Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-12 / 109. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI PXkTBIZOJlSKGANAK LAPJA vm, ÉVFOLYAM, 109. SZÁM tru SO filler 3933, MÁJUS 13, KEDD V. 1 hazáért, az ötéves tervért, na^y békealkotásainkért — szavazz a népfrontra! (A Magyar Dolgozók Pírlja Központi Vezetősége mtíius t-i jehz'iiatbó! ) „Legyen e választás békés, szocialista fejlődésünk új határköve, új győzelmek, új sikerek forrása“ Egy héttel a szabad majyar. nép történelmének nagy esemény?' má jus 17-e, az országgyűlési választás előtt « Magyar Fiiggetlensëai Népfront választási nagygyűlést hívott össze Budapestén, a Kossuth Lajos-téren. A hatalmas, ünnepien feldíszített teret zsúfolásba megtöltik Budapest dolgozói- Az énekszóval, zászlók alatt felvonuló sokszázezres tömeg nem is fér el <z téren — az emberáradat megtölti a környező utcákat. egészen a Szabadság- térig terjedA tér felett szüntelenül zúgnak a béke, a munka jelszavai— a választás ünnepére készülő nép jelszavai- A tér minden sarkából forró lelkesedéssel száll az üdvözlés a Magyar Függetlenségi Né pír ont vczetöereje, a nagyszerű győzelmeinket szervező Magyar Dolgozók Fártja felé. Az országház lépcsőjén felállított díszeméi véna felett Lenin és Sztálin, alatta Rákosi elvtárs arcképe. Az emelvénytől balra- az omzágház homlokzatán (}. M. Malenkov- L. F- Berija- V. M- Molotov és K■ J- Vorosihv elvtársak arcképei A jobboldalon Dobi István, Gcrő Ernő, Farkaß Mihály és Révai József elvtársak arcképeit helyezték el- A vörös és nemzetiszínű zászlókkal díszített homlokzaton olt vannak a Magyar Fügj?tlenségi Népfront programmjät hirdető jelszavak isSzűnni vem akaró éljenzés és tapsvihar, újra med újra feiviharzó lelkesedés köszönti a magyar nép első képviselőjelöltjét, Rákosi Mátyás elvtársat, aki 10 órakor foglalja el kehiét a díszemet vén yen. A tér percekig vis*7' angzik a hurrától- a Rákosi elvtársat üdvözlő kiáltásoktól. , A díszemelvényen helyet foglal az MDP Politikai. Bizottságának és a MaJUar .Népköztársaság Minisztertanácsának számos tagja, több kiváló tudósunk, művészünk, sztahanovistánkA Himnusz elhangzása után Földvári Rudolf elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti bizottságának elnöke nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Dobi István elvtárs kezdi meg felszólalását. pünk számára a közeik' ási kérdések végleges megoldásának útja. Büszkék vagyunk, hogy ma már közel 310 000 parasztcsalád lépett önként erre az útra Cs 2,000.000 hold szántóföldöc folytat nagyüzemi gazdálkodást. De továbbra is őrködünk azon, hogy a termelőszövetke. zetek fejlesztésénél szigorúan betartsák az önkéntességet, mert a munkásosztály — ahogyan a népfront választási felhívása hangsúlyozza —nemcsak a termelőszövetkezetekben egyesült parasztságnak, hanem az egész dolgozó parasztságnak szövetségese és barátja. A közös építömunka lázában elválaszthatatlanul eggyéforr a magyar munkás és a magyar paraszt, a választáson szavazatával csak megerősíti, amit az életben, mindennapi alkotómunkájában megvaósít, Ezért biztosak vagyunk: minden honfitársunk, minden becsületes magyar ember magáévá teszi a Magyar Függetlenségi . Népfront fogadalmát, hogy úgy, mint eddig, ezután is szent kötelességének. tartja óvni, szi ár- dltani, fejleszteni a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Az erős munkásparaszt szövetség államrendünk alapja, amelyet megvédet meztünk népünk ellenségeinek minden támadásával szemben a múltban és védelmezni fogjuk a jövőben iS. A munkás.paraszt szövetség közé ver éket, aki a nép állama nevében a do goző parasztsággal önkényes kidik. Rajta leszünk, hogy kedvéi- szegjük a munkás-paraszt szövetség e megrontóinak és megszilárdítsuk a törvényességet a nép államában. Budapest Dolgozói ! Tisztelt Nagygyűlés! Csak egyet emeltem ki azok közül a tényezők közül, amelyeknek megváltozott életünket köszönhetjük. Minden sikerünk előfeltétele és alapja a legdöntőbb tényező — a Szovjetunió barátsága- Népünk ezen a választáson is meg akarja mutatni: rendíthetetlen hűséggel á’l a Szovjetunió mellett, amely rendíthetetlenül és következetesen támogatja a magyar függetlenség, a magyar nép felemelkedésének ügyét, A második tényező — a Magyar Dolgozók Pártja. Az elmúlt nyolc év kemény munkája csak azért hozott ilyen gazdag, gyümölcsöt, mert népünk élén olyan harcedzett párt áll, mint a Magyar Dolgozók Pártja, mert országunk ügyeit olyan bocs, e’örelátó és szilárd kor mányzat irányítja, mint a mi kormányunk mert népünk élén olyan kipróbált vezető áll; mint a mi Rákosi elvtársunk, Rákosi Mátyás elvtársiól elválaszthatatlanok nagyszerű vívmányaink, az ő neve az a zászló; amely körül egyetlen egységes táborban egyesül az egész magyar nép. Rákosi Mátyás elv- iársat a magyar dolgozók forró szeretet e és mély tisztelete övezi, mert benne látja békénk nagy harcosát, a független, szabad életünket biztosító békéét, amely népünk legdrágább kincse. Nem férhet kétség ahhoz; hogy az előttünk álló választáson népünk még egységesebben tömörül pártunk, kormányzatunk, Rákosi Mátyás körül; hogy ez a választás új győzelem és új erőforrás lesz azon az úton, amelyen diadalra visz- szűk a Magyar Függetlenségi Népfront programmját, a béke; a munka, a jólét, a felemelkedés programmját. Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront! Éljen bölcs vezére, a béke első magyar harcosa, Rákosi Mátyás elvtárs! —i fejesbe be beszédét a nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa közepette Dobi István elvtárs. Ezután Rákosi Mátyás elvtár» lépett az emelvényre. Dobi István elvtárs felszólalása Tiszt,.lt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen \ á'osztásokra készül az ország- népe, Számbavesszük eredményeinket, népünk győzelmeinek hosszú sorát. Számbavesz- szük a tennivalókat is, eljövendő győzelmek kivívásának útját.. Engedjék meg, hogy e nagy számbavételből kiemeljek egy tényezőt: a munkások és parasztok szövetségét, amely népünk minden győzelmének alapja volt és marad, fivszázadolcig a magyar paraszt minden hősies erőfeszítése, hogy lerázza magáról az urak, igáját, hiábavaló volt, mert nem volt hú és odaadó szövetségese. Ma már az egész dolgozó parasztság előtt világos, hogy a munkásosztályban megtalálta azt a következetes harcostársat, aki biztos kézzel vezeti előre a felemelkedésnek útján. Meggyőzte erről a felszabadulás, amelyet a nemzetközi munkásmozgalom első rohambrigádjának, a Szovjetuniónak és dicső hadseregének köszönhetünk; meggyőzte erről a földosztás, amely mindörökre visszajuttatta a földet azoknak, akik megművelik — a dolgozó parasztoknak; meggyőzte erről a néphatalom győzelme hazánkban, amelynek gyakorlásában a munkásosztály me.ictt részt- vesa a dogozó parasztság is; meggyőzte erről a sokolda’ú gondoskodás, amelyben a népi demokrácia évek óta részesíti a dolgozó parasztságot. Amíg a magyar városok a tőkések kezén voltak, addig nálunk is elnyomta, kiuzsoráz. ta a város a falut- Mióta a magyar városok a munkásosaI tály, a do gozó nép kezén vannak, azó:a a városból szüntelenül áramlik a segítség a falu do gozói felé. A falu népe bizalmatlanul tekintett a városra, amíg ott a bankárok és a tőkések uralkodtak, akik utolsó tulajdonából kiforgattak sokszázezer dolgozó parasztot és a gyűlölt kulákot támogatták. Ma a város anyagilag és erkölcsileg segíti a falut, a modern technika és a kultúra vívmányait viszi a falura. Ezért a mi parasztságunk bizalommal tekint a város felé. A munkások és dolgozó parasztok harci szövetsége a régi rendszer ellen, a föld, a gyár, az ország birtokbavételéért mindinkább mély és melegebb barátsággá válik az ötéves tervek és a szocializmus megvalósításáért folyó küzdelemben. A magyar parasztok milliói mindenekelőtt a népi állami hatalom iránti hűséggel tesznek hitet e barátság mellett. Egyre növekszik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak száma, akik példásan tesznek eleget állami kötelezettségeiknek, határidőre és gondo san végzik el a mezőgazdasági munkákat, mintaszerűen gondozzák állatjaikat. Az egyéni gazdáknak é:i a termelőszövetkezeti parasztságnak egyaránt köszönhetjük, hogy az elmúltévá súlyos aszály ellenére is biztosítani tudtuk az ország élelmezését, A munkás paraszt szövetség mellett tesz hitet termelőszövetkezeti parasztságunk, ame’y felismerte, hogy a mezőgazdaság szocialista útja a dolgozó paraszt Ság számára a jómód és a kulturált élet útja., egész né Amikor Rákosi elvtárs a mikrofon elé lép, végigzúg a tapsvihar az egész Kossuth- térem, s a környező utcákban, ahol a térre nem férő tömegek állnak- A. zászlók magasba emelkednek <? l.cndetik őket a zászlótartó kezek, ezer és ezer lengő nemzetiszínű és vörös zászló köszönti R.ákosi elvtársat. Zúg. harsán az élenzés, a taps. s akkor is csak lassan ül el, amikor Rákosi elvtárs megkezdi beszédét.: Kedves Elvtársak! Budapest dolgozói! Engedjék meg, hogy mielőtt ismertetném azokat a célkKü zésekec, melyek megvalósítása a megválasztandó országgyűlés fe’adata lesz, visszapillantsak az 1949. óta eltelt időre.. Négy éve indultunk elsőízben egyse, gesen választásra a Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült, hazafias, demokratikus erők. Ezen a választáson már csak a dolgozó nép fiai voltaic a jelöltek. Gróf, nagybirtokos, bankár s a nép egyéo ellensége már nem volt köztük. Ha most visszatekintünk a négy év a-alt megtett útra, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a demo kratikus erők összefogása bevált és a népfront is beváltó.ta mindazt, amit ígért. (Taps.t A népfront fő választási jel szava négy évvel ezelőtt így hangzott: ,,A munkásoszt ály vezetésével. szövetségben a dolgozó parasztsággal a népi demokrácia útján előre, a szocialista Magyarországért,” A függetlenségi népfront hangoztatta a béke megvédésének szükségességét és teljes erővel aláhúzta hűségét felszabadítónkhoz, a hatalmas Szovjetunióhoz. (Taps. „Szovjet-magyar barátság!” — felkiáltások. ) Az elmúlt négy évben a Magyar Népköztársaság- viszonya a Szovjetunióhoz mélyebb, bensőségesebb lett. Erősödtek a baráti szálak, amelyek bennünket a népi demokráciákhoz, köztük a győzelmes harcokban létrejött Kínai Népköztársasághoz is fűztek. Törhetetlen és egységes volt népünk kiállása a béke megvédésének kérdésében. Hűek maradiunk ahhoz a jelszóhoz, hogy: „Hazánk nem rés, hanem erős bástya béke frontján.’* (Nagy taps.) Mik voltak négy esztendővel ezelőtt a legfontosabb gazdasági kérdéseink? Hároméves tervünk befejezése és első ötéves tervünk előkészítése állott akkor figyelmünk központjában. A hároméves tervünk hatmil- liárd forint beruházást tűzött ki célul. Ez a célkitűzés akkor oly merésznek látszott, hogy az ellenség megvetően „kommunista p ropag’anda-blöff nek” nyilvánította. És mégis a ma. gyár dolgozó nép lelkesedése és szorgalma ezt a tervet két év és öt hónap alatt fu te jesTet.e, A hároméves terv tapasztalatai alapján már bátrabban haladtunk: ötéves tervünk beruházásaira S3 milliárd forintot irányoztunk elő Ez a szám is oly nagynak látszott, hogy szükség voit a kétkedőkkel és szkeptikusokkal Szemben annak bizonyítására, hogy tervünk megalapozott, reális. Azó'-a ezt a számot ismételten, meg kellett emelni, mert kiderült, hogy lehetőségeink és tartalékaink sokkal nagyobbak, minit ahogy hittük. Az elmúlt három esztendő alatt népgazdaságunk.- ba 40 milliárd forintot fektettünk be, többet, mint az ötéves terv eredeti összegét., A terv öt év alatt kívánta megduplázni acéltermelésünket; széntermelésünkét, viUamos- energiatermelésiinket. Mindezt a célkitűzést nem öt; hanem három esztendő alatt valósítottuk meg. Megvalósult az a cél« kitűzésünk is, hogy hazánk ipa* rosodó mezőgazdasági o-rszág- bél, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változzék. Gyáriparunk a múlt év végén háromszor annyit termelt már, mint a háború előtti utolsó békeévben. Ennek a tőkés viszonyok közt elképzelhetetlen gazdasági fejlődésnek kellő ér-ékeléséné! tekintetbe kell venni azt, hogy az elmúlt négy esztendő közül 19ö0-ben a termés a közepesen alul volt, a műit évben pedig a fagy, az aszály és a korán beállott szokatlanul bő őszi esők következtében termésünk rosszabb volt; mint az utolsó évtizedekben bármikor. Azt a célkitűzésünket, ame’y az ipari munkásság számát ö+ év a att. 300 ezerre! kívánta növelni, már három év alatt telje, sítettük. Ezzel megszűnt flük a dolgozókat suj’-ó legsúlyosabb csapást, a munkanélküliséget (Folytatás a 2. oldalon.),
