Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
8ÂCSKISKUNMEGYEI NÉ PUJS A G ÀZMDP BXCSKISKUNMEGÎYël PÂkTBIZOTÎSXGANAK LA PDA VIII, ÉVFOLYAM, 53. 3ZAM Ara SO fillér 1953. MÁRCIUS 8, KE Of* A MAI SZÁMBAN Szakszervezeteink nagy feladata; gondoskodás a dolgozó emberről, — A szakszervezeti kongresszus táv. irata Rákosi elvtárshoz, — Választás több szovjet szoc-alista köztársaságban. — A Szakszervezeti Világ- szövetség határozata. — A „megye legjobb üzeme*’ címéért folyó verseny. — Hírek a tavaszi mezőgazda- sági munkákról. — A Nemzetközi Demokratikus Nö- szövetség felhívása. — Az angol sajtó a magyar kor. mány közbelépéséről Li Meng halálraitélt malájföldi szabadságharcos érdekében. — Minden újszülöttnek ingyenes csecsemőkelengye, V----------------------------------------------_J-------------------A kiskőrösi járási tanácsot *— mint a .’Szabad Nép ' a m.- nap megírta — hosszú időn at nz ellenség vezette. A tanácselnök kulink, sikkasztó, horthysta tiszt volt. Hasonszőrű cinkosaival két és féléven ko resztül merítette a kuluket, zaklatta.ős Sanyargatta a dolgozó parasztokat. Egyengette a kulakok írtját a termelőszövetkezetbe. óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a járásban nem volt ritkaság, bogy a lustán kuiákok nQvct dolgozó parasztokéval eserér ték fel. a kulákok bedzolgálta* tási kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállárrá rakták. A járás falvaiban a „közérdekű híradó” arról recsegett, hogy ba ez nem -esz, ka az-nem lesz, a dolgozó parasztokkal ..mint a nép ellenségeivel bánnak el”. A dolgozó parasztok portáit ham-s. jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el, százszámra citálták be őket és várakoztatták munkaidőben jogtalanul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézték le őket, amkyet Horthy szolga-hírűi és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hogy az elszámoltatás és adószedes munkájába legalább íja.pidí- jasként becsemptéaszenek el* esapott volt horthysta hivatalnokokat, gyiüövéBz, foglalkozás-nélküli éiősdieket, akik megbízatásukkal visszaélve, zsarolták a dolgozó parasztokat. Mindez a járási; és a, megyei pártbizottság és a megyei tanács orrát eiőtt történt. Állami éts pártszervezeteinknek nem tűnt fel, bogy abból a kiskőrösi járásból, amelyben a tsz- hoz tartozó szántóterület nem haladja mer, a 12 szá-alókot, a járási tanáé3 provokatív módon március 9-re, „Rákos; elvtárs születésnapja tisztele tere” termelőszövetkezeti „szocialista járást” akart csinálni Mindez persze ürügy volt a dolgozó parasztok elleni erőszakra, vagy az adózási és beadási kötolecettsógek elengedő sének hazug, zavartkeltő ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kiskőrtísön sem járt másképp, mint előbb-utóbb mindenütt ;>z országban'• rajtavesztett, s’oda került. ahová való. Felmerül azonban a kérdés; miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal? — Azért és csak 'azért, inert ennek az 'ellenségnek hatalma3 szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes állam, és pártszerveink hiszékenysége, politikai vaksága. Arra számított a.z ellenség, hogy a mi helyi, állami és pártszerveink a papírjeléuté- gak és neon a tényleges teve- kenyiségük alapján ítélik me£ őket. S ba állami és pártszer veink rá is jöttek, hogy a járásnál uz őszi vetésterületet papíron 25 százalékkal megtoldottak” — ezt válivonogut- va tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szsrvefck még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminiszter um személyzeti osztályán ott feküdtek az iratok, amelyekből kiderülhetett volna, hogy a kulákra. gaz ellenségre bízták a járás ügyednek állami intézését. Az ellenség azéx-t garázdálkodhatott, mert elvtársaink sem az embert, gém az iratot nem nézték meg. Ezekben az állami és párt szervekben nyilván sok szó esett áz éberségről, a bírálatról és önbírálatról, sokszor hangzott el, bogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztály-harc éleződik De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegyverévé. Arra számított és számít az ellenség, hogy _lvtáV®auik nem tanulmányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanulják — nem válik vérükké, hanem jegyzetfüzetükben marad. — Nem alkalmazzák azt, nem hareolnak érte. Ez az oka annak, hogy a kiskőrösi járásban elvtársaink hosszú időn át nem ismerték fel az ellenség tevékenységét, nem látták és hallották meg a dolgozó népet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járásban felfedett hibák ilyen mértékben országosan nem általánosíthatók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilysn mértékben nem is, de részben országosan általánosíthatók állam; és pártszerveink tan ácsmunkájának hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált. Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellényég, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink .zöme sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Legjobb tanácsaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsoknak, mei-t elsősorban ezek munkáján — a jó tanácsok munkáján — tanulhatják miig dolgozó parasztjaink, hogy a m államunk nem ellenünk, hanem értünk van. Őket szolgálja, ha termelőm unkájukhoz ad segítséget, lia anyagi és kulturális szükségleteikhez, gyermekeik neveléséhez ad segítséget — de őket szolgálja akkor is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez a termeies és beszolgáltatás követelményeinek. De túl ezen, most a tavaszi munka idején falus- tanácsaink jelentősége valósággal megsokszorozódik. Folyik a vetőmagvak kicserélése, a szántás"vetési résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen, hogy megműveljék a tartaiék- fövdeket is. Jórészt a most következő hetek döntik eb hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben ,döf el, hogyan »kerül áttcieltelnünk állatainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, menynyire forr ös^e a tanács a falu dolgozó népével. Érthető, ha az ellenség Is igyekszik a falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni . gyengíteni, igyekszik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani a dolgozó parasztság é3 az állam, a dolgozó parasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem új jelenség ez, Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP másod.k kon gr£sszusán figye-nic-itotett arra, hogy tanácsainkban horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekszenek befurakodni. s „ha nem szorítjuk gyorsan vissza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött re- mén y eket.’1 A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami és pártozerveink fokozzák éberségüket, leplezzék 16 és semmisítsék meg a tanácsokba befurakodott osz- tá! y ellenség et. Intő példa arra, hogy jobban harapjanak pártunK politikájának minden eltorzítása ellen. Harcol- janak a tamács munkánkat visszahúzó, a tömegek érdekeit Semmibe vevő bürokratizmusa. a vezetés és ellenőrzés papiros-módszerei ellen. A kiskőrösi eset egyik tanulsága, hogy a tanácsokba fura- kodott ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni és megsemmisíteni, ha leküzdjük saját munkánk hiányosságait, melyet az ellenség ravaszul nap mint nap kihasznál. Falusi tanácsainknak olyan munkára és o!yaT) lendülettel kell mozgósítani a falu népét, hogy dolgozó parasztságunk, s az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súiyos veszteségeit. Ez a tavaszhadjárat: a kenyércsata döntő ütközete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt, helyes rendelkezések, államunk szervezett segítsége. A győzelemhez egyetlen nap, egyetlen óra eh pocsékolása nélkül az .egész falu talp ráállítása kell! Aki provokációs céllal eket-ver a dogozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség vagy az ellenség szövetségese- Faluin, járási, megyei párt é3 állami szerveink szemét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó parasztság élén söpörjék el az útból a provokáló ellenséget, rúrzúk fel a lelketlen bürokratákat, a geiben. Hegyi József, a szövetkezet ellök.,, arra hivat kozva akadályozza a vetés megkezdését, hogy „korán va-n még a votesre. könnyén elfagyhat a vetőmag^ meg kel’, várni a jobb időket.” Miért akarja Hegyi elv- társ a minisztertanács határozatát, a dolgozó parasztok sokéves tapasztalatát meghamisítani, hoSv a korai vetés nagyobb termést b ztosit. Ezzel a bürokratikus, vetést akadályozó elmélettel hagyjon fel a szövetkezet; haladéktalanul kezdjék el a vetést. A lemaradás behozására, a vető« gyors befejezésére haszná'ják ki a vasárnapokat is. A szövetke zot kommunistái leplezzék le az Kven káros elmélet.két és segítsék győzelemre vinni a tavaszi csatát. munkahaioguitókat, a kén y el meskedőket. Akik csak azt a tanulságot vonják lo a k skőrösi ecetből» bogy meg kell védeni a dolgozó parasztokat a. provokatív ,-baloldali” túlkapások ellen — uzok csak a faladat egyik, « könnyebbik oldalát látják. Tanácsaink munkájában a fő veszély az e'maradottak uszályába kerülés, melyet százféleképp használ ki az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi műn. kafeladatoktól való meghú- uyászkodó visszahúzódás, alu- székonyság, a kormányhatározatok végrehajtásának halogatása, a munka- és állampolgári fegyelem „elnézéssel” történő lazítása — nem kevésbé merénylet a paraszti érdekek ellen, mint a „baloldali” pro- vokációk. A kettő szükségszerűen együttjár. Ahol előbb elalusz- szák az időt, ott utóbb szükségszerűen ’’ rohammunkával”, „vedd, ahol éred” alapon* törvényeink otromba megértésével próbálják pótolni « mulasztottakat. A törvények megsejtése jobbról, maga után vonja - törvények megsértését ba,röh Ezért a túlkapásoknak, a felesleges és jogosulatlan zaklatásoknak is az ellenszere: a törvény, annak következetes és szigorú betartása az eilső pillanattól kezdve. A torvényszabta kötelessé- g-ek teljesítését úgy kell szá- monkérni, hogy minden dolgozó paraszt megértse: a maga ügyét védi. támogatja, ha törvénye'nket követi; hogy. minden dolgozó panaszt meg» értse: gépet és villanyt, iparcikket és kultúrát, békét és ffejlődést teremt magának, falujának, ha t ör\ér ■'-J inkeL rendelkezéseinket követ] és maga is őrködik tiszteletben" tartásukon. Dolgozó parasztságunk akkor ci*ti meg m’nd - ezt, akkor száll síkra velünk együtt a szigorú törvényességért, ha látja és tapasztalja- hogy lesújtunk a törvénysértő és provokáló ellenségre, kiszorítjuk a tanácsokból; ha látja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs helye liberalizmusnak, bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, pa topái kodásnak, ha tanácsainknál megszűnik a törvények és roudeietek lebecsülése. Csak az állami rendelkezések igazságo3 végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szilárdulhat meg a helyes kapcsolat a tanácsok és à tömegek között. E kapeso lat létrejöttéért, megirösödé- séért küzdeni, ezen őrködni —; minden állami szervünk, minden pártszervünk elemi kötelessége. lia a kiskőrösi példa nyomán az ellenséggel szemben tanúsított éberség fokozódását ki'érni fogja a falusi tömeg k megalkuvá8 nélküli mozgósítása nagy tavasai feladatainkra, akkor a győzelem nem marad el. Okuljmik a kiskőrösi járni* hibáiból 1 tassiak sazda^vülésen csatlakoztak a bácsalmási versenykihíváshoz TASS községbeu gazdagyűlésen tárgyalták meg a mi- uisít:rtanács határozatát és a bácsalmási járá« versenylói hívását. A gyűlésen Veres Károly és Fülül,> Ferenc egyé ni le g dolgozó parasztok hozzászólásukban javasolták, hogy csatlakozzanak . r _ versenyfelhíváshoz és miután a község a begyűjtésben a moj gvo legjobb községei közé tartozik, indítsanak versenyt a tavaszi munka elvégzéséért és azért, liogv melyik lesz a járás a megye első községe. A dolgozó para8ztok javaslatára tehát Tass község a tavaszi munkák mielőbbi és példamutató elvégzésére versenyre hívta, ld a kunsz<nit,miklós\ járás valamennyi kő '-Sédét. A VERSENYFELHÍVÁS 5 ta nagyabb leüti illettel folyik a tavaszi munka a községben Példát mutat az Alkotmány termoiőszövetke-et, amely már elvetett 4 hold mákot, négy hold borsót, és körüibelu. löd hold tavaszi búza alá simító zással már előkészítette a talajt. Míg a községben a U'á- Evnkihordás meggyorsult, addig a vétömagcse.reakeió előkészületé nem kielégítők. 800 holdon az egyénileg dolgozó parasztok As 1500 hold.ou a ter- mclőszövetke;etek trágyáztak, de mindez idei«- csak 4 mázsa tavaszi búza vetőmagot _ ese reltek. Fokozni kell tehát a uépnevelőnmnkát. hogy meg gyorsulj :n u vctőmagcsere._ Az elmúlt héten az egyénileg dolgozó parasztok 17, a tszcs-k 20 holdat vetettek el- MAS A HANGULAT azonban a Petőfi tej-melőszüvetke-
