István jegyző ismer­tette a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát az új or­szággyűlés különböző bizottsá­gainak tagjaira: Jogi bizottság: Ács Ferenc, dr. Bárczi Gusz­táv, Csikesz Józsefné, Dubi Ferencné, Gosztonyi János, dr. Harrer Ferenc, Koczina Gyula, Kovács István, Kris­tóf István, Molnár Erik, Ná­nási László, Pongrácz Kál­mán, Reszegi Ferenc, Szabó Pál, Szentiványi Lajos. Külügyi bizottság: Andics Erzsébet, Barcs Sán­dor, dr. Bene Zoltán, Dénes István, Horváth Márton, Izsák Júlia, Keleti Ferenc, Kiss Károly, Matécz János. Mekis József, Mihályfi Er­nő, Nógrádi Sándor, Piros László, Szekfű Gyula, Vass Istvánná. Gazdasági és pénzügyi bizottság : Ács Lajos, Antqs István, Berki Zoltán, Burbás Lajos, DediliszUi János, Dinnyés Lajos, Dögéi Imre, Friss Ist­ván, Gazda Géza, Gém Fe­renc, Gyarmati Sándornc, Haruslyák József, Hercegh Ferenc, Horváth Ede, Jaíjza Károly, Juhász Imréné, Ká­dár Béla, Matolcsi János, Miklós Árpád, Molnár Erim, Nagy Dániel, Nezvál Ferenc, Dobozi Erzsébet, Sebes Ist­ván, Süveges Dániel, Szabó Rezső, Szádeczky-Kardoss Elemér, Szalai Béla, Tausz János, Vida Miklós, Wolf Johanna. Kulturális bizottság: Dr. Bognár Rezső, Borsos Ida, Hódosi Ilona, Horváth Márton, Ilku Pál, Karácso­nyi Béla, Komócsin Zoltán, Kónya Lajos, Ladányi Fe­renc, Majlát Jqlán, Nagy Sándor, Nun György, Parra­gi György, Szabó Ferenc, Veres Péter, Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront ja­vaslatát elfogadta és a java­solt képviselőket bizottsági tagokul megválasztotta. Ezután Rónai Sándor elnök az országgyűlést megalakultnak je­lentette ki, majd bemutatta a volt Elnöki Tanács jelentését az előző országgyűlés utolsó ülés­szakától az új országgyűlés egy- behívásáig kifejtett működésé­ről. Az országgyűlés a jelentés­ben foglaltakat tudomásul vette. Rónai Sándor elnök ezután ja­vaslatot tett a legközelebbi ülés Idejére és napirendjére. Java­solta, hogy az országgyűlés jú­lius 4-én, szombaton délelőtt KJ órakor tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki: az alkot­mány 24. paragrafusának módo­sításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását- A napirendi javasla­tot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután az ülést be­zárta. (MTI) Az új ősziárpafajta jobban bírja a szárazságot, mint az eddigi ösziárpafajták és hektá­ronként 25—40 mázsás átlagos termést ad. « BULGÁRIA minden területén megkezdődött a gazdag búza­termés betakarítása. A mező­gazdaság széleskörű gépesítésé­nél eredményeképpen a termés- betakarítást sokkal rövidebb idő alatt hajtják végre, mint a múltban. Ebben az évben a ter­més felét gépekkel takarítják be. Gyors ütemben folyik as aratás a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban Wilhelm Pleek üzeuelc a német néphez Berlin (TASZSZ) Eerlin demokratikus övezet­nek rádióállomásai jú’ius 2-án közvetítették a Német Demo­kratikus Köztársaság elnökének hanglemezre vett üzenetét a né­met néphez. Az üzenet a többi között a következőket mondja: Az utóbbi napokban és he­tekben olyan sok üdvözletét és bizalomnyilvánílást juttattak el hozzám, hogy úgy érzem, kö­telességem szívből jövő köszöne­tét mondani ezérf köztársasá­gunk minden dolgozójának és minden elvtársamnak. A sokezernyi levélből és láto­gatóim kijelentéseiből ismere­tesek voltak előttem lakossá­gunk igényel és szükségletei. Ezért május végén, amikor a párt Politikai Bizottságának képviselői tájékoztattak a Poli­tikai Bizottság üléseiről, teljes mértékben helyeseltem a párt és a kormány irányvonalának megváltoztatását. Ez az új irányvonal, amelyet június 9-én hoztak a közvélemény tudomá­sára, a lakosság valamennyi ré­tege életszínvonalának emelésé­re, köztársaságunkban a helyzet általános javítására, a hazánk keleti és nyugati része között fennálló szakadék megszünteté­sére irányul. Éppen azért, mert az új irány­vonal segít a dolgozóknak, mert az egység és béke ügyét szol­gálja, éppen ezért félnek tőle a nép ellenségei — a monopo­listák s a háborús gyújtogatok. Attól a pillanattól kezdve, hogy az első híreket kaptam a berlini fasiszta provokációról, vilá­gos lett előttem: ezek a provo­kációk azt a célt szolgálták, hogy meghiúsítsák a párt és a kormány új irányvoija át. Ugyanakkor a provokátorok visszaéltek azzal az elégedetlen­séggel, ameiy kétség'elenül megvolt azoknak a dolgozóknak egyrészében, akik a meglévő fo­gyatékosságok ellen irányú ó néhány megindokolt követelést terjesztettek elő. De az ideigle­nesen félrevezetett dolgozók na­gyon hamar megértették, milyen veszélyes útra akarták őketi taszítani a fasisz'a kalandorok és külfö’di felbujtóik. A dol­gozók többségének szilárd ma­gatartása, a népi rendőr­ség bátor akciói és a szovjet- csapatok idejében történő és észszerű beavatkozásának ered­ményeképpen eltiporták a tűzvész szikráját, még mielőtt1 újabb háborút robbanthatott volna ki. Ezért őszinte köszöne­tét mondok mindazoknak, akik önfeláldozó tetteikkel megvédték demokratikus rendünket és békénket. Most még nagyobb erőfeszí­téssel ken megvalósítani a? új irányvonalat. A lakosság hely­zetének javítására június 9 óta hozott és tervezett intézkedése­ket gyorsan és határozottan végre kell hajtani. Most min­den dolgozónak jó munkájával feladatainak lelkiismeretes tel­jesítésével kelj családja é et- szíuyonalának emelkedését elő­segítenie. Mindég becsületes né­metnek meg kelj most értenie; hogy a fasiszta provokátorokat szét kell zúzni, hogy sza­bad legyen az Út a németek köl­csönös megértéséhez, hogy ki lehessen vívni a valóban Sza­bad választásokat egész Német­országban és az igazságos béke­szerződés megkötését,. (MTI) Mi rejlik az úgynevezett „Koreai-amerikai kölcsönös védelmi szerződés* tervei mögött? Pheyjan. (TASZSZ) A koreai közvélemény fe háborodással fo­gadta azt a jelentést, hogy az Egyesült Államok és a Li Szín Man-féle klikk úgynevezett ,,ko­reai-amerikai kölcsönös védelmi szerződés“ megkötésére készül­nek. A Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság lapjai kiemelik, hogy ez a katonai szerződés a fegyverszünet mi­előbbi megkötésének megaka- dá yozását célozza és arra irányul, hogy a Li Szín Man- kljkknek lehetőséget adjon ar­ra, hogy bármikor meghiusi sa az egyezményt és újból háborút kezdjen. A „Nodon Színműn“ rámutat, hogy a2 úgynevezeA „Koreai­amerikai kölcsönös védelmi szer­ződés célja elsősorban az, hogy akadályokat gördítsen a fegyverszünet mielőbbi megkö­tése eé, másodsorban pedig; hogy a fegyverszünet létreho­zása esetén megteremtse a déikoreai lakosság korlátlan ki­zsákmányolásának fejt ételeg ; akadályozza Korea békés egye­sítését és újból háborút mb- bántson ,ki5 A harcban megerősödött és megedzödött koreai nép állapítja meg a — meg­hiúsítja ezeket a sötét terveket, A „Mincsu Csoszon1 cikkében azt írja, hogy az említett „szer­ződés" szerint Dél-Koreában kikötőket és fontos katonai tá­maszpontokat kell az Egyesüli Aliamog rendelkezésére bocsá­tani és Korea déli részét mind­örökre az Egyesült Álla­mok gyarmatává ke'l változ­tatni. (MTI) Őrlési kedvezmény a dolgozó parasztságnak A begyűjtési miniszter és az élelmiszeripari miniszter közös rendelkezést adott ki a búza és a rozs vámőrléséröl. Ez a ren­delkezés kedvezményt jelent a dolgozó parasztságnak. Eddig, ha a termelő búzát, vagy rozsot vitt a malomba, gabonájáért csak egyfajta arányban kapott finomlisztet, kenyérlisztet és korpát. A dolgozó parasztság lisztellá- tásánatí- megjavítása érdekében a malomipar most kétfajta őr­lési arányra tér át. A vámőrlésre jogosultak július 1-től szabadon választhatnak a kétfajta arány között. A malmok és az általuk fenn­tartott cseretelepek az őrlésre vagy vámőrlésre átvett gaboná­ból a tisztított súly alapján — a zsák súlyát nem számítva — az alábbi őrleményeket köteles ki­adni: • a) búzából 25 százalék egyszer­fogós finomlisztet. 50 százalék búzakenyéy-lisztet és a? őröHető kívánsága szerint 24 százalék oúzakarpát, vagy 16 százalék tü- zakorpát és 8 százalék takar­mánylisztet. Ha az őröltető több finomlisztet kíván, akkor 31 szá­zalék finomlisztet, 48 százalék búzakenyér-lisztet és 20 százalék búzakorpát kap. b) Rozsból is kétféle őrlés kö­zött választhat a termelő. Aa egyik őrlési arány szerint 65 szá­zalék rozskenyér-ijsztet és kíván­sága szerint 33 százalék rozs­korpát vagy 18 százalék rozskor-' pát és 15 százalék rozstakarmány lisztet kap. A másik őrlési arány szerint 68 százalék rozskenyér- tisztet és kívánsága szerint 30 százalék rozskorpát vagy 18 szá­zalék rozskorpát és 12 százalék rozstakarmány-lisztet kap. A malom-vámra, a porlásra és a keverékességre vonatkozó ren­delkezések továbbra is érvény­ben araiadnak.

Next

/
Thumbnails
Contents