Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-16 / 89. szám
A széleskörű agitáciő9 a verseny, h példamutatás segítségével a bácsalmási járás az ország élenjárói közé került a begyűjtési versenyben A BEGYŰJTÉSI MINISE- TéKIÜM legutóbbi értékelése szerint a bácsa márt járás a? ország első tla járása közó ke? iült ú begyűjtés), versenybe a ■Ez annál is inkább jelentős eredmény, mert megyénk a 18, he- yeu kullog az országos rangsorban. Nem vélet-en tehát, és a járási pártbizottság, valamin; a. tanács jó munkáját dicsért ez aa eredmény. Megyénk többi járásának te megvan ez az ado-t- .iága a begyűjtési tervek teljesítéséhez, uzanoan számos tanácselnökünk különböző „objektív nehézségekre" hivatkozva igyekszik megmagyarázni a -e- maradást. Éppen a bácsalmási járás példája igaza.ja, hogy a begyűjtési tervek reálisak és teljesíthetők! Ha, megvizsgáljuk: minek köszönheti $ járás, hogy az pte bzág élenjárói közé került, meg: állapíthatjuk az eredmények kiindulópontját. Elsősorban a tanácsok Igyekeztek széles tömegkapeso- latokat kiépíteni. hátralékos dolgozó parasztokat felkeresték a tanács aktívái és rámutattak, hogy a begyűjtés országépíto feladat, megmutatták az összetűg- gé»t a begyűjtési tervek tel- , .jesítése és a saját egyópi érdekük között. Csiképiún, megyénk egyik legjobban teljesítő községében a péiöátnutgVó magyar ék délszláv dolgozó parasztokat állandóan népszerűsítették. Katymáróu magyar és dé szláv kui'-ûrbrigà- dok köszöntik az élenjárókat. A csasztuska-brigádok nemcsak a pédamirtat ókkal foglalkoztak, hanem megbírálták az elmaiadot- t a kát is. Különösen az MND8Z mutat jó példát ezen a téren. Madarason mintegy öü kiiltúraktívát vonlak be a begyűjtési agUációb;j A széleskörű begyűjtési agi- tacjó, a - példamutatás és a verseny eredményezte, hogy különösen a felszabadulási héten jelentésen emelkedett a begy űjtés üteme a járatban, A tojásbegyüjtes százaléka kétszeresére eme.kedett, a baromi* beadás pedig március 20-ig túlhaladta a 10Q százalékot. Köze1 ezer dolgozó paraszt és tíz termelőszövetkezet állott verjen Y ben ez idő a*att, A tanácsok rendszeresen értékelték a versenyeredményeket, amely serkentőleg hatott a dolgozó parasztok körében. Az eredmények mellett azonban vannak hibák is. Ezek gyors kiküszöbölésével tudja estik biztosítani a járás, hogy továbbra Is az élenjárók között maradjon és példájával serkentse megyénk elmaradott járásait. A JÁRÁSI TANAÇS és a községek vezetőin ek nagyrész a megfeledkezett az osztáyo.lep-, ség elleni harcról' Ezt számos pé.da igazolja. Kunbaján például április 13-ig a kulákök az előírt 261 kg tojás helyett csak 7 kg-ot teljesítettek, 166 kg baromfiból 19 kg ut adtak be a, tcjbeszolgáltatást nem teljesítik. Bácsszőlö&ön ápi-üis 8-án a ku- lákok csak <5 liter tejet adtak be, tojást S baromfit egyáltalán nom, Ugyanezen a napon az egész járás területén csak két községben adtak be tojást, baromfit pedig csak egy helyen. Madarason a kulákok a tejop- írásuak csak egyö-ödét, Katyaiá- ron csak 10 száza ékát te.jüan te.tiQt, A járás dolgozó parasztsága 109 százalékra teijasííeda a tejbeadási tervet, a kuákok csak 37 százalékra. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a községekben nem történik meg a kulákok Szigorú fe-elö&ségrevonása. A kényelmességnek, megalkuvásnak iskolapéldája Magyar ta tfiházi tanácsé, nők magatartása, aki azza. mentegetőzik: „a nitgyei- ins.ruktorok sem tudtak eredményt e-érni a kuláknál, hát hogyan tudjak én?“ Komoly mulasztás az is, hogy bár idestova több mint * egy hete megjelent a minisztertanács határozata, a begyüj.ési kártérítések elengedéséről, —r azonban a jár rás területén még egyetlen törlés sem történt. t Mélyhűtőn a begyűjtési nyilvántartók csak most szándékoznak ,,áttanulmányozni" a rende ke? zést. De egyéb hibák is vannak Méiykúton. A község 120 ku- lákiából csak 17 tart tehenet, de ezek sem teljesítik a tejbeadást, mert naponta alig 18— 20 liter tejet adnak be. S a tanács elhiszi a kulákok meséjét a szárazoná'-blíu’te, de arra mär nem gondolnak: miért te-jasiti akkor a dolgozó paraszt? Án- Uak talán különleges tehene van? Á kulákok a tejásíerynek is csak' százalékát teljesítet - lék április Í3 ig. Úgy játszák ki a törvényt, hogy rükonságuk- hoz. ismerőseikhez elviszik* a tyúkodat és azok ijfy „szabadon iQjnak” — a PiaCte. csak éppen a beadásba nem jpt 4 EZEK A HIBÁK azonban fokozottabban megtalálhatók megyénk többi járásaiba». Ifit az elmaradt járások annyi eröteszitést tettek tojna a begyűjtés terén, piint a bácsalmási, ma me- gyénk nem aç utolsók között kidlogua és nem az egye'len bácsalmási jutott volna az országos elsők közé, Pedig ennek a járásnak is ugyanolyan nehézségekkel kellett megküzdenie, mint bármelyiknél», itt U éppúgy volt aszály, mint másutt. De a pártszervezetei» és ta-, nácsok sikerre vitték az eredményei» egyet.en helyes módszerét; mozgósították a dolgozók „zéles tömegeit, ránevelték a dolgozó parasztokat az állampolgárt hélytállásva. A bácsalmási járás dolgozó parasztsága beb:zonyitc>tat hogy a aáli határszél kettői zött hűséggel, egy emberkén (. vádalja részét a szocializmus építéséből. Megyénk többi já- fásánál» do.gozó parasztsága ugyanennyit köszörűiét népi demokráciánknak. Most, amikor országszerte lelkes verseny folyik, hogy a vá -ásatásokra a termelési feladatok teljesítésével legméltóbhan készüljön tel népünk — becsületbe i kiélés sége minden járásnak, községi nek, dolgozó parasztnak, hogy adósságát letöriessze és ne psgk szóval, de tettekkel is szavazatát adja ötéves tervüpő ' mii bókát lelkesítő programmjárt! Ez a tett pedig elsősorban az állampo.gári kötelezettségek maradéktalan teljesítését jé.entb t\ ládánként! fafelhasználás 0*8q/Q-al esőkként A Kecskeméti Gyufagyár. h»n igen döntő kérdés az 0 ő- írt fiahányad felhasználásának ösökkentéae. Az üzem műszaki vezetői mindent megtettek annak érdekében az év első »apjától kezdve, a Ing- minimá.isabhra csőkké ut-ék a hulladékot. Lelke« munkájuk eredménnveti járt. Jó szerszámokat biztosítottak éa ezzel az 1952. évi ládánkén ti 0.142 köbméter fafelhasználást 1953 első negyedében 0-134 köbméterre csökkentették le. Válmsiási béke versenyhit a iám es a í! Jól dolgozik az állandó bizottság, jól halad a munka Lásziófalván A kecskeméti járásban a legfiatalabb község; László- falvd vezet q tavaszi mező- f/i'zdasúui munkákban. A község közel húszezer holdas határában már szépen zö-dülnek a koraitavasziak. a négy \tít m:,l aszővetkezet a gyapotve. lést is határidő előtt befejezte. A kukorica- és bürgö.iVa* vetésben is ők járnak ólen. Nemcsak gyors, de jó munkát is végeznek, a napraforgó nagyrészét, a kukoricát pedig százszázalékosan négyzetesen vétik, illetve vetet-ék- Aprib= Ijrjg a kukorica vétésterüfcte nek' 6.3 százalékát vetették be, ennek VtO százalékát négyzete' te«, Az eredmények nem születtek magúitól- Ezekben nagy-: része yan $ tanács mezősé2*-: dasási á.iandó biaottságáóí*». amalv már a k«rótava*szal jo> meg:z:rvezte a munkákat. p uché-zséneí a©m je 1-entettek akadályt, áthidalták atekat. 4 tavaszi vçtôimaok nqauré- szét »diát termésből már «* Q-sszei biztosították, így p»u- pán a burgonyát kelleti máa v idékről hozatniok. 4 mező*- gazda-ági áljahdó tezotteág ípunkáját 20 tagú gktivaa i.é- z,at segíti, akik à község élen. iáró dolSozp, párűsatjaii A? állandó bizottság tagjai hetenként tartanak röpg-yűléSe- ket. ahol meghészéhik a dolgozó parasztokkal a sorpaikp- y etkézp munkákat. A tanáds 6» a dolgozók jó kápcsolíitái bizonyítja. íiogy izeken d rövti y illemeken mindig több» száz dolgozó mraszt vesz reszt A közHQo károm részujue {(’jf mással versenyez. Jelen^eg az ErdőicMdréS'z a tavasai munkák versehyéheit' A pia- zőaiazdasági állandó bizótf-ág ó* «kávái' rendszeresen ellenőrzik a munkák állását s a lé- iníiradókat ió feJviláCosító munkával seikentik. Lá^zjófalva is a váhyzi.á* sokra készülődik. ' Nagy te-’é- méuv ez a f-’a életében, hiszen a legutóbbi választások óta lett 'Lász'ofalvá ' Önáiió községgé. Az 1949-es választás óta kapott 47-~ pi "lakóházat tanápaliázát. egy orÿpsi ich- deíöt és jelenleg is egy- ú.> ketta^terpies iskofá #du1- A község dolgozói' 'mindezt jó munkájukkal hálálják meg ß pártnak, államunknak. Meg- logaótákí hogy a válasjtá.- ciîzteietére a tavaszi növény- ápolási munkákat is .ió minő' Bégben, a minisztertanács ' ár tál megállapított határidő előtt végzik elé A kisszqllási Petőfi tsz-ben megkezdték q növényápolást A kisszállás! Petőfi terme- lő'zövetkezeth. n befejezték 40 holdon a gyaivotvetés-t. Főid- bekerült 15 liold cukorrépa, 12 ho'd árpa, 12 hold zab. 8 hold burgonya. 13 hold napraforgó és 12 hold lucerna. Ugyanakkor megkezdték a Ï5 hóid cu körrgpa çavaÿ@|4§i$2 À kertészedben mo§| Cbirak tátják » dinnyísmagGkat. Eh végezték a borsó -első kapálását, a salátát- vörös- éa fokhagymát már kéttssseri meg kapálták, ......... " R émen begyűjtési pórosversenyek indultak május 17?re Rém község 4°L?0z0 Pá Tasztiai tanácsülésen vállalás!) tettek, liotgv a félévi begyűjtési teryfit § választások ti*z teleiéire március 174? teljosí tik. A dol'jozó parasztok sora tett eüvéni vállalást« illetve, indított egumással -)ór0W''r- «enyt. Tóth Ferenc; Czobn ‘kndrásné, Mándity Sebő, Tüske Márton május l-ro. ü [etve május 17-re egrészsévi ba romfibeadáái kötelezettségű két teljesítik, félévi adójukat rendik- Bibusz Vürcos; g$f* váth Vin«éyeÚ tfueraes A»d. ráö József házi Istvánnal lé liefet nárosve-rSenyre. Bárjáé. Szilveszte1' Zemanká Mártán' nal kötött veröonjszerzödést, hogv minden mezőgazdasági munkát két nappal ? határidő előtt teljesít. Békefi István felajánlotta. hoSv a választás tiszteletére a baromfibeadási 300 százalékban teljesíti éa to- lásbeadási k&telezettsésén fe' lül mésr 20 százalékot bead. A Aarozsnik-csalód új élete Danatetétient valamikor gróf. Teleki József és gróf Teleki Mihály Uralta- 3700 holdon zsákmányolták ki a dolgozókat. A béresek, cselédek családjukkal együtt nyomorogtak a cselédviskók penéazes fajai között. Éjt nappallá téve dolgoztak, izzad« iák véres verejtéküket a grófi földön. Narozsnik József is ott gürcölt a ninpstejen seregben napi 55 fillérért. Kénytelen vált türm összeszo- rított foggal, merj tudta, ha szólni mer, a munkanéÿcüliség szörnyű rétire lebe g a feje felett. Öt gyermeke volt Narozsnik Józsefnek —■ a porban játszó béresy.jcre. kék között. —7- 1942-ben. gyermekpar ralizisben megbetegedett as egyik lcis- lá.iyom — idézi fel a múltat Narozsnik Józscfné. Örvöshöz kellett vinni. A gyógykezelés minden fillérünket elvitte, Járókeesit kellett voltig, venni a, dyerçknek, Je pénzünk nem volt• A tiró.fhéjuoz vieptem segítségért. — Nem, lehet, mert az őrá n kommen- dóban kikötött orvod költségnek u häromszoraßdt is meghaladja — indokolta meg a grófné a kérés elutasítását. ‘ A grófné kertjében roskadoztak (t, sz&bbjiél-szebb, gyümölccsel megvár tköéf fák út£s idején-. De ha mi riiéheztünk egy kis gyümölcsre, csak a grófnétól vehettünk. Ez a gyümójos olyan volt, amit már a szedők eldobtak■ Ezt mérte szét a cselédeknek. D nem ingyen^ hanem eíiy kiló dinnyéért 20 fillért, a félig megrothadt körtéért 50 fillet kért. — Nehéz idők Völtalc özek- Napi keresetem két kiló dinnyére, vagy egy kiló körtére futotta — emlékezik vissza Narozsnik József. — Sokszor vacsora nélkül fe~ küdtifiik le, hogy a gyerekeknek meglegyen a betevő falatja- A lelkem mélyéig hátát, amikor égy*eer q grófi csemeték a gyerekeim közé dobtak egy marék cseresznyét az út porába, és ők úgy kaptok utána, mmt héjjá a zsákmány után. Nem is çsodaf Volt nap, mikor egyszer ettek. Nem egy ilyen eset fordult elő ebben á híres mqjbrbqn, 4 JV4fM oyökrqü körsétára indult osait azérf, hogy a kezét csókolgassák. Azt a kezet* amely az utolsó vér cseppet is kifacsarta volna belőlünk, 1944 ősrén q szó VjeJ (jsapatok hoztak boldodságot gz édesapák, anyák, gyermekek, számaid-. — A uróf már jóelőre élvitte irháját minden aranyával együtt. Az egész koldússereg, melyet kizsákmányolt g gráf, most földet kapott• mrazstiik József is 10 holdat művel belqle- Az államadta földbe• mint sajátjába 49 tavaszán vágta először a kapáját és azóta arat SaJát magának és gyerekeinek. A felszabaduló*, q szovjet kát mák tnenfették meg Narozsnikékát á további szenvedéstől. Ők hoztak boldog mosolyt a gyermekek arcára• Ők törölték el q sjro gáyák könnyeit. A- egykori cselédekre azóta sütött fel a boldogság napja- A földosztás uláu házat építettek. Az egészségtelen pselédviskókat felcserélték az ípjonnqn felépített, rendes családi gftfiomiql- À. 35 filléres napszám bty&i most 2p—'M forintot kefcsuek napjában- Míg <1 múltban kenyérre is alig iu~ tett, most rádióra, kerékpárra is l$r life Nqrozsnikékmk. Gróf Teleki volt szérűjén ma új község áll. A dolgozók vannak hatalmon, alak, akik egykoron giraltok a semmit, a másét, TanácPház, posta Van ebben a községben, Uj iskolát kaptak q dolgozók gyermekei- Most azok járnak ide, akiknek a múltban ott kellett hagyná a tanulást. inert kellett q munkáskéz. A volt (feledek boldog gyermekei töltik be a tantermekben a padokat. Naroxsnik Jóssef gyermekei F ebben az iskolában tanulnak- Mdaily fia, mikor a nyolc osztályt elvégezte- felső iskolába ment. — Jelenleg Baján tanul a közgazdasáH középiskolában. — Én nem tanulhattam- Gyermekeim előtt mçgnyilt a felemelkedés lehetősége. Olyan szqkmát választanak> amihez kedvük van- — Tanuljanak< Ismerjék meg az egész V,Hágót — #* úgy, mint én ~ mondja Narozsnik József- Borbála leányuk tqfiuló a makói ipari tanulóp-tfionbcrn- Mff- csak 14 éves, máris árröl \X SzillfiL mk hogy oktató, szeretne ienpi. Tanítani a fiatalokat. A felszabadulás, q fi#® Má»Hl tett véget a cselédéletnek. Enibev- jogát adott azokáak, akik q kalákák* q grófok jármát nyögték. $fMf a dolgozók vannak hatalmon éa végre saját sorsukat, irányítják-
