Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-29 / 124. szám

J\ é g y m i 11 i « wf clesicgcs« ember ;,Már harmadik órája uta­lunk. Népte'.cn a táj. Itt .ott athagyott farmokat látunk. Ab­lakaik üvegtefenek, vagy be vannak deszkázva, Tárva-nyit­va a paj ák ajtaja. Pusztaság, csend körös-körül. — Hová lettek a gazdák? — kérdem útitársamtól, — Elmenekültek — válaszol, ja röviden. — De mégis, mi történt velük ? — Egyszerű dolog. A mi me­zőgazdaságunkat az jellemzi, hogy az egyik farmon csak ha­szonállatokat tenyésztenek. a másik helyen húsbaromfit, a harmadik he.yen kizárólag zöld­ségfélét termelnek, a negyedik farmon búzát, az ötödiken gya­potot.,, A farmer eladja ter. nelvényét és minden mást meg* kell vennie; az élelmiszert csa­ládjának, a takarmányt állatai­nak. A farmer és a városi fo­gyasztó, továbbá a különböző farmerek közé beékelődnek a nagy monopóliumok. A monopó­liumok minél magasabb profi-ot akarnak bezsebelni, ezért úgy szabják meg az árakat, hogy a farmerek mind nagyobb része kevesebb pénzt vesz be termé­kei eladásából, mint amennyire szüksége volna ahhoz, hogy elegendő takarmányt,' műtrá­gyát és élelmiszert vehessen. Amikor a farmer eleöízben ke­rül ilyen helyzetbe, kő csont vesz fel a banktól. Amikor az eset megismétlődik, állatait és földjét adóssága fejében elárve­rezik. A legtöbbször azonban a gép, a jószág és a föld amúgyis a régebbi adósságok fedezetéül Szolgál 3 valójában nem a farmeré, hanem valamelyik ban. ké, vagy társulaté. Ilyenkor az­tán elárverezik a farmer min­denét. Nem marad más hátra számára, minthogy otthagyja azt a földet, amelyen szülei, nagy­szülei és dédszüiei éltek. Vagy menekül onnan, vagy éhenhal saját házában...'’ Ezekkel a sorokkal kezdődik Kraminov ,,Amerikai útjain“ című cikke. A cikk írója beszá­mol az amerikai közép, és kis farmerek — ,,a reményüket vesztett emberek" — pusztulá­sáról. Az amerikai farmerek száz­ezreit morzsolják szét, fa’ják fel évente a telhetetlen bendöjü monopóliumok. A számok mint általában a téuyek — makacs dolgok. Meg lehet kísérelni — és az amerikai imperializmus lakájai meg is próbáljak — hogy meg­hamisítsák a számok nyelvét, hogy „megmagyarázzák" (értsd: félremagyarázzák) a számok vallomását. De aki jobban hisz a tényeknek, mint a szóvirá­goknak, az látja, mi a valóság. íme, néhány — a burzsoá saj­tóban megjelent és hivatalosan is beismert — tény és adat! A kisfarmerek (az amerikai gazdálkodók több mint fele kis- tarmer) a mezőgazdasági ter­mékeknek mindössze 10.4 szá­za ék át állítják elő. A megmű­velhető földleru etek 41 3 szá­zaléka a gazdálkodók 1.9 szá­zalékának, vagyis a nagyfarme- rek maroknyi csoportjának ke­zében van. Missis'ippi államban a farmerek 37,5 százalékának aines sem lova, sem igaereje. 1945-ben az Egyesült Ára­mokban a termésát ag az 1866— 1S75-Ö3 szinten, 1950-ben az 1906—1915-ös színvona'on moz­gott. A farmerek adóssága 1945. óta mintegy kétszeresére eme1'- kedet: és 1953. márciusában el­érte a 15 milliárd dollárt. A háború befejezése óta több mint félmillió farmer jutott csődbe. 1920 és 1930. között L59.000 farm, 1930. és 1940, között 192.000, 1940. és 1950. között már 713.000 farmgazdaság szűnt meg. Az elmúlt tizenöt év alatt több mint 20 száza lékka; csök­kent az amerikai farmok szá. ma. Válságról beszélő tények, vá­doló számok! Az amerikai farmok pusztu ásának üteme az ország gazdasági életének mill- jtarizálása következtében egyre gyorsul. A kis- és középfartner a saját borén tapasztalja, mit jelent az, hogy az ország gazda­ságát háborús vágányokra állí­tották. A mintegy 6 mil­lió farmercsaládból 5 mil.íó íé farmer — félzsellér; ezek a családok a bankok kezében lévő kapitalista latifundiumok szorí­tásában vergődnek. A „függet­len" farmerek milliói a valóság­ban rabszolgák: farmer kényte­len bankot választani magának, amelyre majd egész életében do gozni fog (bank nélkül nem kap földet, vagy bérletet) sza­bad kiválasztania azt a társu­latot, amely majd kifosztja őt. Az amerikai farmer az adós­levél aláírásával éppúgy jgába hajtja fejét, mint a középkori jobbágy. Láthatatlan rabláncai elég erősek ahhoz, hogy nemze­dékeken át sajátos hűbéri füg­gőségben tartsák a farmercsalá- d°t, Á „Svenska Dagb'ade'.“ című svéd lap nemrégiben az: irta, hogy a „farmer-kérdés sötét felhő az Eisenhower-kormány egén“. A svéd lap „sötét felhőről" beszélt — a „farmerkérdée" azonban ma már nem csupán vészterhes viharfellegként lóg az Eisenhower-kormány feje fe. lett, hamen az amerikai gazda­ság válságának egyik leg énye- gesebb eieme. Az agrárolló mind könyörtelenebb, a farmeren; egy­re kevesebbet tudnak vásáro-nl. Riadt cikkek számítgatják, — mint egy mezőgazdasági szak­lap írja — „hogy az idén a farmerek összjövedelme egy mil­liárd dol'ârrat fog csökkenni”. A „La Tribune Des Nations" joggal írhatta: „A farmerek keresnek .amerikai kapható „tudós’i elszegényedése olyan nagyará­nyú, hogy könnyen halálos ör­vénnyé válhat, amelyben elme­rülhet az egész amerikai gazda­sági élet,“ Milyen megoldást e rothadás láttán az életforma" mindenre „ideológusai”? Egy kannibál, Pearson, kifejti: „túl­sók az ember. Tűlgyors a né­pesség szaporodása. Az Egyesült Államokban négymillió felesle­ges farmer él, akiknek gazdasá­ga nemzetgazdasági szempont, ból értéktelen". Ez az emberbörbe bújt ame­rikai szörnyeteg szörnyű „meg­oldása“: a négymillió farmer felesleges!... Két évvel ezelőtt óriási méretű sáskajárás pusztí­tott az Egyesült Államokban. Nevedában egy négyzetyavdon (valamivel kevesebb, min- egy négyzetméteren) háromszáz r-ás- kát is találtak. A farmereket közel százmillió dollár kár érte. A mezőgazdasági kártevők, kü­lönösen pedig/ a vetéseket el­pusztító sáskák elleni harcra azonban „nem állták rendelke­zésre" megfelelő összegek és eszközök. — Miért? — kérdezik a pusz­tulásra íté’t farmerek. Azért, mert országukban minden gazda­ság éppen „a sáskák”, a mono- póltö-kés siserahad kezében van- amely felfal maga körül min­dent. Nem, nem a dolgozó ameri­kai farmer a „felesleges”! A népek kimondják majd a kemény ítéletet; „A sáskák feleslegesek". (MTI) (MTI) Az Egyesült Államok- ban és annak határain túl a leg­különbözőbb rétegek növekvő elháborodással tiltakoznak a McCarthy.féte „boszorkányüldö­zés“ e’-len. A McCarthy sze­nátor vezetésével folyó fasiszta hajsza be’sö és nemzetközi vissz­hangja egyes amerikai politiku­sokat is bizonyos beismerésekre, sőt — a tömegek megtévesztése érdekében — a szenátor mód­szereinek elité ősére késztet, így pl. Anna M. Rosenberg a Truman-kormány volt hadiigy- miniszterhe’yettese Amerikában tanuló külföldi diákok előtt ek ítélőteg nyi’atkozott arról, hogy „bűnösnek bélyegeznek meg egyéneket, mert valamilyen egyesülethez tartoznak, vagy mert hangosan fejezik ki gon­doltaikat, vagy mert egyáltalán szabadon mernek gondolkodni. Ha’sonló beismeréseket tett George Kennan, az Egyesült Ál­lamok volt moszkvai nagy­követe is. „A nagy művészek és kivá’ó tudósok elbocsátását olyan emberek e’lenörzik és vizsgálják felül — mondotta — akiknek hatvány fogatniuk sincs az elbírálandók alkotó munkájá­ról. így történik meg az, hogy határainkon szel'emi vasfüg­gönyt álltunk fel.” Philipp L. Granam, a ..Wa­shington Post” cimü lap kiadó­ja s'Zerin: „Göbbels ma már kezd eltörpülni MlcCarthy meg­lett." McCarthy — hangoztatta Graham — már helyet biztosí­tott magának történelemköny­veinkben azzal, hogy kiszá­míthatatlan kárt okozott nemze­tünk igazi biztonságának és a szabadság ügyének." (MTI) A francia parlament elutasította Paul Reynaud miniszterelnökké jeloltsd Párizs (MTI) A francia parlament a csit öTtökre vir­radó éitszaka szavazott abba« a kérdésben, hogy megadja-e Paul Reynaud kijelölt min.sz- tereinöfcnek a kormányalakí­tási felhatalmazást. A szava zás eredménye: 276 képviselő Paul Reynaud mellett szava­zott, ellene 235-eo szavaz ak, 89 képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Mivel a. kor­mányalakítási felhatalmazd ; elnyeréséhez a francia alkot­mány értelmében legalább 314 szavazatra van szükség, a nemzetgyűlés elve-ette Rey naud miniszterelnökké jelölé­sét. Az ;,Humanité” csütörtöki külön kiadásában hangsú­lyozza: Paul Reynaud valósá­gos Ultimátumot intézett a parlamenthez, amikor az a!- kosmáuy megváltoztatását kö veteite. Paul Reynaud kudar­ca azonban egyáltalában nem jelenti azt. hogy n francia re­akció most már eltemette al­kotmányellenes terveit. Bár Keynaud, Franciaország sír­ásója nem tudta üieffkatmi az alkotmány által megkövetelt 314 főnyi abszolút többséget, de maga köré tudta, tömöri- tűni a parlament ieiautàs »£*• raú szavazatát. Nem leligt-t- len tehát, hogy ha a válság tovább folytatódik, majd egy újabb kijelölt miniszterelnök is.mé: ugyanilyen programmal áil a parlament elé és esetleg megkapja, a 314 szavazatot. — Éppen ezért sürgőo szükség van _ valamennyi demokrata egységére, hogy elűzzék a re­akciót a hatalomból és béke- kormányt hívjanak életre. Ennek pedig legelső előfel- tétele a munkásosztály akció­egysége — írja az ,-Humaiii té”s Dél-lvorea lakossága haladéktalan tűzszünetet követel Phenjan (TASZSZ) A ..Ko­reai Közuou’i Távirati Iroda” közli, hogy Szöulban a, napok- ban tömegtüntetés volt a had­műveletek haladéktalan • meg­szüntetéséért. A tüntetők tűzszünetet kö­vetelte!,- és tiltakoztak a ..kó­rsai—japán tárgyalások” c-- lcn, amelyek J ősidé, reakciós kormánya és a Li Szia Moh­iéin bábklikk között folynak. A tüntetők elleti katonai é? rendőre?;; ta gokat vezény .'ltok ki. tMTli 4 „Pravda*6mágus 24*1 cikkének nyugati visszhang ja A „TASZSZ" jetenti: LONDON Az angol sajtó nagy figyel­met fordított a „Pravda" ,.A jelenlegi nemzetközi helyzetről" című cikkének, A „Daily Te egraph and Mor­ning Post“ szerkesztőségi cikké­ben a többi között a következő­ket írta: „Két fontos ponttal kapcso­latban a „Pravda" Churchill oldalára állt. A „Pravda” he­lyesei a legmagasabb színvonalú értekez’et összehívásáról szóló javaslatot és a kérdések külön- külön való rendezésére előter­jesztett javas1’atot is". A lap a „Pravda”-nak a né­met kérdéssel kapcsolatos meg- nyi’atkozását „a nyilatkozat leg­érdekesebb részének" tartja, amelynek „minden szavát úgy- 'átszik a leggondosabban meg­fontolták". A londoni rádió a Pravda“ szerkesztőségi cikkével foglal­kozva a többi között ezeket mondotta: „■Üdvözölni kell a szovjet kor­mány arról szóló nyi’atkozatát, hogy most nincs idő kölcsönös szóváltásokra és az Anglia, va­lamint a szovjet kormány kö­zötti nézeteltérésekre váló uta­lás helyett azokat a momentu­mokat kell kiemelni, ame’yek elősegíthetik a megállapodást. Ez fontos és értékes következ­tetés". A „Daily Herald" Szerkesztő­ségi cikkében megállapítja, hogy a négy hatalom vezetőinek találkozója a légkör megváltoz­tatásához veze’hét, ami később lehetőséget nyújt e kérdések sza­kaszonkénti békés rendezésére.“ És ez a remény — írja a lap — a legnagyobb mértékben meg­érdemli, hogy erőfeszítéseket te­gyünk, PÁRIZS A párizsi sajtó nagy figyel­met fordít a „Pravda" május* 24-i cikkének. Az „Humanité“ teljes egészé­ben közö te a cikket. A bur­zsoá lapok bő kivonatokban ismertették a „Pravda" cikkét. Valamennyi lap a „Pravda”- cikkel fog'alkozó anyagának cí­mében síkraszáll az ellen a gon­dolat ellen, hogy a háro-m nyu­gati ha* a om közö3 e'özetes fel- ételeket fűzzön a négyhatalmi tanácskozás összehívásához. A „Depeche Cu Mid" cimü lap a többi között ezeket írja: „lényégében nem alaptalan a „Pravda" állítása, amikor kifej­ti, hogy a Bermudákon tar­tandó értekezletet csupán a nyu­gati tömb megszilárdítása céljá­ból hívják össze, STOCKHOLM A Svéd lapok kivonatosan Ismertették a „Pravda“ május 24-én közölt cikkét. Az „Aftontidningen" című lap vezércikkében megál'apítja. hogy az Egyesült Államok „a nyomás eszközeként próbálják felhasználni a küszöbönálló líáromhata’mí tanácskozást“. Az „Expressen" című lap kieme'i, hogy nyugaton nem is annyira le'kesen kaptak a ber­mudai tanácskozás tervén. NEW-YORK Az amerikai sajtó élénken kommentálja a „Pravdádnak „A jelenlegi nemzetközi hely­zetről“ című cikkét. Sok lap utal a cikkben fog'alt megállapi. fások fontosságára és elismeri, hogy a Szovjetunió a megol­datlan kérdések békés rendezé­sere törekszik. A „New York Times“ wa­shingtoni tudósítója szava) szerint a „Pravda” cikk azt jelenti, hogy „a Szovjetuniónak valóban érdeke az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vezetőinek ma­gas-színvonalú tanácskozása". Az amerikai lapok megpróbál • ják kidomborítani a Szov­jetunió és a nyugati hatalmak közti nézeteltérésleket és e hall­gatni Churchill beszédének, va. lamlnt a „Pravda" cikkének azokat a megállapításait, ame­lyek szerint a Nyugat és a Ke e! megállapodhat s meg is ke 1, hogy állapodjon a vitás kérdé­sekben. A lapok hangsúlyozzák a né­met kérdésben, az osztrák szer. zödés kérdésében és a koreai fegyverszüneti szerződés kérdé­sében mutatkozó elentéteket, „Oroszország — írja a „New York Herald Tribune“, — arrti Németországot illeü. Jalta es Potsdam ál áspontjához ra gaszkodik. Angija és Francia ország, valamint az Egyesüli Államok számára ez az alap lehetet’en." (MTI) New York (ADN) Bloch; a Rosenberg-h ázásnál- ügyvédje szerdán az AFP francia hír- ügynökség munkatársának ki­jelentette: ,.Továbbra, ie arra törekszem, hogy Ethel és Ju" lius Bosíjtiberget megmentsem a villamcs?íéktőh” — Bloch lian-gsúíyözfla, hogy kihasznál minden jogi lehetőséget az ár­tatlanul! elítéltek megmenté­sére. A védő felszólította Kam- man bírót. hogv vizsgálja .le­iül mégegyszîr a halálos ítéle­tet. Kaufmanhoz intézett le­veliében Bloch rámutatott, hogy a Eosenberg-házaspárt — mégha az alaptalan vádhoz mérik is az ítéletet — semmi­esetre sem szabad halálbünte­téssel sújtani. A uewyorki fel-lebbviteli bí­róságot Bloch ugyancsak arra kérte, hogy követelje Kaufman tói az ítélet felülvizsgálá-sát- A fellebbviteii bíróság nemré­giben kétségét fejezte ki a fe­lelt, hogy Kaufman Szabály­szerűen vezette le a pert. A brem! dolgozók harcolnak az öt nagyhatalom békeegyezméryének megkötéséért Montevideo (TASZSZ) Bra-J zi-iiában nagy sikerrel folyik az üt. nagyhatalom békeegyez- ményénck megkötéséért vívott harc hónapja- Az „Imprensa Popular” közli, hogy Sao Pao­lo államban nagyarányú kam­pányt indítottak a népek, be- kekonEresszus-a felhívásának támogatására. Az öt nagyhatalom béke* egyezményének megkötéséért vívott harc hónapjában tevé­kenyen részt vesznek a Rio Grande Do Sul i és a Parana; békehareoíok. Az országban nagygyűlése­ket és gyűléseket tartanak, A gyűléseken a koreai kérdés bé­kés megoldását követelik. Jacques Duelos iaviraia Eisenhower elnökhöz a llosenberg-házaspár érdekében Párizs (MTI) Jacques Duçlos a francia kommunista képvise­lők nevében táviratot intézett Eisenhower elnökhöz. A távirat­ban hangsú'yozza, hogy a kom- munista képviselők több, min, ölmil'ió francia nevében azt kő- rik az Egyesült Államok e-nö-1 kétöl, „biztosítsa az életet az értat an Rosenberg-házaspár szá­mára”. Ha ön visszautasítja ké­relmünket — mondja a távirat — ez a francia nép nagy több­ségének felháborodásával ta ál. kozikj" Amerikai politikusok beismerései az Egyesüli Államokban tombol«» fasiszta bajszáról A íteniM-liázaspár iipéiirt nvilatkszata

Next

/
Thumbnails
Contents