Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-05 / 103. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI Al MDP BXCSKISKUNMEGmPXkTBIZOTTSXGANAK LAPJA MII, ÉVFOLYAM, 103, SZÁM |r(I 50 fillér 1953. MÁJUS 5, KEDD A vííl;isa:las: bizalmi szavazat a népi egység pofi ti kajáiéi Révai József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen hazáért, az ötéves tervért, nagy bekeni hatásainkért — szavazz a népfrontra! (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége májúi lelszaiQibő'. ) s _____________-______________________________ v Má jus 3-án Szegeden a ,Szé- cbenyi-téren Szeged ée környékének 70 ezer dolgozója gyűlt ös-ze választási nagygyűlésre. A választási nagygyűlésen Révai József elvtár.s. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja: népművelési miniszter .tartót: ünnepi beszédet. Révai elvtárs beszéde elején megköszönte a bizalmat, melynek alatxián Szeged város és Csongrád. megye dolgozói újból képviselőjüknek jelölték, maid ígv folytatta: — A mostani választásokon épp ágy, mint 3949-ben, a Magyar Függetlenségi Népfront egységes listával indul- — Sok lista, több párt — a munka, a kormányzás, a politika különböző, egymással szembenálló programmját feltételezi, ellenséges osztályok egymás elleni nyílt harcát feltételezi a politikai porondon. De milyen Programm lehetséges nálunk azon a Programmen kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront hirdet és megvalósít? À föld nálunk a parasztoké talán kezdjünk el most vitatkozni arról, varion helyes-e, hogy » föld a parasztoké? Az üzemek, a bankok, a közlekedés, a kereskedelem, a termelőeszközök nálunk a nép államának kezén vannak — tgián kezdjünk e! vitatkozni arról, vájjon nem ke.lleue-e a termelőeszközöket visszaadni a nagybirtokosoknak és tőkéseknek? Megvalósítjuk az öl— Erős nemzeti kormányunk, Rákosi Mátyás kormánya mögé kell tömörülnünk a választáson is.  'választás: bizalmi szavazat a néni egysén politikájára, helyeslése annak az építőmunkának, amelyet kommunista és nemkommunista dolgozok vállvetve végeznek. Minden magyar dolgozó a maga helyén, a maga módján, » maSa tudásával és igyekezetévei cselekvő részese ennek a munkának. Le,bet-e, hogy akad olyan dolgozó magyar ember, aki nem áll ki saját jólvégzeit nautikája mellett? Lehet-e valaki közömbös aziránt, hogy ma jobban és szebben, éljen, mint tegnap, holnap jobban, mint ma és gyermekei, unoka' holnapután jobban és szébben éljenek, mint ma és tegnap? A közüSvek iránt közömbös emberekkel nem lehet szórna Iizmust építeni! Csak olyanokkal lehet, akik egyre tudatosabban látják, hógv saját munkájuk szerves része az egész nép nagy. egységes, közös erőfeszítésének a iobb éiet •eléréséért. Számunkra nemcsak a szavazás pu£zta ténye a fontos, hanem az, hogy a politikai életben, a. közügyekben való tudatos részvétel szükségességét értessük ^ meg minden caves dolgozóval- ~ Ezért kell harcolnunk minden. éves tervet, készítjük el5 a második ötéves tervet —talán vita tárgyává tegyük, kei lenek-e egyáltalán ötéves tervek? Lerakjuk a, szocializmus alapjait, készülünk a szocialista társadalom felépítésére ~ és most kezdjünk választási társasjátékot látszani arról, hogy mi jobb: a szocia" lizmus- vagy a kapitalizmus? Révai elvtárs hangsúlyozta : egységes választási listánk dolgozó népünk egységét. egysége^ programmját fejezi ki. — A fügetleneégi népfront választási szövetség közös célokért, közös munkában összeforrt kommunista é® nem- kommunista dolgozók közöst, de ez az egység maga nemcsak választási egység. A Magyar Dolgozók Pártja irányító, vezető ereje a nép egységének, de mint eddig, ezután is együtt* halad mindazokkal a tiemkonr munistákkal, párlonkívüliek* kel, akiknek tudását, munkáját hasznosítani lehet és keil a haza javára- A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltlistáin ott vannak a kommunisták mellett a párthoz nem tartozó hazafiak is. És nemcsak a jelöltlistán vannak ott, hanem a kormányban is, az állami élet, vezető posztjain is. A mi politikánk alapja a múltban, a jelenben és a jövőben, a munkában és. a választáson egyaránt ez az építő és őszinte együttműködés a nemkommu- uis‘a hazafiakkal, m/őződéséért, szavazatáért. — Minden -egyes ember munkája fontos az építésben, tehát minden -egyes ember szavazata fontos a választáson! Révai elvtárs a Magyar Függetlenségi Népfront programjáról szóit ezután, arról, hogy az első ôtévçs tervben lerakjuk Magyarországon a szocializmus alapjait, a második ötéves tervben felépítjük hazánkban a szocialista társadalmat. • — Ez azt jelenti* hogy folytatjuk Magyarország iparosítását. Kossuth Lajos óta köt- ségbevou ha ta ti a n i g az-ág hogy önálló ipar nélkül nincs független ország- De Kossuth még nem tudhatta azt, amit mi tudunk, -amire Lenin és Sztálin tanított bennünket: önálló nehézipar nélkül nincs független ország. Magyarországon valamicske ipar volt azelőtt i®. De a magyar ipar a régi osztrák-magyar monarchiában túlnyomóan malomipar volt, cukoripar voit, szeszipar volt, tehát megfelelt országunk féJfeudáJis, aSrár iTlegének és Ausztriától való függőségének. A Horthy-rend- szer alatt is folvt valamelyes iparosítás Magyarországon. D,« a Horthy-rendszer túlnyomóan a könnyűipart, elsősorban a textilipart fejeztette, ami megfelelt Magyarország gazkétől. A mi iparosításunk más, mert nij gyökeresen szakítottunk Magyarország mindenféle gazdasági függőségével- Természetesen a mi iparosításunk sem törekszik teljes önellátásra- Gazdaságilag és mű- működünk a baráti országok- szakilag mes*zemenően esryütt- kal, elsősorban a bennünket minden téren, önzetlenül segítő Szovjetunióval- A szociális ta. országok között is vau ipari munkamegosztás mindenki azt gyártja elsősorban, amit a legkedvezőbb körülmények között gyárthat- De az alapvető fontosságú iparágakat, melyek nélkül nincs gazdasági, tehát állami önállóság, mindegyik népi demokrácia megterem,í Mi is megteremtettük. — Ezzel fi magyar fejlődéi egyik alapvető, évszázados ba iát orvosoljuk. Magvarorszaa paraszti tömegeit nemcsak a nagybirtok fojtogatta, hanem az ország ipari fejletlenség« is. A magyar parasztot a nagybirtok sz á z eze r számi'a Kergette lej a faluból, de fej lett inat- híján a múltban me- zögazda^ági népességünk szí ne-java kivándorlásra kényszerült. A Habsburg-monar ebiában Amerikába vándorol tak a mag-var hazában ,-feles legessé” vált magyarok, A Horthy-rendszer alatt a paraszti kivándorlás csökkent ugyan, mert a tengerentúl a bevándorlók előtt lezárták a sorompó-, de cserébe megnőtt a falusi uépnyomor- a mező gazdasági munkásuk és szegény parasztok. tízezrei kóboroltak az országban és kopogtattak a gyárak kapuin- A mezőgazdaság -nép-feleslegét’’ az ipar a Horthy-rencfzer alatt sem tudta felszívni. A paraszti kivándorlókhoz ipari munkások ezrei járultak, akiket a Horthy-rendszer kéuy- szerjtett emigrációra Kanadába, Dél-Amerikába. a francia és belga bányavidékekre. — Mindez a múlté- A szociaiis,a iparfejlesztés lehetővé teszi, hogy a falu népfölöslege munkát és kenyeret kapjon, mégpedig nem mint lenézett. és kiszipolyozott segédmunkás, hanem egyre növekvő mértékben mint szakmunka®, akinek számára a mezőgazdaságból az iparba való átvándoGás társadalmi és kulturális emeike- (lést jelent. — Első és második ötéves tervünkkéI met!oldjuk továbbá a másik évszázados magyar baji■ mezőgazdasági termeié- síink elmaradottságát. A régi rendszerben, amikor a dolgozók milliói nyomorogtak és éheztek, jutott exportra is növénytermelésünk és állattenyésztésünk alacsony hozama ellenére. Ma ez máskén vau. Ma egyre inkább érezzük, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi elmaradottsága országunk fejlődésének egyik legkomolyabb akadálya. Ma — és ez nemcsak az aszályos esztendőkre vonatkozik — sok; kai kevesebb mezőgazdasági terméket erportálunk, mint a regi rendszer alatt, A magyar naTaszt; a magyar munkás ma nem éhezik és nyomorog, mint régen, «okkal több húst, zsírt, euiu'ot, gyümölcsöt, kenyeret fogyaszt, mint a régi világban és ennek így is kell lennie. Népünk igényei, amióta, az ország gazdája lett, az élelmezés dolgában i.s megnövekedtek. Ugyanakkor- százezrekkel nőtt és nő állandóan az jparj népesség. Vagyis nő a mezőgazdasági termékek összfogyasztá®a és ugyanakkor nő a fejenkénti fogyasztás is. Ebből az'következik, hogy mezőgazdaságunk hozamát, hovatovább meg kell dupláznunk- Mi kell ehhez? Olyan -ipar kell. amelv el tudja látni megfelelő gépekkel, műtrágyával a mezőgazdaságot és százezer holdakon .teremti meg az öntözés feltételeit. Ennek a feladatnak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá- hogv megteremtsük a, nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot- Ennek a feladatnak a. megoldása szintén sike.rrel folyik: mezőgazdasági területünk 40 százaléka vau már a szocialista szektorban Végül n.z kell- hogy .megrántsuk dolgozó parasztságunkat,a földművelés és állattenyésztés valóban tudománya3, a Szovjetunióban bevált, módszereire. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél a legszigorúbban betartjuk és be fogjuk tartani a szövetkézé® önkéntességének elvét, s az állam -segíteni akar az egyénileg dolgozó parasztoknak is — például a beszo..- gáltatási rendszer átalakításával — hogy az eddiginél .jobban találja meg számítását. Ezután így folytatta: — Ötéves terveink harmadik alapgondolata; népünk életszínvonalának, gazdasági és szellemi igényeinek szakadatlan emelése és kielégítése- — Népgazdaságunk fejlesztése nem öncél, hanem a szocialista társadalom Sztálin ejvtárs által felfedett alaptörvényének szolgálatában áll- Nálunk is érvénye® ez a törvény, amelv az egész társadalom ar iandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális IkieOégíté-ének biztosításáról szól. Révai elvtár.s hangsúlyozta« hogy az életszínvonal emelkedéséhez .hozzá;tartozik a kulturális igények kielégítésének biztosítás, is. — Amj kulturális fejlődésünket illeti, már most,_az első ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész ®or tőkés országnál. Színházaink, mozijaink, kiállításaink látó .gatottságát megirigyelhetné tőlünk Anglia, vagy Francia- ország- Egyedül mozgóképszínházaink száma a. régi rendszerhez viszonyítva hatszorosára nőtt: 400-ról 2300-fa. —- Két-három esztendő alatt nem lesz közűig Magyarországot, mozi nélkül- A második ötéves tervben pedig elkezdjük vioe- ki koskenvmozi-hálózatúnk átszervezését állandó jellegű nagy mozikká. — Közoktatásunk sem \ár a második ötéves tervig, hogy túlhaladja egész sor kaprai ista ország közoktatását. Tízezer lakosra Magyarországon 1952—53-bau 51 főiskolai liait’. írató jutott, ugyanakkor Franciaországban 36, Olaszországban 32. Svájcban Já. Svédországba,« 21. Tízezer lakosra nálunk 1937—38-ban 57 középiskolai hallgató jutottj I9á2— 53;ban 141. Ugyanakkor Ausztriában csak 89. 01aszországbau csat- 109. Második ötéves tervünk hatalmac kulturális célkitűzése: hogy a. tanulóifjúság a falun legalább az általános' iskola nyolc osztá.|yát, az ipar; központokban, pedig legalább a középiskolát elvégezze — olyan nagyszabású feladat; amely nem ke.vésbbé kell hogy lelkesítse népünket. mfntSztá- linvárofi, a diósgyőri kohászati művek építse, vagy háromnegyed millió hold szárazság- sújtotta földünk öntözése, — Nem utolsósorban értelmiségünket kell, hogy lelkesítsék, ezek a nagy célok- Ha valamikor, akkor mórt öröm és gyönyörűség pedagógusnak, mérnöknek; agronómus- uak, orvosnak, tudósnak, művésznek lenni! A régi világban nevelkedett értelmiségünk most már láthatja, hogy menynyire alaptalan volt a. kenyerét és a jövőjét féltenie az ú.1 munkás- és parasztértelmiség felnövekedésétől. A régi nevelésű értelmiség dört" többsége becsületes munkával segít a munkásságnak és a dolgozó parasztságnak a szocializmus építésében- Megilleti ezért államunk és népünk, kormányunk és pártunk köszönet©) De hadd mondjam me?': mi nemcsak a régi értelmiség munkájára tartunk igényli hanem szívére és lelkére is. Nemcsak azt kérjük, , tőle; hogy munkáját és tudását bocsássa államunk és népünk rendelkezésére, hanem azt. is kérjük, hogy az ú.i szoeiaÜsta világ tanulságai szerint |aja- kítía át meggyőződését, világnézetét, hogy sajátítsa., el és tegye munkájának hajtóerejévé a munkásosztály világot átalakító világnézetét, a marx- izmus-leninizmus tudományát* — Ami az új népi értelmiséget illeti, a főiskolák most már évről évre «zázával és ezrével adják a munkásság és a dolgozó parasztság soraiból származó mérnököket; tanárokat, agronómusokat, tanítókat. De még nem mondhatjuk ?.tf hogy ezt az ú.i nép; értelmiséget azzal a szerető gondoskodással övezzük- amelv szükséges, hogy ne botoljék meg az életben tett első lépéseinél» Gondoskodni akarunk ró lui hogy a sokhelyütt tapasztalható nemtörődés az úi, fiatal népi értelmiséggel megváltozzék. hogv módja legyen, újonnan szerzett,- friss tudásának hasznosítására a nép szolgálatában és hogy jeküzd.iük az úi értelmiségnél itt-ott jelentkező önzést, és anyagiasságot, Az új értelmiségnek még sok tanulnivalója van a régitől de abban az egyben mutasson neki példát, hogy lehat és ke-1 az értelmiségi embernek hűnek maradnia az anyaföldhöz;, amelyből származik, tisztelnie aoiát-auv.iát, a munkásokat * a dolgozó parasztokat. — Az ú.i értelmiség azonban nemcsak a főiskolákról és az egyetemekről kikerülő fiatalokból áll. Százával és ezrével (Folytatás a 3. oldalon,). egye*} ember, minden egye-: taavazônalüat: Wkéáft* dasági függőségének az angol é* amerikai; maid a német tő* Hiircoluuiik kell uiludeii egyes szavazópolgár meggyőződcséérl, szavazatáért
