Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

% $zakszt*rvezctciiik nagy feladata: gondoskodás a dolgozó emberről Befejeződtek a szakszer vezetek X II II. kongresszusának ' 'A szakszervezetek XVIII. kongresszusa vasárnap foly­tatta tanácskozásait. A kon­gresszuson délelőtt Martm Ferenc elvtár3, a Kohászati tanácskozásai Dolgozók Szakszervezetének elnökp, „A szakszer vezetek fel­adatai a munka- és eaészsey- vcdelem, valamint a, társada­lombiztosítás terén” címmé tartott beszámolót. A dolgozók testi épségének védelmében — A dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek szakadati&n íavítá3át kormányunk törvé­nyekkel, remeteietekkel és a szükséges anyag, eszközökké biztosítja — kezdto beszédéi Martin Ferenc elvtárs. — A szakszervezetek egyik legfon­tosabb feladata, hogy ellen­őrizzék, elsősegítsék a kor­mány rendeletoinek végrehaj­tását, megvédjék a dolgozókat egyes á.iami és gazdaság, .szervek bürokratikus túlknpa saitól. megköveteljék az áté­rni és gazdasági szervektől hogy tisztelőt ben tartsák a dolgozók élet- és munkav szo nyaknak javítása érdekében hozott rendelkezésekét. — A dolgozók éiet- és mun­kakörülményei megjavításá­nak ogvik fő területe a mun­kavédelem, amelynek egésesé- ges éo biztonságos munkaié. - tételeket kell teremtenie a dol­gozók számára. A szaksierve- zetek fontos feladata, hogy te­vékenységükkel elősegítsék a szocialista munkavédelem áj- landó fejlődését, a dolgozók munka-feltételeinek szakadat­lan javítását. A megnövekedett feladatok szükségessé tették a szakszer- vegetek munka véde.mi háló­zatának megteremtését. A munkavédelmi felügyelők te­vékenysége is hozzájárult ah­hoz. hogv számos üzemben je­lentős mértékben csökkent a balesetek száma, javultak ,a ttuiniiafeltéteiek. A munka vé­delmi felügyelők munkája azonban csak akkor lehet ered­ményes, lia a társadalmi, akti­visták széleskörű tevékenysé­gére támaszkodik. A továbbiakban Martin Fe­renc elvtára ;i munkavédelem h.búinak okairól, továbbá a szakszervezeti muukuban a ezociáldcmokratizmus befolyá­sáról beszélt. Utána ismertet­te, hogy a jövőben m íyen irányba fejlesztjük tovább a munkavédelmet a legfonto­sabb iparágakban. A társadalombiztosítás fejlődése Martin Ferenc olvtár^ ez­után a társadalombiztosítás kérdéseit ismertette. — Az el­múlt négy esztendő alatt a társad^,omb'ztosítás hatalmas méretekben fejlődött — foly­tatta Martin elvtárs. — Fej- lödt k a társadalombiztosítási szolgáltatások, javult a dolgo­zók egészségügyi ellátása. A társad«;omb'ztosítás szer­vezetében döntő változást, ho­zott, hogy 1950-ben pártunk javaslatára a kormány a szák szervezetekre biota a társada­lombiztosítási feladatok ellá- tását. Államunk még nagyobb összegeket fordít* a társada Jumbizftosítáis költségeire: 1950 évben 2 milliard. 1951-ben 2-5 milliárd. 1952-ben pedig 3 mil­liard forintot fordítottunk a láraaduIombztosítás költsé­geire, A szocializmus építése eaV re nagyobb tömegeket von be a termelőmunkába, ígv állan­dóan nő azoknak a száma, kik re a társadalombiztosítás ki­terjed. Juvult a dolgozol egészségügyi ellátása is. U. rendelőintézetek épültek. Fo kozott mértékben gondosko- d unik az anyákról és a gyerme­kekről. A c%lád és az anya­ság. a gvormok védelme egész népünk közös üg.vte. A párt és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogv az egész ország bo.dog. egésZsé gos, jól fejlődő gyermekek vi­dám kacajától visszhangoz­zék. A miu sztertánnepuak az anya- ée gyerm .jkvédelemről szóló határozata- nmeiy ha: tálvba lépett — messzemenően kifej« ősre juttatja ezt a gon dós kod ást. ’ Martin elvtárs a továbbiak ban az egészségügyi szerven munkájában felmerült hiá­nyosságokról beszelt. Megem­lítette. hogv n:tm egyenletes a rendelőintézetek, körzeti oj” vosok megterbeltetóse, túlzsú­foltság van a rendelőintézetcK- bon. Nem elég tervszerű, a kórházi ágvak kihasználása, nehézkes a beüt a husii rendszer, euitiek következében sokszor napok g tart egy-egy kórház' ápolásra szorult beteg elhelye­zése. Az üdult'elés,'ől, az üzenni étkeztetésről és a napközi otthonokról Mártin elvtárs ezután a dolgozók kedvezménye- üdülé­séről beszélt- Még 1949-ben' 118.500 dolgozó üdült; 1950- b ?ti már 158 ezer, 1951-bo„ 178 ezer, 1952-ben több mint ISO ezer dolgozót üd ültettünk. 1953-ra paaig 187 ezer dolgozó üdültetését tervezzük. Az üzemi étkeztetésről meg­állapította. bogv m már na­pom ta csaknem 900.000 dolgozó vo*z ré?zt üzemi étkezésben Közülük nlányon soka a az ebéden kívül reggelit 3 vacso­rát is fogyasztanak az üzemi konyhákon. Tóbb mint s.az konyhán főznek már kétféle ételt és szovjet példára né- húnv helyen m«« kezdték az étlapszerlnti főzést. Számos üzemi konyhán azonban még nem megfelelő az ételek m nő sóge, mennyisége és váltóba tossága. A következőkben Martin elvtárs a napközi otthonok és bölcsődékről beszélt. 1938- Pmn mindössze 37 bölcsőde vO,t az országban. — Tavaly októ bőrben pedig 3G0 területi é- üzemi bölcsőde működött, kö­rülbelül 10 ezer férőhellyel. A minisztertanácsnak az anya; és gycrm.-kvédelcmről spóló határozata értelmében a böl­csődei férőhelyek számát 1951 végé g a mainak majdnem két szeresére kell emelni. — A dolgozók é-et- és mun­ka viszo n y a • n a.k megjavítása mondatta befejezóMii Mar­tin elvtár3 — minden szak- RZervez?ti vezető, mindem k. ak- szervezeti aktivista megtisz­telő feladata- Xa.gv pártunk | azt várja tőlünk, hogy elege tegyünk ennek a feladatnak. Martin eivtárö beszámolói után hozzászólások követkéz. I tek, majd Köböl József ei*-| táré, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az I alapszabály módosító b zottsáa elnöke tartott beszámo-ót a sZnSszervezetek alapszabály-| zatónak módosításáról. A szakszervezetek alapszabaiyzafanak módositasaról — Az alapszabályzat mondotta Köböl eivtara — a szakszervezeti mozgulom tör­vénye, «me.y szabályozza ,a szaksz-n-vezetek belső életét, felépítését, szakszervezeti de­mokráciát és a dolgozó tömő gek'kel való kapcsolatot. A Szakszervezetek Országos Tn nácsa 1950 decemberében tar tott telje3 üléacn fogadta cl a magyar szakszervezetek egy**é ge.s alapszabályzatát. Az ak- Kor elfogadott alapszabályzat alapjában véve helye*} és lé­nyegesen elvi mo<íomtásokra ezílk3ég iiinós. A SZOT mégis szükségesnek tartotta, bogy a kongresszus megvizsgálja az alapszabályzatot és eevcs mó dosítú8okat határozzon el. A módosításokra azért van szűk ség. mert az elmúlt két év alatt az alapszabályzat egyes részletei elavultak, kisebb Uiá nyosíágok mutatkoznak , ben­ne. Az alapszabályzat új tor* vezetőnek kidolgozásánál mé tllcább figvclcmbe vették a néni demokratikus országok s különösen a Szovjetunió szak' szervezeteinek alapszubá yza tát. A következőkb.n Köbö" elvtárs ismertette pontról pontra az eredeti és a módost tott szöveget. Köböl elvtár3 beszámolója után megkezdődött az alap szabályzat vitája, amelyhez többen szóltak hozzá. Ma.id a módosított alatffl'abályzat eKy hangú elfogadása után fi epre nyi tíándo,. elvtárs ismertette a mandátum vizsgáló bízott' sáv jelentését. Ezután a kon gresszu3 megadta a felmen­tést a Szakszervizetek Orszá gos Tanácsának é« a Szakszer vezetek Országos Tanácsa Ë lenőrző Bizottságának, majd Mckis József e'vtárH, a jelölő bizottság «Inöke ismertette a jelölőbizottság javaslatát a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a számvi"sgáló _bl zottság tng.iai és póttagjaira Ma.id. a kongresszus részvevő tnogvá1 osztották a SZOT új tagjait és póttagjait- A kon gvesszu3 nairv taps közepette fogadta el Hú kosi elvtársnak küldendő távirat szövegét, majd az ínternao’onáló el éneklésével fejeződött be. 1. M, Vasziljcvszkij marsall távirata Farkas Mihály hadsereg tábornokhoz Miniszter Elvtárs! A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta 33. év­fordulójára küldött üdvözletéért és a magyar néphadsereg' har­cosainak. tisztjeinek és tábornokainak jókívánságaiért fogadja szívbőljövő kőszöneteme.t, "" ' T A VASZIEJEVSZKIJ, i , . , I i i. » Szovjetunió marsai)ja. ' a Szovjetunió hadügyminisztere, A kongresszus távirata Rákosi elvtárshoz Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró Udvöz*etünket küldjük, odaadó hűségünket és mélységes ra­gaszkodásunkat tolmácsoljuk önnek, dolgozó népünk szeretett vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olya» időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó pa­rasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésé­vel a negyedik tervcv feladatainak megvalósltásáért küzd. Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk aa év elején elmaradt a terv teljesítésében, adósa maradt a ha­zának. Az elmaradásban része van szakszervezeteink verseny­szervező és tömegnevelő munkája fogyatékosságainak Is. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek felada­tait, szocializmust építő ötéves tervünk végrehajtásában, a dol­gozók élet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, ku'turálls színvonalának emelésében figyelmét min­denekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, a* adósság törleszté­sére, a terv teljesítésére összpontosította. Kongresszusunk megállapította., hogy a szakszervezeti munka megjavításának közpoidj feladata — a Magvar Dolgozók Vártja Politikai Bizottsága mo. jú'lus 24.1 határozata szenemé­ben —- a tömegkapcsoiat megerősítése, a tömegektől való bü­rokratikus elszakadás megsz ttutetfiso, a szériáideirlókratl/,- mus klküs/.ölyöléso egész szakszervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpontjába fő. telaaatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítését állí­totta, mind a termelés, mind a Szocialista érdekvédelem és kulturális nevelőmunka. területén. A párt által szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok meg- va'ósiiásában legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munka helyes irányi, tilsának megjelölésére. Megfogadjuk önnek, Kökosi qvtfrS) hogy útmutatásai szerint, a tömegele termelési aktivitásának luindcnlrányú fokozásává1, n iminkafegyeiem megszUárditilsával) a szocialista versenyszervező munka megjavításával, szívósan és következetesen harcolunk Iparunk adósságának’ íetörjesz- tóséérr, az egyenletes termelésért, a terv tejesítéséért és túl- teljesítéséért. Megfogadjuk önnek, Kákosi elvtárs, hogy tanító, sál szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dol­gozók mindennapi kérdéseivel, munka- és egészségvédehuévelj kulturális szükségleteinek kielégítésével, Megfogadjuk önnek) Rákosi elvtárs: minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével becsülettel teljesítsük kötelessé­günket szociaHsta hazánk felépítésében, a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor reánkeső frontszukaszának megerősítésé­ben. A Magyar Szakszervezetek XVIII kongresszusa, • * Választások az Üzbég, Kazah, Lett, Kirgiz, Taclzsik, Örmenv, Turkmen és Karei-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságban Ünnepi lianirulat uralkodott március 1-én a szövetséges kpítúraaaáarok ío városai ban. a kisebb és nagyobb városok bau, o, falvakban Ás munkás lakótc.epeb n, amelyeknek la kontóim ni egv á l a s zt ott a kép vise bit az államhatalom boly szerveibe. szovjet emberek első kül­döttjükké h haladó emberiséi? twurv vezérét, J. V. Sztál ut I választották. A .iTaszsz” tudósítói jelenté- I seket kö öltek arról, m lyen hatalmas politikai fellendülés közepette zajlottak le a szava­zások Szovjet-ke et KöztársS- sátraiban. Már regg.’l óta tin* I nep'öbe öltözött emberek élénk otóportjai siettek a válasz.ó- Uelvi-séirek felé Taskent, az (Jzbétr SZSZK fővárosának utcáin. Kuaaha.tán fővárosá­ban, Alma-Atábap azokban a körzetekben, ahol J. V. Sztá­lint jelölték az alma-atai vá­rosi szovjefr küldöttévé, száz I és száz választó még hajnal­ban, jóval a scavazás kezdete előtt elindult a, szavazóbelyi- séír felé. Kirgizia fővárosából, Frújí­tóból jelentik, lionv a lakos­ság nagy aktivitással _ vett részt a választásokon. Dé re n választóknak több mint kilenc­ven százaléka leszavazott. A válás: tá* napja ünnepnap volt a pam.fi hegyvidéki l'al vak kalbozuavasztiaj. az uj A Szakszervezeti Világszövetség végrenajtó bizottságának határozata Bées. (TASZSZ) A Szakszer vezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága február 25-töl 28 lg Bécsben tartott ülésszakán ho­zott határozatában he.yesll a Qépek békekongre&szuàâaak a népekhez, valamint ót nagy hatalom kormányához intézett felhívását. Annak érdekében, hogy a szakszervezetek teljesíthjssák a népek békekongresszitáa által kitűzött nagy feladatokat —1 hangzik a határozatban —• a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága felhív minden dolgozót és minden szak. szervezetet, hogy minden eszköz^ agadjanak meg a népek béke- mngresszuEán hozott határo átok széleskörű népszerü.nesé e. harcra mozgósítva a dolgo zókat a békéért, az új vi­lágháború veszélye cíjen;' SzütttelcnUl világosítsák fel a kapitalista és gyarmati orszá­gok dolgozóit arról, hogy anyag, helyzetük romlása elvi. a.iztlm Lattanul összefügg az imper.alls .ált háborús készülődéseivel, A Szakszervezeti Világ szövetség végrehajtó bizottsóg. felhívja minden ország szak-1 szervezeteit, és dolgozóit, hogy még tevékenyebben támogassa* azt a harcot, amelyet a népek nemzeti függetlenségükért vív­nak, A nemzeti függetlenség a béke megérzésének és megszi lárdítérAnak cgy.k legfontosabb feltétele. A Szakszervezeti Világszü. vétség végrehajtó bizottsága i'e.hlvácsai ici oui uiinuen do^go- sóhoz, hogy még szoiOi'auora tömörítse testvéri sorait egyse ges akciókra a btke blzto.i.ása megőrzése érdekében. (MTI) tadzsik- ipari központok muij- kárai és alkalmazottai szama­ra js. Taílesiklsztánhan regííel ki* lene órára csaknem minden választó ijeszt vett a öaivazú3* ban- Turkméhiátaem a dolgozók* nn.k több m nt tízezer képvise­lőiét választották az ái-amha- talom helyi szer\-eibe. Szovjet önnényorgizág váro­saiban és falvaiban a czavazó- bélviségekhez vezető utcákon és hegvi utakon már hajnal előtt tömegekben üzönlöttck aj emberek, A déli köztársaságot lakói* val egy uapon választotta küldötteit a helyi szovjetekba n Szovjetunió észak" határain fekvő Karei-Finn Köztársa­ság lakossága. Lettország dolgozói több m'ut 17.000; küldötteit válasz­tottak « helyi szovjetekbe. A küldöttek között ólmumkások, kiváló eredményt elért kolhoz­parasztok, tudósok és müvé­nek vannak. A Szovjetunió nvole "köztár­saságában máre’us l-én, a választók magusfokű pajtikái aktivitása közepette lezajlott választása következetes szo* çialista demokratizmuc dm«»la é*s annak ragyogó meguyilvá- uulása: milyen egységesen és mi yen szorosan tömörült a ®zovjet nép a Kommuu sta Párt, n Kovriet kormány és a népek nagy vezérei J. V. Sztá­lin körül, (ALTI) »

Next

/
Thumbnails
Contents