Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-16 / 89. szám

pírt és partépités A tegnap tanultakéit már ma hasznosítják a báesbokodi népnevelők .1 vÁlnutásuk fokozott kö­vetelményeket állítanak nép- nevelőink elé. Ezeknek a felada­toknak sikeres megvalósítására készülnek a bácsookodi nép­nevelők, Az agitációs tanfo.ya- mokon vértezik fel magukat, Hogy raegá-ljak helyüket a vá­lasztás nagy csatájában. A tanfolyam hallgatói sorá­ban sok a jól dolgozó párion- kívüli. Olyanok, mint Csényi Titusz, Ispánovics A.ajos, Simó tgtvánné és többen, akik a mun­ka frontján, az állampolgári kö- teíesség-e.jesftésben követendő példát mutattak. Az agitációs tanfolyamok ered- inényét fokozza az, hogy a pro­pagandisták arra törekednek, minél jobb érvekkel és ag'Uá- eiós módszerekkel vértezzék fei a népnevelőket. Nem a Szo­kásos kérdés-felelet tonnájában folyik a vita, hanem azt oeszélik meg, hogy a tanfolyamon tanultakat hogyan kell majd alkalmaz­niuk az agitációs munka gyakorlatában. Fekete Antal propagandista- tanfolyamán például Muity Pé­ter, •>-> aki önként jelentkezett tiépnevelömuukára — felvetet­te, — hogy a tejüzem régi he­lyiségében a dolgozóknak a gépek mögé bújva kel-ett átöl­tözniük, mert nem állott rendel­kezésükre öltöző. Az új, mo, dern tejüzemmel azonban nemcsak öltözőt, hanem fürdő­helyiséget is biztosított tervünk a dolgozóknak, A tanfolyamokon a nép­nevelők hozzászólásaikban a maguk megváltozott életükről is számot adnak. Ahogyan az ó' életük megváltozott, úgy rendeződött községük ig, óvoda már három van a köz­ségben. Az iskolában most épül a napkOziotthonos óvoda. A tejüzem, a Semevál helyben foglalkoztatja a dolgozókat. Mindenki számára becsű ©tes munkaalkalom nyílt a község­ben, A közeli állami gazdaság­ban .is mindenkor munkához jutnak. Szűcs József és ifj, pomák József, a gépállomás népnevelői arról beszélnek: nagyon fontos, hogy az agitációs munka mozgósít­son a termelési feladatokra. Az időben végzett munka fél győzelmet jelent, A választási harc sikerét a ter­melésben éléit eredmények fog­ják lemérni. Arról kell beszél­nünk — mondja Szűcs- József, — milyen keserves körülmények köáött és mennyi kínlódás kö­zepette végeztük regen a pa­raszti munkát, ma meg gépelt segítenek, azolt veszik le dol­gozó parasztjaink vadáról a munka terhének nagyobb ré- s'Zót, Ifj, Pumák József ezt mond­ja; -— A népfrontra adott sza- vazópécjula éo a termelési ered­mény fokozása együttesen erő­síti 'államunkat, \ népnevelőknek asonban el kell mondani azt is, hogy a beruházások, melyek a község életét szebbé és boldogabbá tet­ték, csak egy hányadát teszik ki annak, amit alapiunk a dol­gozóknak juttat. Hiszen csak a Bácsbokod és Vaskút kozott épülő új kövesút, melynek Vaskút felöl 1,2 kilométeres szakasza már készen van, több- millió forintos költséggel épül, Az egységes falusi pártszer­vezet körzetekre osztó-ta a községet. Minden körzet élére felelőst lákiiictf. A néppeve-ó- párok számára kijelölték az ut cáltat és a házakat, ahol mun­kájukat végzik. Mindenkit oda osztottak be, ahol lakik. ismerik a házat lakóit, ismerik problémáikat, ne­hézségeiket. Egy-egy beszélgetés eredmé­nyét már megvitatják az agi- táciős tanfolyamokon, hogy azokból tapaszta atoti merítve, segítséget nyújthassanak nép­nevelő társaiknak A tegnap tanultakat már ina hasznosítják, hogy tel­jes legyen a választási győ­zelem, A bácsbokodt népnevelők tu­datában vannait annak, hogy nom kis részben felkészültsé­güktől függ, milyen sikert ho3 majd a választás előkészítése, mennyire járul hozzá a mező­gazdasági munka és a begyűj­tés sikerének fokozásához, a dolgozók hazafiságánaft és békeharcának erősítéséhez. Beszélő tények Népi demokráciánkban leg: főbb érték az ember. Megyéim­ben nagy ütemben fejlődött egészségvédelmünk A köve.ke­zű adatok- ennek fényes bizonyí­tékai: Kiskunfélegyházán 1900-ben épü.t fel egy korszerű kórnáz 207 ággyal, közel 3 millió fo­rint beruházással. Ez a kórház 52-ben 70 ággyal, nőgyógyá­szat-, gyermek- és fsrtözőpsz- táliyal bővült. Szabadszálláson 32 ággyal, be--, nőgyógyászat és sebészét létesült, Meglévő kórházaink egyre bpvü.nek. E&fdejg az ágyak spáma Öá3 ról 2Q0Q?re eme Ue- dett. Kórházainkat egyre job­ban korszerűsítjük ku.atólábo- raibriumokkai. Uj rendeiointézeteink biztosít­ják a járóbetegek gyógyítását, "Kecskeméten 1050-ben épüit fe. a legszebb rendelőintézet közei 9 millió forint beruházással nap} 1000 fő betegforgalomra bereus dkzve. Rendelőintézet létesült továbbá Kajocsán, Kiskunhaiár son, Kiskunfélegyházán és Sza­badszál ásón, Szakorvosi szolgálat működik már a legelmaradottabb köz? bégben is. Egészségvédelmünk terű énén elértük azt is, högy a tüdőbetegek elhaiáAzási szá­zalékra 1.6 száza-ékra csökkent. * Megyénkben az urak országá­nak egyik .egátkosabb öröksé­ge a, megoldatlan tanyakérdés volt. A tanyai élet hátrányai: a távoli közigazgatás. a távoli posta, elmaradás a mezőgazda? bág és állattenyésztés terén. A rossz utak miatt a világtól el­zárva, legtöbbször az isko óktól Is több kilométerre, orvostól, szülésznőtől majdnem elérhe­tetlen távolságban. A felszabadulás után népünk j kormánya hozzálátott a tanya- j kérdés megoldásához. A tanya- [ világ elmaradottsága felszámo- j lása érdekében megyénkben 19 : új község alakúit önádó ta- [ náccsai. Ezeken a helyeken j megindult a lakóházak építése hosszú ejáratú állami kölcsön­nel. Eddig megyénkben közel 300 lakás épült 11 millió forint hozzájárulással, Uj községeinkben többek kö­zött 10 tanácsháza, 5 általános iskola, 10 szolga'ati rakás, egy orvosi rendelő épült 12 millió ! forint beruházással, I bujái ált örök áj könyvtára A bajui járási könyvtár dől-, gozói, amit vái-ultak, valóra is váltották. A két városi fiók­könyvtáron kívül, megnyílt az ifjúsági könyvtár is. A megnyitó ünnepségen többfezáz kis úttörő pajtás jelent meg. Hiszen az ö könyvtárukról volt szó. A meg­nyitó beszédet Földvár} Imre, a járási piSg-bizottgág tagja tartotta, gz úttörő pajtások nevében pedig Simon írva, a legjobb pajtások egyike vette át á ‘ könyvtárat. Meg is fogadták, a maguk Segítségével is oda fognak hatni, hogy a könyvtár be­tölthesse hivatását, minél több úttörő pajtás gazdagíthassa tu? dúsát a szovjet, magyar és a haladóbze-lemU könyveken ke­resztül. Fény veknié Hóhér Anna, ; ' ÜM könyvtáros, _ Életemben először határozhatok boldog jövömről. Nagy érdeklődéssel — és he kell vallanom, uieghatottau olvastam a Függetlenségi Nép­front választási fellúvásat. Büszkeség töltött el, amikor ar­ra gondoltam, hogy én Is május 17-én az urnák elé járulhatok életemben először és határozha­tok szavazatommal saját életem­ről, boldog jövőmről. A kapitalista országokban a fiatalság erejét ki zsákmány ól­ja k a tőkések, kevesebb mun­kabért fizetnek nekik. Kizárják a vezetékből, Semmibe sem te­kintik őket. A mi államunk, a dolgozók állama az ifjúságnak hatalmas lehetőséget ad a fejlő­désre, alkotásra és a vezetésre. Mi, IMlSZ-fiatalok naprói-napra szánttá lan formában érezzük pártunk segítségét. Iskoláink­ba n, egyetemeken ma már mun­kás- és parasztfiatalok fanul- uak. Üzemünkben a termelő­munka mellett a kulturális élet is ige« .élőnk. Kultúrterem, könyvtár és egyéb szórakoztató eszközök állnak rendelkezésünk­re a munka után. Megbecsülnek bennünket, dicséretben részesí­tenek. Résztvevőnk az ország vezetésében, örömmel verseny­zőnk. mert meghallgatják ké­réseinket. számítanak alkotó javaslatainkra. Jómagam a me­gyei békebizottság tagja vagyok és ez a kitüntetés ara kötelez, hogy felvilágosító munkán ke­resztül dolgozó társaimat, a fia­talokat felzárkóztassam a nép­front, célkitűzései mögö. A béke kérdést? nutidanaylunk legkö- zösebb, legsajátabb ügye. A Függetlenségi Népfrpnt válasz­tási felhívása hazánkban a bé­kés építőmunka további nagy­szerű feladatait határozza meg. .Minden sora fényes bizonyítéka annak, hogy pártunk he|ye*en vezeti t*. magyar népet a boldo­gabb jövő, a felemelkedés útján. Oiubueái Etel sztahanovista. Kecskeméti Gyufagyár, Vállalóul a iám e«ő rész megvaiósítását AMIKUK elolvastam a Füg­getlenségi Népfront választási lehívását, büszke öröm töl­tött el. Úgy éreztem, hogy ez elért eredményekben ott van az én munkám, üzemünknek, a Bajai Gyapjúszövetgyár min­den dolgozójának eredménye Is. Hiszen apró sikerekből tevődnek össze a nagy eredmények. NEKÜNK a múltban elnyo­mott és kizsákmányolt dolgo­zóknak büszke orom á felhívás azért is, mert újabb bizonyíték rra, mire képes a dolgozó nép ereje pártunk vezetésével. üzemünkben is új automati­zált szövőgépek növelik a ter­me est. A megépu t raktárépü­let nagy hiányt pótot, ötéves tervünk gazdag' ajándé­ka a megépült új puna-híd. Hogyne vo.nánk oüszkék, ami­kor ötéves tervünk eddigi ered­ményei nyomáp is már hazánk a, korlátlan lehetőségek prszága lett. A NÉPFRONT felhívása újabb nagyszerű ígéreteket tesz, A második ötéves terv célkitű­zéseiben boldogan olvastam a* új építkezéseket, a fogyasztási cikkek további bőségének meg­teremtését, A fogyasztási és iparcikkek árieszádUását, Kz annyit jelent, hogy üzemünkbeu is fokozni kell a termeJékenysé- get, az önköltség csökkentést, a takarékosság további emelését, a selejt teljes kiküszöbölését, Így segíthetjük csalt munkánk­kal államunkat, hogy ígéretét mmé: hamarabb be vájhassa. MÉLTÓ akarok lenni a, fel­adatokhoz, Keresztorsózo üzem- részlegünkben, melyben dolgo­zom, vállalom a feladatokból reám eső részt. Azt akarom, hogy a jövőben in úgy érez kessem, hogy a növekvő sikerak és győzelmek ereménycibea ott van az ént munkám növekvő eredménye is. Link Yiluioané, a Bajai Gyapjúszüvetg} ár dolgozója. A második város „Miskolcot, Debrecent, Győrt korszerű, szo­cialista nagyvárosokká kell újjáalakítanunk." (A álagyar Függetlenségi Népfront választási lellü vápából.) Ahol a fény születik ••A második ötéves tervben el kell érnünk.., hoity vHlamosenery iaterme lésünk mintegy i( —12 milliárd kilowattórára emelkedjék...” (A Magyar Függetlenségi Népfront válasz tási felhívásából.) Valahol a kiskunfélegyházi járásban felgyullad „ víl iccnu és egy kisfiú könyve fölé haiHva tanul. Megyénkbe) számtalanszor megismétlődő jelenet ez. Aligha akad valak’-. S aki n kia voreellángomb felkattoltásánál arra gondol■ hon- * nan jön az erő. ami izzásba hozza, a villanyé Ou belsejét. Aki járja megyénket, az magas vasoszlopokra erősített fémhuzalokat lát. A Mátra aljából indulnak el ezek a fém­huzalok. A Mátrai Erőműtől, amelynek kéményei éjjel-nap- oal pipálnak. A múltban ez az erőmű néou évig évült, mig az első gépegységet üzembehelyezték. Az ötéves terv új ka­zánnal gazdagította. Szovjethatalom 4- villamosítás — kommunizmus — mondotta Lenin. Ebben a néhány szóban nekünk is meg­mutatta jövőnk felé az utat. • Ahol néhány évvel azelőtt öldöklő innkcmtáU dúltak, a napsütötte földek közepén óriási épillet áll. az orszá.a egyik legnagyobb épülő erőmüve. IN OTA! A csarnok tízemele­tes magasságából messze láthat az ember. Láthatja « Terv hatalmas távlatait. Azr Erőmű első ötéves tervünk egyik óriása. Hamarosan számos nagyüzemünk tápláló anyjává válik. Kohóiba Várpalota 2.200 kalóriás lignitbányái küldik a szenet. A méreteiben sokkal kisebb kelenföldi erőmű un' ■ nakidején 12 esztendeig épült. A November 7 E'őművet 1950 Ë júliusában kezdték építeni, 1951 november 7-cn az elfő » turbó gépcsoport már működött. Jelenleg már néOy jép~ E egységgel dolgoznak, az év végére az Erőmű teljes kapu- Î oltással működik. TISZALÖK közelében i9 érik a változás — itt épül h«~ " zánk nagy természetet átalakító műve.- a- vízierömű. F elepi- ! lése lehetővé teszi 200 ezer katasztrálU hold' tiszántúli ! aszályos terület öntözését.. A tiszántúli falvak népe, amely ■ kiégett, aszályos földjéről a felhőtlen ride a égre nézett és imádsággal vayu károm}-:'-dússal követelte, hogy jöjjön már « víz, az égi kegy — most szerszámért nyúl, évit. árkot £9, készíti a víz új útját, ágyat, Tiszalöknél épül haaipk legnagyobb víziét ömüve. J víziérőmű három óriási turbinával évente, 55 millió k ló !pattévá energiát tm'niel. Két szer annyit, mint már meglévő összes pisierőmütelepeink együttvéve■ A tiszalöki víziéről műre fordított összeg nyersanyaggal és költségűt! egy­aránt többet tesz ki’ mint az elmúlt 50 esztendő ahnt erő­müvekre fordított beruházások együttvéve. Az építők le­fogják a szilaj Tiszát a: ember szolgálatúi)«. Hamarosan itt t# megszületik a fémk. ! . Nagy-MKkolc ina hétszer akkora, mint száz évvel ezelőtt volt. Több mint kétszer akkora, bűnt az első világháború előtt. S A 19. század elején semmi nevezetessége nincs, csak annyi, ■ hogy Borsód vármegye székhelye. Míg a belvárosban a uiis- S kolcj polgár észrevétienUl kitolja az urakat a vármegyoházbúl. ■ és „örökaátarté“ kényelemre rendezkedik be, addig a perifériád ■ kon egyre tömörebb sorokban zárkózik fel a munkásosztály. ■ Egyre nő a gyári munkások száma. A vasgyár körUl épiti a ■ Rima új munkáslaliásajt. Az új gyárak körül, a város peremén ■ hlrhédt nyomortanyák jönnek létre, ahol a két világháború g között a lakosság mintegy egyötöde élt, Nagy-Miskolc fővá- S rosi fényének szomorú, sötét árnyéka á peremváros, almi S eldobált pléhdarabokkal, rossz lavórokkal és korhadt deszka- ; darabokkal fedett sárlyukakban lakták az emberek. Családok I aludtak egyetlen szalmazsákon, amely a becsurgó víztől rotha- ■ dúsnak inuult. Ezt a Miskolcot nem híd ta eltelt jttetni a fényes ■ főutca, sem Görömbölytapolca és Lillafüred ragyogása. Ilyen körülmények között érkezett Miskolc az új vi- ■ tág küszöbére. Kormányzatunk a város létszámának 300.000 jj főre való fejlesztését irányozta elő, hogy ezáltal Miskolc az J egész északi Iparvidék és észak magyarországi politikai, guzda * Sági, igazgatási, továbbá kulturális központja legyen. Ennek a célkitűzésnek mes valósítását látjuk a. város mái képén, az eddig elért eredmény ékben. A város csaknem műi­den pontján építkezések nyomait látjuk. Legjelentősebb épít­kezése a Rákosi Mátyás Műegyetem építkezése, A múltban vérszegény jogakudéinJája volt csupán, ahol mindenünnen kjros- 2 tált mezei jogászok szerezték meg nagynehezen dipiomájilUát, Ma már működik nehézipari műszaki egyeteme, amely nemgsak orszáe, 'le Közép-Európa egyik legnagyobb mji- s/uki egye,lerne. Épül a megyei pártbizottság székJiázu. a j0*J tősvágányü villamosvasút, a villamosaluljáro, új a korszert! tanojicváiüs, a váfOi központjában hatalmas szálloda és áru­ház, A, muukásoaztály meghódította Nagy-Miskolcot. Mélyen leereszti gyökereik A Népligetben szivárványszínebben ját; szik a szökőkút vizfuggönyó. mintha a káprázatos jövő kukkantana be egy pjljauati-a a jelenbe. Nagy-Misk®}« kéké* jövőjét; épíli, miközben arca szépen formálódik a «ponkásosz- tály vésője alatt.,, Pár év és szocialista nagyvárossá fijjá-- .ilakuJ,

Next

/
Thumbnails
Contents