Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

Tömegesen érik a g a 1» ö h a ne halogassuk a% aratási! 1 Az plmu’t meleg napák meg gyorsították mindenütt a gabo­na érését — ehhez képest azon­ban az aratás üteme nem kielé­gítő. Az ősziárpa már mindenütt alkalmas a vágásra, minden órányi késlekedés csak a szempergést növeli. Ennek ellenére az ősziárpaterü- letnek mindössze 54.4 %-át arat­tuk le eddig. Leginkább rontja a megye aratási eredményét a bácsalmási, kecskeméti, kun szentmiklósi járás. Szégyenlete sen hátú’kullog a kiskunhalasi járás, ahol —- bár homokos ta­lajú a terület — mindössze 31 százalékát aratták le az árpá­nak. Megyénkben érik be legha­marabb a rozs is, s ebből tekintélyes terület is vár le- aratásra. Ennek ellenére mindössze a kis- kuní'é'egyházi járásban és Kecs­kemét környékén folyik kié1 égi - tő ütemben a munka, a többi járásban ugyancsak halogatják a rozg betakarítását. Szembetűnő ez a kényelmesség különösen a kiskunhalasi járásban, ahol már kasza alá értek a rozstáblák. De meg kei] gyorsítani a mun­kát az egész bajai és bácsa má­éi járásban, mert rohamosan érik ott is a rozs, Minden községben mozgósí­tani kell a figyelőszolgála­tot, Ahol beérett egy-egy tábla, azonnal intézkedni keif learaíá­Az aratással párhuzamosan gyorsítsuk a tarlóhántást és inásodvetést! sáról. Az aratógép- és kombájn kezelők lendüljenek még ered ményesebb munkába, gondos műszaki ellenőrzéssel harcolja­nak a gépállások eilen, használ­ják ki a nap minden percét a gyors aratásra. A kasza nyomában mindenütt az eke járjon, a levágott gabona helyén ha­ladéktalanul végezzük cl a tarlóban'ást. Tanácsaink ellenőrizzék, hogy a termo’ők végre is hajtsák a mi­nisztertanács erre vonatkozó ha­tározatát. A gépállomások kü­lönösen használják fel erre a munkára a két müszako-t, javít­sák meg az eddigi eredményt, mert megyénkben mindössze S3 hó d területen történt meg gép­pel a tarlóhántás, A foga'ok 2270 holdon végezték el eddig a buktatást, A jelenlegi időjárás kiváló­an kedvez a másodvetésíí nö­vények termesztésének. Ezért minden felszántott tarlót azonnal vessünk be másodnö­vénnyel. Tanácsaik fokozottab­ban magyarázzák meg a másod­vetés je etöségét is, mert az a tény, hogy eddig mindössze 1032 hold került elvetésre a több mint 2000 bojd felszántott táróból — kényelmességet bizonyít. Ter­melőszövetkezeteink különösen elmaradtak ebben a munkában, pedig az állatállomány fej ödé se éppen náluk követeli meg a bőséges takarmányaiap biztosi tását a másodvetésen keresztül JÁRÁSAINK VERSENYRANGSORA AZ ARATÁSBAN: OSziárpa: 1. dunavecsei járás, 2. kiskunfélegyházi járás, 3, Kecskemét város, 4, kalocsai járás, 5. bajai járás, 6. bácsai mási járás, 7. kecskeméti járás 8. kunszentmjklósi járás, 9. Baja város, 10. kiskőrösi járás, 11 kiskunhalasi járás. Rozs; 1. kiskunfélegyházi já­rás, 2. Kecskemét város, 8, kun- szenlmjkiósi járás, 4. kiskőrösi járás, 5. kecskeméti járás, 6 kiskunhalasi járás, 7, kalocsai járás, 8. bácsalmási járás, 9. Baja város, 10. bajai járás, 11, dunavecsei járás. Kunssentmíkióson jól irányítják a növényápolási és aratási munkákat Kunszentmiklós község elsó a járás területén a növényápolás! munkák végzésében. Ezideig a harmadszori kapálást is befejez­ték. A betakarítási munkákban sem akarnak lemaradni, A mezőgazdasági állandó 1>h zottság a növényápolási munkák befejezése mellett felkészült a betakarításra. Az esős időjárás ellenére is szép eredmények születtek alig pár nap alatt. 70 hold ősziárpn került keresztbe, a kunbábonyi részen pedig 14 hold rozs, mert itt a legérettebb a gabona. A mezőgazdasági állandó bl ■ zottság elnöke: Trepák János jó! végzi a munkáját. Rendszereset, résztvesz a mezőőri értekezlete­ken, a vb. üléseken,. ahol szemé­lyes tapasztalatai mellett tájé­kozódik a község összes problé­májáról. Tudja, hogy a növényápolás időbeni el­végzésének előfeltétele a szé­leskörű versenymozgalom. Több mint 240 dolgozó paraszt állt versenyben a növényápolás aratásig való befejezésére. Ez a versenylendület most az aratás Idején is folytatódik az állandó bizottság tagjai, aktívái példája nyomán. Az állandó bizottság 35 aktívája között felosztotta a köz­ség területét. Márki Imre, Füstös János, Nagy Antal, A. Kiss La­jos és a többi dűlőfelelös ver­senyben van egymással, hogy melyik dűlő végzi el hamarább a legkevesebb szepaveszteséggel az aratást. Példájuk nyomán szélesedik a dolgozó parasztok versenye. Többek között Farkas László 7 holdas dolgozó Lovat, (•éterrel, Kiss László pedig Lip­tai Mihály 4 holdas dolgozó pa­raszttal lépett párosversenyre az aratás gyors befejezésére. Pél­dájukat lö dolgozó követte, Verseny szervező munkájukat megfelelő politikai felvilágo­sító munka követi, Kisgyűléseken, egyéni agitáción keresztül ismertetik a dolgozók­kal az aratás-cséplés-begy ültéi­ről szóló minisztertanácsi hatá­rozatot. A községi pártbizottság irányítása mellett helyesen áttért az állandó bizottság az esti kisgyűlések tartására, a mezei agitációra, Kint a földeken munka közben keresik fel a dolgozókat és ott beszélgetnek velük a népneve­lők. Alig két hét alatt a mezon 70 kisgyűlést tartottak ebédszü­netben, vagy esős idő alkalmá­val. A kisgyűléseken több dol­gozó paraszt csatlakozott az ara­tási békeversenyhez. Pár nappal ezelőtt az 5-ös körzetben Balogh Mihály dolgozó paraszt töldjén volt kisgyűlés. Pőcze Lajos vb- titkár köré Balogh Mihály, Vas Lajos és még hét dolgozó pa­raszt telepedett: beszélgetni kezdtek. Hosszas beszélgetés után mind a kilencen versenyre léptek egymással és csatlakoztak saját dülőfelelősük versenyéhez, hogv az aratást időben, lehetőleg szem Veszteség nélkül fejezik oe és beadási kötelezettségüknek u cséplőgéptől tesznek eleget. A községi tanács nagy gondot fordít a határjárás és az érés megfigyelési szolgálat biztosítá­sára, ellenőrzésére Az érést fi­gyelő szolgálatot többségükben DISZ-fiatalok teljesítik, A mezőgazdasági csoport dolgozói kora reggeltől a ha­tárban vannak és irányítják a növényápolás, az aratás munkáit. A végrehajtó bizottság egy ad­minisztrátor munkaerővel segíti Kozma Ferenc mezőgazdasági előadó munkáját. így lehetővé válik, hogy a határjárás után a jelentéseket pontosan eiküldhes- sék a felsőbb szerveknek. A községi tanácselnököt, Nagy József községi párttitkárt kora reggeltől 10 óra tájig a határban találni. Nem íróasztal mellől, ha­nem gyakorlatban tájékozódnak, győződnek meg a munkák vég­zéséről, Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: kisebb déli, délutáni felhőképző­dés, legfeljebb egy-két helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északi, északkeleti szél. Az éj­szakai lehűlés fokozódik, a nap­pali hőmérséklet kissé emelke­dik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: kedd reggel 10—13, délben 24—27 tök kö­tött (MTli Á szénabeíakarítás legjobb szovjet módszerei A „Szocialisztlcseszkoje Zein- legyelije" cimű lap közli Sz. Zairén, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusának cikkét: „Bármilyen az időja- jás, be kell gyűjteni a Szé­nák" A cikket, amely legjobb szovjet szénabetakarítási módszereket tartalmazza, az alábbiakban teljes terjedel­mében közöljük. EGYES VIDÉKEKEN az esős idő erősen megnehezítette a szé- nabetakaritást, Ilyenkor különö­sen fontos, hogy ne legyen fe.es- [eges megszakítás a széna leka­szálása, rendberakása és kaz a- zása között. Ha a kellőképpen megszáradt füvet sokáig tartjuk rendekben, az eső tönkreteheti és erősen leronthatja a széna minőségét. Inkább rakjuk bog­lyába a még nem -teljesen meg­száradt szénát és ha kiderül, te rüs'ük szét további száradásra. Nem veszélyes az, ha a frissen lekaszált fü megázik, mert az eső nem mossa ki belő e a táp­anyagokat, mint ahogy nem mossa ki a lábonálló növények­ből sem. Ha azonban az eső a már megszáradt füvet áztatja át, ez tápanyagban nagy veszte­séget okoz. A széna megpené- szedik, megdohosodik. a karotin- tartalom és vitamintartalom is csökken. Ha bizonytalan az időjárás, igen fontos, hogy a lehető leg­jobban kihasználjuk a derűs idő minden óráját. A szárítás meg­gyorsítása érdekében a lekaszált füvet meg kell forgatni. Amint megfonnyadt, a lehető leggyor­sabban, boglyákat készítünk. Ne engedjük, hogy a széna rendek­ben megázzék, jner.t azután igen rosszul szárad. Ha mégis meg­töri énik, az eső után, amint a rendek valamennyire megszá­radnak, haladéktalanul forgas­suk át, szárítsuk meg és rakjuk boglyába a szénát. Ha bizonyta­lan az idöjárá3, nagyobb — 2— 2.5 mázsás — boglyákat rak­junk, hogy esőben ne ázzanak át Még mindig jobb, ha a széna kissé felmelegszik, mintha meg­ázik. Ha az ilyen boglyákat de­rűs időben szétrakjuk, a széna igen gyorsan átszárad. A SZOVJETUNIÓ északi és északnyugati vidékein, ahol szé- nabegyüjtés idején gyakori az esős időjárás, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen körül­mények között a füszáríiásra legjobb szénaszárító ásványo­kat,, ágasokat, gúlákat használ­ói. Ez a módszer még a legked­vezőtlenebb időjárási viszonyok esetén is- kieegítö minőségű szé­nát biztosít és íe eglegessé teszi, hogy minden esó után átforgas­suk, átrakjuk a szénát, A legegyszerűbb berendezés a szénaszárító állvány és a gu’a. Az állvány 2.5 mé er hosszú, 8 —10 centiméi eres vastag, egy­mástól 4—5 materre a földbe­vert rudakból áll, amelyre ke­resztbe léceket erösnünk, vagy pedig 30—40 cen.iméieres távol­ságokra köiielet, vagy drótot fé­szkünk ki. A szénaszárító gúla 3 darab, egyenként 2 méter hosszú, egymáshoz házle’ö mód­jára erősített .étra, amelyre a takarmány felrakása céljából 40—50 centiméter távolságra lé­cek vannak felerősítve. Ezekre a lécekre kaszálás után 2—3 órával már fel lehet rakni a ta­karmányt, mégpedig 20—30 centiméteres rétegekben. A gú- ■án szárított szénát 6—8 nap múlva már kazalba lehet hor­dani. Az állványokat, gúlákat; ágasokat az urakodő szél irá­nyára helyezzük el, HA BIZONYTALAN az idő­járás, a szénát a lehető legha­marabb kazalba kell rakni. A nem elég gé szál az széna azon­ban befüí-edhei és penészedhet, Annak érdekében, hogy a szé­na 'tönkremeuését táró. ás közben megakadályozzuk, be sózzuk. Egy-egy tonna szénára 4—8 ki- ogramm sót használunk, attól függően, mennyire száraz a szé­na. Ilyen mennyiségű só termé­szetesen nem akadályozhatja meg a túlságosan nedves széna tönkremenését, de ha csak kissé nedves még, a sózás megóvja a penészedéből. A sót a lehető ■ egegyenletesebben osztjuk ol olymódon, hogy minden 50 cen­timéteres s'zénaréteget szórunk be vele, A nem eléggé száraz szénát a legjobb rőzsével, vagy szalmá­val rétegezní. Ha leraktunk 70 —100 centiméteres vastag szé­naréteget, egy réteg rozsét vagy szalmát helyezzünk rá. Ez e Ő- segíti, hogy a széna már a ke­zelés folyamán teljesen megszá­radjon. Ezenkívül ez a mód­szer javítja a szár fogyaszthaíó- ságát is, Annak érdekében, hogy a szé­na már a kezelés alatt teljesen megszáradjon, belső szellőzésű bog.yákat is ráknak. Mielőtt a boglyarakáshoz kezdenek, elég erős lécekből va’ami sátorfélét készítenek és azután kezdik meg a széna rakását. így a boglya alatt szellőzókamra marad; amely megakadályozza a túlsá­gos felmelegedést, ILYEN ÉS MAS eljárások se­gítséget nyújtanak abban, hogy a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok között is jóminöségü szénát készítsünk és tároljuk, Ugyanakkor a maximálisra keli fokozni a süőzás ütemét; amit különben minden időjárásban el lehet végezni. Nagymennyiségű sílótakarmány etetése ’ehetővé teszi, hogy sok szénát takarít­sunk meg a kérődző állatok ta­karmányozásában. A süóban ki­tünően megmaradnak a friss zöld fű hasznos tulajdonságai, Ezért, ha a huzamos esőzéseik miatt nem készíthetünk jóminö- ségü ezénát, célszerű a fűből sí- lót készíteni, A keiletnénél to­vább nem hevertetek réti és ve­tett füvekből készült sí'-ó kitűnő takarmány minden állatt számá­ra, Ahhoz azonban, hogy jó si­lót nyerjünk, fi issen kaszált fü­vet kell leraknunk, A megszik­kadt, sokáig hevert és többszö­rösen megázott fü sok tápanya­got, egyebek között cukrot ve­szít, Az i yen nyersanyagból nem kaphatunk jóminöségü si­lót. Szikkadt füvet csak frissei) kaszált füvei lehet besílőzni. A helyes munkamegszervezés jeentös mértékben függetlenít­het bennünket az időjárás sze­szélyeitől, Az esőt álta ábane'ég hosszú, derűs idő váltja fel, ami­kor a fü megszáradhat és meg- felelő szénát rakhatunk el táro­lásra, Megbecsüljük a kombájnosokat — jól is halad a munka Az elmúlt napokban a garai Vörös Traktor ál ami gazdaság 2 kombájnt küldött hozzánk az ösziárpa aratására, Kaszur Má­ria, Karászi Imre és Mándily István kombájnikezelőkkel. Szép szá'lást készítettünk ré­szükre, szépen megterített asz­talai fogaduk őket. Az uzson­nát kivisszük a munkahelyre, el­készítjük a vizet a munkautáni tisztá kodáshoz, s a fehérneműt állandóan mossuk, hogy gyak­ran tudjanak tlsz át váltani. A kombájnisták eredménye­sen és lelkesen is do goznak. A két kombájn 4 nap alatt 100 hó d ösziárpát vágott le és 1638 mázsát csépelt ki, A 100 ho d árpa learatásában 377.20 kg, benzint és 20.50 kg kenőolajat takarítottak meg. A kombájnis­ták munkáját lelkesen segít 1 Jenovai István gépesítési bri- gádveztö is, Az élenjáró dolgozók között van Simon Sándor üzemi párt­titkár elvtársunk is, aki a g.Va- potkultivátorozásban 6 soros ka­pával átlagteljesítményét 185 százalékra növelte, Vuity Sándor igazgató tompái illami gazdaság. A járások versenyének helyz ete az ősziárpa aratásban.

Next

/
Thumbnails
Contents