Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-29 / 124. szám

Kiig utolják be a nőket is az újít óin ozgalom liai u Kinizsi Konzervgyárban Sok táblát lebet látni a Ki­nizsi Konzervgyárban- Az earvi-k, a fő évi tervteljesítésért folyó verseny állásáról szá­mol be, a pasikon több cikk. a harmadikon különféle felhí­vások, közlemények vannak. Az újítással kapcsolatos c»‘te- snést bármily aprólékosan is nézünk körül, nem találunk. Talán itt nincsenek alkotó, újító dolgozók? Más hiba van Eltitkolják az eredményeket, s ezzel visszavetik az ú.HtómOz- aalom fejlődését is- Pedig az első negyedév eredményei azt igazolják, hogy igen sok mű­szaki dolgozó alkot, újít, mert >ud:ia, hogy hazánk fejlődése elválását hatatlan az n i tech­nika. alkalmazásától, az újítá soktól,. A* újítómozguiom kezdeti eredményei Az előző évhíz viszonyítva az njítómozgalom is hatalmas lépéssel haladt előre, amit igazol az is. hoev az első ne­gyedévben 50 benyújtott újí­tásból 24-et vezettek be. A többit felterjesztették a mi. Hisztériámhoz, mert az csak naSyqhb beruházással oldható meg. Nézzük meg a számok tük­rében, hogy az újítások mi­lyen segítséget adtak a terv teljesítéséhez. Kiss László ócs­kavasból készített- tészl «gépé­vel a régi típusú géptől üjté- irően 70 kilogramm óránké»;; termelést, az ő általa alkotott géppel ;;0ü kilogrammra _ nö­velték,. Az új Bén használata 150.759 forint értélcű megtaka- rítást jelent népgazdaságunk­nak. Államunk 2525 formt ju­talmat adott Kiss Lászlónak. Kiss Ernő újításával az agy mázsára eső szállítás; költsé­get 1-32 forintról 0-22 forint­ra csökkentette, mely 23-33? forint ét ékű várható megta­karítást jelent. Jutalmul 953 forint 12 fillért kapott. Az újítómozgalomba a mű­szakiakon kívül néhány dol­gozó nő ís bekapcsolódott. Pa- lai Kálmán né 1-, Kemény Szí* Járdáé 3 újításával, észszerű- •ütésével Segítette a. terv tel­jesítését. Áprilisban a öMqo- zók 17 újítást adtak be, mely­ből 13-at elfogadlak. Ezek az eredmények igazolják, hogy huzánkban a szabad, _ bol­dog életet élő dolgozók, bátran újítanak, alkotnak, « le tekkel harcolnak a béke védelméért, szocialista, hazánk felépítésé­ért. Tudják, hogv újításukkal megkönnyítik saját munkáju­kat, jobb kereseti lehetőséget bizt osítanak maguknak; ISiucs feladattérv a második negyedévre Ez különösebben _ nem __ za­varja "az üzem újításfelelősét. Legalább 1« arra enged kö­vetkeztetni az a nyugodtság. tneWVel ezt az ige,n fontod kérdést kezeli. Több doiSozó- val _ való beszélgetés után megáll a pit hatjuk, hogy az újr tómozgalom eddig elért ered- méiiyeiit -em ismerik. Ezeri- után nem csodálkozhatunk, ha az fíjítómozgalomban a. dolgo­zók alkotókészsége nincs kellő módon kiaknázva. A nyilvánosság hiányossága visszaveti, gátolja „ d-nWozólr ban rejlő egészséges kezdettük nyezés kialakítását. Itt kel1 keresni^ annak a kérdésnek megoldását is, hogy a nők — bár az üzem 90 százalékát te­szik ki — elenyésző, csekély szambán kapcsolódtak az újí­tási mozgalomba. Ennek egyik oka: a várt és szakszervezeti bizalmiak nem mutatnak pél­dát, a másik: hiányos a felvi­lágosító munka. a meggyőzés. Az üzem női dolgozói szere tik hazánkat, akarják a béke*, ezt igazolja eddigi nagyszerű termaiési eredményük. De ók újítani is szeretnének, csak tudnák: hogy mi a legfonto­sabb föladat­Küzdeni keü az ellen a helytelen nézőit ellen, ami egyes helyeken felvetődik: ú.ir tani cHik a műszakiak képe­seik. mert azoknak megvan a megfelelő műszaki 'tudásuk- Ez na Un tévedés! Valóban ők előnyösebb helyzetben vannak, mint a női dolgozók. De ha a nőkkel többet foglalkoznak, több segítséget és útmutatást kapnának, ismernék az _ újítá­si feladat1*érvét, alkotóké, zsé Kiík szélesebben bontakozna ki, mint eddig. Az ú.iítómozgaíom tömegjei- legének kialakítása megköve­teli, liogv minden dolgozó a félévi terv sikere érdekében ismerje a célkitűzéseket, tud ja, hojjuha újít, mennyi ju­talmat kan- érezze, houu ezzel is a terv teljesítenél seen.ti elő én a békét védi- Az úiítóbizott ság tagjai pedig híviák fel dolgozótársaik figyelmét egyes megoldásra, váró felada tokra. A szakszervezeti bizai miak egyénileg beszélgessenek a női dolgozókkal, segítsék, őket alkotó javaslataik megté­telében. Magyarázzák meg, hogy i az újító, észszerűsí tő. mozgalom kifejlesztése szocialista ha­zánk építésében döntő feiaunt. Pártunk, államunk kitüntetés­ben, anyagi támogatásban ré­szesíti a legjobb újítókat, bil­iének ezzel az üzem női dol­gozói. Alkotó módon újítsa­nak. s ezzel köszütrtsék q Boke Világtanács budapesti ülését. Felkészültünk az idei szénahegyüjtésre A Bácsmcgyei 7er- rr.ényforgalrrü Vállalat az idén már jóelőre fel­készült a szálastakar, mány begyűjtésének gyors, zavartalan lebo­nyolítására. Több he­lyen, mint például Kun- adacs, Kunpeszér és Császártöltés községek­ben új begyüjtőtelepeket létesítettek. Nem kell már a ter­melőknek többkilométe­res űtat megtenni a leg­közelebbi átvevőheíyig, mint tavaly. A frissén egyengetett, kitakarí­tott szénabegyüjtő­toiepek a kaplak aljazá- sáhez, befedéséhez szükséges szalmával és kellő tűzvédelmi felsze­relésekkel felsierelve várják a begyűjtést. Azo kát a. begyüj újtelepeket, ahonnan vasúton to- Vábbszálilítják majd a szénát, présgépekkel is berendezték. Az idén összesen 14 darab ké2i- prést és két darab trákiorhajtású présgé­pet javítottak ki és he­lyeztek üzemképes ál­lapotba. Ezzel együtt 36 darab kézi- és két darab géphajtású prést állíthatnak munkába, 16 darabbal többet, mint tavaly. Nagyban meggyorsít­ja majd a begyűjtés le­bonyolítását az is, hogy minden átvevőtelepen vau már hídmérleg. A tavaly még több he­lyen, például Solton, Jászszentlászl ón, Her­cegszántón hosszadal­mas munkába került, míg a beszállított szé- namennyiséget tizedes- mérlegeken mérték le. Az új hídmérlegek megépítésével — amel­lett, hogy sok időt megtakarítanak — a szénabeadási kötelezett­ségüket teljesítő dolgozó parasztoknak munkáját is ' nagyban meg­könnyítik. ha Mit csinál a MEDOSZ, a versennyel sem törődik? A dunaveeséi állami gazda­ság dolgozói szép eredménye­ket értek el a választás^ béke- versenv során. Eaíbójk Sándor traktoros a választást nieg- előző napokban éi'te el a leg­magasabb teljesítményt. Napi 12 normálholdon végzett nö­vényápolás':. Havi keresete pe­ch« a 2000 forint fölé emel­kedett. EülöpSzállásoii ő ott volt- mikor Tóth László eztahanovista traktoros bemu­tatta. óráftrafikonos munka­módszerét. Hazatérve, Fabók elvtárs is bevezette ezt az u.i munkamódszert, Az élenjáró módszer alkal­mazása segítette hozzá Fa­bók Sándort, hogy éves tervét vár napon belül befejezi. Csu­pán IS normálholdat kell meg­művelni© és 1054 évi tervé' kezdheti el. A fe.iőgulyások 'is megdön­tötték az elavult felesi átla­gokat. Bevezették a három­szori fejest. Konkoly László a háromszori fejes alkalmazá­sával és pontos munkájánál eredménye, hosrv 5-S_ „ literről 8.3 literre emeke fej esi átla­gát rövid idő alatt. Ez a versenylendület azon­ban nem fokozódik a, válasz­tás után. A gazdaságban a szakszervezet lenne a fete d-» hogv a dolgozók versenyé- felszínem tartsa», rendszeresen értékelje és népszerűsítse az élenjáró dolgozókat, munka - módszereiket. A szakszervezet azonban nem sokat törődik a dolgozók lelkesedésével, ami; mi sem bizonyít jobban, mint az-, hogv a gazdaság központi üzemegységében! lévő verseny- táblák üresek. A traktorosok ugyan beszélnek arról, hogy ők is szeretnének óragrojiko- nos módszerrel dolgozni, de ezt a szakszervezet nem hallja meg. Ezeke, a kezd méuyezé- seket pedig éppen az üb. el­nöknek kellene felkarolni és hozzásegíteni a dolgozókat e módszer elsajátításához. Nem­csak. hogy eredményeiket, munkamódszereiket nem is­mertetik, az agitáció legele­mibb formáját sem használtak fel: ha több normálhojd mun­kát végez, annak- ■ vánvában növekszik a munkabér is. Elsősorban a szakszervezet fellel ős azért, hogy a gazda-ág dolgozóinak vet'Seuykezdemé- nyezései elakadnak. Súlyos felelősség terheli azonban a MEDOSZ megyei szervezetét is,» mert nvogodt. lelki ismeret­tel veszi tudomásul mindezt. À növéhyápolási munkák, áz aratás, oséulés, gyors elvégzé­se megköveteli, hogv a ME­DOSZ megyei szervezete se­gítse szervezeteit, hogy betöií- sék feladatukat, legyenek gaz­dái a uiunkaversenynek. Megyénk liírei A tanácsok sajtóludósítöi jelentik: DUNAVECSE községben le­vélben is dicséretet kaptak azok, akik e'eget tettek május 17-i . felajánlásuknak. Ilyen levetet Borbély Ferenc 1 tiodas do gozó, paraszt is kapót*-, aki tojásbeedási kötelezettségét 130 százalékra, baromfibead5si kö­telezettségét pedig 154 száza'ék- ra teljesítette. Bognár István 11 ho das bgromfibeadásáí 212 százalékra, tojásbeadását pedig 113 százalékra teljesítene. Sza bő Gábor 10 holdas tojáabeadá- sát 120-ra, baromfibe,adását pe­dig 112 százalékra telj :t’i' c.te a választási béke Verseny óén. A tejbegyüjlésben é'enjárnak Gáspárilc Lajos, Péter Gergely, Balogh Káro y, * A DUNAVECSEI járásoan a baromfibegylij.ésben Harta köz­ség már 70 százalékos teljesí­tést ért c\ Ordas 60 százalék­nál tart. * PIRTö községben Dér Mihály, Rácz Ká'mán, Bak Sándor ás Itngrund József mutatnak pél­dát a beadási kötelezettség tel - jeritfesébeu. A községi szó- gyeníáb'án Máriaföldi Már on és Jasznovics Ká mán szerepelt, akik csak igen vontatottan tesz. nek eléget hazafias kötelezett­ség ülnie L Egyes állami gazdaságok léieknélküli ügyintézéséről AZ ÉRSEKCSANADI cél­gazdaságban Maros József, Ba­ja, Kárpát-utcef 5. szám alatti dolgozó paraszt az elmúlt év decemberében Igaszántást vég­zett. A célgazdaság agronómusa kije ötté számára a felszántandó területet azzal, hogyha hefejez­te, jelentse. Az agronónius ki­jelentette, hogy a munkát majd lee lenörzik és a bérez infásra megállapított díjazást, majd ki­fizetik Maros Józsefnek. Az il­lető el is végezte a munkát. Je entette annak rendje és mód­ja szerint — a cé'gazdaság azon­ban megfeledkeze.t az elvégzett munkáért járó díjazás kifizeté­séről. Maros József többször szóban és írásban megsürgette járandóságának kifizetését. De eredménytelenül. Úgy gongol- *a azért van a tanács, hogy az a dolgozók sérelmét kivizsgája, azokban e járjon és el is Intéz­ze, A tanácstagok fogadóóráján fel is kereste Vuity tanácsta­got, aki megha'lgatfa Maros József panaszát és jobbhíjján az: a tanácsot adta neki, hogy men­jen és kérje követelését a cét­gazdaságtól. A bajai tanács i* beletörődött a tanácstag ilyen­irányú ,,intézkedésébe". Ahe­lyett, hogy erélyesen feíszó Kot­ta volna a célgazdaságot kö- te'ezett gégének te'jesí' é«ére. belenyugodott abba és nem segí­tette Maros József ügyének elin- tésőt, amiért az ille’ö már féléve hiába és eredményié énül járt. A GARAI állami gazdaság is adósa Karajkó Mária nevű dol­gozójának, aki az elmű t évben eredményesen dolgozott a gya- po tbc takarításban, 17 méter ruhaanyag járandósága: követeli a gazdaságtól. A gazdaság húz- ta-halasz otta a járandóság kí- u aiását. Most azonban hajlandó Karajkó Mária ruhaanyagjáran • dóságát kiutalni abban íz eset­ben, ha erre az évre ismét le­szerződik a gazdasághoz. A ga­rai állami gazdaság vezetősége úgyláíszik nem tudja, hogy a do gozók megszolgál; munxabé- rét, prémiumát minden fenntar­tás és kikötés nélkül ki kel! fi- zetni. Aki nem ez: teszi, népi államunk törvényéivé: kerti' szembe. Több a termés a rozs pótbeporzása által — több /út e%y munkaegységre is ELMONDOTTA: Ü AM Aj Dl BÉLA, A SZABADSZ ÁL­LÁSI VÖRÖS TRAKTOR TERME LŐCS üPO R T EL­NÖKE. Már többször olvastam _ különböző szakkönyvekben, füzetekben meg az újságban is « rozs v6tb&oorzásáről. A mi csoportunkban eddig még nem alkalmaztuk ezt a tnóds.'-vi, pedig (« tavalyi aszályos esztendőben is nagyobb lett volna a rozsterniésünk, ha hallgatunk az okos szóra. Az újságban olvastam, hogy a balota*zá!lási Petőfi termelőszövetkezet 80 holdas; rozstábláján alkalmazták a vótbeporzást és más. fél mázsával több té>'mctt, mint azon részen, ahol nem alkal­maztált. Bizony nekünk is. elkelt volna, tavaly is a több fer­més- Az akkori vezetőség azonban ezt nem vette figyelem­be, idegenkedett az úi bevezetésétől. Az idén máskép áll a dolog. A számm jó példa láttán a mi tagjaink is elhatározták, hoau alkalmazzuk az idén ezt a termésfokozó módszert. A napokban Varjas Imre növény- termesztési brigádvezető és Fövenyi János tag már kom hajnalban talpon voltak. A „ruduzókötelet” már előző nap elkészítették- Alig pirkadt, már kint voltak a rozstábla szé­lén. Tizenhárom hold rozsunk van egy tagban. Megfogták a kötél két védet, amelyre kisebb rongy darabokat erősítettek és néhány óra alatt végeztek a munkával. Kiszámítottuk, ha csak másfél mázsával terem több a rozson, az is közel húsz mázsa terméstöbbletet jelent. A ve­tőmagot tehát fölözi a többlet. A beadási kötelezettségünk 30 mázsa és 90 kilő. Úgy is számíthatjuk, hoav n beadási köte­lezettségünknek kétharmad, részét teszi ki a. több termés. Ha több terem, több jut a tagoknak is. Azt is megálla­pítottuk, hogy csak másfél, mázsa többlettermés esetén is munkaegységenként 1 kiló és hatvan dekával kapnak töb­bet a tagok rozsból­Javasolom, hogy a iöbbi fermelőcsonortők is végezzenek hasonló számítást. A rozs vótbeporzásával több termést biz­tosítunk, amely nemcsak népgazdaságunk-. érdeke, hanem minden csoport tagnak. Többet kan a terményből munkája után, több felesleget értékesíthet a szabadpiacon, ami anya­gi előnyöket jelent. Nem nagy munka, kevés ember és nem-1 sok idő kell hozza. Persze vannak olyanok. akik azt mond­ják, felesleges munka, úgysem terem több. Tavaly még ná­lunk is voltak ilyenek. De esek saját bőrükön -tapasztalták, hogy milyen kár származik rövidlátásukból. most azon pa­naszkodnak, bár hallgattak vMna azokra, akik a pótbepor­zásról mint termésfokozó módszerről beszéltek, mert a köz. ellátási nehézségeket akkor most kevésbbé éreznék. A bajai mt<?yg-azdaságfl>an egyetlen bevezetett újítás 133.000 forint megtakarítást eredménye*; A bajai állatni gazdaság fel­készült a boríócsép'éí're. A gazdaság erre a cél1'a Pitten- aner Tamás szerelő újításával átszerelt kombájnt föd alkal­mazni. Pittenauör Tamás a kom­bájnról leszerelte a vágószer­kezetet. viszont közvetlenül a dobhoz csatolt eev három ol­dalról zárt és láncos felhor­dóval ellátott elevátort. Ez atul megnagyobbított etető- résszel van ellátva. A szerke­zet a talajtól körülbelül két és egynegyed centiméterre le­nyúlik és lehetővé teszi, hogy a kombájn menetközben a vil­lával kis kupacokba összegyűj­tött borsót felszedje. A doh­nál a terménvbehordáSt egy konzolos csiga segíti és 'o- vábbítja. aminek meghajtását ékszíjak segítségével maea, a kombájn végzi. Az etető tőin ürítőnyí ássál rendelkezik, hogy az esetleg eLoergete t,. vagv szóródott magot időn­ként. eltávolíthassák. Az ígv átalakított kombájn jelentős öuköfcségC'Söikkeoíe.st eredményez, míg a cséplőgép- pel való bor-ócsépiés holdan­ként 175 forint költséget emészt fel. addig ez az újítás révén holdanként 59 forintra csökken. A gazdaság viszonyaira vo­natkoztatva ígv az összes megtakaríás az önköltség- csökkentésben 53.600 forintot fog eredményezni, szemmegta- karításban pedig holdanként átlagosan másíél mázsát. Ha számbaveaszük a gazdaság borsóval eiveitett terük1'’ét és a má*féimázsa szemmegtakarítás értékét 200 forintra értékel­jük, az elért megtakarítás Összege 80 ezer forint. Fitten- ■mer Tamás egyetlen újítása a gazdaságnak 133.000 for int r/;egi akar ít'ást eredményez majd az andráshidaiakkai ío- lyó versenyben.

Next

/
Thumbnails
Contents