Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-04 / 155. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG lAZMDi <» JACSKIS! (UNMEGYd PAKTS! ZOTJSÀ GANÀK LÁPJA I Vili, ÉVFOl t-YAJM, 155. SZA3 1 Ara 50 fillér 1953. JULIUS 4, SZOMBAT A MAI SZÁMBAN Az országgyűlés ülése. — Kiskunmaisa határában már zöldéi a^ok másodvetés. — Egyre több termelőcsopmt kéri az öntözőtelepek kibővítését. — Kecskemét dolgozói örömmel fogadták az árleszállítást. — A munkaverseny kiszélesítésével indultak harcba a harmadik íegyedévi terv sikeréért a 64/1 Építőipari Vállalat V__________________ _______________________ D olgosóink jó munkával jobb életet teremtenek saját maguk számára A kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosabb kapcsolatok fűzik a dolgozó tömegekhez, hogy ismerik érzéseikét, vágyaikat, igényeiket es politikájuk meghatározásában a dolgozó nép érdekeit követik. Éppen ez a tulajdonsága teszi képessé a mi pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját is arra, hogy megértesse magát a dolgozó tömegekkel, hogy hatalmas tömegeket tud mozgósítani a kitűzött célok elérésére. Ez a felismerés és nemes törekvés jutott kifejezésre pártunk által vezetett népfront választási felhívásában is, mely zászlajára tűzte a dolgozó tömegek legnemesebb érzéseit, vágyait, igényeit: a békét, munkát, jólétet és felemelkedést. A nagyszerű választási győzelem, a népfront Programmj ára leadott sokmillió szavazat mind azt bizonyította, hogy népünk egyetértett, magáévá tette ezt a programmot és a választások után töretlen lendülettel, nagy lelkesedéssel fogott hozzá ennek a programúinak végrehajtásához, Üzemekben, falun, a földeken, laboratóriumokban és a tervező asztalok mellett munkások, dolgozó parasztok és tudósok komoly erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a tervek teljesítésén keresztül ez a Programm megvalósuljon, Mi fűti, mi hajtja és serkenti a dolgozóinkat az újabb és újabb termelési győzelmek eléréséhez? Dolgozóink tudják, hogy ez, a béke, jólét, felemelkedés elérésének egyetlen helyes járható útja. Tudják, hogy amikor ígéretet tesznek arra, hogy növelik a termelést, javítják a termékek, munkájuk minőségét, ezt nem másnak, hanem maguknak teszik, hiszen ígéretük megvalósításának saját maguk lesznek élvezői. Az árleszállítás nem ajándék a dolgozó népnek, hanem a ma- gátóleredő természetes gyümölcse a nép, szorgalmas gyümölcsöző munkájának. A dolgoz 3 nép termeli, teszi olcsóbbá a termékeket, a dolgozó nép jó munkája teszi lehetővé az árleszállítást is. Az árleszállítás nem lett volna lehetséges, ha például ipari üzemeink dolgozói nem termeltek volna mindig több és több árut, ha nem fordított volna mindig nagyobb és nagyobb gondot a takarékosság, a minőség megjavítására. Dolgozó népünk szorgalma, munkásosztályunk erőfeszítése, dolgozó parasztságunk áldozatkészsége értelmiségünk lelkesedése tette lehetővé, hogy felépíthettük és felépíthetjük nagyszerű terval- kotásainkat, Sztálinvárost, a November 7 Erőművet, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárát és sok más üzemet, amelynek termelése a dal* gozó nép életszínvonalának emelését szolgálja. Nem önmagáért veti fel pártunk üzemeinkben az egyenletes termelés, a minőség megjavításának kérdését, nem önmagáért hívja fel dolgozó parasztjainkat a szemveszteségnéiküli betakarításra, a tarlóhántásra és a másodnövények vetésére. Hanem azért, mert tudjuk, hogy az egyenletes termelés, a jobb minőség — több és jobb igarcik- keket, a szemveszteségnéiküli aratás, a több másodnövény — több kenyeret és húst jelent dolgozó népünk szükségleteinek, igényeinek kielégítésére, élet- színvonalának emelésére. Az a lelkesedés, amellyel dolgozóink fogadták az árleszállítás hírét, azt mutatja, hogy továbbra is ezen az úton, a dolgozó népünk életének fokozatos megjavítása útján kell járnunk. Ehhez azonban az szükséges, hogy népgazdaságunk valamennyi ága egyenletesen fejlődjön, hogy mindenegyes ipari üzemünk, ál- ami gazdaságunk, termelőszövetkezetünk, gépállomásunk, dolgozó parasztunk további jó munkájával járuljon hozzá dolgozó népünk jólétének további emeléséhez. A dolgozó ember tehát jobb életet teremt saját maga számára. Erősítsük meg tehát üzemeinkben, gépállomásainkon, termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelmet, a pontosságot, mely a termelés növekedésének, előrehaladásunknak egyik elengedhetetlen feltétele. Tegyük olcsóbbá a termelést, csökkentsük a termékek önköltségét, hogy minél nagyobb összegeket, min i több anyagot szabadíthassunk fel más termékek gyártására. — Javítsuk állandóan a termékek minőségét. Rajtunk múlik, hogy a jövőben a dolgozóink elsőrendű közszükségleti cikkeket vásárolhassanak az üzletekben, hogy jobb gépeken dolgozhassanak az üzemekben. Ne menjen veszendőbe egyetlen egy gramm anyag sem, ne vonjunk el semmit abból, melyet saját magunk jólétére fordítunk. Fordítsunk nagyobb gondot a szemveszteségnéiküli aratásra, cséplésre, hogy minél több gabona juthasson szabadpiacra, hogy mennél több kenyér jusson a dolgozók asztalára. Egész dolgozó népünk jó munkája a többtermelés, a minőségi leg jobb termékek, a szemveszteség nélkül betakarított több gabona — ez a biztosíték t; az ; alapja népünk életszínvonala további emelésének. Munkásosztályunk a több és jobb termeléssel, dolgozó parasztságunk a föld terméshozamának emelésével, a szemveszteségnéiküli betakarítással saját magának termel, saját maga gondoskodik jólétének emelkedéséről is. Harcban a gazdag termés betakarításáért Lajosmizsén alig vau már talponálló rozs — folyik a cséplés TELE VAN a lajosmizsei határ keresztekkel, alig látni talponálló gabonát. Az ősziárpa levágása után teljes lendülettel indult meg a rozs aratása, abból is alig pár hold van már hátra. Az aratással egyidőben folyik a cséplés. A Vörös Csillag termelőcsoport elcsépelte ősziárpáját és elsőnek teljesítette 100 százalékig az állam iránti kötelezettségét. A rozs mellett 10 hold búzát is learattak. A Sal- lai-csoport 137 hold rozsból 94-et aratott le, ebbőj 44 mázsát el is csépelt. De megindult a cséplés az egyénileg dolgozó parasztoknál is. Kanyó József 3 holdas kisparaszt clőcsép- lcst végzett és a cséplési eredmény feléből máris szintén 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A NAPOKBAN már az ötödik cséplőgép indult munkába. A dűlőfelelősök sorra jelentik a ta- nácsházári: az egész dűlő behordott, kérik a cséplőt. Bódog László, Pernyész Imre dolgozó parasztok már napokkal ezelőtt megszervezték a közös szérűt. A községi pártszervezet és tanács jól irányítja a munkákat. 140 népnevelő dolgozik, személyesen a párttitkár és tanácselnök ellenőrzi, vezeti őket, akik maguk is napokat a határban tartózkodnak. Sorra látogatták dűlőről-dülőre a dolgozó parasztokat, külön mindegyikkel beszélgetve serkentették őket az aratásra. D Béke-Világtanács' ülésén rész‘- vett iráni és dán küdöttek weg- lá togat táji a szövetkezetei és elbeszélték nekik az iráni’nép, a kapitalista járom alatt nyögő parasztság helyze'ét. A szövetkezet asszonyainak körében emellett lelkesítő hatás; váltóit ki az is, hogy Üríti Jánosáé 54 éves tag, aki ez'deig 206 munkaegységet ért e] — kitüntetésben részesült. A csoport asszonyai va'amennyien csatlakoztak ennek nyomán a 200 munkaegységes mozga omliots. Alpáron meg kell gyorsítani a tarlóhántást és másodvetést zóparaszt egy nap alatt learatja rozsát, másnap már eke elé fogott és csíráztatva vetett kukoricája már zöldéi, vetés után nagy es’öt kapott, Kuoseráék nem hiába szorgoskodjak, elmondják, hogy harmadéve má- sodtermésü kukoricával hízai- ták a disznókat. Kucsera Sándor mint dűlőfelelős, szomszédait is ösztönzi, sőt segíti. A HIBA azonban ott ‘ van; hogy a dolgozóparas’ztok zöme még nem követi az élenjárókat Ezt bizonyítja, hogy az előirányzott 403 hold másodvetési tervből mindössze 38—40 hold van bevetve, pedig a learatott tarló már alka'mas a szántásra és alig van lábonálló gabona. A községi tanács az élenjárók bevonásával széleskörben magyarázza meg minden dolgozó- parasztnak: milyen hasznot jelent az ál attenyésztés szempontjából, vagy .mennyit jövedelmez a piacon a másodve- tésű termény. A lakiteleki Micsurin befejesie as aratási Megyénkben a laküeleki Micsurin termelőszövetkezet fejezte be elsőnek az aratást. A csoport tagjai ezt a munkát saját erővel végezték. Az őszi- árpa után, július 2-án estére az összes rozsot és őszibúzái is levágták. Másnap reggel a csép- iést is megkezdték. A beadási kötelezettsegüknek a cséplőgéptől folyamatosan tesznek eeőe k ALPARON jól folyik az aratás és vele párhuzamosan a növényápolás is. Elvégezték a cukorrépa, burgonya, napraforgó — és 70 hold kivételével — a kukorica harmadik kapálását is. A rozsvetó; 90 százaléka is levágásra került. Szélesedik a1 Verseny, eddig 16 dolgozóparaszt kötött versenyszerzödést a gyors betakarításra. AZ ÉLENJÁRÓ gazdik, akik e'sö-k voltak az aratásban, azonnal felszántották a tarlót is és elvégezték a másodvetést. Kucsera Sándor 6 holdas dolgo A soitvadkcrli Uj Alkotmány termelőszövetkezet gyönyörű búzatábláját a kombá jn és 30 arató pár vágja. Villa János, a kiskőrösi gépállomás kombájnistája gondos munkával harcol a bőséges termés gyors betakarításáért, 64 mázsa búzát csépelt ki az elmúlt napom A balotai-záiiási „Petőfi“ termelőszövetkezet teljesítette rozsbeadási kötelezettségét A balota'zállási „Petőfi“ termelőszövetkezet párosversenyben végzi az ara- lás-eséplés-bcgyüjiés munkáját a tompái „Szabadság’1 termelőszövetkezettel, A Petőfi tagsága vállalta, hogy gabonabeadási kötelezettségének július 3-án 100 százalékig eleget tesz. Pénteken reggel 8 óráig teljesítette ígéretét, sőt váj alását túlszárnyalva 431 mázsa beadási kötelezettsége helyett ISO mázsa gabonát szállított a begyüj- löhelyre. A szövetkezet pénteken befejezte 459 hold rozsvetésének leara’-ását is. A tompái Szabadság ugyanezzel a munkával szombaton végez, ok 280 mázsa beadási kötelezettségükből 220 mázsát teljesítettek eddig. A növényápolás* terén is a baloiaszállási szövetkezet vezet, a tompái Szabadság azonban a szénabeadásban megelőzte versenytársát. \ baiotaszállási tagság munkalendüle.ét növelte az az esemény is, amikor a
