Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-10 / 108. szám
Hasonlítsd össze ifjú választó i A All ÉLKTO'KKT Hazánkban a fiatalok életét, munkáját pártunk, államunk messzemenő gondy-kodása biztosítja. Fiataljaink részt vesznek az ország- vezetésében, a termelés élenjáró hősei példás munkájukért a felnőttekkel egyenlő munkabért kapnak. A mi fiataljaink a munka közben valnak diszistákká, jó hazafiakká, igaz emberekké. Megyénkben is többezer fiatal szavaz boldog jövőjére, május 17-én. üzemeinkben a DfSZ-fiat»lok az új technika zászlóvivői. A Kecskeméti Gépgyárban Balogh Istvánná esztergályos, HISZ-fiaiai április hónapban 1460 forintot, Nagy Mária 1440 forintot keresett havi 168 százalékos átlagteljesítményével, Zubek Magda sztahanovista if júmunkás át. lúgosan 180—200 százalékot teljesít. A Kecskeméti Cipőgyárban Fekete Pál, Osá-nyl Miklós, Sebestyén Mihály ÖISZ-fiiAaloli a munka élenjáró hősei, Megyénk üzemeiben a párt, állam gondoskodása következtében minden gépen védőberendezés van. üzemeinkben orvosi rendelő szolgálja a dolgozók egészségvédelmét. Nagyüzemeinkben üzend orvosok hávi orvosi vizsga keretén belül gondoskodnak a betegségek megelőzéséről. Havonta munkavédelmi szemléket tartalak a balesetek kiküszöbölése érdekében. Dolgozóink munkaruhái, bakancsot, bőrköténytj szemüveget, védőételt •— tej, sóskekáz, kristály- víz, szalámi, gyümölcs — kapnak. A Kecskeméti Gépgyár 1058. első negyedében 54.408 forintot fordított munkavédelmi beruházásola'a. V második félévben 63,803 forintot irányoztak elő. Ebben az összegben nincsenek beano a tanulók ellátásai. Állandó és rendszeres felvilágosító munka folyik a gépek kezelésével kapcsolatosan, melynek eredményeképpen egyre iparosodó megyénkben az elmúlt évben minimálisra csökkentettük 1 balesetek számát. Hazánkban nemcsak megbecsülik a fiatalodat. hanem képzett, müveit emberekké nevelik. Államunk hatalmas összegeket költ, fordít a fiatalok nevelésére szakmai továbbképzésére Csak egyedül a kecskeméti tanulóotthon 3200 kötetes könyvvel, hangosfómvetnögéppel rendelkezik. Az iskolában “lénk kultúráiét folyik, 16 tagú fúvószenekar vau felszereléssel ellátva. •\z iskola jó kultúrmunkájáért 16 páros táncos- ruhát kapott és 62 ezer forint értékben sport- felszerelést. A tanulók három rend ruhát, 8—10 tankönyvet kapnak ingyen, Havon.a háromszor részesülnek ingyen mozi- és színházlát ogat ás- »an. Államunk 10—XI ezer forintot költ éven- íént egy-egy ipari tanulóra. Ipari tanulóink vndes fizetést kapnak cs a kiváló tanulók fél' jesítniénybérben dolgoznak. Keresetük eléri a 0—700 forintot. 16 éves korig 34 munkanap. 18 éves korig- 18 nap fizetett szabadság illeti meg a fiatalokat. Az elmúlt évben megyénkből 02 fiatar üdült díjmentesen. Megyénkben a kulturális fejlődést mutatja az, hogy luil tú rcso port ja j nk száma 110-ről 487-re emelkedett 1952-ben. A könyvtári olvasók száma pedig' 30 özem 1953-ben 3650 esti előadáson több mint 170 ezer dolgozó paraszt vett részt. Megyénkben 84 iskolaegység kapott iskolarádiót, 39 mik'oszkópfelszerelést. Az általános iskola VI«. osztályát 1949-ben 69 ezer, 1954- ben 130 ezer gyerek végzi el. Iskoláink száma 375-röi 506-ra növekedett. Megyénk nyolc köz. ségében délszláv anyanyelvű iskoláit vannak. A délszlá v gyermekek továbbtanulását biztosítják a délszláv középiskolák és délszláv tanszékek a tőiskolákon. Megyénkben 1951-ben 200, 1953-ban 1200 fiatal részesült diákotthoni ellátásban. Egyetemeinken, főiskoláinkon ma a dolgozók fiai tanulnak. V/, idei tanévben megyénkből 729 fiatal tanul tovább a/, egyetemeken és főiskolákon, melyeknek 73 százaléka munkás és paraszt. Bodor Jó- 7set, a Kecskeméti Gépgyár öntője ma mérnöknek tápul a Szovjetunióban, Kunszálláson Kertész József a felszabadulásig- cseléd volt — na mérnöki szakiskola hallgatója. A tanulók létszámának emelkedésével növekedett a nevelők leiszáma is. A felszabadulás előtti 965-ről az általános iskolák nevelőinek száma 2500-ra a kqzépiskolások nevelőinek száma 67-ről 300-ra növekedett, A rúi gyermekeinket, tanulóinkat üzemeink \árják, mert szalrmnnkáshiánnyal küzdünk. Hazánkban megszűnt a munkanélküliség. Az elnémít évben 84 ezerrel nőtt a munkások és al- kaijmazotAak szám». Megyénkből 1600 ipari, tanuló tanul az ország különböző részeiben. A mi fiaink, fiataljaink boldog élete megmutatja pártunk és államunk nagyszerű gondoskodását, hegyes vezetését. Nálunk a? ifjak' és lányok «étahanovisíák, mérnökök, orvosok, pedagógusok lesznek. A mi fiainknak nem gond a munka, hanem becsület, és dicsőség dóig«. >Tő munkával, példás tanulással harcolnak búzánk meg” erősítéséért* a béke védelméért, AZ 0 ÉLETtKKDl .{ mai Jugoszláviában semmiféle törvény* gyakorlat nem védelmezi a fiatalok életét, A mayán „állami” vállalatok* a wo fit utáni hajszában széleskörűen alkalmazzák a firz/er- mekmunkát, — amely a legolcsóbb. A Moist a gyám igazgatók a szerencsétlen fiatalok veHté* kot az utolsó csemo véna is kifacsarják, elbír1 csodással arra kényszerítik, hogy lí—16 órát dolgozzanak naponta garason munkabér éri, Snboticábm a vállalatok több mint 95 százaléka nem adja meg a teljes munkabért a fiatal munkásoknak. Az üzemekben nem fordítanak .gondol a védőberendezések felszerelésére, melynek következtében a fiatalok tömege hal meg a tőkések kapzsisága, a. profit érdekében. Január 7-én a jugoszláviai „Breza” ércbányában Enez Dzsakic$ 15 éves gépkezelőt elkapta a hajtószíj. A Hú pillanatok alatt meghalt. A Utóista bizottság, amely helyszíni vizsgálatot tartott, megállapította, hogy a. haláleset.a fiú hibáidból történt. Mérj az éjjel egy másik fiatal fiúi állítottak helyére — Misül Sztcpánt. Kél óra múlva őt is ugyanaz a sors érte... Titóéknái a fiatalok élete nem számít semmit. Lényeg a profit, hogy mennél kevesebbet keressen a munkás, mennél rosszabbak legyenek a. munkakörülmények. Jugoszláviában a,z üzemi balesetek tömegméreteket öltöttek, igéiben minden 1000 munkás közül 280 megsérült. Az idén ez az arányszám 337'Vg növekedett A balesetek áldozatai többnyire fiatalok. Titóéknak nem érdekük, Jtoau « fiatalok képzett, müveit emberekké váljanak. Engedel- men rabszolgákat, ágyútölteléket szeretnének nevelni a jugoszláv ifjakból és leányokból. .4 Tito-fasiszták ezért a háb >rús készülődésre, az ország miUtarizálásáTa nagy összegeket for díJanak, rendszeresen csökkentik a nyomorúságoséin kicH közoktatásügyi előirányzatokat- Tavaly mindössze a költségvetés 0.7 százalékát kitevő összeget irányozták az oktatási célokra, Az kiéi költségvetési irányzat ennél az összegnél is 25 százalékkal kisebb. A dolgozók gyermekei közül sokszázezer nem járhat iskolába. Az elmúlt tanévben egyedül IIormit országban több mint 225 ezer iskolaköteles avermekneic nem volt módja arra- hogy tanuljon. Horvátországban csak háromszáz iskola, van, holott UOO-ra volna szükség. De nemcsak az iskolahely leégek hiánya miatt nem járhat sokszázezer gyermek iskolába. Hogyan tudna a Paraszt tankönyvet venni a gyermekenex, amikor a legolcsóbb tüzet is annyiba kerül, amennyit más felnapi nehéz munkával keres? A munkások gyermekeinek helyzete sem sokkal jobb. Rendkívül súlyos a főiskolások helyzete. A diákoknak nincs pénzük megélhetésre, tankönyvre. A zágrábi orvosi egyelem hallgatói semmiféle állami, segélyben nem részesülnek', sőt maguk kötelesek megvenni, a laboratóriumi munkához szükséges műszereket. Am erre csak a gazdag szülők gyermekeinek tellik. A többiek abbahagyják a tanulást és kergeti lehetőségek után néznek. A tiláisták megfosztották a jugoszláv állampolgárokat g, munkához való jogtól. Sokszázezren kerültek az «f- cár a. A békés termeiét■ szakadatlan csökkentése fokozza a munkanélküliséget. Szinte lehetetlen munkát találni. A fkttalok számára, a legkevésbé van munkaalkalom. A Utóista, lapok beismerése szerint a zágrábi munkaközvetítőben több mint 15 ezer munkdtkeresQ gyermeket tartami• nyilván. Nissben 200 szakiskolát végzett fiatal munkás már egy év óta nem tud elhelyezkedni szakmájában. Horvátországban tavaly több mint másfélezer i -ar iskolát végzett if hí és leány nem kapott munkát. Ugyanez a helyzet Szerbiában A. De nein könnyű azoknak a fiataloknak sem* akiknek munkájuk van. A fiatal munkásokat „az állami,J és magánvállalatok igazgatói, kizsákmányolják, a munkavezetők ütlegelik, túlórára kényszerítik a. fiatalokat. Sok ifjú és leány reménytelen helyzetében öngyilkos lesz. Jellemző eset lö1' tént nemrég egy kis városkában. Négy szakközépiskolás tanuló megelégelte a, kínlódást, elha tározta, hogy véget vet életének. Vonat elé vetették magukat mind a négyen. A „Borba” egyik cikkében a tanulók életéről így ír: A bányásziskolások közül 20-nak egy-egy inge van csupán és azt sohasem váltja.1’ Az öntudatom jugoszláv fiatalok látják, hogy egyedüli helye<? út számukra a fasiszta Tito-urabm elleni harc- Sztrájkolnak, bojkottól jak a Tito-fasiszta é-s militarista szervezeteket, távoltartják magukat a Utóista ifjúsági szervezetektől. Szervezetten fellépnek J'ito garázdálkodása ellen, A fiatalok a a nép t\3Vre fokozódó harca elsöpri a belgrádi fasiszták kegyetlen rendszerét,- hogy Jugoszláviában Íp- olyan társadalmát építsen fel, amely gondos^ kofák a ikdßlokjQk... A belső ellenség igazi arca 5F,. Négy esztendő diait megváltozott az ország, megváltozott a nép. A korlátok közé szorított kitlákságon kívül nincs már kizsákmányoló osztály Magyarországon...” ír.m a népfront választási felhívása. Ez a korlátok közé szorított osztálvellenség azonban «.áriái dühödtebben támad rendszerünk* népünk egysége, fel* emelkedésünk eilen. Uszít, szabotál, elégedetlenséget, szít 8 ~~ az utóbbi időben különösen — igyekszik megnyergelru közellátási nehézségeinket. -™- Most a választási affitáció során különösen előszeretettel szegezi szembe a népnevelők szavának, pártunk igazságának a maga ellenérveit s apellál a viszonylagos közellátási hiányokra• Csak éppen arról nem beszél- hogy ezeket a nehézségeket ő magit is minden eszközzé*!, a ]egkönmünkön-abp aljassággal igyekszik- súlyosbítani-. Aligha tükrözi Jobban az osztály ellenség alias, kétszínű aknamunkáját egyéb, mint a nemrégiben leleplezett kunbajai bűnszövetkezet ténykedése. Kormányzatunk komoly erőfeszítésekkel, de sikeresen biztosította mindeddig és biztosítja továbbra ás a dolgozók élelmiszerellátását a növekedő* nehézség«; ée a tavalyi terméskiesés ellenére is. A kunbajai üzletekbe, - “kséghe is bőven került Üscfc csak a dolgozóknak kevés jutott. A zúgolódás jogos volt « ez éberebb körültekintésre kötelezte a pártszervezetet, ég tanácsot. S a vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy egy szervezett ellenséges banda kezén 75 mázsa Hsat, 30 mázsa kukorica. 8 mázsa napraforgó és J5 mázsa kenyér tűnt ei- enuy.iit vontak el eddig a dolgozók szájábólHa egyenként megnézzük, kik voltak a bűnszövetkezet -agjai. rögtön féuv derül ur ra: miért törtek szervezetten, ádáz gyűlölettel népünk ellen;1 Merj, egytőkegyig volt .kizsák’ mányolók, kuiák bérencek, Ti- to-ügynökök, a Horthy’.rend’ szer hű kiszolgálói, Onhausz György főbünös áruryi egető kuiákbarát, fegy- vei’rejtegető trtóista ügynök 1948-bau orgazdaság miatt már büntetve volt. Alattomos, sunyi gazember- törvényeink kijátszója. a becsületes emberek megkörnyékező is, nyílt ellenség. Lakásán mindenkor hasjr ná'atra kész fegyvert rejtegetett. Hegyes Mihály volt vezető pék. áruló jobboldali Szociáldemokrata. « múl-ban , önálló pékmesterként zsákmány o íta a dolgozókat- A kezére bízott lisztet Csikómra. Madarasra. Bácsszőlősre adta el- Üzen a pénzen Kecskeméten akart hazai vásárolni s közben magas keresete mellett, állandóan pr n?i szkod ott- Tavai v február óta minden fuvarból egy zsák lisztet reitett el Stefiink József pék lakásán, onnan folyj el a feketecsatornán. Feles-ege kockacukorral etette oincsr kutyáiát. Sternák József kisegítő pék a felszabadulác előtt levente- oktató volt, a Hoithy-rendszer és Pallós Károly leventefőok- lató hű c&ahosa. Emellett munkakerülő. erkölcstelen, részege,* verekedőnek ismerte a falu. akj Amerika. Hangját hallgatta. hazug rémhíreket , térje szett, rágalmazott, uszított. Aktív tagja, volt ?, bandának Schütz Mátyás volt ko r csíné- ros-mészáros., of&Jó sPÍcli orgazda, Vamányi István t-álP’ nyaló és befurakodott ellenség, aki többszáz család élelmet vonta el a. közfogyasztásból. 'Mmáitik- mtimtt mi mám cégéres- börtöntöltelék: Farkas József, aki két ízben volt már büntetve magánokiratba" misílás és sikkasztác miatt» egv ízben közellátási bűncselekmény miatt. Kern István, a liszt cseretelep volt vezetője. Palotás József kuiák veje. aki a múltban 300 holdon volt nagybérlő« lóhátról, féké5-' kesztyűben hai" szólta , * munkámbat. Kernt mint állandó hamiskártyást ismerték. A felszabadulás előtt és a Bajk-baridején rendőrvezető volt. Sok becsületes omlódét és telepes:, vert véresre, gyűlölte é? üldözte a község kommunistái''. Ez a csirkefogó pribék azzal csapta bo a dolgozó paraszté- kát. hogy 130 kg rozsért adott cserébe 100 kg búzalisztet, aminek csak a neve volt búzaliszt. mert már előzőleg a raktárban bekeverte i-ozsllsétől. Tíz mázsa ífentei rövidítette meg ilyenmódou a tef' meíőket. — közben 30 deka a fej ad ágról terjeszt ett, rém h í reket- Hűségesen gegítet? mindebben felesége, aki a klerikal ü reakció szócsöve- A K er n - .házaspár m i nd emel l ett miutegv 6-5 k,g régi pénzt gyűjtött össze, ezek nagyreszt ezüst és egyéb nemes femek ötvözeteSzorosan részt ve: t a 23 múzsa. liszt é* 15 mázsa kenyér elszállításában* elf eketésébe a Hurnl Józsefi volt kuiák- nagybérlő, bor és iókupeé befurakodva a szövőtk^etbe, Állandó elégedetlenséget, szított a. községben é« «z I-eí mintáiú termelőcsoport tagjai között. Az aljas banda szekértő lójává szegődött Kernya Páinű tejcsarnokos. aki a, tej szállító dolgozók elől eltagadta, a január, fetű’uár, március havi korpát. Elcserélte a dolgozóktól ellopott lisztért, amit Sternák péktől kapott és társaival együtt feketén értékesítette. Joggal fellehető a 'kérdési miért csak' ennyi idő múltán került hurokra, ez a gyűlöletes. kártevő csoport, mié A nem reagált korábban a párt- szervezet és tanács a dolgozón tömege« panaszára? Ha korábban kinyitják szemüket a falu vezetői. nem, úszhatott volna el a feketeesatornán mázsaszámra a .község dolgozóinak lisztje, kenyere. Példás lecke ez az eset nem: csaj: a kunbajai vezetők és dolgozók számára! Népnevelő' ink tanuljanak belőle és be* szeljenek róla az egész megye területén! Tárják fel a,ffi:ae*og munkájuk során minden ember előtH ígv tör népünk jelété, felemelkedése ellen _ az osztályéi]enség, így próbálja aláásni választásunk sikeréi, megbontani azt aa egysége^ amelyre pátiunk, áJ.jamunK épít, amikor a népfront,PJO' grammjáimk megvalósítására harcba hív:ia egész népünket, '„Államunk, hor-mányzgiunk szigorúan és keményen lépett fel és főj ezután is fellépni népünk ellenségeivel- építő' munkánk kártevőivel, g haza függetlenségére és szabadságára törő ideáén imperialisták ügynökeivel szemben•. A — hangsúlyozza a népfront választási felhívása. S ehhez — mint a népfront valamennyi nagyszerű pragrammpon.tj ív träte megvalósításához az szükséges, hogy az eŰenség eile« i kemény, állandó hand's í« minden becsületes dolgozó eítJ ségesen áliion csatasorba, kiki falujában, munkahelyén segítse szétzúzni mindazokat! akik akadályokat akarnak gör diteiij diadalmas terveink ^ eJiSU
