Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-24 / 146. szám
Á vezetők állandó kötelessége : gondoskodás a dolgozókról Pártunk központi ’.apja, a Szabad Nép június 21-i, vasárnapi számában vezércikkben foglalkozott a gazdasági, állami és pártszervezeti vezetők egyik legfontosabb kötelességével, a do gőzökről való állandó és céítuda- íos gondoskodással. ;,A kommunista pártok ereja abban van — hangsúlyozza a vezércikk, — hogy a legszorosabb kapcsolatban ál nak a dolgozó tömegekkel, ismerik érzéseiket, vágyaikat, igényeiket és poétikájuk meghatározásában a dolgozók érdekeit követik." Ez a tulajdonsága a kommunis:a pártoknak az alapvető feltétele annak, hogy a dolgozó 'tömegedet vezetni tudja, s azok önként szívesen kövessék pártunkat a szocializmus építéséért folytatott harcban. ,,Pártunk meggyőződött róla. hogy az életszínvonal emelését nem he'yes csak a legközelebbi, vagy távolabbi jövőre előirányozni — szakadatlanul meg kell tenni minden lehetőt e cél érdekében. Pártunk ta- nu’t a tömegektől. Magyarországon csakúgy, mint máa országokban, ahol a munkásosztály van hatalmon, a do gőzökről való gondoskodás elhanyagolása, a párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulásával járnak. A dolgozókról va’ó gondoskodás politikája azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha valamennyi vezetőnket az emberről való szakadatlan gondoskodás szelleme hatja át. Gaz dasági és pártvezétöink rendelkeznek azokkal az ál'ami eszközökkel, amelyeket a dolgozó nép életviszonyainak megjavítására szánunk; ők ellenőrzik a különböző intézkedések betartását, ők érintkeznek mindennap a dolgozókkal; az emberek problémái, ügyes-bajos dogai az ö kezükben vannak letéve. A párt és az állam egyre hatékonyabb törekvése a nép életviszonyainak megjavítására, nem sikkad hat el egyes vezető funkcioná riusok közönyén, megnemérté- sén. A dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezetők gyakorlati magatartása között semmilyen 'törés, semmilyen eltérés nem engedhető meg.“ A vezércikk rámutat arra, hogy sok állami és pártve- /.etö nem fordít kellő gondot a dolgozók jogos igényeinek kielégítésére, hanem sokszor annyira beletemetkezik a termelési kérdésekbe, hogy megfeledkezik az élő emberről. Egyesek tudatosan elhanyagolják a do'gőzökről való gondoskodást. Pedig a dolgozók igényeit — látszólag a termeléssel össze nem függő gondjait lebecsülni, elhanyagolni egyet jelent a munkásokzrá y- 161 való elszakadással. Ez jobboldali opportunista, embertelen vonás. így csak a kapitalizmusban néztek az emberre. „A gazdasági vezetőknek nagy körültekintéssel kell gondoskodnak a dolgozók egészségéről, a munka biztonságáról. A jó üzemi vezető gyakran körüljárja a műhelyeket, maga győződik meg arról, nincsenek-e a muh- kások kitéve baleseti veszélynek, .iszla, egészséges körülmények közölt do'goznak-e. A jó gazda- ági vezető a legszigorúbb takarékosságot va’ósííja meg üzemében, de nem tűr meg szűkmarkúságot a munkavédelmi beruházásoknál, nem fukarkodik, ha a do gőzök egészségéről van szó. A jó vezető ùgÿ tekinti a gyár, az állami gazdaság kol- féktiváját, mint 6aját családját és úgy óvja a dolgozók egészségek biztonságát, mint a saját csa’ádjáét.“ A másik fontos feladata gazdasági, állami é3 pártvezetöink- nék, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megfele’ö időt és lehetőséget a pihenésre, szórakozásra és művelődésre. ,,Nem szabad eltűrni — emeli ki a vezércikk, — hogy a dolgozók rendszeresen tú'őrázzanak, szabadidejüket feleslegesen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat és családjukat a barátságos és kényelmes otthonhoz: példás rendet és tisz taságöt kelj teremteni a munkás lakótelepeken és szállásokon, gondoskodni kell kultúrális és szórakozási lehetőségeikről. S* á mos példa van azonban arra, hogy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek mellett, sőt sokszor valamiféle alacso nyabbrendü, íealázó dolognak tartják, hogy nekik ilyen ügyek kel törödnick kell. A legkisebb panasz, a dolgozót ért legapróbb sérelem is mi g- érdemli, hogy nagy figyelemmel és gyorsasággal vizsgá juk ki. Ebben a kérdésben nem tűrhetünk meg semmiféle kibúvót. Nálunk az egyszerű munkák sérelmét o.yan odaadással és készségesen kell orvosolni, ahogy az urak országának hatóságai a befolyásos emberek, nagytőkések ügyében jártak el." Ez a nagyjelentőségű feladat hozzátartozik a vezetés kommunista módszeréhez, — hangsúlyozza a vezércikk, — mert a jó vezető bár szigorú és igényes a dolgozók iránt, azonban a dolgozóban nem egyszerűen a ,.termelőt’’, a ,,munkaerőt“ látja, hanem az érző embert is, akinek vágyai, gondjai vannak, akinek öröme, bánata lehet s ezért meg kell hallgatnia problémáit, A vezetés nagyvonalúságot kíván meg. Ez azonban nem válhatik közömbösséggé, nem jelentheti azt, hogy ne érdeklődjék a dolgozók életébe vágó sokszor jelentéktelennek tűnő ügyek iránt. ,.Ezekből a látszólag jelentéktelen ügyekből tevődik össze a dolgozók mindennapos egyéni élete.“ A jó vezetőnek tehát olyan kapcsolatot kell teremtenie a dől. gozókkal, hogy azok érezzék, hogy vezetőjük gondjukat viseli, ezért szívesen dolgoznak véle együtt. „Az a vezető, aki nem szereti az embereket, sakkfigurának nézi őket, nem méltó a reá ruházott bizalomra.” Az elmúlt esztendőben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt mezőgazdaságunk igen rossz termést takarított be. Érzékeny veszteség volt ez, amely veszélyeztette a dolgozók normális ellátását. Nem gondolhatunk elégedettén az életszínvonalra, amelyet az elmúlt esztendőben lakosságunknak biztosítottunk. Minden reményünk megvan rá, hogy az idei jó terméseredmények után jelentősen javíthatjuk do’gczó népünk életszínvonalát, fokozot tabban gondoskodhatunk az ország -lakosságáról.“ A Béke-Vílágtanács budapesti ülése és felhívása új béketetfekre ösztönzi megyénk dolgozóitA békeharc mint mindenütt, megyénkben is mind szélesebb mértéket ölt. Naponként újabb vállalásokat tesznek dolgozóink ezrei és újabb békeharcosokkal erősödnek a békebizottságok. KECSKEMÉTEN a Béke-Vi- lágtanács felhívását röpgyűlése- ken beszélték meg az üzemekben, tsz-ekben és a kerületekben Egyedül a második kerületben tartott röpgyűléseken 220-an vettek részt. A felhívás ismertetése után a megjelent üzemi munkások és dolgozó párasztok béltevédeltni szerződéseket kötöttek. Akik már előzőleg megkötötték, újabb vállalásokat tettek. Herceg József, a Kecskeméti Gépgyár fiatal esztergályosa a vállalt 170 százalékát újal^b négy százalékkal toldotta meg. A kerület lakói megfogadták azt is, hogy a vasárnapi békenagygyűlésre a béke jelmondataival és zászlókkal, virágokkal csinosítják házaikat. A békebizottsági tagok pedig a nagygyűlésig 15 kisgyűlés megtartását vállalták. Újabb és újabb békebizottságok alakulnak. KISKUNHALASON, ahol a BVT előkészületeire 17 új békebizottság alakúit, a felhívás után négy újabb békeblzottság kezdte meg működését. FÜLÖPHAZÁN a felhívás után tartott békegyüléseken a község dolgozói az aratés-csép- lésré versenyt indítottak a dűlők között, hogy az a dűlő, amely előbb fejezi be az aratást, csépíést, Cliiiiciiiíl lisjelenfa az angol alsüzlian London. (TASZSZ) Amint á „Reuter” je'en'i, Churchill miniszterelnök június 22-én az an goi akóházban beje entéíte, hogy Anglia jegyzéket intézett a délkoreai kormányhoz. A jegyzékben tiltakozik a Dé -Koreában lévő hadifoglyok „szabadonbo- csátása“ ellen. A jegyzék rámutat, hogy az angol kormány, — mint olyan ország- kormánya, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja és ámeíyhek fegyveres erői részt vesznék a koreai hadműveletekben — „határozottan elítéli az Egyesült Nemzetek parancsnoksága — a koreai kormány által lŐ5Ö-ben elismert - tekintélyének hitszego álá- ásását." AtUee. a munkáspárti e'lenzék békedűlő nevét kapja. Ezenkívül számos egyénileg dolgozó paraszt tett újabb vállalást. P. Szabó Mihály 12 holdas dolgozó paraszt, Lakatos Albert, Csónak Ferenc és még számosán vállalták, hogy az aratással a minisztertanács által megszabott határidő előtt 8 nappal végeznek, az állam iránti kötelezettségüket pedig a géptől teljesítik. A íüiöpházi Szabadság tsz a Petőfi tsz-t hívta versenyre az ara- tás-cséplés gyors befejezésére. — Amelyik tsz gyorsabban végez, annak kultúrhelyisége a »Béke- Kultúrterem«-nevet kapja. A KECSKEMÉTI gépállomás dolgozói azzal válaszoltak a Bé- ke-Világtanács felhívására, hogy vasárnap is részívesznek az aratás-csépiésben. Tihanics István és Farkas Péter traktoristák vasárnap egyenként 12 hold ősziárpát arattak le és még azon éjjel 8 holdon elvégezték a szántást a másodvetés alá. íérvük túlteljesítésére is tettek vállalásokat. Farkas Péter pl. 150 hold aratása mellé 40 hold tarlóhántást is vállalt. Tihanics István pedig aratógépével 2'jO hold aratását vállalta. AZ ALFÖLDI Kecskeméti Konzervgyár pedig a felhívást ismertető löpgyűlések után mintegy 40 levelet küldtek válaszul a BVT tagjaihoz. Megírták benne békeműszakuk eddigi eredményeit, s ígéretet tettek, hogy lankadatlan erővel harcolnak tovább es jó munkájukkal erősítik a béke frontjai. A levelek írói között van Szíjártó Rózsa ifjúmunkás is, aki a békeműszak alatt 174 százalékot éft el. vezetője kije’erít&Mé; nyugta anyagot kelt az á tény, hogy a hadifoglyok nagy tömegének szökéséi; további szökések követték. Ez arról .tanúskodik, hogy a koreai csoportoknál és az Egyesült Nemzélek ott 'tevékenykedő csapatainál űgylátszik komoly hibák vannak a fegyelem terén. Churchi l kijelentette: „Én nem vagyok annyira biztos abban, hogy ez a fegye em komoly hiányával magyarázható. Lehet, hogy ez a titkos — és véleményem szerint — hitszego tevékenység, igen részletesén kidolgozott formája." Churchill kijelentette azonban, hogy ő az ENSÉ-csapatok parancsnokságát nem tartja hibásnak a Li Szín Man-ktikk provokációs tevékenységéért. A külföldi békeharcosok köszöneté A Béke-Világtanács tagjaihoz és a Bckc-Világtanács budapesti ülésére érkezett vendégekhez többtízezer levél érkezett az ország minden részéből. A címzettek, mivel csak rövid ideig tartózkodnak hazánkban, nem tud' nak valamennyire személyesen válaszolni. Ezúton mondanak köszönetét mindenegyes levelii o- nak cs kívánnak további sikereket a béke érdekében végzett munkájukhoz. (MTI) A politikai munka megjavításával pótolhatja a bajai járás is az elmaradt növényápolási munkákat!’ A bajai járás szégyenteljesen elmaradt a növényápolásban. — Sűrűn hangzik el a kifogás, az »objektív nehézség«: sok eső esett. Az igazi hiba azonban a nemtörődömség, a kényelmesség. Felsőszentivánon például a késő reggeli órákban kezdenek munkához és kora délután már abba is hagyják. A járás néni égy termelőszövetkezetében elmulasztották a terület egyénekre való felosztását, ezzel útját állták az egyéni felelősség érvényre jutásának. Mód van így a Csellengésre, a »majd1 megcsinálja helyettem más« vélekedésre. A termelőszövetkezetek- oen közel 300-la tehető azoknak a száma, akiknek munkaegysége még a 10-et sem érte el. Á szó vetkezetek vezetői nem törekednek az asszonyok, munkaképes fiatalok bevonására. A vezetők sokszor maguk tartják vissza saját feleségeiket a munkától, Pihennek a népnevelők A járás pártszervezeteiben még mindig a választások sikerének babérain ülnek, eluralkodott az á nézet: pihenjenek a hépnevelők. ÍSternesnádudvaroh például az elmúlt héten egyetlen kisgyűlést sem tartottak. A politikai munka elhanyagolását pedig azzal tetézték, hogy a felsőbb szervet hamis jelentéssel akarták félrevezetni, igazolva, hogy »megy a munka nálunk, ha nem is tartunk kisgyűlóseket.« Igaz, hogy a növényápolás közvetlen gazdái a tanácsok, — de a tanács munkájáért a párt- szervezet felelős elsősorban! S a pártszervezeteknek meg kell találniuk a növényápolás elmaradásában a pártmunka hiányosságait, hogy nem kérik számon a kommunistáktól, a tanácstól: hogyan hajtják végre a párt- és kormányhatározatokat. A jó községek \ példáját valamennyi kövesse ! A járás egyes községeiben jó módszerrel dolgozhak. A végre-* hajtó bizottság tagjai egy-egy felelős tanácstaggal az esti órák« ban felkeresik a dolgozó parasztokat, beszélnek velük a munkák: fontosságáról. Énnek eredménye rövid idő alatt megmütátkózötb Dávod például a járási rangsor 10-ik helyéről a 3-ikra, Vaskút a 9-ikről a 4-ikre, Bácsszent« györgy az 5-lk helyről az elsőre került. De azokban a községekben, ahol a „megy ez magától is« hangulat uralkodik, erős a visszaesés. Csávóly a ranglistán a 13-ik, Felsőszentiván a lég-« Utolsó Í6-ik helyet uralja. Bácsszérltgyörgyörl a második kapálások folynak. Csekei István traktoros óragraíikonos módszerrel, Szenes Miklós váltótársával 10 óra alatt 30^40 hold meg« munkálásával végzett. A felső« szentiváni Vörös Csillag csoport« ban ellenben a tagságnak csak fele jár rendszeresen munkára, A csávolyi Uj Életben a tagok előbb kishaszonbérleti földjeik munkájával végeznek — métt a tanács megtűri ezt a kétlakisá« got! — és csak azután mennek a szövetkezetbe dolgozni. A lemaradás felszámolásának egyetlen és döntő módja: a pö« litlkai félvilágosító munka fokozása, a járás kommunistáinak a példamutatása. Olyan légyén a kommunista dolgozók földje, hogy területükről messzire lás« sék: itt kötelességtudó, a béké« ért tettekkel dolgozó gazdátko« dlk! Érre törekedjenek a termelőszövetkezetek kommunisták harcoljanak a lustaság szelleme éllen, a traktorosok harcoljanak a növényápolási norma naponkénti túlteljesítéséért! A jugoszláv egészségügy katasztrofális helyzetéről A »Napred«-ban, a jugoszláv foradalmi emigránsok Szófiában megjelenő lapjában M. Grncsa- rov, a jugoszláv egészségügy siralmas helyzetéről a többi között a következőket írja: Hivatalos titóistá adatok szerint Jugoszláviában jelenleg 150 kórház működik. Tekintetbe véve azt, hogy az egész ország 343 járásra oszlik, kiderül, hogy 18'S járásban, tehát a járások több, mint felében egyáltalán nincs komolyabb egészségügyi intézmény. Különösen elmaradt ezen a téren Bosznia, Hercegovina, [Macedónia és Montenegro. Még ennél is rosszabb a helyzet az orvosi rendelők és szakrendelők terén. Jugoszláviában 18.000 lakosra jut egy orvosi rendelő és 165.300 emberre égy szakrendelő. Rengeteg az olyan járás Jugoszláviában, amelyben nincsen fogorvosi rendelő, mint £>éldáu! Gracsacban, Kladanjban, Grada- çsaiban, Zvornikban, Bjelinában, Caribrodban, Bosziljgrádbán, stb. Jugoszláviában mindössze 329 fogorvosi rendelő van, ami azt jelenti, hogy 49.200 emberre jut egy fogorvosi rendelő. Semmivel seto jobb a helyzet a gyógyszertárakat illetőleg. — Bosznia és Hercegovina 19 járásában egyetlen gyógyszertár síricsen. Igen nagy Jugoszláviában az orvöshiány. —- Jugoszláviában mindössze 580Ö orvos van. ezek: Is főleg a városokban, Bosznia-*: Hercegovinában — a titóistá1 »Politika« című lap szerint —»I mindössze 408 orvos dolgozik. — Kilenc járásban egyetlen orvos sincs. Ebben a tagköztársaságban 6800 lakosra jut egy orvos. Ko« szovo és Metohija területén i0 ezer emberre jut egy orvos. Titóék népellenes tevékenységét bizonyítja az is, hogy a kórházakat »hasznothajtó vállalatokká« alakították. A kórházi gyógykezelési díjakat 1951 vé-* ééig hétszeresére emelték a há-* ború előttinek. Orvos és kórház a mai Jugo-4 szláviéban, ugyanúgy, mint a ki-* rályi Jugoszlávia idején csak azok számára érhető el, akiknek elég pénzük van. A kapitalisták Titóék segítségével 1948—1952-ig a gyógyszerek áremeléséből több, mint 12 milliárd háromszáz mii-* liö dinár profitot szereztek. Titóék az egészségügyi szolgá- latot teljes egészében a profit-* szerzés szolgálatába állították. A kapitalizmus újjáélesztésével megteremtették annak lehetősé-* gét, hogy a lelkiismeretlen orvö-* sok a dolgozók bőrén gazdagod-* janak. Ennek a politikának a következménye nem is maradt el. Eddig soha nem tapasztalt mértékben tombol a tbc. ország-* szerte. Bosznia és Hercégdviná lakosságának 3Ö százaléka vér- bajos. A csakovácl, ludbregi éa prelögi járások lakosságának 7.5 zázáléká trahomás. (MTI)
