Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-21 / 44. szám
Kulturális nevelőmunkával a tavaszi csita győzelméért f 'A mi kultúriorradalrnuhknak egyik legdöntőbb tényezője az- bogy a nép legszélesebb rétegeire támaszkodva ér e: eredményeket, ' e> egyik legfonto üabb célja a do.gozó tömegek növelése. A II. országos kui túrverseny tapasztalatai art mutatják, hogy kultúraktívá úik egyre jobban érzik: a tömegek növelése' szorosan ősz- szel’iigg mindennemű kuiturá- lis tevékenységgel. A most folyó kultúrverseny is —: amellett, hogy a művé szét: csoportok fejlődé-ének seregszemléje — fokozott mértékben ráirányítja af így ebnet a kulturális munka növelő és ■mozgósító jellegére. Egyes falusi csoportjaink meg iS értették ezt, ezért a művészi szín vonal emelése mojett nagy gonddal ügyeltek arra> hogy minden bemutatott műsor- szám választ adjon a falu nagy kérdése re, elősegítse azok megoldását, mozgósító erejű legyen Művészeti csoportjaink nagy része azonban még nem látja világosan ct kulturális nevelő- •munka jelentőségét. Sok olyan csoport van még. amely kosz- íszú hónapokat tölt el bárom felvonásom, nagy «színdarabok előkészítésével és lebecsüli a kulturális uevelűmunka szerepét. A solti sizínjátszócso- jport is ezek közé tartozik. Művészeti egyiittese'aik nagyrésze pl, a kultúrverseny előtt t.lj csen elhanyagolta már meglévő rigmusbrigádjainak 'anüködtetését Az utóbbi hónapokban ezen a téren megye- íazerte visszaesés mutatko ott. iEz is azt bizonyítja: kultúr csoportja nk működésében ko moly veszély, hogy művészeti munkájuk öncélúvá válik, elszakad a falu, a község közvetlen adottságaitól, elszakad az élettől• Ennek megvilágítására elég egy jellemző adat, {Decemberben 185 színjátszó- «söpört, megyénkben mindösz- sze 20 rigmusbrigádot működ etetett és művészeti csoportjainknak csak mintegy 40 százaléka avatkozik be tevékenyen a falu életébe, nagyrészük nem segít; elő az előttük álló feladatok végrehajtását. Meglévő kisszámú rigmus- brigádjainknak a működése sem mindenütt kielégítő. A legtöbb helyen teljesen hiányaik a bírálat. A dicsérettel bőkezűen bánnak, de bírálni nem nagy on merészéin ek, — at.nehogy haragosokat szerezzenek maguknakAz olyan példa, mint az Izsáki, katymári és' madarast kultúragitációg brigádok tevékenysége még nem általános jelenség. Ezekben a községekben a brigádok élnek a bírálat fegyverével és sokban hozzájárulnak az ál]ami. a népi fégyel'm megszilárdításához, a falu. t6rveán% talje- eíté#éhe& ’ ’ * Az öncélú kultúrmunka tipikus példiya a kçceli ku.túr csoport. Itt kitűnő szalon- és fúvószenekar1. színjátszp- és táncosoport dolgozik, azonban műsor választásában telj .sen hátatfordított" a falu kérdéseinek. Jellemző, hogy ugyanitt nem tartják meg a SAFTE előadásodat sem és a kultúr- otthónban sem fo.yik szakköri munka. Hasonló veszélyes elcsúszás jelei mutatkoztak a kalocsai járási kultúrnáz munkájában is, amíg a megye, tanács népművelési osztálya bele nem nyúlt a dolgokba. Az ismeretterjesztő 'munka terén mutatkozik ugyan bizo- nyosfokú javulás, de meg itt is sok a tennivaló- A járási tanács nemtörődömsége következtébe például Bácsalmásai vsak a lejutóbbi időkben in~ dúlt me y a Szabad Föld Téli Este előadássorozat, Előzőleg két éven keresztül egyetlen előadást sem tartottak a községben. A járási kultúrotthon igazgatója. Petrelcanics József, pontosan akkor meut cl va dásziik amikor a járási kultúrotthon avató-ümiepségét tartották. Ezért a súlyo* felelőtlenségéért a Járási tanács vezetője „természetesen” nem vonta felelősségre. Hogyan is tette volna, mikor maga sem jelent meg a kultúrotthon avatásán. \ Virágzó, új községek keletkeznek a tanyavilág nyotnorú-ága helyett. A tanyai élet na..rá. nyai; nines út, távol a posta, a közigazgatás, az orvos, nincs kultúra, szórakozás. A sá ros, poros, megközelíthetetlen tanyavilágíjan is megváltozik az élet. A külterületi lakott helyek tanyaközpontokká alakúnak át. A Kiskunhalashoz tartozó Göb ö!járás-pusztából alakult Balota szállás önálló község. — Képünk az új község egyik utcasorát ábrázo'ja. . Â Kecskeméti Cipőgyár került az első helyre a „megye legjobb ipari üzeme4' címért folyó versenyben Megyénk ipari üzemeiben a dolgozók többsége lelkesen munkálkodik adott, szavának való- raváltásán. Az egyre növekvő eredmények visszatükröz k dolgozóink nagyszerű alkotókészségét, versenyben való aktív részvételét. -Üzemeinkben a versenv dolgozóink jelentős részénél ma már életszükséglet. Uj mun kamódszereikkel megdöntík a régi technikát, elgondolásaikkal, javaslataikkal új műszaki kö. vetelményt állítanak vezetőink elé. A politikai felvilágosítómunka eredményeképpen sokasodik -szoknak a dolgozóknak a száma akik munkamódszerük átadásával segítik elmaradott társaikat, hogy büszkén ünnepelhessük mindnyájunk nagy ünnepét, április 4-ét. Az egyre fokozódó lelkesedés, az ebből fakadó alkotókészség, lendület új feladatok elé állítja gazdaságvezetőipket, üzemi pártszcrvozoteijJict, ti. ipüszaki vezetést. Még jobbak az eredmények azon üzemünknél, ahol a kommunisták példás mun. bájukkal elöljárnak és az adott sző becsületére nevelik dolgozótársainkat. Üzemeink dolgozói április 4 tiszteletére indított versenyben a „megye legjobb üzeme'4 címéért is harcolnak. Az a nagyszerű érzés, hogy a megyében első üzemnek lenni büszkeség, msgsokrprrozza a dolgozók aka rátát, ami munkahöstettek kivívására készteti. A rendelkezésre álló adatok alapján a „megye legjobb üzeme" címéért folyó verseny állása február 10-ig a következő; 1. Kecskeméti Cipőgyár Kecskeméti Gyufagyár 3. Félegyházi Gépgyár 4. Kecskeméti Épületlakatos, ipari Vállalat ő. Alföldi Kecskeméti Ko«-, zervgyár 0. Kecskeméti Gépgyár 7. Kecskeméti Konzervgyár A többi üzemek vezetői ‘ kevésbé törődnek azzal, hogy a -sajtó nyilvánosságra hozza • az üzem dolgozóinak eredményét, illetve a hiányosságokat. Ez nem más, mint lebecsülése a dolgozók egyre növekvő versenylendületének, titkolása az ered ményeknek és az esetleges hibáknak, mely nagyban gátolja a versenyzés nagyobb arányú, kibontakozását. Megyénk üzemeiben azonban a versenyzés lendülete hiányos. Még nem kielégítő a poLtikai felvilágosító munka, a műszakiak kevés segítséget adnak a- vállalások teljesítéséhez. A Kecskeméti Gépgyár, ha az elsők közé akar kerülni, fokozni kell a kommunisták példamuta tását és kíméletlen harcot kei inciitaui az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért. Az üzem gazdaságvezetöjénelc. műszaki vezetőknek kommunista módon kell hozzálátni a hibát kiküszöböléséhez. Az üzem vezetését a. termo lési eredmények tükrözik visz sza, A „megye legjobb üzeme" címéért harcolni minden dolgozó számára megtisztelő feladat, Nem lehet szebben ünnepelni felszabadulásunk évfordulóját üzemeinkben, mint a terv idő előtti teljesítésével. Erre moz. gósítsanak üzemi pártszervezeteink, szakszervozeteink. Községi, járási tan&csainik- nah, de magának a megyei' tanács végrehaj főbizottságának is jóval több felelősséggel kell kezelniük népünk nevelésének ezt a fontos eszközét, a kul" túragitációs, a kulturális ne vélőmunkát. Biztosítani kell, hogy a tavaszi munkák élőké szítése idején és a nagy tavasai csata során megyénk rhinden kultúraktívája, ismeretterjesztő előadója, kultúrotthon igazgatója, népművelő si ügyvezetője keményen áll jón a helyén és a. saját munkaterületén a kultúra fegyverével harcoljon a tavaszi munkák sikeréért. Vegyenek példát elmaradott községeink és járásaink Kiskunfélegyházáról, ahol csak a legutóbbi hónapban 110 előadás hangzott el a legfontosabb agro technikai és egyéb aktuális kérdésekről és a dolgozók ezrei tanultak jobb munkamódszereket, fejlett eljárásokat, mîgismerték az élenjáró szovjet agrotechnika eredményeit. A magyar szovjet barátság hónapja most kezdődött meg. Ez a hónap váljék termékeny fejlesztőjévé a falusi kultúr- ag táclós munkának. KuUúr- csoportjaink tanuljanak a szovjet példából és sokoldalúan, magas színvonalúaii har coljának terveink maradéktalan teljesítéséért és túltelj sí téséér-t» a tavaszi mezőga-úLa- s ági munkák sikeréért* Az ötéves terv nagy ajándéka v "juránk egyik legmodernebb tej- ft Jlolgozó telepe, a Bács- bokodL Tejüzem. Budapest, Baja, Kiskunhalas dolgozói a kora reggeli órákban már fogyaszthatják az innen útba indított és a legmodernebb gépeken paszterlzáit friss tejet. Heggel öt órakor autók egész Sora szállítja a feldolgozásra kerülő tejet a bajai, bácsalmási, kiskunhalasi és kiskunfélegyházi járások 54 községéből és 14 állami gazdaságából. Hatalmas tartályok gyűjtik össze a beszállított tejet, hogy azt feldolgozva a deli órákban hütőko- csikban útnak indíthassák a városi dolgozók számára. 25—26 ezer liter tej kerül ki az üzemből naponta, ti—10 mázsa vajat és 3—5 mázsa túrót is készítenek mellette. 38 dolgozó végzi a munkát, hogy a paszterizálás és lehűtés, a kannázás és szállítás' munkáját időre elvégezzék. A legmodernebb gépek egész sora áll az üzemben. Csőhálózat köti össze őket. Ezeken a csöveken kerül a feldolgozásra váró tej az egyes munkafolyamatokat végző hófehér tartályokba. A gépek egész nap szüntelenül végzik a feldolgozást. Az üzem dolgozói tudatában vannak, hogy sokçzer gyermek és beteg várja a városokban a tejet, az erő és egészség forrását. Felemelő érzés számukra, hogy reggel, amikor munkába áljának, a városok dolgozó asszonyai már kis tejeskannákban, a Botodon feldolgozott tejet viszik haza gyermeke knek. Legdrágább kincsünk a gyermek. Ekért harcolnak a tej» üzem dolgozói, hogy állandóan friss és gondosan kezeit tejjel és tejtermékkel lássák el a varosokat, A tejüzem exportcélokra is BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMDP ÔÂC3KISK UNMEGYB! PAPTBIL OlTSAGANAK LAPJA MH. ÉVFOL TÁJI, 44, SZÁM Áru SO fillér 1953. FEBR. ti, SZOMBAT készít tejtermékeket. Kiváló minősége ahová csak eljut, mindenütt a bokodi tejüzem készít ményemek népszerűségét és • keresettségét hirdet^
