Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

Jelenleg egy-egy tervévünkben a munkaerő növekedése jóval meghaladja a 200 ezer főt. Az elmúlt négy év alatt a tár­sadalombiztosításban részesü ők száma 1,650.000-rel nőtt és ma népünk majdnem 60 százaléka részesül szociális biztosításban. Törvényt hoztunk az anya- és esecsemövédelemrö- ; a több gyermekes szülők csa’ádi pótlé­kát három év alatt meghárom­szoroztuk. Felszámoltuk a hábo. rűs gazdálkodás maradványát, a jegyrendszert. Az ötéves terv első három évében a falusi és üzemi kultúrotthonok, mozik, népkönyvtárak ezreit létesítet­tük. S végül, de nem utolsósor­ban létrehoztuk néphadseregün­ket, békénk és szocialista jö­vőnk őrzőjét. (Hosszantartó, lelkes taps.) Azt hiszem, elvtársak, hogy ezekre az eredményekre joggal iehet büszke a magyar dolgozó nép! (Nagy taps.) (Folytatás az J. oldatról,) Négy esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégis e rövid néhány év alatt hazánk többet fejlődött és válto­zott, mint azelőtt hosszú évti­zedek során- Ez a változás nemcsak gazdasági és kulturá­lis téren jelentős, hanem né. pünk össze.éte.ét is megváltoz­tatta. Megváltozott szocia'ista építésünk derékhada, nagyszerű munkásosztályunk. Ez a válto­zás elsősorban számbeli növeke­désben jelentkezik, örökre el­tűnt a munkané küiiek réme, eltűnt, a Horthy-idök hárommil­lió koldusa, megszűntek a köpködök, az ember-piacok. Míg a kapitalista országokban az állandó munkanélküliség tovább gyötri a dolgozókat, addig ná­lunk — és hozzátehete.n, a többi népi demokráciában is — az egyik legnagyobb probléma, hogy honnan vegyük az £j munkásokat. De nemcsak számbelileg nőtt meg e négy esztendő alatt az ipari munkásság, hanem öntu. .tatában, szaktudásában és kul túrájában is. E'-ég rámutatni arra, hogy jelenleg több mint 70.000 sztahanovistánk van, ami bizonysága annak, hogy mun­kásosztályunk egyre nagyobb része közelíti meg szakismeret­ben és tudásban a műszaki ér­telmiséget. Ma már ott tar­tunk, hogy úparostanulőnak mindinkább csak olyan fiatalo­kat veszünk fel, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztá­lyát, Azok a munkások, akik ma a mi ipari tanműhelyeink, bői kikerülnek, úgy tudás, mint általános műveltség tekinteté­ben messze felette állanak a ka­pitalista idők inasaiból lett se­gédeknek- A munkásosztály ma mái1 nem az, ami négy évvel ezelőtt volt. Ma műveltebb, ta­nultabb, magabiztosabb és öntu- dalosabb. Négy esztendővel ezelőtt, a választások idején még külön szükségesnek tartottuk aláhúz­ni azt, hogy a magyar munkás­osztály nemcsak hivatott ve. zetője dolgozó népünknek, da hivatásának meg is tud felelni. Az elmúlt négy év a felsza­badulás óta eltelt időnek a fele. Ez a négy esztendő minden felmerült kérdéssel kapcsolat­ban igazolta, hogy munkásosz­tályunk meg tud felelni a törté­nelem által rárótt feladatoknak és biztos kézzel tudja vezetni egész népünket a jobb, szo­cialista jövő fe'-é. Nemzetve­zető szerepére hivatottságát nem kell már bizonyítani, mert a magyar nép a felszabadulás óta eltelt idő alatt a vállalt ál. dozatok és az elért eredmények alapján ma szilárd meggyőző­déssel vallja vezetőjének a mun­kásosztályt és a Magyar Dol­gozók Pártját, Hála és dicsőség demokráciánk alappillérének, a magyar munkásosztálynak! (Nagy taps. „Éljen a párt!“, ,,Párt és RákoS"i!“-felkiáltásOk.) Megváltozott, az elmúlt négy esztendő folyamán a magyar pa- ; asz tag is. A dolgozó parasztság egyre növekvő része tér át a szocialista nagyüzemi gaadá'ko­dásra- Négy esztendővel ezelőtt a termelőszövetkezetekben még csak 15.000 család volt. Az idén tavasszal már majdnem 310.000 család dolgozott a termelő, szövetkezetekben és a szövetke­zeti tagok száma megközelíti a félmilliót. (Taps! „Munkás-pa­raszt szövetség [“-felkiáltások. 1 Jelenleg a szántóterületnek 40 százaléka van a termelőszövet­kezeti tagok vagy az állami gazdaságok kezén, A termelő- szövetkezetek u tavalyi rosszúr. mésü esztendőben is megállták a helyüket, s népi demokráciánk hathatós segítségével erőtelje­sen tovább fejlődtek. Az őszi és a tavaszi mező- gazdasági munkáknál most már világosan jelentkezett a szo­cialista nagyüzemi termelés fö­lénye. A szövetkezetek, az ál­lami gazdaságok földjét jobban művelték meg, az agrotechnika új módszereit szélesebben alkal­mazzák. Beigazolódott, hogy he­lyes volt kormányzatunknak az a politikája, hogy. nem tűrt semmiféle erőszakot vagy nyo­mást a szövetkezetek létreho­zásánál, hanem szigorúan be.ár­totta az önkéntesség elvét. Míg ellenségeink azt híresztelték, hogy nálunk a szövetkezesekbe kényszerrel viszik a parasztsá­got, mi inkább lassítottuk a szövetkezetek növelését, Arra vettünk irányt, hogy először kiképezzük azokat a kádereket, akik a Szövetkezetek vezetését jól el tudják végezni. Ez az el­járás helyes volt, s ma már megállapítható, hogy a terme.ö- szövetkezetek megerősödésében jelentős szerep jutott a nö­vekvő számban munkábaáíó új szakembereknek, agronómusok. nak. Ma már biztos a szövetke­zetek erőteljes továbbfejlődése, mert a parasztság egyre na­gyobb rétegei győződtek meg a szocialista nagyüzemi termelés fölényéről, A szocialista nagyüzemi gazdálkodásra valá áttérés egy­ben a munkás-paraszt szövetség erősödését és további megszi- ■árdulását is jelenti. Nem szo­rul magyarázatra, hogy a ter­melőszövetkezeti tag, az állami gazdaságok, vagy gépállomások dolgozója tudatosabban és mé­lyebben fogja fel a munkások é3 parasztok szövetségének nemzet- fenntartó jelentőségét, világo­sabban látja e szövetség fontos­ságit az egész magyar nép jövője és életérdeke szempont­jából. De a parasztságnak az a ré­sze .is, ameîv még nem hatá­rozta el magát, hogy a szociá­list# nagyüzemi termelési mód útjára lép, egész más ma, mint. a felszabaduláskor, vagy négy évvel ezelőtt volt. Népi demokráciánk politikai vívmá­nyaival, nemzetünk gazdasági és kulturális növekedésével na­gyot változott a dolgozópa- raszlíág. A villany, a. rádiós a telefon, a kultúrotthonok hálózata, « könyvtárak- st mezőgazdaság növekvő gépe­sítése, a megjavult közlekedés természetesen rá is hatással vámnak. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek maga­sabb termelési módszereit o its átveszi. A mező gazdaság gépesítése, az inai' decentrali- zálásn. i.s egyre közelebb hozza a falut a városhoz. Mindez az­zal jár, hogy parasztságunk egésze politikusabb^ művel­tebb, igéllvei-ebb lett. Megnő t szemhatára — és liozzátehe- tem — megnőtt állami fegyel­me, állampolgári hűsége is. Az a tény, hogy a tavalyi rossz termés dacára parasztságunk lényegében teljesítette a.,be­szolgáltatást és az ű.i aratásig biztos í tóttá közellátás unkát, nagyfokú állampolgári fegye­lemre és állampolgári hűségre vall. A rnankás-pa’raézt szö­vetség ma szilárdabb, min1 valaha! (Nagy laps!) TŰ szövetség jegyében az ei múlt pégv év folyamán közel UK) ezer ipari munkás és dob gozóparaszt került az üzemek és vállalatok élére, az állam igazgatásba, a néphadsereg tisztikarába- Az- egyetemek és f őiskolák baUgjtóinak egy rí növekvő többsége került ki a munkások és parasztok közül. Rajta leszünk, hog- ez a fo­lyamat a jövőben még jobban meggyorsuljon és vele erősöd­jék népi demokráciánk alapja, a . munkás-paraszt szövetség! (Éljenzés, taps.) Megváltozott n,z elmúlt négy év alatt értelmiségünk is. A régi értelmiség közül négy esztendővel ezelőtt sokan még tétováztak, kétkedéssel nézték hatalmas országa'alakító ter­veinket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, bogy a néni demokráciában meg­leli-« helyét. Az értelmiség zö­me az elmúlt négy esztendő alatt meggyőződött, róla. hogy e kétsége; alaptalanok. Meg­győződött róla. hogy a nép: demokrácia fel tudja emelni a nemzetet elesettségéből, hogy megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hu értelmiség munkáját és olyan lehetőséget nyújt képességeik kifejtésére, amiről a kapitalista viszonyok közöt,t_ álmodni sem lehetett. A tudósok, művészek, orvosok. mérnökök, pedagógusok százai részelültek jól végzett munká­juk legnagyobb elismerésében, a Kossuth-díjban. Népi demo­kráciánk e kitüntetések révén is aláhúzta, hogy nagyra tart­ja és tiszteli a tehetséges al­kotómunkát. Megváltozott az elmúlt négv év alatt az értelmiség össze.ér tele is. Egyre nagyobb szám ban kerülnek ki a. faiskolákról és egyetemekről népi demo­krácia neveltjei, zömükben munkások és parasztok. Egye­temeinken és főiskoláinkon je­lenleg háromszorann vi a hau­gató, mint a Horlhy-időitben s büszkén mutat hátunk rá. hogy e téren messze magunk mö gött hagytunk olyan fejlet* kapitalista országokat, - mint Anglia. Fra.nciaország, Hollan­dia- ' Az értelmiség gyors növe­kedésének száma mögött va* A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása lóságom kulturális honfoglalás rejtőzik- Az egyetemi hallga­tók többsége ma már azokból a rétegekből kerül ki, amelyek, bár a nemzet nagy többségét kép visel fék, de még, tíz évvei ezelőtt úgyszólván ki voltak zárva a magasabb iskolákból. Mi tudjuk, hogv a. mennyiség bizonyos fokon minő-égbe csap át. A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növe­kedése feltétlenül minőségi változásokkal fog járni*. Az. új értelmiség zöme vér a. dolgo­zó nép véréből, hús a, húsából Ez az értelmiség létét és kul­túráját a. népi demokráciának köszönheti. Ez a számbelileg gyorsan növő új értelmiségi réteg a hazafias, népéhez hú értelmiséggel összeforrva ha­sonlíthatatlanul nagyobb «úiy iyal és befolyással vesz *-ajd részt a nemzet életének min­déin megnyilvánulásában, mim bármikor azelőtt. (Taps.) Gondoskodni kívánunk róla. hogy jelentősége szakadatla­nul növekedjék és egyre na­gyobb legyen szerepe is né­pünk vezetésében és nemze­tünk jövő útjainak kimunká­lásában, A régi fend szembe akarta állítani az értelmisé­get és a ddlgozó népet: mi szerves egységbe kovácsoljuk össze. Még magunk sem va­gyunk teljes tudatában an­nak, hogy az utolsó esztendők e kultúrforradaireuo melyhez hasonlót népünk még^ soha á nem élt. milyen új jelentőség­gel ruházza fel az értelmisé­get, milyen hatalmas távlato­kat, nyit meg előtte. Összefoglalva : megállapít­hatjuk, hogy dolgozó népünk nia egységesebb, mint valaha- Egységesebb politikai célki­tűzéseiben^ a béketáborhoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédj & erőteljesen fejj lesztj tovább. (Hosszantartó taps.) Az a tény; hogv népünk egységesebb, mint valami, hogy a pártok versengése, amely a felszabadulás utáni első esztendőkben megosztotta a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már végleg a múlté, a Magyar Független* «égi Népfront jelentőségét nem csökkenti. A nemzeti, demo­kratikus, szocialista erők ősz- szelő sásának szelleme, ameiy négy évvel ezelőtt a Magyar Függetlenség; Népfrontot lét­rehozta. ma is változatlanul eleven és ma is motorja továb­bi fejlődésünknek. Ez a tömő* rüléis melv minden becsületes magyar hazafit c£'v táborba egyesít, további sikereink biz­tosítéka, Ezért el vagyunk szánva, hogv a népfront zász­laját. amely alatt annyi győ­zelmes harcot vívtunk meg, teljes erővel visszük tovább. A nagy változások közepette, amelyek életünk mindem terü­letén jelentkeznek, a Magyar Függetlenségi Népfront elvei képezik a. szi-ktaszilárd ai,apót. amelyre bizton építhetjük jö­vőnket. (Nagy taps-) Hogy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők összefogása, annak egyik mutatója a népfront, képvise­lőjelöltjeinek ö'szeltétek. 153 jelölt közül eredeti foglalko­zás szerint munkás 188, pú­ra azt és mezőgazdasági mun­kás 143, értelmiségi 96,'alkal­mazott és egyéb 26. Egye em-zt óh főiskolát végzett 117. a je­löltek több mint egynegyede- A női jelöltek száma 87. A je­löltek között 36 Kossuth-díjas van. Ezenkívül 230 jelölt szta­hanovista vagy jó munkájá­nak ered méu yekép peu kor- mánykitüntcté.sben. részesült (Nagy taps.) Előre meo- lehet mondani, hogy ez a. statisztika a főis­kolát éc egyetemet végzettek javár« tovább cl fog tolódni, mert a jelölt munkások, és parasztok ygv része a. főisko­lákon tovább képezi magát. A képviselők jelölésével kauesci­lát ban meg kell említeni; hogy itt is mutatkozik a demokra­tikus fejlődés. Négy esztendő­vel ezelőtt n. jelölést a nép­frontban egyesült pártok vé­gezték, míg- most az üzemek, a termelőszövetkezetek, a Gépál­lomások dolgozóinak százez­rei, az egyetemek és egyéb in­tézmények közvetlenül válo­gatták ki saját, legjobb dolgo­zóik közül a jelölteket. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy ezen a választáson szavaznak elő; szőr az ifjúság új évfolyamai- (Taps.) A néni demokrácia, melv lelkes ifjúságunk előtt mindéin téren szabad utat nyi­tott. szélesebbre tárta ki szá­mukra az alkotmány kapuit. Üdvözöljük az ifjú szavazókat é‘s sok sikert kívánunk nemzet- építő munkájukhoz! (Hosszan­tartó tans• A fiatalok „hitrrá"- kiáltása zúg véaia a téren.) Népünk egységének megszi­lárdulását ma még bizonyos fokig elhomályosítja az a kö­rülmény. hogv néni demokrá­ciánk »ikerejvel és szocialista építésünk fejlődésével kapcso­latban élesedik az osztál yba re is. A tőkéc rendszer maradvá­nyai a városban és falun egy­re szőkébb területj - korláto­zódnak. Viszont egyre elkese­redettebben vedig azt a csök­kenő területet, ami számukra még megmaradt. Támogatja őket ebben a háborúra uszító imperialista tábor is. amely itthoni szövetségeseinek, ötö­dik hadoszlopániak gyérül«, so* rait külföldről becsempészett kémekkel, saabotörökkel pró­bálja feltölteni, s amelv rá­diója. sajtója révén igyekszik tartani a. lelket csüggedő hí­veiben. Kézenfekvő, hogy, népűnk ez ellenségei nem egyszer ká­rokat- okoznak és ezzel lassít­ják fejlődésünket. Nem keve­sebb kárt okoznak saját, hibá­ink. melyek nemcsak, a terme­lésben,. de állami ételünkben is elég gyakran jelentkeznek, Mujdu.vi.iaa tudjuk; Jipgy a munkafegyelem terén még van kívánnivaló- A munka terme­lékenységét is c.ié'' alaposan meg lehetne növelni. A eelojt Sok helyen még mindig meg­engedhetetlenül magas. Az ön­költség csökkentésére vona-ko­zó terveinket e-ak részben tud­juk teljesíteni. A takuréko-- ság az anyaggal, az idővel, aa, állam javaival még mindig gyenge lábon áll- A tervtel­jesítés nem egyenletes. Méo messze vagyunk attól hogy napról napra, hétről hétre; hónapról hónapra teljesítsük a tervet. Még mindig elter­jedt jelenség, hogv a, hónap vagy negyedév kezdetén a ter­melésben esik az iram, s a le­maradást a végén rohammun­kával. túlórázással igyekeznek behozni. Gyenge lábon áll a szocialista tulajdon védelme városban és falun egyaránt.. Sokszor hiányzik a, kellő éber­ség az ellenséggel szemben. Ellenben gyakori a száitAti- ság, az önteltség, a hibák ész­re nem vevéí'e vagy e'kenése, a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező, amely fejlődé­sünkéit hátráltatja. Szocialista építésünk továb­bi sikereinek egyik feltétele; hogy az _ állami hatóságaink helyi tanácsaink jól dolgozza­nak. Még gyakran előfordul azonban, hogv ezekbe az in­tézményekbe ellenséges elérnék furakodnak bs. akik mindent megtesznek art'a, hogy hatósá­gaink. tanácsaink tekintélyéi lejárassák, hogy szembeni ir t­sák a népi demokrácia államát a dolgozókkal Nem egyszer ta; paszi.al.iuk, hagy hatóságaink ridegen, bürokratikusán bán- mik a néppel, visszaélnek hutai' mukkal, önkényás-kednek, nem tartják íbe a törvényeket. A népi demokrácia állania, igyek­szik megtorolni ezeket a visz- szaéléseket. de addig is mig felszámoljuk őket, komoly gátlói fejlődésünknek, Hibákat követtünk el a pa­rasztsággal szemben is. He* gvüjtés; rendszerünk nem elei? egyszerű, szinte évenként vál­tozik és ezzel akadályozza; hogy a dolgozóparasz'i'ság évekre előre gzámotvetv-e gaz­dálkodjon, hogy pontonul es előre ismerje kötelezcttíégc-t. Gondoskodnunk kell róla; hogv a jövőben ez megszűn­jön és a több évre m ;gáll a“ pítoitt begyűjtési rendszer mó­dot adhasson a parasztságnak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a. sza­badpiacon. Az ilyen rendsza­bály fokozza a parasztság jö­vedelmét és arra serkenti; hogv többet termeljen. A ta­gosításnál — melv a nagyüze­mi mezőgazdasági t-rmeles megvalósítására 'elkerülhetst; lenül szükséges ~ hatóságaink gyakran szem elől tévesztet­ték a dolgozóparasztsáff- érde­keit, Általában: nem egyszer tapasztaltuk, hogv a falu szo­cialista átépítése közben néha nem voltunk elég tekintettem az egyéni dolgozóuararz:okra2 akik pedig földműves népes­ségünk többségét alkotják; Ilyen körülmények között ne* pi demokráciánk sok segíti» rendszabálya, mellyel az egyé­ni parasztságnak is támoga­tást kíván nyújtani, veszen­dőbe ment. Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani, an­nál is inkább, mert mint, mon“ dobtam, n tavalyi rossztermé- síi esztendő is bebizonyította; hogy az egyéni parasztság hű támasza népi demokráciánk­nak, A tavalyi rossz termés át­menetileg egész fejlődésünket meglassította, és meglassította dolgozó népünk életszínvona­lának emelését. Komoly erő; próbája volt ez az esztendő egész politikai és gazdasági építményünknek. 0‘ hónappal ezelőtt az országgyűlésen még fel kellett hívnom n figyelmet; hogy a rossz termés következ­tében nagyon megnehezült, az állatállomány a te lel tetőse, hogy komoly hiányosságok vannak a vetés körül. A köz* (Folytatás a 3. oldalon,).

Next

/
Thumbnails
Contents