Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

eredményeiről és aláhúzta, hogy India sohasem csatlakozna, egy Szovjetellenes, Kína-ellenes há­borúhoz. Ezek után Sokhi vázol­ta a béke erőinek rendkívül előretörését és kifejtette, hogy a békét csak az egész világ vala mennyi népének együttműködé­sével lehet szilárdan biztosítani Sokhi beszéde befejező részé ben hangoztatta, hogy az egész világ aggódó várakozással tekint a mostani találkozás felé, irány­mutatást Vár a Bcke-Világia nácstől s ezért ő — Sokhi — ja­vaslatot terjeszt elő: »Bocsássunk szárnyra — Mon­dotta — a békének e gyönyörű városában tartott lanácskozá sunkról egy felhívást. Szöveg; tegyen egyszerű, s szólítsa fel az egcsz emberiséget: csatlakoz­zék ahhoz a nagyszerű harchoz amely a tárgyalások szellemé­nek diadaláért folyik — a há­borúval szemben. Terjessze ez á felhívás azt a biztató üzenetet, hogy a nemzetek között hűtés olyan vitás kérdés, nincsen olyan, bárminő rémületet keltő probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani. Korea megmutatta nekünk á tárgyalás mindent legyűrő ere jel. A budapesti felhívás így szóljon: Tárgyaljatok, tárgyalja­tok, tárgyaljatok minden egyes kérdésről, amely ma nemzetközi súrlódásokat okoz. Ne kíséreljük meg, hogy minden problémára merev és száraz megoldást ke­ressünk. A hatalmakhoz intézett, tárgyalásra szólító felhívásunk­hoz ne fűzzünk semmiféle fel tételt. Üdvözölnünk kell minded olyan rendezést, amely békét hoz, minden békeindítványt — bárhonnan jöjjön is. Minden or­szágban törekedjünk arra, hogy a magunk kormányát meggyőz­zük: tegyen meg mindent, ami hatalmában van, segítse eló azoknák a tárgyalásoknak meg­indulását, amelyek békét kell. hogy hozzanak — s fognak is hozni — az egész emberiség szá­mára.* Szingh Sokhi beszédét gyak­ran szakította meg a küldöttek tapsa. Egymásután siettek fel a népek küldöttei, hogy üdvözöl jék az indiai küldöttség vezető^ jét és az általa előterjesztett ja­vaslatokat. Ezután Emanuel d‘Astier de la Vigerie lépett mik­rofonhoz és javasolta, hogy hol­nap reggelre hívják össze a Bc- ke-Világtanács Irodájának ülé­sét. Az ülésen tárgyalják meg a vita során eddig felmerült ja­vaslatokat, különösen a Sokhi vezérőrnagy által felvetett pro­blémákat. , Gábriel d’Arboussier felszólalása Ezután Gabriel d’Arboússler, a. Békö-Világtaüács alenaké szóait fel; — Afrika népei nagy meg­elégedéssel vették tudomásul a köáeli ltöréái fegyverszünet hí­rét és teljés szivükből kívánják a hadműveletek megszüntetését Vietnámban és Malájfö dön, ahol akaratuk ellenére fiaik oly 'nagy számban harco’nak — mondotta d'Arboussicr beszéde elején. Ezután Eisenhower amerika elnök áprilisi nyi atkozaiának azzal a részévei foglalkozott ame yet Afrika népei és a gyár mati népek általában nem he iyeselhelnek: — Nem akarok fog'alkozn mássá1, csak azzal, ami a függő én gyarma i népek szempon já bői a legfontosabbnak tűnik ne kom. E kijelentésében Eisen hower feszőlítja a Szovjetunió vezetőit, vessék latba befolyású kát, hogy maradjon abbu a gyarmati népek függetlenségi mozgalma. — Ez tökéletesen elfogadha lattan szempont, mivel a gyár mati népok függeuenségi moz galmait ügy állítja be, min egyrészt a nemzetközi feszültség egyik tényezőjét, másrészt min idegen hata nläk já ékszerét - holott valóságban e népek belső ügyeiről van szú. d'Arbouösier megállapította a függő és gyarma.i országok népeinek felszabadó ásl mozga­tna egy nagy történelmi folya irtát. íéSze, amely a Csendes óceán ól Dé'.-Afrikáig, Dél-Ame Ilkától Délkelet-Ázsiáig terjed Igazságos ég öná'ió niozgama-k ezek, me yeknek lét jogosultságot ad népeik eiviselhe.eilen sorsa és artie ÿeknek nincsen szüksé gük arra, hogy máshonhan kap janak útmuta-ást, mint jelenlegi nyomoruk tudatából és jövő fe 1 etídülésükbe vete t reményük böl. d’Arboussicr etek Után né hány számadattal mutatta meg az afrikai népek szörnyű, nyo morúságos helyzetét, majd így folytatta: Ki bélyegezheti hát meg e népeket, ame yek nem haj landók tovább tűrni, hogy az ilyen igazságtalaniág fo y.atód jék, sokszor még a politikai szabadságjogok teljes hiányává és faji megkülönböztetésekkel betetőzve. — A nemzetközt feszü'tség — hangsúlyozta d’Arboussier —* hem a gyarmati és függő népek müve, hanem igenis azoké, akik nem hajlandók elismerni ezen népek jogos törekvéseit és eiö szakka: akarják azt a statuá quo-t fenntartani, amelyet a '-őr ióné mi fejlődés haiálraité.t. — Itt is, mint egyebütt, mi dön konfliktusok keie ksztek, szabad tárgyalások útján ke'l ezeknek végetvefni. Napjaink ban egy nép szabadsága feléit aratóit ka onai győzelem a va­dságban vereség az emberiség számára, A tárgyalásokat meg ehet és meg kell indítani, le­gyen az akár Vie,Mámban, vagy Ma ájföldön, Egyiptomban vagy Közép-Kele en, Kenyában vagy Tuhiszban. A Béke-Vllágéahacs aelnöká nagyhatású b-.szédét Antöihe Tabet mérftők, libanoni küldött, a Béke-Világtknáfcs Irodájának agja, majd Oscar jansson ke­reskedő, Svédország pacifista ta­nácsának alelnöke felózóia áfeá követte. Nyolc ólá után áz e'nöklö Cottöh asszony az ülést bezárta, A BEKE-VILAGTANACS SZERDAI ÖLESE Szerdán délelőtt fél 10 órakor folytatódtak a Béke-Világtanács budapesti ülésének tanácskozá­sai. Az ülés elnökségében helyét foglaltak: Kuo Mo-zso, a Kínai Központi Népi Kormány köz­igazgatási tanácsának alelnöke és Eugénie Cotton, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség elnöke, a Beke-Világtanács nem­zetközi Sztálin békedíjjal kitün­tetett alelnökei, Ikuo Ojama, a Béke-Világtanács Irodájának nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett tagja, valamint a Béke-Világtanács Elnökségének, Irodájának és Titkárságának, valamint a Béke-Világtanácsnak Ezámos más tagja. Résztvettek az ülésen a ma­gyar békemozgalom vezetői, a magyar értelmiség kiváló képvi­selői, Kossuth-díjas íróink, köl­tőink, tudósaink, művészeink, valamint az egyházak vezetői­nek égy része. Eljöttek az ’ülésre a szocialis­ta építés hősei, épülő, hatalmas. békeművéink legjobb dolgozói. Velük egvsorban ott ültek a falu dolgos népének küldöttei, akik becsülettel végezték munkájukat és kitüntetésképpen jelen lehet­nek a Béke-Világtanács ülésén. A tanácskozásokat Kuo Mo- zso nyitotta meg. A szerdai ülés első felszólalója Lilian Vien ka­nadai küldött volt. A tanácskozás részvevői nagy szeretettel üdvözölték az Utána szónoki emelvényre lépő Ri­chard Syhge, Nöbel-díjas angol biokémikust, az angol békebi­zottság alelnökét. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a részvevők ünneplé­se közben Vanda Väsziljeszvkäja szovjet írónő, a Béke-Világtanács tágja lépett a mikrofon elé, Vanda lasztijer szitája beszede Drága Bánataim! Azt hiszem, nem szükséges Új­ból. szóbahoznom, hogy. a béke megszilárdítása terén mily fon­tos szerepet töltenek be a népek közötti kulturális és tudományos kapcsolatok s hogy a béke ügyé­ben, mely mindnyájunk számára oly drága, milyen szerepük van a személyes találkozásoknak, A kulturális és tudományo: eredmények kölcsönös kicseréié se lévén szilárdulnak meg tömegek barátságának igazi kö telékei, amelyekre mindnyá­junknak szükségünk vàn, s akár a levegőre, annyira szüksége van rájuk a béke ügyének. Nem csupán mi vagyunk ezzel teljesen tisztában, hanem azol is, akik nem a - békéről ábrán doznak, hanem a háborúról, akik nem az egyetértést és a kölcsönös megértést akarják meghonosítani a népek közötte hanem a viszályt és a gyülöle let. Azok, akik háborút akarnak akik háborúra törekszenek, ha iálosan félnek a kulturális ja vak kicserélésétől, félnek a to lálközásüktól és az ismeretsé­gektől, mert mindez feltétlenül a népek kölcsönös megértéséhez, kölcsönös megbecsüléséhez végeredményben pedig a béké­hez vezet. Ha tehát a sötét erők az em­beriség többségének akarata és szándéka ellenére a gyűlölet, a viszály és a tudatlanság szolgá­latába állanak, nekünk annál fo­kozottabban kell minden erőn Icet iatbavetnünk, hogy szernbe- szegezzük velük mindazt, amit helyesnek és szükségesnek tar­tünk. A legutóbbi évek folyamán százával jártak külföldi küldölt ségek nálunk, ä Szovjetunióban Mint eddig, ma is tfiilltós pél dányszámban jelennek meg ná­lunk külföldi szerzők müvei színházaink százaiban külföldi szerzők darabjait adják elő. Mi azonban mindezt kevésnek tart juk, különösen ma, amikor a vi­lág népeit mind jobban és job­ban áthatja a békeakarat és barátság szándéka. A szovjet, küldöttség felhatalmazást ka pott, högy üt, a Béke-Világla- :iács ülésért bejelentse: a szov­jet társadalom legszélesebb kö­rei készek arra, hogy más or szagokkal jelentékenyen széle­sítsék kulturális és tudományos kapcsolataikat. Hiszem, hogy ma a tudomány emberei, a kultúra munkásai or­szágaink és más országok külön­böző foglalkozású emberei kö zötti igaz, szoros baráti kapcso­latok teljesen reálisak és meg valósíthatók. Első fecskének — mely hírül hbzza, hogy valami változás megy végbe a világon tekintjük azokat a meghívá sokat, amelyek az utóbbi idő­ben a szovjet emberekhez Ang­liából érkeztek, abból az ország­ból, amely még hem is oly-Hn régen ari-á törekedett, hogy or­szága a szovjet ember számára tilos terűiét legyéti. . Kiev városában, kertemben nagyon sok ország virágai nyíl nak és amikor a hó alól kibúj­nak a lila és fehér kroküszok, cseh barátaimra és a béketanács prágai üléseire kell gondolnom Amikor kerítésemnél virágbabo- rulnak az aranyszínű, Hatalmas, négyméteres magasságú napra­forgók, Stockholmra és a stock­holmi békeülésszakra emléke­zem. Amikor a Virágágy fölé színpompás szekfük szőnyege borul, ez olyan számomra, mint kínai barátaim trtosölya, akiktől a virágok magvait kaptam. — Egyetértésben gyönyörűen vi- ágzik a kertben sok ország virága, virágok, mélyek mind­egyike a béke valamelyik ülés­szakához, kongresszusához fűző­dik. Szeretném megmutatni nek­tek is, barátaim, ezeket a virá­gokat — virágaimat és a ti vi- ágaitokat, amelyek otthonra ta­láltak a Szovjetunióban. Szeretném, mint ti is szeret­nétek, hogy milliók és milliók megismerjék és lássák egymást. Megismex'jék Városainkat és fál- vainkat, sokoldalú kultúránkat, de nem a tudatlanság, az elfo­gultság, » rágalom és a közöm­Maliiás a np-ltif el barátsági, «iliilsi és kisHs segélynyújtási tgfezméni aüirásáoak iáit éMÉja aikataái „Baleslaiv Bierut elvtársnak, A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK Varsó. A magyar—lengyel barátsági, együttműködési cs kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész ma­gyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a test­véri lengyel népnek. Ezen a napon örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar ét a lengyel nép egyre mélyülő barátsága és együttműködése elő­segítene a két ország megerősödését és felvirágzását és hozzá­járult a Szovjetunió vezette békétábor megszilárdításához. További nagy sikerekét kívánok a testvéri lengyel népnek hatalmas épitőmunkájához és a béke megvédéséért vivőit küzü3 harchoz. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.« Alekssander Zaivadski elvtársnak, A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA f. ELNÖKÉNEK Varsó. J Engedje meg elnök elvíárs, hogy a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében őszinte jókívánságaimat toltná-* csaljam. A magyar nép a jövőben Is vállvetve fog küzdeni a testvéri lengyel néppel közös felszabadítónk, a Szovjetunió oldalán a béke, a demokrácia és a haladás közös ügyéért. DOBI ISTVX.N. ' V •• a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke." » Hasonló értelmű táviratot intézett Molnár Erik, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Stanislaw Skrzcszéwskl elv-* társhoz, a Leiigyeí Népköztársaság külügyminiszteréhez. A púrimegbixatás végrehajtása megyénk if júságának hecsüleibeii ügye Szerdán a DISZ kibővített megyei választmányi ülést tar­tott. Az ülés részvevői megtár­gyalták a megyei pártbizottság által a DISZ részére adott párt* megbízatás maradéktalan vég­rehajtásának kérdéseit. A válaszlmáhy tagjai előtt Bíró Mihály elvtárs, a DISZ megyéi titkára ismertette a pártmegbizatás végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Hang­súlyozta, hogy a DÍSZ-szervezetéknek me­gyénk egész ifjúságát mtíz- gósitaniok kell annak az érdekében, hogy a pártunk megyei bizottsága által adott nagyszerű Megbízatást áz aratás, cséptés, betakarí­tás és tcrmcüybcgyüjtés munkájának eredményes végrehajtását biztosítani tüdjük. A megnyitó beszéd után ke­rült sor a vitára. A vitában 4Ö hozzászólás hangzott el. A hoz­zászólók zöme konkrét vállalást tett szervezete tagsága nevében az aratás, cséplés, terménybe- gyüjtés sikerének biztosítása érdekében és lelkesen számolt be arról, hogyan veszik ki a ré­szüket a termelési feladatok megoldásából megyénk ifjúmun­kásai, parasztfiataljai, tanulóif­júsága. A vita lelkes hangulata azt bizonyította, hogy a DISZ-szervezeíek mindent megtesznek a pártmegbiza- tásban szereplő feladatok lendületes megvalósítása ér­dekébén. A gyűlés első napirendi pont­jának tárgyalása során javasla­tot fogadtak el a jelenlévők ar­ái, hogy táviratban üdvözöljek a Béke-Világtanács budapesti ülésén részvevő kiváló békehar­cosokat. A táviratban fogadal­mat tettek megyénk ifjúsága ne­vében, hogy a békeharcban al­kotó munkájukkal veszik ki a részüket. Hangsúlyozták, hogy^ megtisztelő békcfcladatkcnt hajtják végre a megyei párt- bizottság megbízatását. Táviratot intéztek a választmá­nyi ülés részvevői az Amerikái Egyesült Államok elnökéhez iá és követelték az ártatlanul ha­lálra ítélt Rosénbérg-házaspár ázortrtáli szabadönbocsátását. Az első napirendi pont tárgya­lása során felszólalt a megyei pártbizottság másodtitkára: Zá­rai Károly elvtárs, aki vázolta « pártmegbizatás nagy jelentősé­gét és hangsúlyozta, hogy ifjúságunk jó munkája lés/, á* egyik biztosítéka állnak, hogy Mfegyéiik az utolsó helyről az élenjárók sorába emelkedjék a ránk következő tervidőszak­ban. Felhívta az ifjúság figyel­mét arra, hogy lankadatlanul küzdjön a politikai és termelő munkában tapasztalható lány- hálás káros szelleme ellen és fokozott Uötelességtüdással, a versenymozgalom kiszélesítésé­vel harcoljon a pártmegbizatás maradéktalan teljesítéséért. A második napirehüi pontban sor került a negyedik Világifjú­sági Találkozóra küldendő me­gyei küldöttek megválasztásárá. Majd Bíró Mihály elvtárs, a DISZ megyei titkára kiosztotta a DÍSZ Központi Vezetőségének elismerő okleveleit a termelés­ben és a szeivezéti életben ki­tűnt fiataloknak, a növényter­melés elsőDsztályú mestereinek. A lelkes Hangulatú ülés a világ- ifjúság himnuszának eléneklésé- vel zárult be. bösség szemüvegén át. Szilárd meggyőződésem, hogy itt a vendégszerető, szívélyes, minden népet, minden nemzetet és mindeh kultúrát mélyeh tisz­telő és szerető szovjet nép érzé­seit tolmácsolom. Vanda Vasziljevszkája beszé­dét sokszor szakította meg taps, amikor pedig befejezte előadá­sát, a küldötték helyükről fel­állva, percekig ünnepelték a szovjet küldöttet. Mielőtt a he­lyére érkezett volna Vanda Va- sziljevszkájá, az egyik kínai kül­döttasszony eleje sietett, meg­ölelte és megcsókolta. Az ünnep­lés ekkor még fokozódott. Ezután Depierre Abbé, francia küldött mondotta el beszédét. Depierre beszédét nagy tet­széssel fogadta az értékéZlet, Ezután Ikuo Ojama nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett ja­pán professzor, a Béke-Világta. nács Irodájának tagja emelke­dett szólásra. Ikuo Ojama professzor beszé­dét gyakran szakította még tet­szésnyilvánítás. Gzapik Gyula egri érsek hozzászólása követke­zett ezután,.

Next

/
Thumbnails
Contents