Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BXCSKISKUmtGYfl PAPTBIZOTTSXGANAKIAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM {ra SQ fillér 1933, JUNIUS 18, CSÜTÖRTÖK A MAI SZÁiMBAN Táviratváltás a magyar-lengyel'barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. — A pártmegbizatás végrehajtása megyénk ifjúságának becsületbeli ügye, •— A növényápolás befejezésével minden erőt az aratás megkezdésére. — 451 hold növényápolás története. — Egy tál lencséért eladják a gazdag termést az ordasi Úttörő tszcs-ben. V ___________________________________________________^ A Béke-Világtanács budapesti ülése A Béke-Vi’ágtanács vöj kedden délután újból összc- ú.tek. A délu:áni ülésen elnöklő Eugénie Co:«on asszony első­nek Heriberto Jara tábornok, tengerészeti miniszternek, ame- xicöi nép küldöttének adta meg a szót. Heriberto Jara élesen kikelt az északamerikai háborús pár­tiak ellen, akik gazdasági vál­ság elkerülése céljából háború­ba akarják rántani a világot, majd rátért az amerikai poli­tika atinamerikai manőve­reinek birá atára. Hangsú yoz- ta, hogy az USA cé'ja ellenté­teket szítani a • atinamerikai ál­lamok között és maximális ér­tékben kizsákmányolni termé­szeti kincseiket. Elszegényíte­ni, koldussá tenni Latin-Ameri- ka dolgozóit. Beszéde végén Ei­senhower e'nök beszédéről em­lékezett meg, majd hangsúlyoz­ta, hogy csupán a népek önren­delkezési jogának és szuveréni- tásának tiszte’etbentartása szol­gálhat a béke alapjául. A mexicúi nép küldöttének bts'zédc után Csatur Narain Ma- lavija indiai küldött, képviselő, az Indiai Nemzeti Kongi-esszusi Párt tagja vo’t a következő fc - szóla’ó. India küldöttje üdvö­zölte a koreai fegyverszüneti tárgya'ásokon elért megegye­zést és foglalkozott India népé­nek és kormányának szerepérvcl a nemzetközi feszültség enyhíté­sében, Malavija megái apHo.ta, hogy eiiképzclhctot'en a tartós béke mindaddig, amig a gyar­matok és félgyarma'ok népeit elnyomás alatt tar ják. — Azok, akik az ázsiai né­pek függetlenségi harcait el­nyomják — mondotta — az utóbbi időben megkísérelték el­kendőzni haajára uk agresszív háborús jel egét és azt akarják elhitetni a világgal', hogy a ki­zsákmányolt népek kommunista befolyásra, a Szovjetunió és más’ kommunista országok irá­nyítása mellett folytatják nem­zetközi küzdelmeiket. Ezt a hazug beá'lítást az indiai, kül­dött századunk nagy hazugságá­nak bé’yegezte, majd elmon­dotta, hogy az indiaiak nagy­fontosságot túajdonitanak a tár­gyalások módszereinek. Népünk vészéről biztosíthatom önöket — fejezte be beszédét. — hogy India népe a legnagyobb elra­gadtatással fogja támogatni a nemzetközi probémáknak esz­mecserék útján történő megol­dását, A KEDD DÉLUTÁNI ÖLES rószve­ILIA ERENBURG FELSZÓLALÁSA Az e’nök bejelentette : — í ja Erenburg, a nemzetkö­zi Sztá Sn-békedijjal kitüntetett író, a Béke-Világtanács Irodá­jának tagja, a világszerte is­mert nagy szovjet békeharcos következik szólásra. A teremben egyszerre ffizú­gott a .taps. Mindenki felállt, lelkesen ünnepelték az emel­vényre lépő ősz írót. Hja Erenburg így kezdte be­szédét : — Rendkívül napokban gyűl­tünk össze: megszűnik a ko­reai lidércnyomás, végetérnek az égő városokról, meggyilkolt gyermekekről szóló újsághírek, végeszakad egy békés ország pusztításának, » végatér a meg­gyötört emberiség szégyene. Be­fejeződik a háború, ame'y azzal fenyeget, hogy más országokra és világrészekre is átterjed, eze­ket is magával ragadja. A béke első nagy győzelme ez, a mi győzelmünk, barátaink! Most már mindenki e-ött világos, hogy a tárgyalások megegyezéshez vezethetnek. Most már min­denki megérti, hogyha véget le­helteit vetni a véres koreai há­borúnak, akkor véget lehet vet­ni egy másik háborúnak is, a hidegháborúnak, amely ugyan nem hat annyira a képzeletre, de amely minden nép számára anyagi rom'ást jelent és amely minden becsületes ember szá­mára visszataszító. Világos, hogy a tárgyalások szelleme a háborús politikának fölébe ke­rekedik, s ez is a békeharcosok nagy sikerét jelenti. Beszéde további részében em­lékeztetett a közelmúltra, a bé- kevilágmozgalom kezdetére. Ar­ra az időszakra, amikor gú­nyolódásnak, rágalmaknak, fe­nyegetéseknek és erőszakosko­dásoknak vontak kitéve a béke- harcosok. Azóta nagy utat tet­tek meg a vi’ágbékemczgalom ba.rácsai. Nagy dolgokat vittek véghez s a Béke-Vi!ágtanác3 ülései magukra vonják a hábo­rút gyú ölő dolgozó emberek százmillióinak figyelmét, — Természetesen nem szán­dékozom a bökeharcosok közé sorolni azokat a po i ikusokat, akik vaamiycn oknál fogva ilyen, vagy olyan fenntar'ássa! most elfogadják Párizsban, Var­sóban, Becsben tett néhány ja­vaslatunkat. De az i yen meg­nyilatkozások figyelmet érdemel­nek: azokat a népek akara a diktálta. Hozzáfűzte, hogy több ameri­kai lap hangoztatja: azok az ál­lamférfiak, akik e'lenszegü’nek a közvélemény békés hangula­tának, nem maradnak sokáig hát a'mon, — Ami bennünket, békeharco- s'okat illet, nem formáltunk és nem formálunk szerzői jogot a béke pxogrammjára, nem akar juk megszégyeníteni a tárgya­lások eszméjéhez késve csatla­kozókat. mi készek vagyunk tá­mogatni bármely nemzet, bár­mely államférfiának bármiféle kezdeményezését, ha azt a be­csületes szándék vezeti, hogy enyhítse a nemzetközi légkör feszültségét és módot találjon a méltányos megegyezésre. Nai­vitás leime azonban feltété ezni, — tette hozzá Erenburg —, hogy ezek az erők könnyen lemonda­nának cé jaik megva ósitásáról. Ezt bizonyítja az amerikai új­ságok tözsderova ának több hí­re is, az az árfolyamzuhanás, amely egyes részvények terén megnyilvánult. Míg egyeseket — folytatta — a mérhetet en kapzsiság tart vissza a meg­egyezés eszméitől, addig máso­kat, — akik a háború me lett kardoskodnak — fanatizmus — a haladás gyűlölete, a jövőtől való félelem szállt meg. Beszélt a Li Szin Man kor­mány rémületéről, méy a ko­reai kérdés békés megoldása miatt következett be, vagy Ade­nauer félelméről, a német kér­désben a uagyhata mak kóz:i békés megegyezés lehetőségéről Beszélt az angol labourikák manővereiről és az amerikai há­borús gyujtoga.ók törekvéseiről, akik ki akarják terjeszteni a háborút nemcsak Kínára, ha­nem Ang iára is. — Természetesen nem akarok túlozni — folytatta, — de ne­vetséges lenne szemethunyni a hideg- és meiegháború: áhítozó emberek aktív eliená ása fe ett. Fáradhatatlanul azon kell dol­goznunk, hogy az igazságot mindenkiben tudatosítsuk. Min­dent el kell követnünk, ” hogy hangosan zengjen az emberek száz- és százmii.iőinak hangja, hogy ez a hang e jusson azok­hoz is, akik nem akarják még­ha lani; el ke i érnünk, hogy minden kormány figyelembe ve­gye a népek békeakara.at s ne üzletemberek és politikai szél­hámosok in rikáira hallgasson. — Tudjuk, hogy a béke útja nehéz út, Naivitás lenne,azt hin­ni, hogy az emberiség álmából felébredve egyszerre a téjes megegyezés tellvTlen egét tá ja maga fölött. De a béke első si­kerei valamiféle változást hoz­tak. Ez a változás — fejtette ki í ja Erenburg — abban nru­atkozik, hogy egyre több álam és nép kezd bcszé ni a Szuveré­nt ás megóvásának szükséges­ségéről, Hangsú yoz'a, hogy a szovjet nép minden nép és min­den allam között békét akar és híve a kölcsönös megbecsülésen és egyenlőségen alapuló meg­egyezésnek. Kiemelte, miyen veszélyeket rejt magában egy szuverén á - lám számára az o yan háborús blokkba való bekapcsolódás, amelyben minden téren a leg­erősebb, illetve leggazdagabb ha:alom dönt. Ez: a vészé yt még csak fokozza az ilyen á a- mok teiú etén létesített idegen katonai tlmaszpon ok kiépité- se, mert az álamok nem lehel­nek biz.osak abban, mikor sod­ródnak akaratuk el enére idegen érdekekért háborús konfliktusba, — Vegyük pé dáui — folytat­ta — az úgynevezett európai vé­delmi közösséget, amely nem az európaiak szabad akaratából született meg, hanem olyan szervezet, amelyet más világ­rész képviselői kény3zeritet:ek rájuk. Több nyugati lap meg- nyilvánu’ásai mu a-nak. rá arra — emelte ki az e őadó, — hogy hiányzik egyes áramokban az európai védelmi közösség meg­terem.ésének terve iránti lelke­sedés. Ilyen megnyilvánulások tapasztalhatók Nagy-Bri'annia, O aszország, Dáma és több más állam népének odaláró!. Ez a szembehelyezkedése a szuverén államoknak nemzetközi szem­pontból is igazságos, mert ez a kérdé3 nemcsak egyik, vagy má­sik államot érinti, hanem min­den államot egyaránt, mert az agresszív b okkok a kü földi ka­tonai ‘támaszpontok a háború kitörésének vészé yét fokozzák. — Mi, a béke hívei melegen támoga unk minden olyan be­csű etes javaslatot, amely nem­zetközi ellenőrzés alatt végre­hajtandó általános, fokozatos lefegyverzésre irányú’, azonban határozottan eíté'jük a revan- siszta erők felfegyverzését és állítólagos nemzetközi szervek e’lenörzése alatt álló új hadse­regek felá’litdSát, ame y szer­vek tu ajdonképen egy bizonyos hatalom vezérkarai. A nagy békeharcos hangsú­lyozta, hogy a legfőbb cél a bé­kepaktum megkötése. Emellett azonban támogatniok kell a bé­ke híveinek mindén olyan lé­pést, amely az államok szuve­renitásának megszilárdítására s biztonságuk megvédésére irá­nyul. Támogatni kell azokat a köröket is, amelyek nem halad­nak együtt a világbékemozga- lommal, azonban ellenállást fej­tenek ki a háborús erőkkel szemben. Az agresszív paktu­mokban való részvétel vissza­utasítása már magábanvéve rs növeli az állam biztonságának kilátásait. Ezért harcolnak a béke hívei régóta az ENSZ új- iáteremtéséért, ezért lépett elő­térbe a tárgyalások, a kölcsö­nös engedmények, a kölcsönös megértés és a megállapodás szelleme, amely hivatva van megváltoztatni az ENSZ légkö­rét és visszaadni elveszett tekin­télyét. — Ehhez azonban — mondot­ta a szónok — arra van szükség, irogy Kína elfoglalja törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetének kebelében. Hang­súlyozta, hogy ennek szükséges­ségét több állam vezetői, poli­tikusai, többek között Nagy- Britannia államférfiai is belát­ták. Rátért az egységes békeszere­tő Németországgal kötendő bé­keszerződés kérdésére, amely kiküszöböli az európai háború veszélyét. De csak abban az esetben, ha a békeszerető Né­metország semmiféle támadó blokkba nem kapcsolódik bele, amely olyan népek ellen irá­nyul, amelyek a fasizmus rém­uralmának eltörléséért harcol­tak. Utalt a Szovjetunió és több állam közt korábban létrejött ba­rátsági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményre, amelynek pontjait a szovjet nép igen ko­molyan veszi és kitart szerződé­ses kötelezettségeinek szellemt- mellett, természetesen csak ab­ban az esetben, ha a szerződése­ket mindkét fél betartja. Hang­súlyozta, hogy az ENSZ vissza­térése alkotmánya szelleméhez a kis államok biztonságát sokkal inkább szolgálja, mint egy ka­tonai blokkba való belépés, amelyben lényegében még ta­nácskozási jogúk sincs. — Senkinek sincs természete­sen kétsége aziránt — folytatta a nagy békeharcos — hogy a szovjet emberek szimpátiája nem az elnyomók, hanem az el­nyomottak felé irányul. Hang­súlyozta, hogy az államok igazi függetlenségének kérdésével kapcsolatban Ázsia és Afrika né­Sir Sahib Szingh Sir Sahib Szingh Sokhi indiai vezérőrnagy, az egészségügyi vi­lágszervezet volt vezérigazgató­ja következett szólásra. Sokhi india egyik leghíresebb tudósa, a Királyi Tudós Társaság tagja, parlamenti képviselő. Beszéde bevezető részében In­dia békemozgalmának megerő­södését vázolta és méltatta Neh­ru indiai miniszterelnök külpo­litikáját, India közreműködését a koreai fegyverszünet létreho­zása érdekében. Hangsúlyozta a békemozgalom evőinek sikereit peinek is bele kell szólniok. Ki­emelte, hogy a háborús erők fegyveres fellépése a nemzeti felszabadító mozgalmakkal szem­ben újabb Korea létrejöttét von­hatják maguk után. Ezért kell támogatniok a béke híveinek az összes népek függetlenséghez va­ló jogát és állást kell foglalniok a fennálló konfliktusok tárgya­lás útján való megoldása mel­lett. — Mi, szovjet emberek megértéssel és mély szimpátiá­val kísérjük minden ország né­pének saját biztonsága megvé­désére irányuló törekvését. —■ Mint eddig is, most is és ezen­túl is, mindenkor elismerjük minden népnek azt a jogát, hogy önállóan éljen és szabadon válassza meg azt az életformát, amelyet a maga számára leg­jobbnak tart. A béke nem épít­hető csupán az egyazon nézete­ket vallókra és barátokra, a bé­két az eltérő nézeteket valló és egymással szemben bizalmat­lansággal teli emberekkel is együtt kell építeni. Nem akar­juk most felidézni a vádaskodá­sokat, támadásokat és fenyege­téseket, hanem azokkal is meg­egyezésre akarunk lépni, akid­ről igazán nem mondhatjuk el, hogy régóta mélyen és forrón szeretnek bennünket, A nagy író befejezésül hang* súlyozta, hogy a béke megvédé­séért folyó harcban nem állunk meg, a koreai fegyverszünetet egyéb tárgyalásoknak kell kö­vetniük: >>A világban sok az ideggóc és sok, túlsók a száraz puskapor.-- — Még nagyobb erő­feszítéssel harcolunk a békéért, hogy mindegyikünk szégyenpir nélkül tekinthessen gyermekei­re. Budapesten éppúgy, mini Londonban, Moszkvában épp­úgy, mint New Yorkban. Ami­dőn Bécsben minden nép — le­gyen az kicsi, vagy nagy — azon jogáról beszéltem, hogy maga dönthessen sorsa felett, egy francia közmondást idéztem: a szénégető úr a maga portáján Hozzá szeretném még tenni, hogy a szénégetők általában bé­kés emberek, mindegyiküknek megvan a maga otthona, a ma­ga örömei és gondjai, s szilárd meggyőződésem, hogy a szén­égetők megegyeznek egymással. Beszéde közben újra és újra felzúgott a taps. Az ülés részve­vői hosszasan ünnepelték a szov­jet nép, a béketábor kiváló har­cosát. Hja Erenburg beszéde után felszólalt Maurició Brigin tanár, Argentina országos békemozgal­mának titkára, Stanyislaw Kut- czynski a lengyel szejm alelnö- ke, a demokrata párt aielnöke, Isabelle Blume, a Béke-Világta­nács Irodájának tagja, a belga parlament képviselője, Sokhi javaslata ezen a téren, majd rámutatott Kína szerepére a békemozgalom szempontjából. Rendkívüli súly- lyal húzta alá Sokhi, hogy hon­fitársai óriási csodálattal for­dulnak Kína felé és hogy a leg­távolabbi indiai falvakban is meg akarnak ismerkedni az em­berek az új Kína népeinek éle­tével. Kína megjelenése a béke hatalmas őrének, a Szovjetunió­nak oldalán — a világbéke leg­döntőbb biztosítéka. Csodálattal emlékezett meg a Szovjetunió kö'-Etkezetes békepoUtikájának

Next

/
Thumbnails
Contents