Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

Eke és másodvetés után kiáltanak a kalocsai és kiskunhalasi járásban a learatott tarlók! ;,A mi éghajlati viszonyaink mejiett a kalászosok learatása Után legalább 3 millió holdon lehelne másodveteményt, tarló­répát, csalamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az ered­ményt él cudnok érni, könnyen 50 százaikkal emelhetnök ál­latállományunkat" — mon­dotta Rákosi elvtárs. Megyénkben alig van már talponálló ös'ziárpa, napról-nap- ra ’több tarló marad a rozs után is. Az időjárás kitűnő a másod- vetésre, csak szántam és vetni kellene, hogy őszre minél több sertést hizlaljon a gazda a másodve'ésu kukoricából, minél több burgo­nyát vigyen piacra a tarló vetés­ből. Oq a sok learatott tarló a legtöbb járásban érintetlenül á 1, Megyénk a másodvetési tervet mindössze 10.8 százalék­ra teljesítette. Egyes járásaink példát mu­tatnak, , ; a kiskunfélegyházi és kecs­keméti járásban jól halad a másodvetés. Annál gyengébb a déli járások: a bajai, bácsalmási, kiskunha­lasi, dg a kalocsai járás ered­ménye is. Nincs talán szántható és vethető tarló ezeken a hegye­ken? éppen annyi, mint má­sutt, Nincsenek talán olyan dol­gozó parasztok, termelőszövet­kezetek. amelyek szeretnék megkétszerezni az idei termés­hozamot, több jószágot nevelni, több bevételt szerezni a másod­vetésből? Bizony vannak. Csak talán még nem látják tisztán a gyors munka je]en‘öségét S a népnevelők, tanácsok vezetői nem magyarázzák meg nekik a másodve.és hasznát ikézzefog- hafő példákkal, nem süretik, hogy aratás után minden fo­gat álljon a tarióhátásba, Ez a munka is, mint min­den, meggyőző, felvilágosító harc a pártszervezetekre és a tanácsokra, a mezőgazdaság szakembereire, a gépállomások dolgozóira vár. Indítsanak szé­leskörű mozgósítást a dolgozó parasztság kőiében a másod­vetési tervek gyors, maradékta­lan tejesítésére! A járások másodvetési ered­ménye: 1. kiskunfélegyházi járás 2. kecskeméti járás 3. kunszenlmikiósi járás 4. dunaveesei járás 5. kiskőrösi járás 0. Baja város 7. Kecskemét város 8. bácsalmási járás 9. bajai járás 10, kalocsai járás 11. kiskunhalasi járás Miért áll a kiskunhalasi járás az „utolsó helyen44 az ősziárpa aratásában? A Báoskisk'jnmegyei Nép­újság elmu t keddi szá­mát nézve Ju’iinik, hogy a HU kijahalasi járás az utolsó he­lyen áll p.z ös'ziávpa betakaritá- eában. fia ténylegesen megvizs­gáljuk a járás vetésterületét, jnegállapítha'juk. hogy mintegy tü százalékban betakai'itottuH az ö?ziárpát. ^ Mégis, honnan erednek az efféle helytelen jelentések a felsőbb szervek felé? Nyu­godtan mondhatjuk: onnan, hogy a járási 'tanács mező gazdásági osztálya és Após;agi eivtára osz'ályvezctö néni tart ja szívügyének a gabonacsatát. Apostági elvtárs a legutóbbi vb- iiiésen azzal kezdte beszámoló­ját, hogy a’ járás 7Q0 hold ga­Egyik szerint például Kelebia község 2 hocl rozsot és 52 hold ösziátpát aratott- le, — üolQtt a valóságos eredmény 6zerin'- Keiebia teljesen befejezte az ögziárpa avatását és már a csőpiés is* folyik. A többi köz­ség eredményei is hasonlóak. Est bizonyítja, hegy például a június 25-i je.eu'-és szerint az egész járásban 462 hold árpát ég 213 hotel rozsot arattak te. Ezzel szemben maga a balota­s'záliási Petőfi termelőszövetke­zet 3ö0 hold íozs ara‘ásávai végzett, M indez azt mutatja; hogy a jeientöizolgálat jobb megszervezése, a reális adatok nyilvántartása több gondot kí­ván a járási tanácstól, A me zögazdasági osztály vezetőjének ismernie kell a járás munkáját, mert csak így tudja irányítani a kenyérgabona betakar! ásó­nak harcát. A járási tanács elnökének jobb ellenőrzést kép gyakorolnia, hogy a munka a tanács egyes osztályain és az egész járásban megjavuljon. Ezt elvárja tőlük a párt és dolgo­zó népünk. A már megvevő, kiharcolt eredmények elferdi' tése, a fol&óbb szervek félreve­zetése elkedvetleníti a járás jól dolgozó parasztjait, termelő­szövetkezeti tagjait, Narozsnyik János,. JB inezögazdűsági osztály­vezető, Egyre több termelőcsoport kéri megyénkben az öntözőtelepek kibővítését bonát aratott le. A járási ta­nács c nöke rögtön, félbeszakí­totta, mert köztudomású, hogy Kiskunhalas város több min'. 1100 hold aratást fejezett be. Jgy már érthető, ha a járási ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője ninos tisztában a járás' eredményeivel, nem is várha­tunk igaz jejentést, H a utána nézünk a dol­goknak, megállapít­hatjuk, hogy a mezőgazdasági osztályon régiek a jelentések. KISKUNMAJSA már tavaly Is első volt a tarlóhántásban és másodvetésben, tervét több mint kétszeresen teljesítette. A köz­ség dolgozóinak igán jól jőve- delmezett a másodvetésü ku­korica, burgonya és többi növény. Sokan ebből hizlalták meg állataikat, vagy teljesítet­ték beadási kötelezettségeiket, A nyári ültetésu, tarlóba vetett burgonya például 20—25 mázsá­val adott többet holdanként, mint a korai vetésű. A kiskunmajsaiak a tavalyi jő tapasztalatokon okulva idén is az aratás- mellett a legfonto­sabb feladatnak tekintik a tarló- hántást és másodvetést. A köz­ség vezetői már az aratást meg­előzően szervezett^ felvilágosító munkát indítottak a tarlóhán­tás és másodvetés előnyeinek ismertetésére. Ebbe a munkába a pártszervezet népnevelői mel­lett bevonták a mezőőröket, dü^felelősöket, a mezőgazdasá­gi és begyűjtési állandó bizott­ság tagjait is, A népnevelők kisgyüléseken magyarázták meg a dolgozóknak, hogy a másodve­téssel jelentősen megnagyob­bíthatják a termőterületet, nö­velhetik az idei terméshozamot s emellett beadási kötelezettség sincs kivetve a tarlóba vetett növény után. A népnevelők számszerű adatokkal mutat­ták ki, hogy egy hold másod- : v etéáu, Hulioí'ica hány_ Ssrléá, 1950 ben megyénk termelő szövetkezetei még' nem ismertek megfelelően az öntözés jelentő­ségét, ezért csupán 313 holdon folyt öntözéses gazdálkodás, de a telepek ekkor is csuk vész­ben voltak kihasználva. 1051­vagy szárnyasállat meghízialá- sához elegendő, vagy egy hold burgonya hány család élelmezé­sét fedezi, elárusítva pedig mennyi bevételt je ent, A J6 FELVILÁGOSÍTÓ mun­kának, a meggyőző érveknek megvan az eredményük. Kiakun- majsa elsők között végzett 300 hold ősziárpa aratásával, több mint 5300 hold rozsve'ésük nagyrészét is levágták már, sö: őszibúzából js legtöbbet araiak a kiskunfélegyházi járás közsé­gei között. Az aratással egyidejűleg min­den nap sok fogatot is látni a határban. A dolgozó parasztok, amint egyik nap egv-egy táb a szélén keresztbe rakták a ter­mést, másnap hajnalban már szántják a tarlót s a család tag­jai az eke után kapával vetik a kukoricát, burgonyát, egyéb magot, A vetőmagot ’ előre á- tóan már a tavalyi termésből tartalékolták, A KÖZSÉG határában már sok helyen zölden virít az árpa- tar.óba vetett köles, és 4—t> le­vélben van a rövid tenyészidejű kukorica, A munka jó megszer­vezésének eredményeképpen a tearatott gabona helyén meg­felelő arányban növekedik a tarlóhántás és a másodvetés. Július 1-ig 1400 holdat vetet­tek be más'odnövénnyel és 2000 hold tarlóhántást is ..végeztek, _ ho'drn, 1953-ben 724 holdra emelkedett — eg évben pedig már 1757 holdra megépített ön- iözötelep vgn használatra beál­lítva. Ez a rohamos felfutás an­nale az eredménye, hogy csoport, jaiuk meglátták az öntözés fon­tosságát és felfigyeltek Rákosi elvtárs szavaira, amely szerint a szeszélyes és szé söséges időjá­rás ellenére is a jó agrotechni­ka alkalmazásával, az öntözéses gazdálkodás fokozatos beveze­tésével. termésátlagainkat ]eg. alább 50 százalékkal eme ni tudjuk, A további fejlődést biztosítja, hogy csoportjaink az 1953-as második félévre 066 hold újabb öntözötelep megépí.ését kérték, egyben az 1954, év első félévére 1725 holdra, A kijelölő -bizottság már elkészítette az épitési ja­vas atot s a beruházási igazga­tóságon keresztül a kultúrmér­nöki hivatallal a tervezési és kivitelezési szerződést már a, jövő héten megköti, A kunszenfmiklós'i Vörös Csil­lag csoport például ez évben 140 hold területet öntöz — jövő év re 350 ho d szántó és 250 hold rét öntözőtelepének megépít é sét kérte. A soiu Szikra az idei 30 hold öntözött területet jövő re 200 holdra emeli. A hartai Haladás 100, a nemesnádudvari Kossuth 150, a szeremlei Kossuth 120, a Béke 100, az őrsekcsanádi Vörös Csillag 166 hold új öntözötelep megépítését kérte a következő évben. Csernus Sándor, öntözési agronómus. A BÁCSALMÁSI járásban az aratási munkában a madarasi és a bácsalmási Kossuth végzett jó munkát, A bácsalmási Lenm azonban elmaradt. A katymári Békénél is vontatottan megy a munkai ben az öntözött terület már 553 Kiskunmajsa határában már zöldéi a sok másodvetés... Létesüljön minél több gépállomás, iskola, kórház — ehhez járulok beadási kötelezettségem azonnali teljesítésével Hat hold és nyolqszáz négy­szögöl földön gazdálkodom. Eb­ből ötezer öl búzavetésem van, aminek felét háromszor szán­tott, letrágyázott földbe, a másik felét szintén bőven megtrágyá­zott és jól felszántott tavalyi kukoricatarióba vetettem. Búzá­ból 10, árpából 12 mázsás átlag­termést várok. A kukoricapalást már három­szor elvégeztem és ha az idő to­vább is kedvez, akkor ezerölen­ként 25 mázsát szedek róla. A burgonyát kétszer megkapáltam, annyiszor töltöttem is, de elvé­gezem a harmadik töltögetést is. A négyszáz öl vetésen megterem legkevesebb 35 mázsa. Az árpát már learattam és a búzát is három napon beiül le­vágom. Megszántom a tarlót nyomban és két napra a másod­vetést is elvégzem az előírt te­rületen, ami kalászos yetésnea éppen háromnegyedrégzét teszt ki. Vállaltam és úgy is cselek­szem, hogy az államnak járó 11 múzsa búzát és takarmánygabo­nát a cséplőgéptől azonnal be­szállítom. A múltban állandó nap­számos és részesarató voltam a földbirtokosoknál. Az ezerhol­das Millió Mátyás, Puhl Pál, Lelbak László 70-—75 munkást lóglajkoztatott állandóan. Nyolc­van filléres, esetleg pengős élv- bér mellett dolgoztunk a nyári hónapokban hajnali 2 órától es­te U-ig, A Szovjetunió, pártunk és kormányunk segítségével meg-* szabadultam én is ettől a bar­bár élettől s külön köszönettel tartozom a pártnak mint póitoa- kívüli dolgozó azért is, hogy u teleségem hosszabb ideje beteg volt és rendszerünk mindent el­követett, hogy visszakapja egész­ségét. Mert nálunk csakugyan a legfőbb érték az ember, korsze­rűen felszerelt kórházaink van­nak, orvosaink nagy tudással rendelkeznek és az a tudás már nem a tőkést gyógyítja, mint a múltban. Hogy ezt tovább fejlesszük, hogy több gépállomás, bölcsőde, napközi otthon, kórház, iskola létesüljön — ehhez kell minden becsületes dolgozó parasztnak a hozzájárulása a jó munkával. E;re indítottam versenyt ma­darast dolgozó paraszttársaim között. Csatlakozott hozzam Molnár Antal, aki a rozs-búza­aratást elvégezte, kösz a nö­vényápolással, szőleje kétszer; kapálásával és háromszori per­metezésével. 4200 négyszögöl bu­gáját kétszer szántott, jól meg. trágyázott földbe vetette ő is, kilenc és fél mázsát vár holdan­ként. Az előírt 1022 kg- búza 288 kg. rozs és 118 kg. árpa be* adását ő is a géptől azonnal teljesíti, a másodvetést az ara­tás után 2 napra szintén elvég­zi. Ö is azért teszi mindezt, hogy megköszönje kormányunk­nak, amiért lehetővé tette gyer­meke továbbtanulását.,, VinUó Pál dolgozó paraszti Madaras, Tanya 206. Másodvetéssel biztosítjuk állatállományunk téli ellátását Tevmelöszö vet kezet linkben már napok óta folyik a búza aratá­sa. Az ősziárpa aratását befe­jeztük és a beadási kötelezett­ségünknek már eleget is tet­tünk. Most sürgős feladatunk, hogy a learatott területen elvé­gezzük a szántás-vetést, A ked­vező körülmények lehetővé te­szik,' hogy a most aratott dús termésen fejül i.s növeljék a föld hozamát, ezért az idén be­ütemezett 63 hold másodvetési tervünket igyekezünk mielőbb teljesíteni. Tavaly csak 30 hold volt a másodvetés és mégis biztosítani tudtuk az állatállo­mány átte'eltétését. Főként csa- laniádét vetettünk. A járásban elsőnek silóztunk le 160 köbmé­tert. Október elején végezünk a silózással és a tervezett 300 köbméter helyeit 500 köbmétert Silóztunk el. Nem is volt gond félen a ta­karmányozás. Minden túl­zás né kül állíthatom, hogy az aszályos esztendő ellenére volt elegendő takarmányunk. Még május elején is silót etettünk. Jól beosztottuk a rendelkezésre áiió takarmányt, Ezért álla.ál­lományunk egész télen át jó kondícióban volt, A teheneknél az istállóátlag tűrhető volt, el­érte az 5.5 litert. Márciustói ez a szám emelkede.t és most 12.7 liter. A háromszori fejést alkal­mazzuk és ezzel a módszerrel sikerül állandóan emelni a ho­zamot. Margit nevű tehenünk 23 litert ad naponta, a Muhi 17 litert és a Citrom 16 litert, Tejhozamunkat tovább akarjuk növelni, mert résztveszünk velük az augusztusi megyei kiállítá­son, Tanultunk a tavalyi tapaszta­latokból és az idén is a másod- vetésből biztosítjuk a takar­na űnybázist. 35 hold rövidte- nyészidejü kukoricát vetünk, azonkívül 10 hold köles, mustár, cirok kerül másodvetésként s földbe. Az idén 325 köbméter a si ótervünk, de 600 köbmétert akarunk teljesíteni. Sertéssilót is készítünk, 33 köbmétert. Kihasználunk minden lehető séget tehát, hogy állatállomá nyűnk részére biztosítsuk a ta karmányeilátást. Ez a termelő szövetkezetünk érdeke is, mert a jő állattenyésztés gazdag jö vede'mi forrást jelent számunk ra. Nemcsak nekünk jelent tpbl bevételt ha jól gazdálkodunk, hanem államunknak is. A gon­dos előrelátásnak köszönhetjük, hogy a >iakarmány3zük esztendő ellenére nem volt jelentősebb elhul'ás a félen, sőt Csurgó Fe­renc tehenészünk túlteljesítette szaporulati tervét, ezért egy üszóborjút kapott jutalmul a terme öszöve'-kenettől. Elmondotta: Barth Ferenc, a báesszentgyörgyi Ságvati termelőszövetkezet elnöke. Üzemi kouyha könnyíti az aratást a bugaci Béke tszcs-ben is Bugaeon a Béke termelöcsa- port 17 hold ősziárpa és 30 hóid rozs aratását június 29-re befe­jezte, július 4-re a búza levágá­sát is válla ták. Július 6-án kezdik a cséplést, utána az első gabonát azonnal a begyűjtő- helyre szállítják, A tagság örömmel dolgozik, mert látja, hogy a vezetőség, az elnök és a párttRkár velük együtt, sőt az élen halad a munkákban. Az élelmezésről is idejében gondoskodtak. Az ősz- 6zel a tagság közösen meghíz­lak egy sertést s ezi levágva tartalékoltak a legnehezebb munkaidőre, az aratásra, Beve­zették íu. üzemi konyhát, s az aratótag.ság délben a jól elké­szített, meleg ételt kapja, ' A gyermekekre sincs gond, mert bár napközi otthonuk nincs, a gyermekekre az ügyel, aki bent főz. A munkahelyeken pedig bevezették a déli sajtóolvaaás'. Időjárásjeleulés Vái'hatő időjárás szombati estig: Változó felhőzet, több­felé záporesö, zivatar, mérsé­kelt, a ziva'ar idejére megélén­külő szét. A meleg egyelőre to­vább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: szombaton reggel 15—18, délben 27—3Ü fok között, iMTU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents