Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Nem miudenuapos

ellenséges kártevésre derült fény Bác« megye kiskőrösi járásában. A járási tanácsba el- .lensésres e’emek l’urakodtak bet. s hosszá idc'g végezték romboló munkájukat, a bűnök Oeész sorozatát követték el ïa-u dolgozói ellen.

A kiskőrösi járást a megyei tauáesbázán és a belügyim nisztérluinbau Báes mesrye lesei óbb járásának ismerték és dicsérhették. A jelentések, a papírok igazolni .átszottak a járás jóbírét: a gabonabeadá> tavalyi tervét és a sertésbe adás másod) k félévi tervét tűi teljesítette. A jelenések mögé a számok mögé pedig senki sem nézett. Pedig inas kép alakult volna ki a iárá«i takácsiéi és sokat dicsért e'.nökérő. Kérőbb már a számok is ria dót jelezhettek voina. A járás a kukoricabeadás tervét már csak mintegy öl szá-aiékra, a tojásbeadásót csupán 12-5 §zá Balekra teljesítette, s az ősz szel az előírt búza és rozste" riiletnek csupán háromnegyed részét vetette be. E~ek a sötét számok azonban kibönös kém>en nem tűntek fel. to; vúbbra is a járás korábbi eredményűi vakították el a fe. lettesek szemét. A járás tanácsban íev zavartalanul ga rázdálkodhatott az ellenség s a tanács nevében a gyalázatos törvényszegések egész sorozatát követhette el. __

A járási tanács elnöke F ü- löip Gyula kuiák volt. sötét- múltú horthysta tiszt'. I.yen volt vezetése alatt a jár à3! tanács politikája is: védte, pártfogolta a kulákokat — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak, ahol c&ak tudott. A kulákoK dáca megyének eb ben a. „minta” járásában 6za- botá'hatták leginkább az adó fizetést és a beadást, a hajuk» szála sem görbült meg érte- Sokhelyütt befurakodtak _ a texrmedő szövetkezetekbe. A járási tanács cenítségével a taz- lári Bajtár « és Aranykalász, a császártöltés Kossuth és csengődi Lenin tszeszben, cs máshol a vezető tisztségei egv részét 5« a kulákok kerítették a markukba. B-.üjról. alattomosan mint a fában a szil, rombolták u szövetkeze tét. Több község' ,un ..eltűntek" a kulákok a tanács nyilvántartásának egyik lap.iáro„

K megjelentek a másik lapon- mint újdonsült „dolgozó Pa' rasztok”. Kaskantyún oéidáu mindönki ismer Brada Jo sel ■a Brada Pál kulákokat. mindenki gyűlöli őket. tudják, ho gvan szívták a múltban a dolgozó parasztok vérét. A két kulák a járási és a községi ta- níica ióvoltábó1 mégi« „dolgo zó paraszt”-tá vedlett át- — Ugyanakkor ebben a közseS ben az egész falu nagy felhá bogodására mintegy tíz dolgozó parasztot kuláklistar tettek- A ku lakóknak elengedték adójukat, s a beadást —* a dolgozó parasztokra hantot tak mindent. J

jyjíilsözben a kulákokat ..jánoabács sták”, „p;s- tabácsdzták” —- a tanácsban gyalázatosán durva hangot használtak a dolgozó parasz tokkal szömben. A járási ta ínács egyik sokszorosított körlevelében utasította a község; tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradtak a beadással. adófizetéssel (.mint a nép ellensegelvá szemben a legnagyobb szigor ral” kell eljárni. Ezt Keoelen és több más községben ki is dobolták. Természetesen ez nem nevelt egyetlen dolgozo parasztot sem á1 lám polgár hűségre, adójának, beadásának pontos teljesítésére — er 1 önkezűleg, elkeseredést szült, törvényeinknek, államunknak tekinté'yét rombolta. Ez -s volt a cél.

Ezért vált rendszerré az is> hogy a kisköre?! járásban a tanácsok sokhelyütt feleslege Ren bs idézgeti ék, zaklatták a dolgozó parasztokat, vagv ép (tan jogtalanul megbüntették

Az ellenség; garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban

őket. Kiskőrösön egyszerre 6G0--700 dolgozó parasztos, idéztek be. várakoztatta?; őket, elvonták a munkától- — Keeelen sok delgoió para-ztot egyik nap a mezőgazdaság csoport, másnap a begyűjtési csoport. harmaunan a pénzügy csoport, negyednap a tanácselnök parancsolt fel a ta nácsházára. K célén önzésén 3585 termelő van, a község 9" százalékra teljesítette a, baromfi be a dús és 69 százalékra a toiávbeadás tervét. A tanács mégie több. mint 3000 terme .őre vetett ki Kártérítést. Né hány nap alatt 130 dolgo ó paraszt tiltakozott a jogtalan büntetés ellen s igazolta, hogy Dontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen bürokratáinak erre csupán annyi volt a szavuk: ,.Ha a dolgozó p rasztnak sérelmes valami, úgy s bejön”. Sokhelyütt felelőtlenül. vagy cehocvscrn in tézték el a dolgozók kérelmét. panaszát. Kiskőrösön a pénzügyi csoport íróasztalain 300 olyan kérvény poros.d;k- melviiek zömét még 1949 ben adták be: helytelenül kivetett házadó, vagy másféle adó fe lü! viz-.-gálását kérték a dolgozók. Be mintha csak a pénzügyi csoport íróasztalai mögött nem Is emberek, hanem ér ésnélkü.i fabábok ülnének! Begyepesedett fejű búrokra ták. kiknek mjtsem számítanak az emberek, s látókörük c*ak az aktahegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. — Ezért volt az a véleményük erről az esetről, hogy a kérvények elintézése „várhat, mert nem segíti elő a pénzügyi terv teljesítését” Csen gődön S-épéné és Kováosne. a községi tanáé* alkalmazottá, szégyenletesen goromba han gon. arcátlanul szitkozocva támadtak a dolgozó parasztokra- A Horthy-fasizmus mindenható főieSvző ura.; ripakod tak rá így a parasztra.

Még gyalázatosabban bán

tak a dolgozó parasztokkal az elszámoltató bizottságokba becsempészett e.len«éges I Kúrák: előkapott régi tisztviselők. különböző lecsúszot, fog a’kozásné'küii nanl-opók. — Ezek aztán nap mint nap ré- zegeskedtek. loptak, zsaroltak. megvásároltatták magú kát. Az ) egyik züllött csirkefogó Keeelen nagy rántottás ebédet csaDOtt a begyűjtött tojásokból. A tanácsalkalma zottaik egy része együtt dórbézolt ezzel a söpredékkel, együtt itták ©] a törvénytelenül szerzett forintokat Kecelem maga a tanácselnök is el járt dínomdánomokra ezekkei a züllött alakokkal a ku ákok hoz. Mmdezt látták, tudták a dolgozó parasztok Császártö-- téson például arról beszéltek, ha valaki el akarja -ntézn. adósságát az elszámoltató bizottsággal. a községi, vagv a járási tanáccsal, vigven bütyköst magával, ékesebben be szél az minden szónál. S míg a feleslegesen zaklatott, jog talonul megbüntetett dolgozó Darasztok a tanács ellen mé; tatiankodtak, addig a senk:- házi, ellenséges elemek a markukba nevettek: hadd szidja« c«ak a dolgozó parasztok a ta náeso-t.

Á. dolgozó parasztok

felháborító zaklatása, az embertelen bánásmód,

az ellenséges polit kának

csupán az egv k oldala volt. A kiskőrösi iárási tanács a termelőszövetkezeti mozgalmat U fondorlatos módon igyese zeit támadni. Fondoratos módon. hiszen a járási tan«cshá zán mostanában epoen a tor* melősrövetkezeti mozgalom fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Olyannyira, hogy közben „megfeledkeztek” az égető feladatokról, például a tavasz munkáról. De a járás tanaes tsz-fejlesztési terve: körmön font provokáció volt, amelynek az volt a célja. hogy az egyénileg dolgom parasztok főidőre meggyű’öl’ék a sző vetkezeti mozgalmat. Noha,a iárás szántóföldjeinek csupán 12 százaléka volt szövetkezetben, a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót: „Né hánv bét múlva tsz-járássá kell lennünk.” A szövetkezeteket ugyanakkor á"ván hagy ták, nem segítették. A csá- szártüitósi terniéőesoporto« például hiába kértek, vártak segítséget a iárási tanácstól, az év első öt hetében, senk 1 sem látogatott öl hozzájuk.

Ahelyett, hogv a szövetkezeteket erősítették volna és ezek példájával győzték volna meg az égvén leg dolgozó pa rajtokat — alja« fenyegetésekkel, vagv elvtelen ígérgetésekkel, jogtalan engedményekkel igyekeztek a termelő- szövetkezetbe kényszeríteni, vagy csábítani, őket. Kaakan’ tvún a tanácstitkár fenyege tőzni kezdett. Azzal „érvelt’ :

aki nem lén be a szövetkezetbe, annak fel emeli az adóját. Többhelyiitt elárverezéssé’ ijesztgették a dolgozó parasztokat. Keeelen pedig a han go-híradóban a következő „jó hírt” hozták a falu tudomá sára: „felhívjuk ,a dolgozó parasztok figve'mét. hogv minél többen lépjenek be. ezz megs" a Indulnak a terhektőj (az adófizetéstől, a beudástó’ stb)” A ksgyűléséken. a>me Iveket a tanács rendezett hasonló módon „érveltek” az előadók. S hogy az alávaló provokáció telje« legyen, az ellenség mindezt „Rákosi elv társ szii’etésnaoia tételétére” jelszóvá] végezte.

\ járási tanácsházán

éss a községi taná «soknál termé3zetesen sok beosmete« ember dolgozik, akinek faltűnt. hogv valahol hi ba, van a tanács munkájában Már nem egyszer é esea megbírálták a járási tanácselnököt és az operatív csoportot, ahol a tanácselnöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtották, visszaver ték a bírálatot. A járási ta* nács elnökhelyettesét — mert bírálta őket — megrágalmazták, üldözték. A iárás tanáé« több munkatársát bíráló fellépésük után elhelyezték a iárási tanácstól, alaosouyabb beosztásba tették. A tanácselnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a tűz tői. meg akarták bénítani a oárts-zervezet működését. — Azon mesterkedtek, hoev a járási tanács pártszerve etében soha ne legyen üárttitkár, vagy olvan emberre bízzák az alapszervezet vezetését aki az ő bandájukból kerül ki- S a bírálat elfojtása a községi ta náesokná1 is mind gyakor bbá vált. Üldözték mindazokat akik „rosszat mertek szólni” róluk. A császártöltésá Búza Kalász termelőszövetkezet elnök« nyíltan meg is mondta mind-hr Ól bai’andó beszélni, csak a tanáé3 hibáiról nem mert abból elől b-utóbb baja lenne. A dolgozó parasztok s járásban sokhelyütt ezt vall, ják: ,.rp, szólj szám. nem fá; fejem.” Nem merk bírálni a tanácsot, bar saját bőrükön érzik a zaklatásokat, a törvénysértéseket

jtjopyau fajulhatoíl

idáig a dolog? — Miért csúszhatott a kiskörös;

Amit as „urak“ évtizedeken át ígértek, azt a nép állama megvalósítja

Megkezdődött a Budapest—Baja fővonal Kalocsa—Dunapataj közti szakaszának építése

A Horthy-vçndszerhen. ahányszor képviselőválasztág volt, a Kalocsa é« Dunapataj közti községeknek a jelöltek mindannyiszor vasutat ígértek. Ezek az ígéretek olyanok voltak, mint a jégre írt köte lezvénvek. Amikor a jelöltet megválasztották, akkor megfeledkezett az ígéretről és Du naszentbenÉdek, Úszód. Foktő, Oldás és a több község to vábbra is vasút nélkül maradt.

De nem :s vplt érdeke a kalocsai érsekségnek, bögy ezek a duuamenti községek b? legye nek kaPcsolva a vasúti forgalomba. Neki nagyon is ió. meg felelt az, hogv Kalocsa végállomás volt- A potroho.s kanonokok mindig io. ellenezték a haladást. M.nek is a vasút a eselédembernek — szokták mondán . A cseléd ne uta'zon, ne lopja az,időt, hanem dolgozzon a fö-deken. P.rs-e, ők a papi földeket értették.

Az érs£ks-éStől függtek ezek a dummenti községek, Mindazokat pedig, akiket anyagi függőségbe nem tudtak kényszeríteni. azokat lelki függő v.s onvha hozták- Népi demokráciánk átvette ezt az öröksedet és már évekkel eze ott annak felszámolásához foMOtt. A vasúti forpalom tói elzárt közséíteket autóbusz- járat sepítséaével kapcsolta be az őrs ád vérkeringésébe. Most pedig megadja azt, amit

az urak évtizedeken át csa'i ígértek: « vasútvonalat. Ka.o esa és Dunapatai között megkezdődött a budape=t—-bajai fővonal építkezése. Ëz a fővonal kétváganyos lesz. Aki a jövőben Budapestről Ka.oosá- ra akar utazni, az ma,- nem Kiskőrösön keresztül varga betű formájában ér maid m egvkor érseki várasba, hanem közv-ethníil Dunapataion keresztül. Ka’ocsán új va3ú:ál lom ás épül. A régi állomást bekötik az úi fővonalba. A bm dapest—bajai fővonal két é* félév alatt készül el. A több- vágányos kalocsai állomás ös

a Dunapataj—Kalocsa közötti földmunkáiatok még az idén eiké®züinek. Kalocsa déli részén énül az úi állomás. Az úi állomástól iparvágány vezet ma.id a k.kötőhöz is. Kalocsa dolgozóit valamikor azzal h tegették. hogv hűtőházat éj vágóhidat építenek. Népi demokráciánk három úi gyár létesítésével átformálja a vá ros arculatát. Ka.ocsán a. barom úi gyár létesítésével és a vasúti forgalomba való bekapcsolással megindul az a folyamat, ame-v a merőgazdaság: városból ipari varost, formai Szovjet tapasztalatok segít ségével Kaloda és Dunapataj községben megindultak a vasútépítés földmunkálatai. Mii den községben építés-részleg van. amely a helyszínen toborozza a s' üksésres munkaerőket. De nemcsak ezen a részen. Equiem Ba.iátó északra is meg indult a fővonal építése. Amit az urak évtizedek.n át ígértek, azt a nép állama meg valósítja.

járási tanács vezetése az ellenség keébe?

Mintha csak vattát dugta], volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogv ne hallják meg a becsületes tanácsaiba mázolták és dolgozó parasztok hangját! Mintha csak arra rendezkedtek volna be » bács- kiskunmegyei tanácsházán, hogy csupán a különböző szá- m'ok_ és jelentések alapján bírálják el a tanácsok munkáját! Az utóbbi időben már az is gyakori volt, hogy a kiskőrösi járási tanácselnök ha* mis jelentés:kkel árasztotta el a megyei tanácsot Bács megye járásai közül például elsőnek jelentette, hogy járása teljesítette az őszi veté« tervét — holott a föld egv negyedrésze vAetlen maradt. —* Ezek a hams jelentelek azonban csak megerősítették a megyében az ellenség hadállásait, A megyei tanács nem ekem őri.te az adatokat, hanem agy* ba-főbe dicsérte a járási ta nácseluököt és urv c-aajtatásá- vai támogatta a kártevést. A megyej tanácsházáö állandó a Dánik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hibákhoz i.« vezet Ilyen légkörben kivá.óan érzi magát az ellen sóg, jobban álcázhatja magát; huzamosabb ide g folytathatja gyalázatos, népeUenes tevékenységét

A kiskőrösi, kártevés ügyében súivos felelősség terheli a belügyminisztériumot i«, me-.v elhanyagolta a bácsmegyej ta nács munkájának az ellenőrzését. De emellett a minisztérium FüIöd Gyulát a kifikő rö-s: járási tanács volt elnö* két — akit azóta már sikkasztás ess más bűncselekmények miatt letartóztattak, aét égekig magasz ta.ta: a.,, jó köz.gazgatási gyakorlata van, a járás területén a munka ia jó' megy.,, kemény, határozott.. úgy politikai, mint szakmai téren jól fejlőd d,” Pedig a minisztérium szeméi y * zeti osztályának adatai, is félreérthetetlenül bizonyítottak! hogy kicsoda Fülöp; líuiak, volt horthysta tiszt. A bel- üffvmin sztériumban az egyik irattartó mélységes fenekére süllyesztették azt a levelet í5-* amelyben a tanácselnökhelyettes bejelentette Fülöo kártevéseit — eleresztették fülük mellett a figyelmeztetést.

I'ucn nagy felelőaeég

terheli a járási párt- bizottságot és a megyei pártbizottságot is. mert nem őrködött éberen» harcosan a párt polit kája felett Sőt » járási pártbizottság még segítséget ia adott az edieneég- nek. maga is támogatta a járási tanács provokációs tsz- feilesztósi tervét Oak a járá- 8i és a megyei pártbizottság politikai vaksága, passzivitása tette lehetővé hogv a befura kodott ellmsév durván megsértse a párt politikáját, nyíltan felhasználhassa a tanácsot gaz céljaira», elfojtsa a bírálatot, szembeállíts^ a dolgozó parasztok egv részét a párttal és az állammal.

Ami a kiskőrösi járásban történt, nem mindennapos esst. De nem is egyedülá'ló. A kiskőrösi iárás nem az egyetlen bely az országban, ahoi a kommunisták, a pártszervezetek és a pártb zottságok szájtátisága, politikai vaksága akadályozza az ellenség leleplezését. s ahol bürokrácia uralkodott el a tanácsban, elszakítva azt a dolgozó para?z tok tömegeitől. Az állami és pártsserveknek okulniok kell a kiskőrösi esetből: éberen kel! őrköd niök mindenütt a párt poétikája felett; be kel) von- niok mind.nütt a tanácsok &I- enőrzésének munkájába a dolgozók legszélesebb , tömegeit. Rántsák- le, a leplet ki* mélet’e.iüi azokról az ellensége3, vagy elfajult, elemekrőlj ak k méltatlané visedk a ta’ nácsban betöltött tisztségüket! visszaél n k a nép bizalmával) az állam bizalmával. (Szabad Nép február 27-i számából. 1