Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-26 / 121. szám
BÁCS KISKUN MEGYE I NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMBGYËI PXkTBIZOTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM Ara ^0 fillér 1953. MÁJUS 26, KEDD A Donyec-mcdence bányászfiataijai vidáman szói^ívozva hészülnek u legközelebbi kultúr verseny re. Gépállomásaink készüljenek fel az aratásra és eséplésrel A JELENLEGI NEMZETKÖZI HELYZETRŐL A „Pravdaw szerkesztőségi cikke À napokban jelent meg a ■minisztertanács határozata az idei aratás és csépiéi munkáiról. Ebben útmutatást kapnak a mezőgazdaság dolgozói gazdag termésünk gyors és idejében való betakarítására vonatkozólagA határozat leszögezi "épállomásaink feladatát is ebben a nagy munkában. Az idén mint •a határozat is kimondja: «... a gépállomások a termelőizöveí- kezetek gabonavetésének országosan legalább S3 százalékát kombájnnal és arató géppel kötelesek learatni.” Ebből következik. hogy megyénk gépállomásainak az idén sokkal nagyobb feladatot ked megoldani. mint tavaly és megfelelően, jól fel kell készülniük a kenyércsatáraM; a legdöntőbb az aratás nál? A termés Gyors és ve*z tcségnélküli betakarítása. Eb ben hatalmas szerep jut mf -ogazoasagunk egyre tejlöo.j gépesítésének. A kézzel való aratás — amellett, hogy a legfáradságosabb mezei munka — nem biztosítja elégné sem a gyorsaságot, sem a vesztesé,gviélküli betakarítást. Egy aratópár a legnagyobb teljesítmény esetén is csak tia.pi egy holdat vág le. A levágás mellett külön többletmunkának számit a kévekötés, keresztbebovdás, ami viszont a szemveízteséget is növeli. A kévekötő aratógép ezzel szemben 10 órás műszak alatt 10— 12 hold gabona aratását végzi el és azt rögtön be is köti. Megyénkben az idén 90 arató- gcp dolgozik a gépállomások állományából, A gépek száma a tavalyihoz képest nem sokkal növekedett, viszont az ártandó terület jóval több- A meglévő állománnyal tehát a megnövékedéit területen úgy kell dolgozni, hogy időben végezzünk az ara'ássál. A ,ió aratási eredmény egyik feltétele: az aratógép kezeié, kenek tökéletes elsajátítása. Ezért oktatják iskolán az aratógép- és kombájn-kezelőket. A gyakorlati munka dön'i e; majd. hogy ki, hogyan sajátította el a gépek helyes kezelését. Szükséges a megfelelő, összefüggő teriilet biztosítása. Azonkívül gondoskodni keU elegendő személyről, akik a gép után gyorsan összeszedik a kévéket,- hogy éjjel a traktor azonnal szán'hassa a tarlót Ezeknek a feltételeknek birtokában születtek már tavaly is jó eredmények. Ilcsik Ján-os Dusnokon 2ö6 holdat aratott le az elmúlt nyáron- Tóth László Hartán 208 holdon vég- tett- sas aratással, napi 17 bőid volt a teljesítménye. Viszont a&ai izâitàd élcícgdiilúi o]jdQ esetnek, mint tavaly Jakab- szálláson- A Cíemtörődömség- ből és hanyagságból fakadó sorozatos műszaki hibák miatt. amelyhez hozzájaru't a ro-sz munkaszervezés. Orbán Sándor és Földi Bálint ló nap alatt csak 05 holdon végezték el géx>eikkel az aratást. Három-négy évvel ezelőtt a még csak hírből ismert arató- cséplőgép az idén nagyobb számban dolgozik szántóföldjeinken. A kombájnok egé-z seregét bocsájtja ki a magya; ipar- Ennek eredményeképpen megyénkben „ tavalyi 11 helyett az idén mintegy 50 arató- cséplőgép dolgozik gépállomásaink körzetein belül, tehát mintegy kilencezer hold kalászost vágnak le kombájnnal. A kombájnaratáanak is döntő feltétele az alkalmas terület biztosítása, hogy a gép akadálytalanul, a legmagasabb teljesítményt fejthesse ki. A minisztertanács határozata pontosan megjelöli, hogy u gépállomás iOazgatója köteles a körzetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök meghall- jutásával június 10-ig elkészíteni az aratógépek és kom- bajnok menetiránytervét. A cséplőgépek rajon'trozási tervét pedig május 27-ig a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökével együtt. Ezeknek a haláridőknek feltétlen betartása is szüksége, a jó előkészülethez. Az aratás-csépiéire való jó előkészületnek egyik legfontosabb feltétele au is. hoigy a eseplö- és aratógépjavítással idejében végezzenek gépállomásaink. Ezen a téren még sok a tennivaló- Lassan megy ez a munka, pedig a határidő rohamosan közeledik. Lajosmi- esőn, Tázláron, Bácsbokodon és Csátalján jól megszervezték a muinká‘,- halad is a javítás, azonban megyénk .gépállomásainak nagyobb részénél vontatottan halad az arató- és cséplőgépek rendbehozása. — Több helyen alkatrészhiányra hivatkoznak, ugyanakkor elfeledkeznek arról, hogy a belső tartalékokat felhasználják. A kalocsai gépállomáson az fit aratógépből eddig csak agyét javítottak ki. A bácsalmási gépállomáson a két aratógépből egyet sem. Az idei gazdag termés sikeres betakarítása, a kanyérc-a* ta megnyerése minden dolgozónak. így gépállomásaink dolgozóinak is érdeke. Ezért kel! felkészülni gépállomásainknak jól az aratásra és a c^éplésre. Gépállomásaink kommunistáinak ebben a harcban is példát kell mutatniok, hogy ezzel elősegítsék népünk jobb ellátásáért folytatott nagy küzdelmek A ..Pravda” május 2í-i száma „A jelenlegi nemzetközi helyzetről” címmel eaészolda- la-i szerkesztőségi cikket közöl. Alábbiakban közöljük a szer- kesztőséGi cikk teljes szövegét: Az .utóbbi hóuauokban minden országban nagy érdeklődés nyilvánul meg azok iránt a lépések iránt, amelyeket a vitás nemzetközi kérdések rendezése érdekében foganatosítanak. A jelenlegi körülmények között ez természetesSenki sem tagadhatja, hogy széíec- nemzetközi körökben erősödnek a. nemzetközi viszonyokban tauasz;alható feszültség megszüntetését célzó törekvések. A vitáé kérdések megoldása útján tett minden, lépés csökkentemé a háborús veszélyt, elősegítené a népekre nyomorúságot hozó fegyverkezési hajsza, beszüntetését, megkönnyítené sokmil’ió ember he-yzetét. Es viszont, a. nemzetközi helyzetben mutatkozó feszültség fenntartása a háborús előkészületek további fokozását jelenti, a katonai kiadások tovi.bbi növekedését, az adók további emelkedését, amelyek súlya mindenekelőtt a néetöniegek vállára nehezedik. liyen körülmények közöt! bármely ország kormányának nemzetközi térem megtett, minden ú.iabb lépését figyelmesen tanulmányozzák nemcsak kormánykörökben, hanem a legszélesebb körökben is. Köztudomású, milyen figyelemmel és rokouszenvvei fogadták a szovjet kormány^ vezetőinek nemrég tett nyilatkozatait arról, hogy a Szovjet- uió kész az érdekelt országok kölcsönök megegyezése alapján megoldani a vitás vaáy megoldatlan nemzetközi kérdéseket. Ezek a nyilatkozatok messzilárdíto’ták a népekben azt a hitet, hogy lehetséges a megérlelődött -nemzetközi problémák rendezőbe, a. népek ugyanis tudják, hogy a szovjet kormány nyilatkozatai solia. rnem 1 érnek el valóságos szándékaiéi. Az is köztudomású, hogy a béke- megőrzésében érdekeit emberek béke-zeretfí ni’ignyh- vánulásként fogadták Eisenhower elnöknek április 10'1 nyilatkozatában elmondott azon szavait, hogy a vitás kérdések közül, „legyenek azok nagyok vagy kicsinyek, egyetlenegy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszteletben tartására” és hogy 7,az Egyesül. Államok hajlandót- igazságos részt vállalni magukra” a vitás nemzetközi kérdések megoldásában jóllehet Eisenhower nek ugyanebben a, nyilatkozatában voltak más olyan mozzanatok is, amelyet- semmissé tették e szavak pozitív jelen tőségét. Most. meg kell állapítani, hogy Eisenhower május 20-i újabb nyilatkozatában, nyoma sem maradt ennek . a bé k es zer e t ő megnyi 11 ván u 1 ás - nak. nem ie szólva, a. lettekkel való aJátámasztásról. Teljesen érthető, hogy Churchiiínek. Nagy-Britannia miniszterelnökének aemrésibea tartott alsóházi beszéde.' amelyben a nemzetközi élet számos égető kérdését érintette, valam.nt a beszéddel kapcsolatos vita uemcSak Angliában vonta magára a figyelmet, hanem mesz- szs mmaik határain túl is. A brit miniszterelnök sok tekintetben támogatta az Egyesült Államok kormányának álláspontját- -Beszédében azonban az te. visszatükröződött, hogy eltérés van néhány elsőrendű fontosságú kérdésben Nagv-Bt'itaunia s az Egyesült Államok állásfoglalása között. Churchill beszédének jelentős »‘észében NaSy-Britannia és a. Szovjetunió viszonyával foglalkozott- A Szovjetunió közvéleménye az e tárgyról mondottakból nem fogadhat o: mindept bírálat és komoly ellenvetések nélkül Most azonban mindenekelőtt roaih arra fontos rámutatni, amiben .eltérünk Nagy-Britannia miniszterelnökétől. Fontosabb kidofli- bórRaUj azokat a mozzanatokat, amelyek előmozdíthatják vitás nemzetközi kérdések rendezését a népek békéje és biztonsága érdekében. Churchill beszédében vannak olyan állítások, amelyek az angol nép békétől'-'kvéseit tükrözik és azt bizonyítják, hogy Nagy-Bri'annia miniszterelnöke reálisan értékeli a -jelenlegi nemzetközi helyzet néháuv lényeges mozzanatát. Ezeket a megállapításokat helyesléssel fogadták a. béke megőrzésében érdekelt széles társadalmi körök. Ugyanakkor e megállapítások ellen — különösen az Egyesük Államokban kirohanásokat intéznek azok n k'örök, amelyeknek különös érdeke fűződik n nemzetközi viszonyok jelenlegi feszültségének fenntartásához. Figyelmet érdemel Churchill következő kijelentése: „Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne Oroszország biztonsága és Nyugat-Európa szabadsága és biz onsága ösz- szeegyeztetésének rendkívül komoly problémája.” Ez a kijelentés szükségképpen együtt érző visszhangot váltott, ki azoknál az embereknél akik valóban a. megérlelődött nemzetközi problémák rendezésére törekszenek, akik gyűlölik a népeknek — különösen-a .i-' lenlegi körülmények közö t felmérhetetlen nyomorúságot okozó háborút. Churchill említett kijelentése országunkban masára vonta a figyelmet, mint kellő időben tét', lépés a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Amikor a miniszterelnök .a Szovjetunió és a nyugatéul'«- Pai országok .,biztonságrí, ösz- s ze e g y ezte té-é n ek ” lehetőségéről nyilatkozott, természetesen saját országának érdekeit tartotta szem előtt. Ugyanakkor nem kétséges, hogv az a PoiE tjka, amely Anglia nemzeti érdekeinek, másfelől a. béke fenntartása, és a nemzetközi együttműködés megsziiárditfisa érdekeinek összehangolására irányul, a Szovjetunió és a többi békeszerető néo megértésével és támogatásával talál- - kozák. ■ Churchiiínek az a. megalapítása. amelyet a Szovjetunió biztonsága és Nyugat-Euróua biztonsága összeegyeztetéséről tett, annál nagyobb jelentősé- gű, mivel a brit miniszterei- nők e kérdés felve*ésévei nemcsak » Nagy-Britan nia és a Szovjetunió közötti viszonyt érinti, hanem a béke fenntartásának és megszilárdításának egész problémáját isA jelenlegi nemzetközi helyzetet a rendezendő problémák nagyfokú bonyolultsága, jellemzi éc ez arra kötelez, hogv kellő megértéssel viseltessünk azok iránt, akik úgy vélik; hogy az összes vitás és megoldatlan problémák egyszerre való megvitatását és megoldását célzó kísérletre kudarc várna. Az előrehaladás olyan égető kérdések rendezése terénj amilyen a koreai háború kérdése vagy Németország kérdése, előmozdíthatná a jelenlegi nemzetközi helyzet feszültségének megszüntetését, előkészíthetné a tálait más problémák megoldására is. Nyilván a nemzetközi problémák rendezésének ihren módjára gon- dőlt Churchill is, amikor kijelentette: „Hiba volna azt gondolni.' hogy semmit sem lehet rendezni Szovj.et-Ovosz- omággal, ha — vagy amíg - nem kerül rendezésre minden, Két vagy három nehézséget jelentő mozzanat rendezése eredmény volna minden béke- szerető ország számára”-: Az egyik legfontosabb nemzetközi kérdés, amelynek békés rendezéséhez minden ország népeinek érdeke fűződik, a. koreai kérdés. Köztudomású, hogv a Kínai Népköztársaság és ,a Koreai Népi Demokratikus Köztársa ság diplomáciai kezdeményezése, amelyet a Szovjetunió támogatott, reális lehetőségeket nyitott meg a koreai fegyver- szünet megkötése és a koreai háború beszüntetése előtt. A Koreában létrejött megegyezés alaoián máris megtörtént a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése. Április 2(rán Panmindzsonban újra megkezdődtek a. tárgyalások az összes hadifoglyok hazatelepítéséről. A kínai-koreai fé] javaslatai, és különösen a május 7-í legutóbbi javasig ?. — amint <-z minden elfogulatlan ember előtt nyilvánvaló — megadják a kellő alapot a fegyverszünet megkötése írtjában álló utolsó kérdés gyakorlati megoldásához, következésképpen, a koreai háború megszüntetéséhez. Churchill a koreai-kínai fel javaslatának türelmes és egvtittérző megvizsgálása mellett foglalt állást- Kijelentette: „Nem ismerik most olyan okokat, amelyek arra. a. feltevésre késztetnek, liogv ezek' nem szolgálhatnak megegyezés alapjául.” Churchilluek ez a kijelentése, valamint, több kép-' viselő alsóházi nyilatkozatait amelyben élesen bírálták az „EN SZ-par a n csnofcságn ak” a nammindzsoni tárgyalásokat fékező képviselőit, azt tükröz-» (Folytatás a Z, oldalon»,.
