Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

Megyei körutazás egy népnevelővel

A múltból a jelenen át a jövőbe

Három- és ötéves tér vünk alkotásai megváltoztattál* me*

jryénk arculatát. limn sok dolgozó csak községében; járásában látja a táj arculatának megváltozását. Hajóra, vasútra, gépkocsira ülünk és utazás keretében mutatjuk mea népnevelőinknek, dolgozóinknak. hogy mi minden változott meg megyénk egy* egy járásában, iájában.

Utazásunk során nézzük a tájat formáló ember gigantikus küzdelmét Megvizsgáljuk, bogy az „okos gazda” hogyan fogott hozzá a szabad földön a gazdálkodáshoz. — Húsz évve] ezelőtt utaztunk végig a Duna—Tiszaközén. Vessük össze a két utazást...

Más oennaval írnak...

Húsz év vei ezelőtt hajón érkeztünk Dunavecsére. _ Te* herhajón, mert mint vakáció* máknak másra nem jutott. — Zurboló gőzhajónk kcrekei parkolták a hullámokat. Valamikor Ady Endre ígv szólt a Dunához:

«... láttál egy-két csodát,

Mióta ezt a tájat mossa Sápadt vized, árnyas•

Szörnyű vized-.

Mely az öreg árnyakat

hozza.'

• Nagy tanunk a Duna. Sok nehéz évszázadot látott. Szemtanúja volt, hogy a kunok «gvrésze hogyan telepedett íe a honfoglaló magyarokkal — Szemlélhette, hogy I- Lipót hogyan zálogosította el vámosaikat". % sokáig hallotta * dolgozó nép visszaszorított dir bének a. morajlását.. De tanúja a vecsci főbírák garázdái; kodásának is% A főscolgabírói ipsékben lemezei-; mi csőn ye; Beniczjd Péter, majd Balt esz Károly ült. Csömör Sándor 91 holda-s kulák volt a községi bíró. A községben eok volt a munkanélküli.

Ma autóbuszon érkeztünk Hatalmas gépek dübörgés© ye* ri fel a, vidék csendjét. A du- naveesei gépállomás traktorai. Más pennával írnak n. tanácto házán- Vinc.ze László járási tanácselnök a felszabadulás előtt napszámom volt. Csőim* «ívtárs is munkásból lett köz*

igazgatási vezetőember.

Dnnaveesén kibővítették, korszerűsítették a. vasúti állomást 1952-ben közel 30 rádiói, 25 kerékpárt 120 öltöny ruhát; 900 pár cipőt vásároltak a dolgozó parasztok. Az 1951. évihez viszonyítva rádióból 25, kerékpárból 30, késziruhá- ból 50 és cipőből 50 százalékkal többet. Bevezettek 400 vezetékes rádiót. Rendbehozták az iskola é« az óvodaépületeket. Közel 300 ezer forintos beruházással felépül a. járási kultúrház..

Ahol már látszik a holnap

csatornát is zsílipelik. A Duna—Tisza. csatorna segítségével és a duzzasziózsiüpék köz- beiktatásával ezen a. területér, valóságos Kánaánt varázsolunk; olyat amiről Dunave* csén Petőfi, álmodott.

A paprika hozatá

Autóbuszmik a szélesített országúton Solthoz ért, itt keresztezi az út a dunaiokivá r —kecskeméti betonúink Azelőtt csak hosszú kerülő ve ^ lehetett az eltold szívéig jutni. Most az újjáépített «ölti Duna-híd közvetlen összeköti az Alföld szívét a DunántúllalA hosszú útból rövid úi lett.

Martán, az autóbusz utasai arról beszélnek, hogy itt dolgozik az or&zág első traktoristája, Tóth .László, aki az ország valamennyi traktorosát hívta ki versenyre. Szovjet óragrafikonos módszerre] dolgozik.

Eszünkbe jut) hogy Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter kecskeméti választási beszédében bejelentette, hogy Marta, és Dun.apa.tai között öntőzőcsatomát. építünk.

Dun&paitaj után egylovas kubikos szekerekkel találkozunk. Segítkezsnek a Dunapataj-Baja között épülő kaítősvágá- nvú vasút építkezésénél. Most valósul meg Ordas, _Géderiak. Dun aszentben e dek, Úszód község dolgozóinak régi vágya, vasútvonalát kapnak. ^ Népi demokráciánk ezt a vidéket is bekapcsolja az ország v.a*úthálózatába. Minden községben megindul a vasútépítés. De épül a Dunapataj—Kalocsa bi* tumenút is. _

Kalocsa a papok és paprika városa- Furcsám hangzik, hogy.

a legtöbb ?:valódi szegedi” paprika nem Szegeden, hanem Kalocsán termett. Innét került. a szegedi paprjkamalmok* ba.

Húsz évvel ezelőtt racesoló, mpnpblis ficsurok sétáltak a városban. Gróf Zichy kalocsai érsek pereputtya és a középiskolák arisztokrata tanulói. A., jezsuiták nevelték ezeket a magasabb állam; állásokba*.

A fényes érseki palota és az előkelő kanonok-sor házai szomszédságában tengette életét a sze.génv népA kanonokok zsíros*« híztak- a dolgozó embernek gerincére száradt az üres gyomra.

A városházán két tamilja és kiterjedt rokonsága harcol;, a hatalomért, amely valóságban az érsek kezében volt. A Szabó,ky- és a Nyáry fám ilia. 11* letve párt- Nyárv ügyvéd a klérust képviselte. Szaboky a tőkéseket. Szaboky mint a Védőgát főmérnöke befolyást gyakorolt az Átok-csatorna mentén minden községre. Tőle függött a vízellátás, a termés sorsa.

^ Ötéves _ tervünk biztosítja Kalocsa iparosodását. Ennek első lépése a város közvetlen vasúti összeköttetése a fővárossal. valamint a bajai és dunaföldvári hidakon át a Dunántúllal.

Három úi üzemet kan Ka locsa- Épül egy Betonaljelö* gyártó Üzem. .Farostlemez- gyár és Kazángyár. Az üzemek mindegyike átlag 500— 800 munkást foglalkoztat. —• Csupán Kalocsán az üzemi munkások száma nagyobb lesz, mint az egész megye ipari munkásainak száma a letűnt Hort by. rend szerben.

A vízimolnárok egykori városa

badulás előtt még Flecke'1'/stein, Antal, Ulrich Mihály. Scho- blacker Mátyás*. Kulesevic? Lázár« Somoskövy István és urát Teleki földbirtokosok akarata érvényesült.

Jólét és kényelem volt özeknek portáján. Nyomorúság és elesettség béreseik viskóibanMa hatalmas gépek, az állami gazdaság és gépállomás traktorai zúgnak a határban. Segítséget nyújtanak a dolgozó parasztoknak, akik szabad földön ;ú.i életet teremtenek- A bácsalmási járásban azelőtt 4000 földnélkü’í pa' faszt sóvárgott föld után. A földreform sc’-an 5983 dolgozó paraszt jutott földhöz. Bácsalmás határának 25 ezer kát.

holdjából _a földesurak é> ktr Iákok kezén 22 ezer hold összpontosult. Mátéce'.két a „bú- tokosok és cselédek” f saljának hívták- A községben csak kuták vagy’- cseléd élt.

Bácsalmáson már ki bontakozik p, ^ holnap, A népi rent fel h ív ás-ában o l v a sh at í u k:

..... el kell érnünk, hogy a tanulóifjúság a falun ley* alább az általáno-nskola nyolc osztályát... kötelezően elvé* gézzé;3 Dolgozó parasztságunk gyermekeinek továbbtaníttatását nagyban elősegíti ez év ^.szeptemberében t megnyíló általános gimnázium a járás székhelyén, ahol két párhuzamos i c®tálvban 80 gyermek tanulhat icvább.

Más élet a homokon

Dunavecséve] szemközti part hegyes-dombos. A meredekből ráakköszöutonek a pipáló kémények. Egyszerre épül egy egész város- Itt létesül a Sztálini Vasmű- hazánk egyik legnagyobb ipartelepe. Nem külön házakat építenek, mégcsak nem is __ háztömböket, hanem egész városrészeket,1 házóriásokkal.

Itt megtanulja az ember, hogy nine«; lehetetlen.

Utnnkkal párhuzamosan halad az Átok-csatorna, amely Sári község mellől indul , és Bajáié, Jialad 150 kilométer hosszúságban, A csatorna hivatalos neve: Dunavölgyi Főcsatorna. Hivatását, azonban úgv teljesítetne, hogy a nép Átok-csatornának hívja. A második ötéves bsrv megteremt? a Kiskunság eme vidékéin. az észszerű vízgazdálkodást' Tass környékén zsilippé] iáuzzaszja ák.a. Dunáti az 4ia£Fiatalabb koromban a, baja: kikötőben a parton épült gyár kivilágított ablakai fogadtak- Amikor kiszálltunk,: akkor kiderült; hogy o. váró- legvégén ál], magányosan a Posztógyár. Éveken át a gyárban nem változott semmi. De a kizsákmányolás csavarját meg időről- időre jobban, meghúzták. A felszabadulás óta a gyár a Szovjetuniótól 43 automata szövőgépet kapott. Bővült, és ma már 900 dolgozónak biztosít. megélhetést.

Bekutyagol'timk «. város szívébe. A városháza egykor a Grassalkovicli hercegnek volt családi pakk úja- Ma a dolgozóké, A Grassalkovicli uradalmak gabonáját, a hajai vízimolnárok őtolték. Még nem is olyan régen több mint 100 vízimalom kelepcét egymáis mellett a Dunán,

Az jpar fejlődése véget vetett. a, ba.ia.i vízimolnárságnan

Baján bábáskodtak a báes: kai nábobok és ,az ország eléii részeinek „kiskirályai”. Ilyen volt Bisztrói-Balku Gyula, apátiái Fernbach Bálint, borsodi és kafymári Latinovics János főispán..._

Ma a tanács-házán a nép fiai irányítja a közigazgatást.

Baján is gyökeret ereszt az ipar. Uj ipari létesítmény a Ruhaüzem. Villany erőre berendezett gépekkel dolgoznak itt a munkások. A Bútorgyár modern gépei azokat a bútorokat gyártják, amelyek dől gozó népünk lakásait díszítik Az építési vállalat a munká sok százait foglalkoztatja*,

A bajai járás területének zöme a földbirtokosok kezén volt Hercegszántóin terpeszkedett Albrecht főherceg egykori uradalma. Katymáron a Lati nóvics-dinaszti-a. D áv o d on érseki uradalomho® tartozott Püsookpuézta..

Ma állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok vetésednek & m&ga&abb tér

másért; a magasabb életszínvonalért Bácsboi'todou, Csat alján, Vaskút on, Nemesnáci udvaron, Érs©kcsanádon az állami gazdaságok mutatnak példát.

Üzenet délre

A bajai .járás egyik községében még a. múltból ittfo lejtett, útjelző ^ táblán olvashat.! uk: Belgrad _felé.

Belgrád a véres kezű Tito székhelye. A járá« és a. megye déli határai mentén gyalázatos banditák leselkednek szép halváinkra, városainkra, dolgozóink boldog életére* A ti- tóista. pribékek vérre szomjaznak. de a magyar és a jugoszláv nép barátságát nem tudják megbontani. Üzenetet küldünk a Dunával,, a Tiszával: »*.Bármennyire nehéz A kegyetlen is Tito gyalázatos uralma. bármennyi mocskot fröcsköl az imperialisták belgrádi. hóhéra> kivinni a szabadság Jugoszláviában is*”

Ha már megépült volna a Baj a—Kisk unfélegy háza k ö zötti mű út, amelynek föld- munkálatai már folynak, akkor gépkocsin ezen robognánk Kecskemétre- Így kürülutaz- zuk a megyét.

Lüktető élet

Bácsalmáson már a. községi tanácsnál, az iskolában, n. piacon is délszláv beszédet haliunk. A megyének ez a része a nvelvha'‘árok találkozó helye. A közhivatalokban, a, földműves,szövetkezetben, iskolákban, sűrűn hallott szerb és német szó. a nemzetiségek nyelvén kiHott tankönyvek újságok arról beszélnek, még annak is. aki nem érti betűjüket, hogv rövid pár esztendő almit üt is megérlelődött Sztálin tanításának gyümölcse. ^

Bácsalmáson is új hazát építenek a dolgozóké A felszáll alas felé tartunk. Sok bej yen találunk a homokbuckák közötti agyagos földeken megrekedt tavakat. A tavak nagy rész© nem állandó.. Itt már barnább a föld, magasabb n. kukorica. A homok niáü mint az. ami;, Kecskemétnél forgat meg a szél a_ levegőben.

Halas a Duna—TBzaköz ba romfi-tenyésztő központja. A Schneider-cóa szedte itt régen a sápot. Gyermekeink, akik egv szabad, boldog or szál gvermekéiként születtek, ha visszatekintenek a múltba, el sem hiszik, hogyan éltek apáik néhány évtizeddel ezelőtt ezen a vidéken. Már ©3ak a történelmi könyvek- lapjairól fogják ismerni a cselédsort, négylovas hintem járó báród a pálcás intézőt a szégyen- piacot, a földbevájt. Putrikat.

Erről a világról Ma József Attila:

»Az erőszak bűvöletében M't bánja sok törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk;’

Halason fojtotta. &z -emberbe a szót. a, hírhedt Budai rendőrkapitány.

Amikor a felszabadulás előtt első ízben Halason jártunk, feltűnt, hogy a kórház fent* járó betegei a városban koldulnak. A kórház gondnoka napi 20 fillért kapott a Rétegek ellátására. A városházán 4000 szegény parasztot _ és munkást tartottak nyilván m 1 n t m unka néllkü 0t Ál a nem dr. Fekete Imre 300 holdas kulák iil a polgárin^ tori székben, hanem FavP Adám, aki 10 éves korától földbirtokos cselédi© volt., ö a közigazgatás első embere, « tanács elnöke. A dolgozók a hatalom tényleges gyakorlóivá váltak! mint azt Ady ©lőre látta:

„Ez az orszűrj a mi. országunk» Itt most már a mi kezünk épít.”

Gyár, ahol Petőfi

széptesfu gyíkokra

vadászott

1832-ben hűvös októberi szélben Délegyházára széké rezed Petro vicc István, és feje sége. n cs©ndesszavú. törékeny Hruz Márja, 22 hónapos Sándoi'kájukkái- Erről a tájról írta később Petőfi egyik legszebb, legnagyobb versét:

„Méneseknek nyargaló , (utasa

Zúg a szélben, körmeik

dobognak,

S a csikósok kurjantása

hallik

S pattogása hangos

ostormmk;

Most ott? -ahol Petőfi fiatal korában a király dinnyés földön szép testű gyíkokra vadászhatott, hatalmas federt sze relőcsarnpkbo.r búgnak a gépek, zúgnak a ^ motorok csattognak a kalapácsok. Itt van az ország legkorszerűbben berendezett bányászati berendezéseket gyártó üzeme. _ A gyár több mint 1000 munkást foglalkoztat Még az kién ß millió forintot kan beruházásokra. Félegyháza kapott még gépállomást, bővült- & Gép- ffiyás ik

Kiskunfélegyházán meg* szűnt a munkanélküliség. .V járásban ezelőtt 7—8000 munkanélküli kubikos volt- Ma a Féjeg’v.h ázar~Baj a ko zt i ú t- építélinél kevés az ember. Államunk Félegyházán és a járásban csak a tanácsok vona- ián 83 millió forintot ruház be, ezzel szemben az idei adó- kivetéc csak 40 millió forint

Kecskeméten

Kémleljük a látóhatár alján Kecskemétet, amely a- gyümölcstermelő táj szívében fekszik.

— Ez a váró« területre na' gyobb, mint egy közepes megye — dicsekszik az egyik ember a '„hírős városban”. És valóban Kecskemét még Bugac, Lakitelek és Koháriszent-j !őllno leválasztása után is akkora területei), terpeszkedik: hogy három, olyan kis állam; mint Monaco, Sau Marino és Lichteu,steift megférne Tata.

Azonban a csaknem bejár* hatatlanul nagy, határból a felszabadulásig a lakosság egyötödének nem jutott egy talpalatnyi föM «eni- A város népéinek közel félét kitevő tar nyarak sokszor húsz kilométer! is szekereztek. míg eljutottak a legközelebbi patikába. A1 megyeszékhelyi jogokat követelő nagy parasztvárotoan _s Horthyuraloni legutolsó évében *em volt még vízyezeték- A Bugac nyájait terelgető cselédek úgy éltek egész a felszabadulásig, mintha nem is harminc kilométerre, hanem; harminc em be to Hőnyire élnének a huszadik -század Kecs'4 kémé tjétől.

Ma negyedóra, sála a yáros-1 ban a. távlatot nyitó' élmények egész sorával lepi meg az embert. A Szabadság.téren és a Rákóczi-úton — mintha , varázslatra, történne — virágok nyílnak a. tegnap; rideg kőkockái helyén- Fejkendős anya moh viszi gyermekét az SZTK központi rendelőjébe, kiiiönöá szerszámokkal felfegyverkezel szerelők és kubikosok a, vízve- z-etékhálőz.aton dolgoznak. »9 állami vállalat és tucatnyi közhivatal telepedett meg Kecskeméten l945~b<en mindössze 87 tanító nevelte az Jf* iúsá-got; ma. csaknem annyi* 86 — az általános iskolák szama.

A népi demokrácia megadta azt Kecskemétnek, amiért év* tízed eken á.t érveltek, kükloto gégét menesztettek, köKetelóz* tek: megye-székhely Jéstt.

Kecskemét határában x tv térünk az egyenes betonú traj amelv Soltra visz j, bennünket. Befejeztük körű'tűm kát Eszünkbe jut KMajimlv strófája: j

p.a múlt csak példa

legyen mo*t

S élve honért bizton nézzen előre szemipik;

Előre nézzünk, Abba irányba, amelynek, távlatút a uénfront választási felfiívá* sa körvonalazza- A kőrútunkon láthattuk, hogy_ boldogság országunkban élni. Amikár a népfrontra, szavazunk, egyúttal a. boldog jövőnkra szava" zunk, a békére ~~ a bábosig ellen, az életre —- a halál &irN leik