Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

(Folytatás az 1, oldalról.) vannak meglett munkálok ív dolgozó párásítók, akik elvé­gezték a műszaki és gazdasá­gi akadémiát, a főiskolák kir lömböaő esti p.; levelező tan' folyamait, különféle szaktan- folyamokat: ez a réieu U ré­sze az ái értelmiségnek, méií- pedig igen értékes része: Rajta leszünk, liogv az til értelrnr bég ezen az úton is tovább evaraood.iék. Révai elvtárs megállapítot­ta: nrogramtrlUnk iórésze mar Valóság, q nincs okunk kétel­kedni abban, hogy valósággá lesz az a része is, amelv most még csak cél- A továbbiakban így folytatta: — Jelenébe ez azt, hogy ná­lunk már minden rendben Vau, hogy minden megy, mint a karikacsapás? Korántsem .jelenti! Vannak hatósági ezc- mélyeink, akiknek a papiros fontosabb, mint az ember. — Valinak hatósági embereink, akik félnek a néptől- ~ Vannak hatósági személyek, akik a törvény betűiébe taka­róznak uavaii, de űgv alkui- maíéákj hogy az eredmény; a nép zaklatása. Egye« hatórág: emberek a ktilákoti nem haj: iák be a beszolgáltatandó álla­tot. vagy terményt, ellenben kivetik- a dolgozó parasztra- tekintet nélkül arra. liogv az illető már az utolsó grammig téliesítetté beadási kötelezett­ségét. Aki ilyesmit csinál, az a nén ellèiiv-ége. A legtöbb ecet­ben ki is derül- liogv tanács­titkárokká vedlett régi szolga - bírák keze van a dologban. — Külpolitikánk alapgoiK Révai elvtárs ezután a nem­zetközi kérdésekről «Zóiva hangsúlyozta: — A mi külpolitikánk alap- gondolata: a béke védelme. Ki.ieleotliet.1iii. hogy teljes erővel támogatunk minden kezdeményezést vagy mozgal­mat. amelv alma irányul, liogv a nemzetközi feszültség en.v hülíöti. hogv az öt nagyhata­lom között békeegyezménv jöj- íöa létre. — De azokról a kérdésekről, melyalí bennünket közvetlenül álhitének, nem hallgathatunk! Ismeretes, hogv az Egyesült Államok elnöke felvetette a Szovjetunió felé, úgyszólván mint a vitás nemzetközi kér­dések rendezésének egyik fel­tételét, a keleteuróoai népek úgynevezett „önrendelkezési jósának” kérdését. A szovjet faitó ebben a dologban kifej­tette a szov.let- nép álláspont­ját. Nekünk azonban’az ame­rikai kérdésre a saját iievüuk- ben is kell válaszolni. Vála­szunkat már a Mágvar füg­getlenségi Népfront- választás! felhívása tartalmazta: -Vm avatkozunk más államok bei- it öveibe, de megktiteíeljUK. hóim a mi belüti beinkbe S<J. mltkoziék senki/’ A más var- országi kormán v formának azonban; mint valami nemzet­közi vitás kérdésnek, mint . a Szovjetunióval való tárgyalá­sok holmi feltételének a felve­tése: beavatkozás - bel ügyünk­be, amelyet mint, minden ed­digi beavatkozást, nyugodtan, do határozottan visszautal­tunk! Kijelentjük: mngt/a1' kérdés, mint nemzetközi kér­dés; nincs! A magyar nép .-ön­rendelkezéséért-’’ ne fájjon senkinek a feje! Ez a7. önren­delkezés már megtörtén ! — 1945-10] 1948-ig tartó heves belpolitikai harcokban,’ ame­lyekben a demokratikus erők a törvényfe®s éfeu ek. sőt a par­lamenti formáknak a teljes betartásával győzték le a tő­kés-nagybirtokos reakció erőit. Nem gondolhatja senki komo­lyan, hogv Magyarország kor­mánya. Magyarország népe, fejlődésünknek ezeket az ered­ményeit vitássá engedi tenni! — Mi -nem akarunk köteked­ni senkivel, de a jogainkból nem engedünk. Mi a magunk részéről is készet- vagyunk, szerény lehötífc-égeiukkez ké­pest. hozzájárulná a nejuiet­Mit akar elérni ilyesmivel az ellenség? -Általános bizonyta­lanságot akar keltefii, meg akarja ingatni a dolgozó pa­rasztok hitét n törvényben­Révai elvtárs megállapítot­tal központi és helyi ha-tó-'áSi szerveink nagy többsége nagy­ban és egészben nem rosszul teljesíti kötelességét az állam óé a nép -iránt, helyi tanácsa­inknak mintegy 200.000 tagja nagy többségben rendesen, be­csületesen vészi a munkájáti — i)e ha ennek a 200-Cdé hatósági személynek csuk egv százaléka, olyan, aki nem érti a dolgát, aki a, nép helyett n maga javát szolgálja, aki azt hiszi, hogv ak,lilék nz i-teii hí vataJt adott, annak már észt is adott, hozzá, ha csak eg.v egy százalék olyan, aki n nép ellenségeinek szolgálatában áll: akkor ez már 2000 divan ëm ber, aki meg tudja keseríteni a nép életét. Hogy lekilzdjük államgépeze­tünk fogyatékoságuit, az kelt hogy a tömegek bátran bírál­ják azokat, akik r«sszul dol­goznak. Az kell. hogv fejjép- i ütik a bírálat epöjtóivai szemben. N'trn szabad megtör­ténnie, hogv kikezdjék és iu- düzzék például a. „Szabad Nép” levelezőit és megkeserít­sék azok életé'-, akik egyszerű dolgozó létükre — uram bo­csáss! — bírálni mernek egyes vezetőket. A mi államunk » nép állama. Senki — akár hatósági személy, akár egy­szerű állampolgár ~~ ne szeg­hesse meg megtorlás nélkül ;v törvényt Magyarországon! I ólat a: a béke védelme közi feszültség enyhítéséhez- így például egvik napról a másikra meg lehelne szüntetni az éterben folyó hidegháborút. Mit látüilk azonban? Azt, hogy a szovjet kormáfiy bé­kekezdeményezései, Eis'M1 Po­wer elnök ismeretes beszéde óta az amerikai és londoni rá­dió még fokozza, butának etég biüa. de annál hatástalanabb uszítóhadjárátát a magyar né pi demokrácia ellen. Ez ben- nőnket nefSZe nem túlságos-in izgat, de jellemző téhv azok részéről, akiír tetteket követe’ uck a békéá-káríit jóhiszemű- ségéhek bizonyságául. Révai elvtárs. hleSá'dapitpt ta: bárhogyan is akarják at ellenkezőiét bizohyo« körök, nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló törekvéseknek máris vannak eredményei. - Hangsúlyozta: — Mindent meg kell ten­nünk. hóm/ u mamink részé1 'öt is hozzájáruljunk „ béke kÜá- lábainak további javulásához Ehhez az kelt. hogy törhetetlen Iüli támogassuk továbbra is a Szovjetunió békepolitikáját, amelv a vitás minden népének érdekeit kénvíseli­Befejezésül a következőke’ mondot’a: — Ha májú« 17-én szavazni mentek, abban a tudatban, szavazzatok, hogy mi vala­mennyien, kormány és nép együtt, jó munkát végeztünk. A Himnusz költőjének sütet szavai nem érvényesek többe. A magyar nép kiláboft a kí­nok tengeréből, a balsors szá­zadokon át valóban tépte, do ma már nem. tépi- És a védő kar: önmagunk erő« és dolgos karja, amely békés építésünk, boldog életünk védelmében egybefonódik nyoleszázmi]|ió- nti barátunk és Szövetsége­sünk karjával­— Erre gondoljon mindenki, amikor május 17-én a nép­frontra; Rákosi Mátyás víg esztendőt hozó kormányzására szavaz! — fejezte be hosszan­tartó, viharos lelkesedéssel fo­gadott. 'beszédét Révai József elvtárs. Ezután Nagv Sándor elv- társ- Sztálin díjas Író, képvi­selőjelölt szólalt fei. majd Zombori János elvtárs, a sze­gedi pártbizottság titkára tar­tott záróbeszédét'- A nagygyű­lés az Internacionálé-hangjai­val ért véget, Klóré a Jia&rar Fiissetleiisegi Népfront BjŐiEOluiééi'l ! (,'.erő Ernő elvtárs beszéde a szolnoki választási nagygyűlésen Május 8"án délelőtt 10 óra­kor Szolnokon 50 ezer ember jelenlétében tartott beszédet (5erő Ernő elvtárs, n. Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács elnökbe! vettese a választási tiögvgy.ülésen. — A két hét múlva, május 17-én megtartandó országgyű­lési választások, hasonlóképpen mint 1049-beh, népi rontvál asz - tások lesznek. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szocialista építésben, az ország építésében, a béke védelmében részvevő ösz- s'zes hazafias erők egységesen lépnek fel a mostani országgyű­lési választásokon Is. Kiküszö­bölve a pártok közötti átkos vi­szálykodást, a demagóg egymás- rallcitálási, félredobva a külön­féle csoportérdekeket, a küszö­bönálló választásukon az ösz- szes országé pit ö erők a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésé­vel, egységes, közös, országépUö programmal lépnek fel, ame.yet a Magyar Függőt: enségi Nép­front választási felhívása foglal magában. Gerö elvtárs ezután hangsú­lyozta: az 1949-ben megtartott országgyűlési választások óta népgazdaságunk, munkásosz­tályunk, parasztságunk, értelmi­ségünk nagy fejlődésen ment keresztül.-— Iparunk és általában nép­gazdaságunk fejlődését talán a legkézzelfoghatóbban a legfoHto. , sabb nyersanyagok és a villa­mosenergia egy lakosla jutó ter­melésének alakú1 ásán keresztül érzékelhetjük. Magyarországon 1938-ban egy lakosra egy tonna szén jutott, 1952-ben pedig két tonna. Acélból megfelelően 70 kilogramm és 154 kilogramm. Cementből 37 kilogramm, illet­ve 111 kilogramm. 1938-ban az ország egy lakosára 153 ki o. Wattóra villamosenergia jutott, 1952-ben pedig 430 kilowattóra! Jelenleg Magyarországon az egy főre jutó acéltermelés két­szerié nagyobb, mint Olaszor­szágban, vagy Japánban, az egy föle jutó széntermelés pe­dig köze! kétszerese olyan fej­lett gazdasággal rendelkező kapitalista országénak, mint Franciaország. .— Iparunkkal együtt nőtt számbelileg és fejlődött ,Öntudat­ban munkásosztá'yunk és mű­szaki-gazdasági értelmiségünk, Az elmúlt négy esztendő alatt munkásosztályunk 300.000 fővel hótt meg, amit aZt jelenti, hogy 1949. óta nyó c akkora város lakosságát szívta fel magába iparunk, mint amekkora Szó.nők városa. A dolgozó nők száma ezalatt az idő a’att 140.000 fő­vel emekedett. Tízezrekkel sza­porodóit a műszaki-gazdasági értelmiség tábora az elmúlt vá. lasztások óta. — Hatalmas változáson ment keresztül a múlt választások óta mezőgazdaságunk js. Jelen'eg közel 40 százaléka szocialista mezőgazdaság : termelöszövet-ke zet, vagy állami gazdaság. Gerö elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tavalyi rendkí­vüli időjárás kétségtelenül oko­zott és okoz nehézségeket He a fagy és szárazság ellenére fej­lődésünk töretlenül ívei félfeé, — A rendkívül gyenge takar­mánytermés ellenére állatállo­mányunk az elmúlt év óta nemcsak hogy nem csökkent, hanem tovább növekedett. Á nehézségeken átsegített ben­nünket népi demokratikus ren­diünk és népkOzlársaságunk kor­mányának, pártunknak elörelá tása és a nehéz helyzetnek megfelelő átgondolt intézke­déseik fis segített rajiunk nagy barátunk és szövetsége­sünk, a Szovjetunió, amelytől nagymennyiségű . tavaszibúza- vetömagot, takarmányt, vető- burgonyát. kaptunk, jórészt hitelbe. És segítséget kaptunk másik barátunktól is, a nagy Kínai Népköztársaságtól, ame.y . ugyacsak takarmánygabonává: segített ki bennünket. — A multévi hosszantartó erős fagyok és a szokatlan szá­razság kétségkívül okoztak ne­hézségeket parasztságunknak és itt-ott éreztették és éreztetik hatásukat közeilátásunkban is. De a próbát kiállottuk! A ta­vaszi szántás-vetés zömét elvé­geztük! Közellátasünkat az új termésig és azutánra is biztosí­tót luk! A nehezén már túlva­gyunk. Egyébként is, aho­gyan Rákosi elvtárs 1946, leg­elején, a legszörnyübb pénzrom­lás és nyomorúság idején, az öt jellemző törhetetlen. op- tifnizmussal mondotta, az ara­tás nálunk bizonyos értelemben februárban kezdődik, mert ak­kor már kezdenek tojni a tyú­kok. Most pedig, elytársák, nem februárban, hanem már május­ban vagyunk, Most van szilárd forintunk! Vannak jelentős tar­talékaink! Egész népgazdasá­gunk hasonlíthatatlanul erősebb, szervezettebb, fejlettebo most, niint akár csak négy évvel ezelőtt is volt, — Nagy eredményeink mel­lett nem feledkezhetünk meg arról, hógy vannak még nehéz­ségeink, Vannak még bajaink. Hogy még távolról sem számol­tuk fel teljes egészében a múlt átkos* örökségét. De van­nak nálunk olyan türelmetlen emberek is, akik nehezen értik meg, hogy néhány eszten­dő alatt nem tehettük Magyar- országot téjjel-mézzel folyó Kánaánná. Vannak, akik el­felejtik, hogy még alig néhány évvel ezelőtt munkanélküliség és nyomor vol-t a dolgozók osz­tályrésze ebben az országban! A türelmetlenség nem rossz dolog, ha nagyobb -erőfeszítésre, szorgalmas munkára, kemé­nyebb küzdelemre ösztönöz Mi hívei vagyunk az ilyen tü­relmetlenségnek, mert ez e'.öre- visz bentiünket! De nem va. gyünk hívei annak a türel­metlenségnek, ame'y lekieainyJl eddigi hatalmas eredményein­ket, s ezzel kisebbíti saját né­pünk, munkásosztályunk érde­meit! Akt türelmetlen, aki azt akarja, hogy több ék olcsóbb legyen nálunk az élelmiszer, több legyen a ruha, a cipő, még több kerékpáft, motorkerékpár', rádiót, bútort, stb. vásárolhassa­nak a dogozók, az fogja meg a dolog végét, segítsen többet, jobbat, öcsóbbah termelni 1 Csakis ezen az úton biztosi' hatjuk további felemelkedésün­ket! Gerö elvtárs ezután arról beszélt; szükséges, hogy a vá iasztási békeverseny lángja még magasabbra lobogjon és segítsé­gével újabb és újabb termelési győzelmeket arassunk; hogy ennek eredményeként sikerrel teljesítsük e.sö félévi tervünket, s ezzel megvessük az egész 1953. évi terv sikeres teljesítésének alapját. Szükséges, hogy min­denki hiánytalanul teljesítse kö­telezettségét a nép állama iránt, mért az állam akkor adhat mind többet a népnek, na mindenki megadja az államnak azt, ami neki jár, A nemzetközt helyzetről szól­va, Gerö elvtárs ezeket mon­dotta: — Pártunk és kormányunk po.itikája következetes béke­politika! Sztálin elvtárs taní­tásához híven, mi mindig azt vallottuk és valljuk, hogy Kü­lönféle társadalmi rendszerek békésen meglehetnek egymás­melleit, sőt gazdaságiig együtt, működhetnek egymással, na mindkét oldalon megvan a haj­landóság és az akarat az együtt­működésre. Ami a 800 milliós béketábort illeti, élen a Szov­jetunióval, ez a hajlandóság, ez a készség Mindig msgvo-t és most is megvan. Megvolt és megvan nálunk, a mi kormá­nyunknál is, a mi népi demo­kratikus államunknál . is. Nálunk, ugyanúgy, mint a Szuv. jetunlóban és a népi demo­kratikus országokban, nincsenek ágyúgyálosoki milliomos kapi a­llsrták, bankárok, akik megszed­hetnék magukat egy háborún. Nálunk a gyárak, a bányák a bankok, a közlekedés^ a termelő- eszközök zöme a nép tulajdoná­ban vari, s a nép nem »rombolni, hanem továbbépíteni, .tovább, fejleszteni akarja ezt a. hatal­mas nemzeti vagyont saját1 Ma­ga és gyermekei javára, Mi következetesen küzdünk a béke fenntartásáért! , — Az egész világon nagy visszhangot keltett a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöké­nek, Malenkov elvtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén elhangzott ama kijelenj, tése, hogy jelenleg a Szov^ jetuniónak nincsenek egyetlen állammal sem, beleértve aa Amerikai Egyesült Államokat is, olyan vitás kérdései,. amelye­ket ne lehetne békés úton, tár­gyalások útján rendezni. ■ Va-» '.amennyien nagy megelégedett­séggel olvastuk a „Pravda“ vá­laszcikkét Eisenhower amerikai, köztársasági elnök beszédére,- amelyet a magyar sajtó Eisenhower beszédével együtt, teljes szövegében közölt, Népünk szolidáris a Szovjetunió álláspontjával a nemzetközi he'yzet kérdésében, egyetért ez­zel az állásponttal és minden elejéből támogatja a Szov­jetunió fáradozását a vitás kérdé­sek békés rendezése, a világ bé­kéjének megszilárdítása érde­kében. Ami a mi álláspontunkat ebben a kérdésben illeti, ezt vi­lágosan és határozottan kifeje­zésre juttatta a „Szabad Nép“ április- 27-i vezércikke, melynek címe: ,,A nemzetköz; helyzet és a magyar népi demokrácia“, Ehhez az állásponthoz nincsen hozzátennivalónk. Álláspontunk lényege, amelyet egyébként nem először szögezünk ie, az, hogy mi békében akarunk é'ni, kereskedelmi-gazdasági kapcsola­tokat akarunk fenntartani kivé­tel nélkül minden országgal; feltéve, hogy ezek az országok nem akarnak beleavatkozni a mi beUigyeinkbe. Ami bennün­ket iüet, mi természetesen nem akarunk beleavatkozni és nem avatkozunk bele egyetlen ország belső ügyeibe serti! — Ez világos, kézenfekvő álláspont! Mégis vannak olyan nyugati körük, amelyek ezt a világos, kézenfekvő álláspontot nem akarják tudomásul Venni, Folytatni szeretnék az elmúlt év­ben kudarcot vallott beavatko­zási politikájukat országunk beiügyeíbe. Mi nem vagyunk nagy ország! Nem csörtetünk kardot! Néphadseregünk erős; jói felszerelt hadsereg, de ez a hadsereg Kizárólag hazánk, békénk biztonságának védelmét szolgálja, nem támadó cé okát, Soha még nem támaszko­dott annyira egész népünk bizalmára rendszer Magyar- országon, ahogyan a népi demokratikus rendszerünk tá­maszkodik! Soha még nem ál­lott annyira egységesen népünk egy kormány mögött, mint álló gyan áj ma az egész magyar nép népköztársaságunk kor­mánya, Rákosi Mátyás kormâoÿa mögött! Ezt mindenkinek, akit illet, tudomásul kell vennie, ha­tárainkon túl is — A május Í7.én megtartan­dó választások be fogják bizo­nyítani, be kell hogy bizonyítsák ezt az igazságot a vakoknak és süketeknek is! Ezért kell min­dent elkövetnünk, hogy május 17-én az összes választók, mind egy szá'ig, az urnák elé járul­janak és a függetlenségi nép­front jelöltjeire adják szavazatu­kat! Ezért kell mindenkit felvi­lágosítanunk, hogy május 17-én a függetlenségi népfrontra sza­vazni azt jelenti, hogy ország- világ előtt kinyilvánítjuk akara­tunkat ptogrammunk megválósí. tására. Annak a programúinak a megvalósítására, amelyet a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívása négy rövid szobán foglalt össze; béke, amnJaiiu jólél, íc-uneíkcdés!

Next

/
Thumbnails
Contents