Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-18 / 141. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BXCSKISKUmtGYfl PAPTBIZOTTSXGANAKIAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM {ra SQ fillér 1933, JUNIUS 18, CSÜTÖRTÖK A MAI SZÁiMBAN Táviratváltás a magyar-lengyel'barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. — A pártmegbizatás végrehajtása megyénk ifjúságának becsületbeli ügye, •— A növényápolás befejezésével minden erőt az aratás megkezdésére. — 451 hold növényápolás története. — Egy tál lencséért eladják a gazdag termést az ordasi Úttörő tszcs-ben. V ___________________________________________________^ A Béke-Világtanács budapesti ülése A Béke-Vi’ágtanács vöj kedden délután újból összc- ú.tek. A délu:áni ülésen elnöklő Eugénie Co:«on asszony elsőnek Heriberto Jara tábornok, tengerészeti miniszternek, ame- xicöi nép küldöttének adta meg a szót. Heriberto Jara élesen kikelt az északamerikai háborús pártiak ellen, akik gazdasági válság elkerülése céljából háborúba akarják rántani a világot, majd rátért az amerikai politika atinamerikai manővereinek birá atára. Hangsú yoz- ta, hogy az USA cé'ja ellentéteket szítani a • atinamerikai államok között és maximális értékben kizsákmányolni természeti kincseiket. Elszegényíteni, koldussá tenni Latin-Ameri- ka dolgozóit. Beszéde végén Eisenhower e'nök beszédéről emlékezett meg, majd hangsúlyozta, hogy csupán a népek önrendelkezési jogának és szuveréni- tásának tiszte’etbentartása szolgálhat a béke alapjául. A mexicúi nép küldöttének bts'zédc után Csatur Narain Ma- lavija indiai küldött, képviselő, az Indiai Nemzeti Kongi-esszusi Párt tagja vo’t a következő fc - szóla’ó. India küldöttje üdvözölte a koreai fegyverszüneti tárgya'ásokon elért megegyezést és foglalkozott India népének és kormányának szerepérvcl a nemzetközi feszültség enyhítésében, Malavija megái apHo.ta, hogy eiiképzclhctot'en a tartós béke mindaddig, amig a gyarmatok és félgyarma'ok népeit elnyomás alatt tar ják. — Azok, akik az ázsiai népek függetlenségi harcait elnyomják — mondotta — az utóbbi időben megkísérelték elkendőzni haajára uk agresszív háborús jel egét és azt akarják elhitetni a világgal', hogy a kizsákmányolt népek kommunista befolyásra, a Szovjetunió és más’ kommunista országok irányítása mellett folytatják nemzetközi küzdelmeiket. Ezt a hazug beá'lítást az indiai, küldött századunk nagy hazugságának bé’yegezte, majd elmondotta, hogy az indiaiak nagyfontosságot túajdonitanak a tárgyalások módszereinek. Népünk vészéről biztosíthatom önöket — fejezte be beszédét. — hogy India népe a legnagyobb elragadtatással fogja támogatni a nemzetközi probémáknak eszmecserék útján történő megoldását, A KEDD DÉLUTÁNI ÖLES rószveILIA ERENBURG FELSZÓLALÁSA Az e’nök bejelentette : — í ja Erenburg, a nemzetközi Sztá Sn-békedijjal kitüntetett író, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, a világszerte ismert nagy szovjet békeharcos következik szólásra. A teremben egyszerre ffizúgott a .taps. Mindenki felállt, lelkesen ünnepelték az emelvényre lépő ősz írót. Hja Erenburg így kezdte beszédét : — Rendkívül napokban gyűltünk össze: megszűnik a koreai lidércnyomás, végetérnek az égő városokról, meggyilkolt gyermekekről szóló újsághírek, végeszakad egy békés ország pusztításának, » végatér a meggyötört emberiség szégyene. Befejeződik a háború, ame'y azzal fenyeget, hogy más országokra és világrészekre is átterjed, ezeket is magával ragadja. A béke első nagy győzelme ez, a mi győzelmünk, barátaink! Most már mindenki e-ött világos, hogy a tárgyalások megegyezéshez vezethetnek. Most már mindenki megérti, hogyha véget lehelteit vetni a véres koreai háborúnak, akkor véget lehet vetni egy másik háborúnak is, a hidegháborúnak, amely ugyan nem hat annyira a képzeletre, de amely minden nép számára anyagi rom'ást jelent és amely minden becsületes ember számára visszataszító. Világos, hogy a tárgyalások szelleme a háborús politikának fölébe kerekedik, s ez is a békeharcosok nagy sikerét jelenti. Beszéde további részében emlékeztetett a közelmúltra, a bé- kevilágmozgalom kezdetére. Arra az időszakra, amikor gúnyolódásnak, rágalmaknak, fenyegetéseknek és erőszakoskodásoknak vontak kitéve a béke- harcosok. Azóta nagy utat tettek meg a vi’ágbékemczgalom ba.rácsai. Nagy dolgokat vittek véghez s a Béke-Vi!ágtanác3 ülései magukra vonják a háborút gyú ölő dolgozó emberek százmillióinak figyelmét, — Természetesen nem szándékozom a bökeharcosok közé sorolni azokat a po i ikusokat, akik vaamiycn oknál fogva ilyen, vagy olyan fenntar'ássa! most elfogadják Párizsban, Varsóban, Becsben tett néhány javaslatunkat. De az i yen megnyilatkozások figyelmet érdemelnek: azokat a népek akara a diktálta. Hozzáfűzte, hogy több amerikai lap hangoztatja: azok az államférfiak, akik e'lenszegü’nek a közvélemény békés hangulatának, nem maradnak sokáig hát a'mon, — Ami bennünket, békeharco- s'okat illet, nem formáltunk és nem formálunk szerzői jogot a béke pxogrammjára, nem akar juk megszégyeníteni a tárgyalások eszméjéhez késve csatlakozókat. mi készek vagyunk támogatni bármely nemzet, bármely államférfiának bármiféle kezdeményezését, ha azt a becsületes szándék vezeti, hogy enyhítse a nemzetközi légkör feszültségét és módot találjon a méltányos megegyezésre. Naivitás leime azonban feltété ezni, — tette hozzá Erenburg —, hogy ezek az erők könnyen lemondanának cé jaik megva ósitásáról. Ezt bizonyítja az amerikai újságok tözsderova ának több híre is, az az árfolyamzuhanás, amely egyes részvények terén megnyilvánult. Míg egyeseket — folytatta — a mérhetet en kapzsiság tart vissza a megegyezés eszméitől, addig másokat, — akik a háború me lett kardoskodnak — fanatizmus — a haladás gyűlölete, a jövőtől való félelem szállt meg. Beszélt a Li Szin Man kormány rémületéről, méy a koreai kérdés békés megoldása miatt következett be, vagy Adenauer félelméről, a német kérdésben a uagyhata mak kóz:i békés megegyezés lehetőségéről Beszélt az angol labourikák manővereiről és az amerikai háborús gyujtoga.ók törekvéseiről, akik ki akarják terjeszteni a háborút nemcsak Kínára, hanem Ang iára is. — Természetesen nem akarok túlozni — folytatta, — de nevetséges lenne szemethunyni a hideg- és meiegháború: áhítozó emberek aktív eliená ása fe ett. Fáradhatatlanul azon kell dolgoznunk, hogy az igazságot mindenkiben tudatosítsuk. Mindent el kell követnünk, ” hogy hangosan zengjen az emberek száz- és százmii.iőinak hangja, hogy ez a hang e jusson azokhoz is, akik nem akarják mégha lani; el ke i érnünk, hogy minden kormány figyelembe vegye a népek békeakara.at s ne üzletemberek és politikai szélhámosok in rikáira hallgasson. — Tudjuk, hogy a béke útja nehéz út, Naivitás lenne,azt hinni, hogy az emberiség álmából felébredve egyszerre a téjes megegyezés tellvTlen egét tá ja maga fölött. De a béke első sikerei valamiféle változást hoztak. Ez a változás — fejtette ki í ja Erenburg — abban nruatkozik, hogy egyre több álam és nép kezd bcszé ni a Szuverént ás megóvásának szükségességéről, Hangsú yoz'a, hogy a szovjet nép minden nép és minden allam között békét akar és híve a kölcsönös megbecsülésen és egyenlőségen alapuló megegyezésnek. Kiemelte, miyen veszélyeket rejt magában egy szuverén á - lám számára az o yan háborús blokkba való bekapcsolódás, amelyben minden téren a legerősebb, illetve leggazdagabb ha:alom dönt. Ez: a vészé yt még csak fokozza az ilyen á a- mok teiú etén létesített idegen katonai tlmaszpon ok kiépité- se, mert az álamok nem lehelnek biz.osak abban, mikor sodródnak akaratuk el enére idegen érdekekért háborús konfliktusba, — Vegyük pé dáui — folytatta — az úgynevezett európai védelmi közösséget, amely nem az európaiak szabad akaratából született meg, hanem olyan szervezet, amelyet más világrész képviselői kény3zeritet:ek rájuk. Több nyugati lap meg- nyilvánu’ásai mu a-nak. rá arra — emelte ki az e őadó, — hogy hiányzik egyes áramokban az európai védelmi közösség megterem.ésének terve iránti lelkesedés. Ilyen megnyilvánulások tapasztalhatók Nagy-Bri'annia, O aszország, Dáma és több más állam népének odaláró!. Ez a szembehelyezkedése a szuverén államoknak nemzetközi szempontból is igazságos, mert ez a kérdé3 nemcsak egyik, vagy másik államot érinti, hanem minden államot egyaránt, mert az agresszív b okkok a kü földi katonai ‘támaszpontok a háború kitörésének vészé yét fokozzák. — Mi, a béke hívei melegen támoga unk minden olyan becsű etes javaslatot, amely nemzetközi ellenőrzés alatt végrehajtandó általános, fokozatos lefegyverzésre irányú’, azonban határozottan eíté'jük a revan- siszta erők felfegyverzését és állítólagos nemzetközi szervek e’lenörzése alatt álló új hadseregek felá’litdSát, ame y szervek tu ajdonképen egy bizonyos hatalom vezérkarai. A nagy békeharcos hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a békepaktum megkötése. Emellett azonban támogatniok kell a béke híveinek mindén olyan lépést, amely az államok szuverenitásának megszilárdítására s biztonságuk megvédésére irányul. Támogatni kell azokat a köröket is, amelyek nem haladnak együtt a világbékemozga- lommal, azonban ellenállást fejtenek ki a háborús erőkkel szemben. Az agresszív paktumokban való részvétel visszautasítása már magábanvéve rs növeli az állam biztonságának kilátásait. Ezért harcolnak a béke hívei régóta az ENSZ új- iáteremtéséért, ezért lépett előtérbe a tárgyalások, a kölcsönös engedmények, a kölcsönös megértés és a megállapodás szelleme, amely hivatva van megváltoztatni az ENSZ légkörét és visszaadni elveszett tekintélyét. — Ehhez azonban — mondotta a szónok — arra van szükség, irogy Kína elfoglalja törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetének kebelében. Hangsúlyozta, hogy ennek szükségességét több állam vezetői, politikusai, többek között Nagy- Britannia államférfiai is belátták. Rátért az egységes békeszerető Németországgal kötendő békeszerződés kérdésére, amely kiküszöböli az európai háború veszélyét. De csak abban az esetben, ha a békeszerető Németország semmiféle támadó blokkba nem kapcsolódik bele, amely olyan népek ellen irányul, amelyek a fasizmus rémuralmának eltörléséért harcoltak. Utalt a Szovjetunió és több állam közt korábban létrejött barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményre, amelynek pontjait a szovjet nép igen komolyan veszi és kitart szerződéses kötelezettségeinek szellemt- mellett, természetesen csak abban az esetben, ha a szerződéseket mindkét fél betartja. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ visszatérése alkotmánya szelleméhez a kis államok biztonságát sokkal inkább szolgálja, mint egy katonai blokkba való belépés, amelyben lényegében még tanácskozási jogúk sincs. — Senkinek sincs természetesen kétsége aziránt — folytatta a nagy békeharcos — hogy a szovjet emberek szimpátiája nem az elnyomók, hanem az elnyomottak felé irányul. Hangsúlyozta, hogy az államok igazi függetlenségének kérdésével kapcsolatban Ázsia és Afrika néSir Sahib Szingh Sir Sahib Szingh Sokhi indiai vezérőrnagy, az egészségügyi világszervezet volt vezérigazgatója következett szólásra. Sokhi india egyik leghíresebb tudósa, a Királyi Tudós Társaság tagja, parlamenti képviselő. Beszéde bevezető részében India békemozgalmának megerősödését vázolta és méltatta Nehru indiai miniszterelnök külpolitikáját, India közreműködését a koreai fegyverszünet létrehozása érdekében. Hangsúlyozta a békemozgalom evőinek sikereit peinek is bele kell szólniok. Kiemelte, hogy a háborús erők fegyveres fellépése a nemzeti felszabadító mozgalmakkal szemben újabb Korea létrejöttét vonhatják maguk után. Ezért kell támogatniok a béke híveinek az összes népek függetlenséghez való jogát és állást kell foglalniok a fennálló konfliktusok tárgyalás útján való megoldása mellett. — Mi, szovjet emberek megértéssel és mély szimpátiával kísérjük minden ország népének saját biztonsága megvédésére irányuló törekvését. —■ Mint eddig is, most is és ezentúl is, mindenkor elismerjük minden népnek azt a jogát, hogy önállóan éljen és szabadon válassza meg azt az életformát, amelyet a maga számára legjobbnak tart. A béke nem építhető csupán az egyazon nézeteket vallókra és barátokra, a békét az eltérő nézeteket valló és egymással szemben bizalmatlansággal teli emberekkel is együtt kell építeni. Nem akarjuk most felidézni a vádaskodásokat, támadásokat és fenyegetéseket, hanem azokkal is megegyezésre akarunk lépni, akidről igazán nem mondhatjuk el, hogy régóta mélyen és forrón szeretnek bennünket, A nagy író befejezésül hang* súlyozta, hogy a béke megvédéséért folyó harcban nem állunk meg, a koreai fegyverszünetet egyéb tárgyalásoknak kell követniük: >>A világban sok az ideggóc és sok, túlsók a száraz puskapor.-- — Még nagyobb erőfeszítéssel harcolunk a békéért, hogy mindegyikünk szégyenpir nélkül tekinthessen gyermekeire. Budapesten éppúgy, mini Londonban, Moszkvában éppúgy, mint New Yorkban. Amidőn Bécsben minden nép — legyen az kicsi, vagy nagy — azon jogáról beszéltem, hogy maga dönthessen sorsa felett, egy francia közmondást idéztem: a szénégető úr a maga portáján Hozzá szeretném még tenni, hogy a szénégetők általában békés emberek, mindegyiküknek megvan a maga otthona, a maga örömei és gondjai, s szilárd meggyőződésem, hogy a szénégetők megegyeznek egymással. Beszéde közben újra és újra felzúgott a taps. Az ülés részvevői hosszasan ünnepelték a szovjet nép, a béketábor kiváló harcosát. Hja Erenburg beszéde után felszólalt Maurició Brigin tanár, Argentina országos békemozgalmának titkára, Stanyislaw Kut- czynski a lengyel szejm alelnö- ke, a demokrata párt aielnöke, Isabelle Blume, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, a belga parlament képviselője, Sokhi javaslata ezen a téren, majd rámutatott Kína szerepére a békemozgalom szempontjából. Rendkívüli súly- lyal húzta alá Sokhi, hogy honfitársai óriási csodálattal fordulnak Kína felé és hogy a legtávolabbi indiai falvakban is meg akarnak ismerkedni az emberek az új Kína népeinek életével. Kína megjelenése a béke hatalmas őrének, a Szovjetuniónak oldalán — a világbéke legdöntőbb biztosítéka. Csodálattal emlékezett meg a Szovjetunió kö'-Etkezetes békepoUtikájának
