Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Al MDP BXCSKISKUNMEGmPXkTBIZOTTSXGANAK LAPJA MII, ÉVFOLYAM, 103, SZÁM |r(I 50 fillér 1953. MÁJUS 5, KEDD A vííl;isa:las: bizalmi szavazat a népi egység pofi ti kajáiéi Révai József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen hazáért, az ötéves tervért, nagy bekeni hatásainkért — szavazz a népfrontra! (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége májúi lelszaiQibő'. ) s _____________-______________________________ v Má jus 3-án Szegeden a ,Szé- cbenyi-téren Szeged ée kör­nyékének 70 ezer dolgozója gyűlt ös-ze választási nagy­gyűlésre. A választási nagy­gyűlésen Révai József elvtár.s. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja: népművelési miniszter .tartót: ünnepi beszédet. Révai elvtárs beszéde elején megköszönte a bizalmat, mely­nek alatxián Szeged város és Csongrád. megye dolgozói új­ból képviselőjüknek jelölték, maid ígv folytatta: — A mostani választásokon épp ágy, mint 3949-ben, a Ma­gyar Függetlenségi Népfront egységes listával indul- — Sok lista, több párt — a munka, a kormányzás, a poli­tika különböző, egymással szembenálló programmját fel­tételezi, ellenséges osztályok egymás elleni nyílt harcát feltételezi a politikai poron­don. De milyen Programm le­hetséges nálunk azon a Pro­grammen kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Nép­front hirdet és megvalósít? À föld nálunk a parasztoké talán kezdjünk el most vitat­kozni arról, varion helyes-e, hogy » föld a parasztoké? Az üzemek, a bankok, a közleke­dés, a kereskedelem, a terme­lőeszközök nálunk a nép álla­mának kezén vannak — tgián kezdjünk e! vitatkozni arról, vájjon nem ke.lleue-e a ter­melőeszközöket visszaadni a nagybirtokosoknak és tőké­seknek? Megvalósítjuk az öl­— Erős nemzeti kormá­nyunk, Rákosi Mátyás kor­mánya mögé kell tömörül­nünk a választáson is.  'vá­lasztás: bizalmi szavazat a néni egysén politikájára, he­lyeslése annak az építőmun­kának, amelyet kommunista és nemkommunista dolgozok vállvetve végeznek. Minden magyar dolgozó a maga he­lyén, a maga módján, » maSa tudásával és igyekezetévei cselekvő részese ennek a munkának. Le,bet-e, hogy akad olyan dolgozó magyar ember, aki nem áll ki saját jólvégzeit nautikája mellett? Lehet-e va­laki közömbös aziránt, hogy ma jobban és szebben, éljen, mint tegnap, holnap jobban, mint ma és gyermekei, unoka' holnapután jobban és szébben éljenek, mint ma és tegnap? A közüSvek iránt közömbös emberekkel nem lehet szórna Iizmust építeni! Csak olyanok­kal lehet, akik egyre tudato­sabban látják, hógv saját munkájuk szerves része az egész nép nagy. egységes, kö­zös erőfeszítésének a iobb éiet •eléréséért. Számunkra nem­csak a szavazás pu£zta ténye a fontos, hanem az, hogy a politikai életben, a. közügyek­ben való tudatos részvétel szükségességét értessük ^ meg minden caves dolgozóval- ~ Ezért kell harcolnunk minden. éves tervet, készítjük el5 a második ötéves tervet —talán vita tárgyává tegyük, kei le­nek-e egyáltalán ötéves ter­vek? Lerakjuk a, szocializmus alapjait, készülünk a szocia­lista társadalom felépítésére ~ és most kezdjünk választá­si társasjátékot látszani ar­ról, hogy mi jobb: a szocia" lizmus- vagy a kapitalizmus? Révai elvtárs hangsúlyoz­ta : egységes választási lis­tánk dolgozó népünk egységét. egysége^ programmját fejezi ki. — A fügetleneégi nép­front választási szövetség kö­zös célokért, közös munkában összeforrt kommunista é® nem- kommunista dolgozók közöst, de ez az egység maga nemcsak választási egység. A Magyar Dolgozók Pártja irányító, ve­zető ereje a nép egységének, de mint eddig, ezután is együtt* halad mindazokkal a tiemkonr munistákkal, párlonkívüliek* kel, akiknek tudását, munká­ját hasznosítani lehet és keil a haza javára- A Magyar Füg­getlenségi Népfront jelöltlis­táin ott vannak a kommunis­ták mellett a párthoz nem tar­tozó hazafiak is. És nemcsak a jelöltlistán vannak ott, hanem a kormányban is, az állami élet, vezető posztjain is. A mi politikánk alapja a múlt­ban, a jelenben és a jövőben, a munkában és. a választáson egyaránt ez az építő és őszinte együttműködés a nemkommu- uis‘a hazafiakkal, m/őződéséért, szavazatáért. — Minden -egyes ember munkája fontos az építésben, tehát minden -egyes ember szavazata fontos a választáson! Révai elvtárs a Magyar Függetlenségi Népfront pro­gramjáról szóit ezután, arról, hogy az első ôtévçs tervben lerakjuk Magyarországon a szocializmus alapjait, a má­sodik ötéves tervben felépít­jük hazánkban a szocialista társadalmat. • — Ez azt jelenti* hogy foly­tatjuk Magyarország iparosí­tását. Kossuth Lajos óta köt- ségbevou ha ta ti a n i g az-ág hogy önálló ipar nélkül nincs független ország- De Kossuth még nem tudhatta azt, amit mi tudunk, -amire Lenin és Sztálin tanított bennünket: önálló nehézipar nélkül nincs független ország. Magyaror­szágon valamicske ipar volt azelőtt i®. De a magyar ipar a régi osztrák-magyar mon­archiában túlnyomóan malom­ipar volt, cukoripar voit, szeszipar volt, tehát megfelelt országunk féJfeudáJis, aSrár iTlegének és Ausztriától való függőségének. A Horthy-rend- szer alatt is folvt valamelyes iparosítás Magyarországon. D,« a Horthy-rendszer túlnyomóan a könnyűipart, elsősorban a textilipart fejeztette, ami megfelelt Magyarország gaz­kétől. A mi iparosításunk más, mert nij gyökeresen szakítot­tunk Magyarország minden­féle gazdasági függőségével- Természetesen a mi iparosítá­sunk sem törekszik teljes ön­ellátásra- Gazdaságilag és mű- működünk a baráti országok- szakilag mes*zemenően esryütt- kal, elsősorban a bennünket minden téren, önzetlenül segí­tő Szovjetunióval- A szociális ta. országok között is vau ipa­ri munkamegosztás mindenki azt gyártja elsősorban, amit a legkedvezőbb körülmények kö­zött gyárthat- De az alapvető fontosságú iparágakat, melyek nélkül nincs gazdasági, tehát állami önállóság, mindegyik népi demokrácia megterem,í Mi is megteremtettük. — Ezzel fi magyar fejlődéi egyik alapvető, évszázados ba iát orvosoljuk. Magvarorszaa paraszti tömegeit nemcsak a nagybirtok fojtogatta, hanem az ország ipari fejletlenség« is. A magyar parasztot a nagybirtok sz á z eze r számi'a Kergette lej a faluból, de fej lett inat- híján a múltban me- zögazda^ági népességünk szí ne-java kivándorlásra kény­szerült. A Habsburg-monar ebiában Amerikába vándorol tak a mag-var hazában ,-feles legessé” vált magyarok, A Horthy-rendszer alatt a pa­raszti kivándorlás csökkent ugyan, mert a tengerentúl a bevándorlók előtt lezárták a sorompó-, de cserébe megnőtt a falusi uépnyomor- a mező gazdasági munkásuk és sze­gény parasztok. tízezrei kóbo­roltak az országban és kopog­tattak a gyárak kapuin- A mezőgazdaság -nép-feleslegét’’ az ipar a Horthy-rencfzer alatt sem tudta felszívni. A paraszti kivándorlókhoz ipari munkások ezrei járultak, aki­ket a Horthy-rendszer kéuy- szerjtett emigrációra Kanadá­ba, Dél-Amerikába. a francia és belga bányavidékekre. — Mindez a múlté- A szociaiis,a iparfejlesztés lehetővé teszi, hogy a falu népfölöslege mun­kát és kenyeret kapjon, még­pedig nem mint lenézett. és kiszipolyozott segédmunkás, hanem egyre növekvő mérték­ben mint szakmunka®, akinek számára a mezőgazdaságból az iparba való átvándoGás tár­sadalmi és kulturális emeike- (lést jelent. — Első és második ötéves tervünkkéI met!oldjuk továb­bá a másik évszázados magyar baji■ mezőgazdasági termeié- síink elmaradottságát. A régi rendszerben, amikor a dolgo­zók milliói nyomorogtak és éheztek, jutott exportra is nö­vénytermelésünk és állatte­nyésztésünk alacsony hozama ellenére. Ma ez máskén vau. Ma egyre inkább érezzük, hogy a mezőgazdasági terme­lés jelenlegi elmaradottsága országunk fejlődésének egyik legkomolyabb akadálya. Ma — és ez nemcsak az aszályos esztendőkre vonatkozik — sok; kai kevesebb mezőgazdasági terméket erportálunk, mint a regi rendszer alatt, A ma­gyar naTaszt; a magyar mun­kás ma nem éhezik és nyomo­rog, mint régen, «okkal több húst, zsírt, euiu'ot, gyümöl­csöt, kenyeret fogyaszt, mint a régi világban és ennek így is kell lennie. Népünk igé­nyei, amióta, az ország gazdá­ja lett, az élelmezés dolgá­ban i.s megnövekedtek. Ugyan­akkor- százezrekkel nőtt és nő állandóan az jparj népesség. Vagyis nő a mezőgazdasági termékek összfogyasztá®a és ugyanakkor nő a fejenkénti fogyasztás is. Ebből az'követ­kezik, hogy mezőgazdaságunk hozamát, hovatovább meg kell dupláznunk- Mi kell ehhez? Olyan -ipar kell. amelv el tud­ja látni megfelelő gépekkel, műtrágyával a mezőgazdasá­got és százezer holdakon .te­remti meg az öntözés feltéte­leit. Ennek a feladatnak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá- hogv megteremt­sük a, nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot- Ennek a fel­adatnak a. megoldása szintén sike.rrel folyik: mezőgazdasági területünk 40 százaléka vau már a szocialista szektorban Végül n.z kell- hogy .megránt­suk dolgozó parasztságunkat,a földművelés és állattenyésztés valóban tudománya3, a Szov­jetunióban bevált, módszereire. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésénél a legszigorúbban be­tartjuk és be fogjuk tartani a szövetkézé® önkéntességének elvét, s az állam -segíteni akar az egyénileg dolgozó parasz­toknak is — például a beszo..- gáltatási rendszer átalakításá­val — hogy az eddiginél .job­ban találja meg számítását. Ezután így folytatta: — Ötéves terveink harmadik alapgondolata; népünk élet­színvonalának, gazdasági és szellemi igényeinek szakadat­lan emelése és kielégítése- — Népgazdaságunk fejlesztése nem öncél, hanem a szocialis­ta társadalom Sztálin ejvtárs által felfedett alaptörvényé­nek szolgálatában áll- Nálunk is érvénye® ez a törvény, amelv az egész társadalom ar iandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maxi­mális IkieOégíté-ének biztosí­tásáról szól. Révai elvtár.s hangsúlyozta« hogy az életszínvonal emelke­déséhez .hozzá;tartozik a kultu­rális igények kielégítésének biztosítás, is. — Amj kulturális fejlődé­sünket illeti, már most,_az el­ső ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész ®or tő­kés országnál. Színházaink, mozijaink, kiállításaink látó .gatottságát megirigyelhetné tőlünk Anglia, vagy Francia- ország- Egyedül mozgókép­színházaink száma a. régi rend­szerhez viszonyítva hatszoro­sára nőtt: 400-ról 2300-fa. —- Két-három esztendő alatt nem lesz közűig Magyarországot, mozi nélkül- A második ötéves tervben pedig elkezdjük vioe- ki koskenvmozi-hálózatúnk át­szervezését állandó jellegű nagy mozikká. — Közoktatásunk sem \ár a második ötéves tervig, hogy túlhaladja egész sor kaprai is­ta ország közoktatását. Tíz­ezer lakosra Magyarországon 1952—53-bau 51 főiskolai liait’. írató jutott, ugyanakkor Fran­ciaországban 36, Olaszország­ban 32. Svájcban Já. Svédor­szágba,« 21. Tízezer lakosra nálunk 1937—38-ban 57 közép­iskolai hallgató jutottj I9á2— 53;ban 141. Ugyanakkor Auszt­riában csak 89. 01aszországbau csat- 109. Második ötéves ter­vünk hatalmac kulturális cél­kitűzése: hogy a. tanulóifjúság a falun legalább az általános' iskola nyolc osztá.|yát, az ipar; központokban, pedig legalább a középiskolát elvégezze — olyan nagyszabású feladat; amely nem ke.vésbbé kell hogy lelkesítse népünket. mfntSztá- linvárofi, a diósgyőri kohászati művek építse, vagy háromne­gyed millió hold szárazság- sújtotta földünk öntözése, — Nem utolsósorban értel­miségünket kell, hogy lelke­sítsék, ezek a nagy célok- Ha valamikor, akkor mórt öröm és gyönyörűség pedagógus­nak, mérnöknek; agronómus- uak, orvosnak, tudósnak, mű­vésznek lenni! A régi világ­ban nevelkedett értelmiségünk most már láthatja, hogy meny­nyire alaptalan volt a. kenye­rét és a jövőjét féltenie az ú.1 munkás- és parasztértelmiség felnövekedésétől. A régi neve­lésű értelmiség dört" többsége becsületes munkával segít a munkásságnak és a dolgozó parasztságnak a szocializmus építésében- Megilleti ezért ál­lamunk és népünk, kormá­nyunk és pártunk köszönet©) De hadd mondjam me?': mi nemcsak a régi értelmiség munkájára tartunk igényli hanem szívére és lelkére is. Nemcsak azt kérjük, , tőle; hogy munkáját és tudását bo­csássa államunk és népünk rendelkezésére, hanem azt. is kérjük, hogy az ú.i szoeiaÜsta világ tanulságai szerint |aja- kítía át meggyőződését, világ­nézetét, hogy sajátítsa., el és tegye munkájának hajtóerejé­vé a munkásosztály világot átalakító világnézetét, a marx- izmus-leninizmus tudományát* — Ami az új népi értelmisé­get illeti, a főiskolák most már évről évre «zázával és ezrével adják a munkásság és a dolgozó parasztság soraiból származó mérnököket; tanáro­kat, agronómusokat, tanítókat. De még nem mondhatjuk ?.tf hogy ezt az ú.i nép; értelmi­séget azzal a szerető gondos­kodással övezzük- amelv szük­séges, hogy ne botoljék meg az életben tett első lépéseinél» Gondoskodni akarunk ró lui hogy a sokhelyütt tapasztal­ható nemtörődés az úi, fiatal népi értelmiséggel megváltoz­zék. hogv módja legyen, újon­nan szerzett,- friss tudásának hasznosítására a nép szolgá­latában és hogy jeküzd.iük az úi értelmiségnél itt-ott jelent­kező önzést, és anyagiasságot, Az új értelmiségnek még sok tanulnivalója van a régitől de abban az egyben mutasson neki példát, hogy lehat és ke-1 az értelmiségi embernek hűnek maradnia az anyaföldhöz;, amelyből származik, tisztelnie aoiát-auv.iát, a munkásokat * a dolgozó parasztokat. — Az ú.i értelmiség azonban nemcsak a főiskolákról és az egyetemekről kikerülő fiata­lokból áll. Százával és ezrével (Folytatás a 3. oldalon,). egye*} ember, minden egye-: taavazônalüat: Wkéáft* dasági függőségének az angol é* amerikai; maid a német tő* Hiircoluuiik kell uiludeii egyes szavazópolgár meggyőződcséérl, szavazatáért

Next

/
Thumbnails
Contents