Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

ßACSKISKUNMEGYEl NÉPÚJSÁG AZ MÙP BACSKISKUNMBGYEI PAkTßlZOTTS/fGANAK lÀPJA YM. ÉVFOLYAM, 146, SZÁM îru gQ A KULTÜRMUNKÁSOK MEGTISZTELŐ FELADATA 1053. JUNIUS 24, SZERDA A MAI SZAMBÁN A vezetők állandó kötelessége: gondoskodni a dolgo­zókról. — Egyetlen barázda sem maradjon kapálatlan az aratásra. — Megíeszített munkával készül a fülöp- jakabi Alkotmány tsz, hogy a bő termés mielőbb zsá­kokban legyen. — Versenyre lépünk a megye vala­mennyi juhászával. — A Béke-Világtanács budapesti ülése és felhívása új béketettekre ösztönzi megyénk dolgozóit. GYORSAN ERIK A G A HONA, FOKOZZUK A BETAKARÍTÁS ÜTEMÉT! Á kiskőrösi járásban még e héten be keíi fejezni a rozs aratását Megyénk déli hatarától az északág gyorsan érik a gazdag termést ígérő gabona. Egyes he­lyeken már meg is indult az aratás. Rajtunk múlik, hogy eb­ben az évben egyszer és minden­korra megszüntessük a múlt év nehézségeit s a gyors, szem- veszteségmentes aratás, cséplés, betakarítás és a terménybegyüj- tés jó megszervezésével a dolgo­zók politikai felvilágosításának, mozgósításának fokozásával vi­gyük előbbre a szocializmus épí­tését. Ennek a feladatnak a meg­oldásában nagy munka vár nép­nevelőinkre, kultúrmunkásaink- ra. Pártunk útmutatásai megszab­ják kultúrmunkásaink nagy, megtisztelő feladatait is a gabo- nabetakarítás, begyűjtés idején. Állami népművelési szerveink s intézményeink akkor dolgoznak jól, ha széleskörű eladásos pro­pagandával, irodalmi felolvasá­sok, műsoros előadások szervezé­sével segítik a minisztertanácsi rendelet népszerűsítését, az ál­lam iránti kötelezettség teljesíté­sének tudatosítását, sikeresen al­kalmazzák és fejlesztik tovább a választási munkákban bevált változatos kultúragitációs mód­szereket. Pártszervezeteink és tanácsa­ink már a választások idején fel­ismerték a kultúrcsoportok ren­delkezésére álló eszközök erejét, A nyári feladatok idején is szá­mítanak erre. Éppen ezért nép­művelési szerveink a választási kultúragitáció eredményét to­vábbfejlesztve tegyenek meg mindent a remények valóravál- tásáért. Segítsék ezt a munkát a tömegszervezetek is, elsősorban a DISZ, MNDSZ, MSZT. Kultúrmunka az aratás zömé­nek megkezdéséig, elsősorban se­gítse sokoldalúan tudatosítani a minisztertanács nyári mezőgaz­dasági munkákra és a gabona- begyűjtésre hozott határozatát. Ennek érdekében használják fel a Szabad Föld Vasárnapok ke­reteit. Szervezzenek csoportos beszélgetést, közös felolvasást. Emellett állítsák csatasorba a rajzoló brigádokat, rigmusírókat. A hangoshíradó kihasználására szervezzenek szerkesztőbizottsá­gokat, előadói munkaközössége­ket. Készítsék fel a rigmus bri­gádokat megfelelő műsorral. En­nek érdekében már most fel kell venni a harcot, a »nyáron nem lehet kultúrmunkát végezni« tévhit ellen. Az aratás ideje alatt főfelada­tunk az aratás, behordás, tarló­hántás és másodvetés elősegíté­se. Erre az időre már előzőleg felkészülve leleményes, sokolda­lú munkát végezzünk főleg kint a munkahelyeken, Szervezzünk ebédszünetekben csoportos be­szélgetést, sajtó- és szépirodalmi felolvasást, este diafilm vetítést. Menjenek ki a rigmus brigádok, dicsérjék az élenjárókat, bírál­ják a lemaradókat. Szemléltető agitációval biztosítsák a verseny nyilvánosságát. Készítsünk hor­dozható verseny- és dicsőségtáb­lákat, faliújságokat, villámokat. Nagy gondot fordítsunk a tszcs és állami gazdaságon belül folyó kultúragitációra, A cséplés megindulásával, a kultúragitáció központjában a cséplőgépek, közös szérűk legye­nek. Itt biztosítsák a verseny­nyilvánosságot, szervezzenek fel­olvasásokat. Erre használják fel a megyei könyvtárat, a »Vágd a rendet hosszú sorban« című ki­adványt. A diafilm vetítések mellett, ahol villanycséplés lesz, tegyék lehetővé hangosfilm vetí­tését is. A közös szérűket díszít­sük fel feliratokkal, versenytáb­lákkal, szemléltető képek, könyv­kiállítások elhelyezésével. Szé­leskörűen ismertessék a gyors- cséplés előnyeit. Mindemellett alkalmazzuk az eddig bevált ha­tásos eszközöket, mint például zacskóagitáció, békeház-avatás, stb, E munka nehéz, de nagy je­lentőségű. Elsősorban a népmű­velési apparátus harcos kiállá­sát igényli, hogy leleményesen, az egyéni tapasztalatok, jó ötle­tek gyors felhasználásával tud­jon segíteni, Ehhez a munkához az eddigi­nél sokkal több segítséget adja­nak a tanácsok a népművelési ügyvezetőknek, kultúrotthor.- igazgatóknak. Ismertessék velük a feladatokat. A vb. ülésen szab­ják meg a kultúragitáció teen­dőit is. Kérjék számon végre­hajtását. Biztosítsák, hogy a cséplőgépellenőrök segítsenek ebben a munkában. Pártszervezeteink, járási párt- bizottságaink — hasonlóan a vá­lasztásokhoz — fokozott mérték­ben segítsék a kultúragitációt. Tekintsék fontos feladatuknak kultúrmunkásaink, kulturális in­tézményeink, népművelési szer­veink agitációs munkájának sok­oldalú támogatását. Gondoskod­janak arról, hogy a népnevelők sorai között ott harcoljanak a kenyércsata sikeréért kultúrcso- portjaink tagjai, bábjátszóink, rigmus brigádjaink, a kultúrott- honok szakköreinek aktivistái, a könyvtárak dolgozói is. Szabó Lajos, MB. pol, munkatárs. A kiskőrösi járásban — ahol megyénkben a legtöbb rozsve- tes van — vontatottan indult meg az aratás, mert az elmúlt hét szombatjáig mindössze 70 holdon szaporodtak a keresztek. A legtöbb községben már törik a rozs szeme, vág­hatja a kasza, de a községi tanácsok igen ké­nyelmesen állnak neki e haia.- mas feladat végrehajtásának. Nem mozgósítják az aratásra a dolgozó parasztokat, pedig a rozs érése annyira előre­haladt, hogy még e héten le kell vágni, mert különben nagy a szemveszteség. A járási tanács még mindig nem gazdája az aratásnak. Nem ellenőrzi kellőkép a mezőgazda­Soltvadkerten a Petőfi, a Vö­rös Szikra, az Uj Élet megkezd­te a rozs aratását. Hétfő dél­ben a kiskőrösi gépál omás kombájnja végzett a József At­tila szövetkezetnél. Innét át­ment a soit vadkerti Uj Alkot­mány termelőszövetkezethez. — A József Atti áná! szakértők vizsgálták meg a kombájn szumveszteségét. Egy-egy négy­zetméterről szedték, fel az el­szórt szeme:. Kiszámították, hogy a szemveszteség mindösz- sze 0.1 száza'ék. Az Uj Alkotmány tagjai már nagy izgalommal várták a kom- bájnt, űk ugyanis fogadalmat tettek,, hogy június 28-ra gabonabeadási kötelezettségüknek 80 szá­zalékban tesznek eleget. Felajánlásukra versenyt indítot­tal!. A kiskőrösi járásból eddig a császártöltési Vörös Zászló és a kaskantyúi Kossuth fogadta el a versenykihívást. Az Uj Al­kotmány tagjai elhatározták, hogy mivel a rozs már érett, azért a kombájn mellé még 23 —30 kaszást is adnak. így akarják megakadá'yozni, hogy az érett rozsból a szem pereg­jen. S<»ltvadkerten az egyénileg dolgozó parasztok lassan lendülnek munkába. Nem értik a gyors aratás je'en- tőségét. A tanács mezőgazdasági osztályán az a nézet ütötte fel fejét, ,,hogy minek noszogassuk a dolgozó parasztokat, úgyL megy a munka“. Még a taná­sági osztály munkáját, amely éppen a termelőszövetkezetek le­ié nem szorgalmazza eléggé a gé­pi aratást. A soltszentimrei Béke Lermelőszövetkezet 300 hold ka­lászosához csupán 28 aratópáit tudott biztosítani — mégsem kötött szerződést a kombájnara­tásra. Pedig ha az öszes terüle­ten kézierővel aratnak csak, szemveszteséggel tudják elvégez­ni a munkát. Izsákon a Vörös Csillag tszcs területén aratógép vágja a ren­det. Páhin Törőcsik István dol­gozó paraszt elsőnek kezdte a rozs vágását, Imrehegyen, Kece- len, Tázláron is egyre több dol­gozó paraszt fog kaszát. Az egés2 járásban beérett a rozs, minde­nütt meg kell tehát gyorsítani az aratás ütemét! csőn belül sem értik meg a gyors, szem veszt eségnélkü i ara tás jelentőségét. Berényi Péter 'tanácselnök mindkét szemét tartsa az osztály munkáján, an­nál is inkább, mert az aratás álásáról rosszul van tájékoz­tatva. Hétfőn délben Kiskörö­sön Túri elv-társnak, a járási pártbizottság titkárának szó- beli'eg bejelentette, hogy Solt- vadkárt és Kiskörös között a dolgozó parasztok mindenütt aratják a rozsot. Amikor ezt a bejelentést leellenőrizték, ki- derűt, hogy a hosszú útszaka­szon mindössze egy do'gozó pa raszt aratott a kérdéses időben Ilyen tájékozatlansággal nem lehet megnyerni az ara'ási csa- tát, A mezőgazdasági oszlály igen lebecsüli a verseny je­lentőségét. A községben több mint 2000 gazdaság van. Mindössze egy tucat dolgozó paraszt versenyez egymással. Nem volt még kö­zös határjárás Kecel községgel, amellyel Soltvadkert versenyben áll. A két község köz.I ver senymozga- om érdekében mind ezideig csupán az történt, hogy elhangzott a versenykihívás. Senki nem tartja a ver­senyt nyilván, senki nem ellenőrzi azt. Berényi Péter tanácsé nők -töb bet ellenőrizze, erőteljesebben irányítsa az osztályok munká­ját, hogy az állam, a község dolgozói érdekében elkerüljék a szemvce'zfcséget. Akasztón késve indult, az aratás Elkésve indult meg az aratas az akasztói Arany Kalasz tszcs- ben, mert a kiskőrösi gépállomás mezőgazdásza: Kiss József há­romnapos késéssel küldte ki a? aratógépeket. Nagy Mihály igaz­gató jobban ellenőrizze a mező­gazdászok tevékenységét éppen most, az aratás idején, mert a hanyagság súlyos károkat okoz­hat! Megnyílóvá hangulat Bácsszölősön A bácsszőlősi tanácsnak új et« nőké van. A »szakértők« azt ta­nácsolták az elnöknek, hogy az eső miatt nem lehet növényápo­lási munkát végezni. El is ma­radtak a növényápolásban. A kukorica első kapálása sínes még befejezve. Lassan halad a szőlő permetezése. Megnyugvo hangulat uralkodik az egész községben. Ez most az aratáskor nagy munkatorlódáshoz vezetett. A szomszédos községek dolgozói megcáfolták a bácsszőlősi »szak­értők« tanácsát. Például Tata­házán nemcsak aratnak, hanem kapálnak is a dolgozó parasztok. A tataházi Petőfi tsz az aratás mellett lóekével ápolja növé­nyeit, hogy a fojtogató gaz ter­méskiesést ne okozhasson, Elbizakodlak a madarast gépállomáson A madarasi gépállomáson nagy az elbizakodottság, amely a ta­vasszal már odavezetett, hogy késve kezdtek a növényápolás­hoz is. Míg a járás többi gépál­lomása tavaszi növényápolá.-i tervét 30—35 százalékra teljesí­tette, addig a madarasi gépállo­más csak 2—3%-nál tartott. A növényápolásban való elma­radás munkatorlódást idézett elő a termelőszövetkezetekben. A torlódást fokozta a géppark észszerűtlen elosztása is. Például a katymári Sztahanov tsz-be:i nem összpontosították a gépi munkát, pedig tudták, hogy ott igen nagy a terület és kevés a csoporttag. Több termelőszövetkezet azon-* ban nem is kötött szerződést gé­pi munkára. Ennek egyik oka, hogy Tóth Lajos politikai he­lyettes és a csoportok pártszer­vezetei nem végeztek meggyőző munkát a gépek felhasználása érdekében. Három kombájn súg a csássártöltési állami gazdaságban A császártöltési állami gazdaságban 200 holdon beérett az ősziárpa, melyet három kombájn arat. A gazdaság vezetője, Et- dődi János, nem látta, hogy a három gép csak a hét végére fe­jezné be a munkát. Kézierőt kellett volna beállítani melléjük, amely egyébként rendelkezésre is állt. A vezető csak a járási párt­bizottság figyelmeztetésére látta meg a veszélyt és állította be a kézi kaszákat az aratas meggyorsítására. Erdődi Jánosnak több gondossággal és lelkiismeretességgel kell irányítania a kezére bí­zott gazdaság munkáját! Miért nem lendül teljes erővel munkába Soltvadkert dolgozó parasztsága ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents