Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-17 / 90. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉP UJS A G Al MDP BACSKISKUNMEGYBI PMTBIZOTTSXGANAK LAPJA i _úíáS V IO. ÊYFOI.YAM, 90. SZ.YU [r„ 50 fillér 1953. ÁPRILIS 17, PÉNTEK Egyenletes, ütemes termelést „Miskolcot, Debrecent és Gyűrt korszerű, szocialista nagyvarosokká kell újjáalakí­tani• Tatabányát, Várpalotát, Veszprémet. Szolnokot, Ózdoi és más ipari településekei korszerű, egészséges, szép kult úrközpo utókká fejleszt­jük” — hangzik többek ho­zott a népíront felhívása. — Megyénk ipari üzemeiben, a dolgozók lelkesen fogadták n felhívást és csatlakoztak a választási békeversenyhez, mert tudják, hogy ezt a nagy­szerű programmot csak több, jofeb munkával! a termelé­kenység növelésével, az ön­költségcsökkentéssel. lehet idő előtt győzelemre vinni. Erről írtak a Bányászati Berende­zések Gyára dolgozói, amikor megfogadták: több és jobb munkát végzünk... ezzel mu­tatjuk me«, hogy a Magyar függetlenségi Népfront prog ; ammját: béke, munka, jólét felemelkedés — nemcsak sza' vakban, hanem tettekben is valóravált.juk. Megyénk üze­meinek dolgozói tudják, hogy felemelkedésük biztos záloga: a többtermelés. üzemeink vezetői, kommu­nistái kezdik megérteni, hogy íz adott szó teljesítése meg­követeli a tervek egyenletes ütemű teljesítését, a hónapvé­gi hajrá megszüntetését• Ezt igazolják április 1-től 10;ig terjedő időszak termelési ered­ményei is- A Kecskeméti Gép­gyár 110 százalékra, az Al­földi Kecskeméti Konzerv­gyár 133-6 százalékra, a Kecs­keméti Cipőgyár 105.5 szaza­ikra teljesítette tervét-. lia visszatekintünk az el­múlt negyedévi terv teljesíté­sére, akkor megállapíthatjuk, hogy megyénk üzemei még mindig nem tartják döntő kér­désnek a termelés óránkénti, naponkénti teljesítését-. A Kecskeméti Gépgyár is csak a negyedévi hajrával tudta be- lozni januári és februári ef, maradását, lh nekünk a szo­cializmus építésében nem akármilyen termelésre, hanem óránkénti, naponkénti] egyen­lete® ütemű tervteljesítésre van szükség, mert csak ez biz­tosítja az ötéves terv idő előt­ti befiejezését. a népfront fel­hívásában kitűzött 50 százalé­kos reálbér emelését. G erő clvtárs a Központi Vezetőcég november 29-j ülé­sén hangsúlyozta: vTovábbra is következetes és szívós har­cot kell folytatnunk az üte­mes, egyenletes termelés med- valósításáért egész iparunk­ban, mert az ezen a téren el. ért eredmények még egyálta­lán nem kielégítőek.” A gyakorlat azt mutatja, hogy üzemeink jelentős ré­szében mind a mai napig- a hónap első napjaiban nem használják jki a gépeket, gya- küí* & aaslte&gfea» mm ikjia.-« anyagravárás. x termelési'ki­mutatások szerint visszatér ö jelenség a {jepek kihasználat­lansága, helytelen gazdálkodás a munkaerővel, amit hó végi hajrával igyekeznek pótolni­A választási békevereeny- ben különösen nagy fontossá­ga van a tervek részleteiben történő teljesítésének, a: egyenletes ütemű termelésnek hiszen ezen múlik, hogyan teljesítik dolgozóink a vá­lasztások tiszteletére tett fel ajánlásaikat, hogyan valósít­juk- meg szocializmust építő hazánk ötéves tervének célk: tűzéseit, _ . 4 A termelés egyenletessége ®zámos műszaki és szervezési feladat megoldását követeli meg. A folyamatos anyagóllá tás. a terv felbontása egészen a munkapadokig, a megelőző karbantartás megerősítése mind oly a-rí feladat, melynek megoldása a mérnökökre, mű­szaki vezetőkre, művezetőkre hárul. A megoldandó műszaki fel­adatok sokoldalúsága azonban nem jelenti azt. hogy ezek végrehajtásával már biztosí­tottuk a folyamatos terme'ést Ez nemcsak műszaki, hanem politikai kérdés, mert • az egyenletes ütemű termelés. harcot jelent a munkafegye­lem megszegői, a tervfegyei.em meigsértői. a ]ibera-lizmus, a megalkuvás ellen. Üzemi népnevelőinknek; sza-kszervezeti bizalmiai oknak feladata a dolgozók között végzett állandó felvilágosító munka, unnak a megmagyará­zása. hogy a fegyelmezetlen­ségből eredő terme lésing adó­zás, a napi tervek nemteljesí­tése, a hóvégi hajrá: fejlődé­sünk kerékkötője, Munkájukban soha ne fe­ledjék,'nogy a választás ..yő- zelme elv áiasz t-h.a t-atl a n a terv teljesítésétől, mert csak így lehetséges győzelemre- vili• ni pártunk irányításával a népfront választási célkitűzé­seit, mely egész népünk javát szolgálja- Népnevelőink' saját üzemük példáján mutassák he. hogy a párt szavára úgy le­het építeni, mint a kősziklára. A népfront választási felhívó. sának ismertetésével szítsák magasra a hazafiság. az adott szó becsületének érzését. — Népnevelőink naponta tanul­mányozzák a népfront felhí­vását. mert mindaz benne van, amire a dolgozók választ kér­nek. Benne van. ami az embe­rekben nemesebb , érzéseket keit. ami dolgozóinkat jobb munkára serkenti, ami a nem­zeti büszkeség érzését ápolja- Népnevelőink vigyék ol a népfront válaszfán felhívá­sát minden dolgozóhoz és ma­gyarázzák meg. hegy esek nem ogyszærü agitációs jelsza­vak, hanem gyakorlati erővel bírnak, Az egyik szovjet katonaiskola növendékei, akik szeretnék meggyorsítani a tanulást, hogy elérjék az időt, amikor meg­kezdhetik a katonai szolgálatok mint a Szovjetunió Vörös Hadseregének gárdistái. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv I. negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va­lamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emel­kedését 3953. I. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1953. I. negyedévi termelési tervét 100.5 százalék­ra teljesítette. Az ipari dolgozók március havi hatalmas munka lendületének eredményeképpen a március havi tervet jelentősen túlteljesítették. Egyes minisz­tériumok azonban a március ha vi kiemelkedő eredmények elle­nére sem tudták pótolni azt a lemaradást, ami az év első két hónapjában a tervhez kép ást mutatkozott. Az egyes minisztériumok 1953. í. negyedévi tervüket a követ­kezőképpen teljesítették : 1953. I. n;gve-lévi Minisztérium tervteljesiié százaléka Bánya és energiaügyi 93.3 vegyipari 103,7 kohászati 101,5 általános gépipari 97.5 közép gépi} ni • UH.9 könnyűipari 08.3 élelmiszeripari 103.1 építőanyagipari 107.1 helyiipar miniszter innia 113.9 A gyáripar 1953. I. negyedév ben 8.2 százalékkal termelt töb­bel, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az éleim is'zeripart nem számítva, a gyáripari ter­melés emelkedése 14.3 százalék volt. Különösen emelkedett a nehézipar termelése, 21.6 szá­zalékkal, ezen belül a bányásza­té 15,2 százalékkal", a kohászaté 17.7 százalékkai, a gépgyártásé 21.7 százalékkal, az éphöanyag- iparé 20,8 százalékkal, a vegyé- szeté 25.9 százalékkal. A gyáriparban 1953. I. negyed­évben 55,800 fővel főbben dol­goztak, mint 1952, I. negyedév­ben. 1053, I, negyedében a gyáripar nem teljesítette önköltségcsök­kentési feladatát, M ezőgazdasdjj 3 953. I, negyedévben tovább növekedett a szocialista szektor. A termelőszövetkezetek szántó- területe 1953 március 31-én 37 százalékkal volt több, mint egy évvei ezelőtt. A termelőszövetke­zeti tagok száma 17,7 százalék­kal nőtt egy év alatt. 1953. március 31-én az ország szántó- területének 39,2 százalékán folyt nagyüzemi szocialista gazdálko­dás az egy év előtti 29.8 szá­zalékkal szemben. A kormány intézkedései és segítsége eredményeképpen az ország állatállománya a multévi gyenge takarmánytermelés elle­nére emelkedett: 1953. márciu­sában a szarvasmarhaállomány 5.1 százalékkal, a sertésállo­mány 4 százalékkal, a juhállo­mány 7.5 száza’ékkal volt na­gyobb. mint egy évvel ezelőtt. Különösen jelentős az emelkedés szocialista szektorban: az állami gazdaságok állatállomá­nya egy év alatt- 54.8 százalék­kal, a tormelöSKövctkezatok kö­zös állatállománya több mint. 0,9, százaiéival emelkedett,, Az állatok hozama a takarmány hiány következtében csökkent A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a tavaszi mező­gazdasági munkákat jó ütemben elvégezzék. A multévi lemara­dások pótlására a tavaszibúza vetéstervét, lényegesen felemel ték, — a felemelt tervet a me zögazdas'ág teljesítette, A kedvező időjárás adta lehe­tőségeket azonban az egyénileg gazdálkodó . parasztok az árpa vetésénél csak részben használ ták ki. A szocialista üzemek élenjártak a tavaszi munkák elvégzésénél: mind az állami gazdaságok, mind a termelő szövetkezetek az előírt, határidő előtt tíz nappal teljesítették az árpa és a zab együttes vetés­tervét. az előző évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fej­lettebb agrotechnikai eljáríso kát. A termelőszövetkezetek kedvezőbb eredményeihez hoz­zájárult. hogy a gépállomások a tavaszi kampány során jobban dolgoztak, mint az elmúlt év ben. Az. állami erdőgazdaságok az erdőállomány pótlására 15.673 hektáron végeztek erdőtelepí­tést, ami 9154 hektárral több, mint a múlt év I. negyedévében. Közlekedés 1953. I. negyedévben vasúton 12.2 százalékkal, tehergépkocsi­kon 4S.5 százalékkal több ter­méket szállítottak, mint a múlt év I. negyedében. A villamosvasutak személy­forgalma 4.9 százalékkal, a vá­rosi autóbuszoké 17.5 százalék­kal, a távo'sági autóbuszoké 48.6 százalékkal, haladta meg az 1952. I. negyedévig Áruforgalom A kiskereskedelem 1953. I. negyedévi eladási tervét 102.7 százalékra teljesítette. A lakosság élelmiszer- és ipar­cikkvásárlása jelentősen emel­kedett. 1953. I. negyedévben a lakosság cukorból 29 százalék­kal. húsból 36 százalékkal, hús­készítményből 30 százalékkal, cigarettából1 10%-kal, édesipari készítményből 11 százalékkal, fehérnemüanyagból 39 szá­za-ékkai, ágynemüanyagból 32 százalékkal, csecsemökeiengyé- böl 110 százalékkal, bútorból 8 százalékkal, motorkerékpárból 39 százalékkal, edényáruból 4 százalékkal, tűzhelyből 7 szá­zalékkal vásárolt többe*, mine az előző év azonos időszakában. Egy év alatt az állami kiske­reskedelmi bolthálózat 3007 üz­lettel, a szövetkezeti hálózat 911 üzlettel bővült. Bern házások. építkezések Az építőipar termelése 1953. I. negyedévében — előzetes szá­mítások szerint 23.5 százalékkal, ezen belül az építésügyi minisz­térium építőipari vállalatainak termelése 23.7 százalékkal, a közlekedésügyi minisztérium vállalatainak termelés« 30 szá­zalékkal. a helyi építőipari vál­lalatuk, taunelésc 8,7 .táizulek, kai volt magasabb, mint a mull év hasonló időszakában, A negyedév folyamán üzembe­helyezték többek között az Inota—Sztálinváros közötti 120 Kw-os távvezetéket, a Duties Bányagépgyár háromhajós mű­helycsarnokát, a Debreceni Hű- töházat, a MÁVAUT központi garageépületét. Megkezdték a negyedévben több új jelentős beruházás-, töb­bek között a Wilhelm Pieck Vá­gón- és Gépgyár új vagonszs- reldéje, a Nemesacél és Szer- s’zámértékesítő Vállalat raktár­háza. az Építéstudományi Inté­zet kutatóintézete és a .Kapos­vári Hütőház építését. A beruházásoknál elért jelen­tős eredmények mellett tovább­ra is hiányosságok vannak a tervfeladatoknak időben való kiadása, az építkezések műszaki tervekkel és költségvetésekké való ellátása terén. A jóváha gyott tervek hiánya és a gya­kori módosítások azt eredmé­nyezik, hogy a beruházási mun­kálatok megkezdése és územb&- helyezése gyakran nem történik meg a tervben előírt határidőre, Szociális és kulturális eredmények A minisztertanács 1953. már­cius 3-én életbelépett határo­zata az „Anya- és gyermekvé­delem továbbfejlesztéséről“ je­lentős mértékben növelte az anyák és többgyermekes csa­ládok anyagi és szociális e’iá- tottságát. Március hőnap folya­mán 28.490 anyának juttatott az állam ingyenesen négyszáz forint értékű csecsemökelen- gyét, a többgyermekes családok­nak 3.1 millió forinttal több csa­ládi pótlékot fizettek ki, a szü lési segély felemelésével 1.5 mii lió forinttal többet juttatott állam az anyáknak. Március 8-án, a nemzetközi nőnap alkal­mával 3735 sokgyermekes anyái tüntettek ki Anyasági Érdem éremmel, A születések száma 3953, I, negyedében 4 százalékkal, az intézeti szülések aránya 10 szá­zalékkal volt magasabb, mint a műit év azonos időszakában. A bölcsődei férőhelyek száma a negyedév végén 38 százalék kai volt több, mint egy évve ezelőtt. Az ipari dolgozók üzemegész ségiigyi ellátottsága tovább ja vult. A negyedévben két nagj éjjeli szanatóriumot nyitottat meg. A negyedév folyamán a szo­cialista kultúra minden terüle- én további jelentős eredménye­ket értünk el a kiadott müvek (könyvek) száma 53 százalék­kal volt több, mint 1952. 1. ne gyedévben, A negyedév folya­mán megjelent példánySzárt meghaladta a 14,2 milliót. A rádióejöfizetök száma 3953. í. negyedévben 184.000-rel volt több, mint a. múlt év hasonló időszakában, 1953. 3, negyedévben -- első Sorban a falvakban — közei szó* új mozgóképszínház nyíl" Weg, (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents