Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Termelőszövetkezeteink u fejlődés útján Megyénkben a termelőszö­vetkezeti mozgalom Rákosi elvtárs kecskémét: be-széde után indult fejlődésnek. A.z 1948 óta eltelt idő igazolja, hogv dolgozó parasztságunk egyre nagyobb tömegben lép a Rákosi elvtárs által muta tott útra, a biztos felemelke­dés útjára- Néhány esztendő alatt hatalmas fej! jdésrek in­dult a termelőszövetkezeti mozgalom. Dolgozó parasztja ink tízezrei szakítottak a kia- parcellával és tértek át a.szo* cialista nagyüzemi gazdálko­dásra^ Fc/foelücfe, gyarapodnak termelő- s zoveikeseteinh Amíg 1949 őszén megyénk­ben mindek^ze 94 kis csoport működött 2000 taggal és 18 ezer holdat aiig meghaladó te­rületen, addig nia már terme; lőszövetkezeteink e-náxna felül van a 400-on. Földterületük megközelíti a 400 ezer hódat, a tagok száma pedig u 00 ez rét. Alig két esztendő alatt tehát huszonkétszeresére emelkedett a termelőszövet­kezetek területe, a tagok száma pedig tizenötszörösé­re. Hiba volna azonban termelő- Kzövetkezeteink fejlődését csak a földterület és a tagok szá­mának növekedésén keresztül né:n . Tudjuk, hogy kezdetben a legtöbb termelőcsoport nem rendelkezett igaerőyeh gazda 3ági fölszereléssel és a nagy­üzemi gazdálkodáshoz szüksé­ge« épületekkel. Pár évvel ez­előtt a termelőcsoportok kö­zös vagyona, szövetkezeti alapja nagyon kevés volt, sek esetben alig haladta meg a néháuv ezer forint értéket. De pártunk és kormán vünk nagy arányú támogatása és ^ncm utolsó sorban a termelőoso- oortok jó munkája következ­tében két három év alatt ha­talmas ti Övekedé« történt a közös szövetkezeti vagyonban­Term.ilőszövetkezeteink szövetkezeti axapjánait ér­téke még 1950-ben is alig érte el a három és fél millió forintot. 1952-ben már — a kedvezőtlen időjárás ellené­re is — 30 millió forintra emelkedett. Például a kecskeméti Dózsa termelőszövetkezet szövetke­zeti alapja 1951-ben még ah g haladta meg a 26 ezer forin­tot, de ma már megközelíti a 800 ezev for nt értéket Mit bizonyítanak ezek a té nyék? Azt hogy ha nehéz is volt az eimult esztendő, ha a gyengébb termés következté­ben nem is kaptak annyit a tsz-tagok. mint 1951-ben, de az alap, a szövetkezeti gazdál­kodás alapja erősen megszilár­dult. Ez a szilárd alap — a nagyszámú állatállomány, ^ a rengeteg új épület a sok ér­tékes gazdasági felszerelés — biztosíték arra, hogy ebben az esztendőben még lendületesebb fejlődéinek induljanak terme­lőszövetkezete nk, még na gyobb eredményeket érjenek el és az eddiginél «okkal több jövedelemhez juthassanak a tagok. K&rsseru agrotechnikával a magasabb J terméshasa méri Mint köztudomású, a múlt íévi aszályos időjárás megyénk egész területén károsan befo­lyásolta a növények termés­hozamát De éppen, . a mu t évi kedvezőtlen időjárás mel­lett igazolódott be legjobban, hogy termelöSzSvetkezeteink sok­kal eredményesebbe» vet­ték fel az aszály dleid küz­delmet, mint a kis parcellán, kezdetleges eszközökkel gazdálkodó egyénileg dol­gozó parasztok. Bebizonyosodott, hpgv a. gép pel végzett jó talajmunkáyal. a 36—35 eentiméteres eszi mélyszántással, gépi növény­ápolással. a szovjet agrotech­nika következetes alkalmazá­sával nagy mértékben ellen8*! !yózhatjuk az időjárás okozta nehézségeket sőt teljesen le is győzhetjük azokat. _ Azokban a termelő szó vétke­setekben. ahol 1951 őszen gé­pekkel jól előkészítették a tá­lait és abba vetették az őszié két jóval magasabb volt a termésbe»:am az átlagosnál A jó géni munka mellett sok ter­melőszövetkezetben még to­vább emelték a termésered ményt kerssztsoros vetéssel, pótbeporzással és műtrágya zásáal. K.tünő gépi munka és álta­lában a korszerű termelési eljárások na.gv jelentőségéről beszél a vémi Kilián Győrön termelőszövetkezet 22 mázsás kukorica és H mázsás búza átlagtermése. Nem kevésbbé a géppel vég­zett ió talaj műnk át és a szak­szerű, lelk!ismeretes . növény- ápolást dicséri a bácsalmási Lenin termelőszövetkezet 135 mázsás holdanként! cukorrépa termése, a solti Uj Élet ter­melőszövetkezet 11 mázsás ár­pa- és 12 mázsás zabtermése. Kétségtelen, hogv nem urn- dsn termel ő szövetkezetben fordítottak kellő gondot a 2«; oi munkára és a szakszerű növényápolásra. Nem i3 értek el a fentiekhez hason,ó termés- eredményeket. És az ilyen ter •me!ószövetkezetek, terméshoza­ma nagymértékben csökken­tette megyei átlagban a ter­melőszövetkezetek eredménye it. de mégs megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink átlagos terméshozama gabona bél 12 százalékkal volt maga­sabb az egyénileg dolgozó pa rasztokénáJ, A kitűnő néni munka.- a korszerű szovjet agrotechnika tehát legyőzi az aszályt, sike­resen felveszi a küzdelmet az időjárás mostohflsáAa, ellen. Ez»en a téren még e®a>k a kez­deti lépéseket tették meg ter­melőszövetkezeteink. A f üves vetésforgó, amely a termésho­zam további emelése mellett nagymennyiségű takarmányt is biztosít az állatállomány részére még csak ezután hó­dít nagyobb teret. Még ezután történj m«g sok tízezer hol­don a mezővédő erdősávok ül­tetése. amelyek fel fon iák a szárító szeleket, megakadá­lyozzák a tilckasztó hőhullá­mok káros hatását. Még ez­után indul meg nagyobb len­dülettel az öntöző teie-pek, csatornák, víztárolók építése, hogv bőséges vízmennyiséget biztosítsanak termelőszövet­kezeteink öntözőg-aidálkodá só­hoz. *» Öntözéses gusdállsodás — többszörös terméshozam Gerő elvtárs pártunk Köz­ponti Vezetőségének ülésén felhívta a. figyelmet az öntö­zéses gazdálkodás kiterjeszté­sének nagy jelentőségére. Rámutatott arra, hogy ön­tözési Lehetőségeinket a legna­gyobb mértékben ki kell hasa nálnunk. mert öntözéssel igen komoly eredményeket érhe­tünk el a terméshozam növelé­sénél. Megyénkben is ki,moly Uhe tőségei vannak termelőszövet­kezeteinknek az öntözéses gaz­dálkodás kiterjesztésére, külö­nösen a Duna mentén és a meg­lévő csatornák rnedfitt. De ar tézi kutak, vagy egyszerű ásott kutak építésével Duna- ; tál ás a csatornáktól távoles.ő területeken L sikeresen meg lehet oldani az öntözés kérdé sót. A tavalyi esztendő sok termelőszövetkezetben kézzel fogható b zonyítékot szolga tatott arra. hogy a jól öntő zött területen megfelelően megépített öntözőberendezés soi, emelhető a konyhákért növények és a szántóföldi ter­mények terméseredménye. A múlt évben a tompái Sza- badsáa terme].j-aövetkezet ö" hold konvhakertészete 120 ezer forintot jövedelmezett, 'iolts:.entimrei Bélce termelő szövetkezet tagjai a múlt év­ben ma,- kísérleteztek szántó földi öntö:éssel. A tavasz fo­lyamán 28 hold burát úrasz tottak el vízzel. Az egyszer öntözés eredménye az lett hogy a megöntözött 28 holdról 3 és fél mázsa búzával takar! tottak be több termést hol dánként, mint a többi terű létről. Az öntözései gazdálkodás kiterjesztése érdekében nagy feladatokat kell megoldat; termelőszövetkezetünk tagjai nak. Sürgősen be kell fejezn az öntözőcsatomák. az öntöző telepek építését. A sok helyen nagvmennyiségben rendelte zésre álló vadvizek összegyűj­tésére víztárolókat kell épí teni. Rohamosan gyarapodó állatállomány Termelőszövetkezeteink len düietes fejlődését mutatja ál latá'.lományunk rohamos gya í'apodása és minőségi javulá­sa. 1951-ben a terme’öszövetke- zetek összes állatállományá­nak értébe alig haladta meg a 30 millió forintot. 1953. végéro már megközelítette a 80 millió forint értéket. As állatállomány értélvének ez a nag\ arányú növekedése an núl is inkább ügyelem réméi tó. m-ert a tavalyi aszályos esztendő súlyos kárt okozott és komoly akadályokat gördí­tett az állatlétszám emelése elé. Ennél a kérdésnél is ér vényesült azonban a tervsze rűsiég és a közös erő. Lényégé ben sikerült leküzdeni az ál­latállomány fejlődését akadá­lyozó nehézségeket. Gyors fejlődés mutatkozik például a bácsbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet ál­latállományánál, ahol szarvasmarhák száma, 50-ről 150 darabra, a sertések száma pedig 80 ról 450 re ©melked-tt egv év alatt. A számszerű nö vekedés mellett kiemelkedő eredmények történtek az álla­tok minőségének javításában s a tejhozam növelésében. 1951 - ben még alig volt több a to h:nck átlagos tejhezama 4 li­ternél. Később a megyénkben járt kolhozparasztok javasla­tára áttértek a napi három­szori. fejésre és az egyedi ta­karmányozásra. Ugyanakko bevezették az úgynevezett zöut futószalagot, vagy s korata­vasztól késő őázig biztosítot­ták az állatok részére a zöld takarmányt. Télen pedig kellő mennyiségű silóról gondoskod­tak. Ennek eredménye lett. hogv 1952 nyarán már elérte a jói gondozott és szakszerűen takarmánvozott tehenek átla­gos tejhozama a 14 litert. A rohamosan gyarapodó ál- atállománv paranesolóan ír ta e'ő termelőszövetkezeteink részére az építkezések meg­gyorsítását. Hiszen köztudo­mású az állatok szakszerű gon­dozása. takarmányo .ása, egész­ségvédelme, egyszóval a, kor­szerű állattartás és* állatte- nvécztós feltételeinek biztosi tása szinte lehetetlen megfő lelő férőhelyek nélkül. Nem egy termelőszövetkezetben azért romlott le é3 pusztult el az állatok egyrésze. mert hiá­nyoztak a szükséges férőhe­lyek. Egészségtelenül szűk ólakban zsúfolták őket össze. M ndez- két felismerve az el­múlt évben más sok termelőszövetkezetné* az építkezés terén 4$ nagyszerű eredményeket értek el. Összesen több mint 6200 ezarvasmarba. 21 ezer sertés 15 ezer juh és 10 ezer baromfi részére építettek férőhelyeket. A. ió eredménnyel építkező termelőszövetkezetek közül ki emelkedik a hódunai Dózsa. Itt az elmúlt évben építettek 1500_ baromfi részére ólat, 300 Sertés rés-ére hizlaldát. 25 sertés részére süidő3zállást, 80 tehén részére istállót, 40 ser tés részére fiaztatót, 300 köb méter befogadóképességű tég lasüógüdröt, 8 vágón befoga­dóképességű magtárt. —- Az építkezést a termelőszövetke aet építési brigádja saját erő bői, nagyrészt bontási anya gokból és ház lag égetett tég iából végezte. Ezzel többszáz ezer forintot takarítottak meg az építkezésnél. Az egy é? alatt felépített éuü.etek érté ke 560 ezer forint. Tehát ilyen hatalmas . összeggel . gyarapí­totta az építési brigád a ko zös vagyont, s emellett bőven van férőhely az összes állatok részére. Kétségtelen.' hogy vannak termel őszöv „tkezetez, ahol még mindig nem fordítanak gon dot az ádatok takarmányozá. sára és elhelyezésére A c®i- kériai Uj Barázda termelő sző vetkezetben a sertések egész télen hasig érő sárban voltak, a drága trágyáié patakokban folyik szét az udvaron, a sül dő-k a nyitott góréal.iban di dercétek és az épitkezésr szánt téglát egész télen verte a hó és a fagy. Több segítséget kell adni nártsiervezeteinknek és a ta­nácsoknak a termelőszövetke­zetek állatállományának átte- leltetéséhez. A szép tavaszi as időjárás lehetővé teszi a legel tetőst és néhány hét niu.va már a zöidtakarmány is bzto sítva lesz az állatoknak. Ad­dig kell kitartani és megolda­ni ezt a nehéz feladatot Ssövetkeseti jj axdát hodá» — emelkedő élcisxinvonal Nem kétséges, hogy az eddig felsorolt tények i« arról győ­zik meg az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy tovább; boldogulásuknak csak egy út­ja van: a szövetkezés, a naSy üzemi köiös gazdálkodás. De már elmondottakon kívül igazolják ezt maguk a jól gaz dálkodó termelőszövetkezetek szorgalmas tagjai. Fekete István harmadmaga val dolgozik a Szabadság ter­melőszövetkezetben. Valu- mennyien példamutató mun­kát végeznek. így aztán nem csoda, ha 1200 munkaegységet szereztek egv év alatt. Erre kaptak 19 mázsa 75 kiló ke­nyérgabonát, 4 mázsa 56 ki.ó árpát, 24 mázsa 70 kiló takar­mányrépát, ugyanannyi szá la-stakai-mányt. 15 mázsa 15 ki­ló burgonyát, 1 mazsa 42 kiió cukrot és 8500 for nt kész­pénzt. Ha ezt a jövedelmet szabad­piaci áron készpénzre átszá­mítjuk, legalább 30 ezer fo- intnak felel meg. Tehát 10 ezer forint évi jövede.em jut egy-egy ódád tagra, nem há- ba mondotta Fekete István a zárszámadás után: — Egy kicsit vonakodtam belépni a termelőszövetkezet be. Azzal ijesztgettek 'a kulá- ko-k, hogy hamarosan felkopj-k az állam a csoportban. Nehéz olt a tavaly' esztendő. Sok kárt okozott a növényekben az a3zály. de jó munkánk ered- méuvo ígv is megcáfolta _ a kulákok állítását. Annyi min­denből kaptam, hogy különö­sebb gond nélkül kitartok újig, Min den szorgalmas tag meg­találta számítását a Szabad­ság tsz ben. A jó munkával megvetették a biztoe megél­hetem. az állandóan eme kido anyagi és kulturális színvonal l alapját. Nem elégednek meg j azonban az eddigi efedméJ nyekkel. Elhatározták, nogy ebben az évben még jobban meg?vőzit az egyénileg dol­gozó parasztokat a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről. Még nagyobb gonddal alkal­mazzák a szovjet termelési el­járásokat és tovább szilárdít­ják a ni unkái : gye met. A báesborsódi Uj Élet tei~ me.őszövetke etben korszerű gazdálkodással a tavalyi mos­toha időjárás ellenére is igen szód terméshozamot értek el* ld. Daróczi István, a ter­melőszövetkezet egyik leg­szorgalmasabb tagin örömmel mondta el mindenütt, hegy mi mindent kapott 509 munka­egységére.. Búzából 17 má:sa 56 kilót, árpából 3 mázsa 82 kilót, kukoricából 10 mázsa 18 kilót burgonyából 4 mázsa S3 kilót kapott a. termelőszövet­kezetben, azonkívül nagy* mennyiségű száástakarmanytj szalmát, cukrot és bort, kész­pénzből ped’g 1180 forintot. He ez a jövedelem még' nem teljes, ehhez jön r_ég az 1200 négyszögöles háztáji terület * a háztáji állatok jövedelme, ami szintén kitesz készpénzre átszámítva néhányezer forin­tot ' Előre a további sikerekért Termelőszövetkezeteink fel- tartózta thatatlanul fej löd uek} gyarapodnak. Ez a fejlődés meggyőző erővel bizonyítja! hogy a termelőszövetkezetek­be tömörült dolgozó parasztok! a párt iránymutatása mellett már nemcsak a. kezdeti nehéz­ségeket. győzték le, hanem gén f gvelemroméltó lépése­ket tettek a közö3 vagyon nö­velése, ezen keresztül az élet- színvonal növekedése terén is. A termelőszövetkezetek ed­digi eredményűi mindinkább orról gvőziik meg az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy szállítsanak a kis parcellával rátérjenek a szocialista nagy­üzem; gazdálkodás útjára. Er­ről a meggyőződésről tanús” kodifk- a tavalyi esztendő isi amikor 5í új termel ószövetke­zet alakult megyénkben kőzet 60 ezer hold területtel. Erről tanúskodnak szocialista közsé­geink, Hajós, Vaskút, Öreg- csertő és a többi — ahol már a dolgozó narasztok túlnyomó többsége _ összefogva» közös erővel építi a boldogabb jövőt, Az elért eredmények mel­lett azonban nem szabad meg­feledkezni a további felada­tokról ^. minden erőnket meg kell feszíteni^ hogy emeljük növénytermelésünk és ária iá­ban mezőgazdaságunk ho­zamát,,.“ — mondotta Rákosi elvtárs or* «záagvűlés beszédében.. Termelőszövetkezetei nknei# tehát arra kell törekedniük* hogy telis« sikerrel vaiósítsák mfar Rákosi elvtárs által kitű­zött feladatokat. A munkafo­lyamatok jobb megszervezé” ■ével, a munkafegyelem meg­szilárdításával biztosítsák aj minisztertanács határozatának következetes végrehajtását. a tavaszi munkáknál és általá­ban az évi feladatoknál. Az agrotechnika dőbeni és széles­körű alkalmazásával harcolja­nak a magasabb terméseretí-* menyekért, amely a termelő-* szövetkezetek jólétének, to­vábbi erősödésének áz alapja* Ne feledkezrenek meg soha eg\- pillanatra arról, hogy a kulákok is fokozott figyelem­mel kísérik a termelőszövet­kezetek fejlődését és a sarok- baszorított vadállat veszett dühével támadnak ellene. Te­hát: növekvő éberséare s még keményebb harcra van szűk-, 8é9 a kulákok ellen- Rákosi elvtár3 nőnünk bole«* vezére a mi megyénkben Kecs­keméten mondta ©1 történ--mj jelentőségű beszédét, amely­ben a parasztság egyetlen he­lyes útját világítota meg. Ez a tény R.'rkentse jobb munkára, még nagyobb eredményekre termelőszövetkezeteink tagjait*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents