Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-21 / 44. szám

A PlRTOKTATÁS ANTIT A G»HOZ

A gazdasági törvények objektiv jellegéről

Am MNDSZ

országos vesetőségének ülése

A jugoszláv szakszervezetek a Tito-rendszer szolgálatában

mit jelent ez az ő számukra óm felelősséget ró a kongresszus előkészítése a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetaégre és annak nemzeti szervezeteire.

Az értekezlet világosan megmutatta, hogy mégvan a lehetőség a világ becsületes asszonyainak, leányainak, egyesítésére, 85 ország fogja elkiLdeni képviselőit: a magyar nőket tíztagú delegáció képviseli majd ezen a kongresszuson. A bécsi kongresszus és a Nemzetközi Demohrat.kus Nőezövetség végrehajtó bizottsága bécsi ülésének határozatát feldolgoztuk: és eljuttattuk szervezeteinkhez., Célul tűztük ki ennek a határozatnak ismertetését, az asszo. nyok mozgósítását azok végrehajtására. El kell érnünk, hogy újabb és újabb nőrétegeket vonjunk be a békemozgalomba.

Tovább kell növelnünk asz- szonyainkban a Szovjetunió iránti szeretetet, hálát. -Ideg kell mutatnunk, hogy a Szovjetunió által vezetett béketábor ereje milyen hatalmasan megnövekedett. Egyre több asz. szonynak kell .felismernie, hogy a tervteljesítés, a mezőgazdasági munkában való részvétel, vagyis a mindennapi munkák során való helytállás harcot jelent a háború ellen.

A kongresszus előkészületeit egybekapcsoljuk a nemzetközi nőnapra történő készülődéssel is. Szervezeteink, a szakszervezeti nöbizwttságokkal közösen már megkezdték ezt a munkát,

A mi munkánkat, a mi harcunkat támogatja pártunk éa kormányunk a jz a sok tíz- éa százezer magyar nő, aki együtt harcol velünk, akik felszabadulásunk óta nap mint nap érzik és látják megváltozott életünket, gyermekeink napsugaraa arcát és akik készek arra is, hogy az imperialisták és azok belső ügynökeinek aljas tárna, dásaival szemben megvédjék szép életünket, ragyogó jövőnket — fejezte be beszédét Vasa Istvánné. (MTI) «

Bármennyire is dicsekedett Tito nyugati gazdái előtt, minden igyekezete ellenére sem tudja a jugoszláv munkásokat engedelmességre bírni, A jugoszláv munkások a terror és a szakszervezeti vezetők aljas árulása ellenére aktívan harcolnak jogaikért. ,

Ez kényszerítette ökot arra is, hogy összehívják a jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi bizottságának „XVH,“ plénumát, amelyen végül ,thar- tározatokat*’ hoztak.

A „határozatok’* nyíltan hangsúlyozzál!, hogy fokozni kell a haladó munkások üldözését, a kémek éa provokátorok széles hálózatának kiépítését» a munkások körében.

A rendőri funkción kívül 4» titóista szakszervezetek feladata a munkásság szellemi elbutí- tása és a fasiszta ideológiával való megmételyezése is. Ezt a szakszervezetek „kulturális és oktató tevékenységének*’ nevezik, ami egyébként szovjétellenea rágalmak és hazugságok terjesztéséből, valamint a jobboldali szocialisták és trockisták „elmé- letének’* népszerűsítéséből áll, A. határozatok végül világosan és félreérthetetlenül kifejezésre! juttatják a nyugati kapitalista országok szakszervezeti vezetőivel való „kapcsolatok megerősítésének szükségességét,*’

(MTI)

Sztálin elvtárs korszakalkotó műve, „A szociajizmue köz gazdaság’ problémái a Szovjetunióban”. mély reható, el'im Zcs tárgyává teszi a politikai gazdaságtan törvényeinek kérdéseit. alapvető jelentőségű ú.i tételekkel gazdagítja a ruarx izmusToo inizmus elméletét a gazdasági törvényekről, bírá latot gyakorol a helytelen fezetek felett, um Ivek e kérdéssel kapcsolatban a politikai gazdaságtan o-i».mtá«ában és irodalmában a SzovjetuuLoban elterjedtek.

Sztálin elvtárs müvében központi helyet foglalnaa el a gazdasági törvények és általában a tudományos törve nyék objektív ie.legét hangsúlyozó megállapítások. Maga Sztálin elvtárs művének -gy henyén kiemeli ..a tudomány nem élhet és nem fejlődhet az objektív törvényszerűségek elismerése, e törvények tanulmányozása nélkül.” (ld, rnú 84.

lan-) ,

Mit értsünk objektív gazdaság törvények s általában a társadalom objektiv törvényei alatt? •

A tudomány törvényeit nem szabad ossz.téveszteni a kormányok által kiadott, az or szággvűlés által elfogadott törvényekkel, amelyek a kormányok. a népképviselőt, az uralkodó társadalmi osztály akaratától függenek. Ilyen törvényekről azt mondhatjuk, hogy az emberek megteremtik, majd megváltoztatják, vagy eltörlik ezeket és áj törvényeket hoznak. Az ilyen törvények a ezó jogi értelmében törvényekMindezt nem mondhatjuk a tudomány törvényeiről- Itt a törvény szó egészen más értelemmel bír. M t jelentenek például a természettörvények, a természettudomány törve nyei? Azt jelentik, hogy a természet jelentőségeit tanulmányozva a tudomány felismeri a jelenségek, az események között fennálló állandó jellegű, ismétlődő, lényeges összefüggéseket: pl. a szabad esés törvényét, a vonzás törvényét. az élőlények fejlődésének törvényeit, vagy földünk keletkezésének s kialakulásának törvényszerűségeit. A természettudomány ' ezeket az összefüggéseket tudományos törvényekben megfogalmazza. Ezeket gyakran felfedezőikről nevezzük el. ni. Galilei. Kepler. Newton törvényeinek. Világos azonban, hogy e törvények hatása teljesen független volt és füaaetlen marad Kepler vagy Newton és általában az emberek akaratától vagyis az emberi, szubjektív, tudati tényezőtől. Ezért a materia lizmus objektív termés-ettör- vén vekről vagy a természet- törvények objektiv jellegéről beszélA természettörvények objektív jellegét a régi., Marx előtti materializmus felismerte. A marxizmus egyik legnagyobb forradalmi jelentőségű felfedezése abban á]L hogy megállapította: — a társadalmi fejlődés törvényei szintén objektív, akaratunktól független jellegűek. Marx a történelmi materializmus alap, tételeinek híres összefoglaló jellemzésében ezt írja: „Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott szükségszerű saját akaratuktól független viszonyokba, termelési viszonyokba lévnek egymással.” (Marx: „Előszó a aolit'kai gazdaságtan kritikájához.”) Marx főművében. lA Tőké”-ben részletesen kimutatta, hogy a, tőkés termelés törvényei kivétel nélkül objektív, akaratunktól független. s:ükség?z-rü összefüggéseket fejeznek ki. Hogy csak :gy- példát hozzunk fel. a tő tós termelés válságai szigorú

Irta : FOGARASI bÉLA

törvényszerűséggel megismétlődnek, .akár akarják ezt a tőkések, akár nem. 'Az első világháború időszakában és utána a tőkések akaratától lúg getlenül kifejlődött a kapit-a- 1 sta rendszer általános válsága, a második , világháború követk.ztébe-n ugyancsak a tőkések akaratától függetlenül s annak ellenére hallatlanul kiéleződött és elmélyült a napi tál izmus általános válsága., ez a válság második szakaszába lépett. Világos tehát, hogy ,a gazdasági törvények szintén objektív jellegűek.

Sokan azt hiszik azonban, hogy a marxizmus ezen alapvető megállapításai érvénye s-ok ugyan a kap.tulizmusra és az a-t megelőző társadalmi- gazdasági alakulatokra., do liera érvényesek a szocializmusra- Azt hiszik, liogy a <*Z-> cializmusban a gazdasági tör vények hasonlítanak a kormányok- által kiadott törve nyékre, vagy s azt hiszik, hogy ezeket a törvényeket a szovjet hatalom létrehozhatja, „megteremtheti”, vagy pedig megszüntetheti eltörölheti a gazdasági törvényeket, átalakíthatja azokat, újakig teremt hét. \

A gazdasági törvényeknek, nevezetesen a szocializmus gazdasági törvényeinek ezt a felfogását nemcsak a Szovjetunió egyes közgazdász teoretikusa nak és előadóinak el kénzelésében ta Jártuk -- meg, hanem a mi propagandistáinknak. előadóinknak elképzeléseiben is megtaláljuk. Ezt a hami-B felfogást cáfolja meg művében Sztálin elvtárs. Fé - reérthetetlen világossággal és szabatossággal formuiázza meg a szoc.alizmus gazdaság törvényeinek jellegére vonat kozó döntő megállapításokat. Kifejti, hogy a gazdasági fejlődés törvényei objektív törvények, akár a kapitalizmus> akár a szocializmus időszakáról van szó. Objektív törvények, t-hat akaratunktól független törvények. Ilyen akaratunktól független gazdaság törvényszerűség az, hogy ..a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban kelt lenniük a termelőerők jellegével."

A Sziovjethatalom tehát felismerte a gazdasási törvényeket és felhasználta azokat a szocialista társadalom építésében. Másszóval: a gazdasági törvények objektív jellege távolról sem je-enti azt, hogy a társadalom tehetetlen e törvényekkel szemben- Ez fata lnmust jelentene, vagyis azt a nézetek - hogy a törvény .k mint valami végzetes hatalom uralkodnak felettünk és nem tehetünk egyebet, mint hogy szolgaikig alárendeljük magunkat e hatalomnak. Sztálin elvtárs művében rámutatott arra. hogy ez a felfogás teljesen helytd.n. Napjainkban még gyakoribb azonban az a téves felfogás, amely a gazdasági törvények objektív jellegének tagadásában áll. illetve gyakorlatilag azzal egyenlő értelmű.

Sok clvtársimk számára, ne- hée-ségot jelent az a tétel, hogy a szocializmusban obi k- tív gazdasági törvények érvényesülnek. Úgy képzel ]< el a dolgot, hogy ha kezünkben vau a hatalom, akkor minden a ml akaratunktól függ. Da ez tel jesen tudománytalan, felületes elképzelés, amé’vet feltétlenül fel k-ll számolnunk ahhoz, hogy behatoljunk Sztálin elv- társ müvének értelmébe és elsajátítsuk a szooialkmus törvényeinek helyes felfogását. S ez a f.[fogás nemcsak hamis, hanem veszélyes és káros is. Sztálin elvtárs művében a leg nyomatékosabban hangsúlyozza a szocializmus törvényeinek objektív id le get tagadó felfogások veszélyesbe írét:

„A politikai nádasán lm tör vén vei tehát a szocializmusban objektív törvények- amelyek a gazdasági élet akamtunktól függetlenül, véfibe- menő folyamhajnak törvény- szerűségét tükrözik. Azok, akik ezt a tételt tapadják, lé~ nyevében a tudományt tanadják. márpedig, ha a tudományt tapadják, akkor mindennemű előrelátás lehetőse- act is tapadják, következes- képpen a gazdasági élet vezetésének lehetősévét tagadják.” (Id. mű 12. 1.)

Egy másik helyen Sztálin elv társ hangsúlyozna, hoirv ha tagadjuk a szocializmusban a gazdasági ólat objektív tör yényszerűségeit és azt állít" .iák, hogy gazdasági törvényeket „teremteni” lehet, ez arra vezetne, no érv „a káosz és véletlenek birodalmába kerülnénk, ezektől, a véletlenektől szoljai függőségbe jutnánk...” (84. lap.)

Hogyan kel] értelmezni Sztálin elvtárs szavait? Ha a gazdasági életb-u ob.iektív törvény fennállását nem ismerjük el. akkor mi a gazdasági élet? Nem egyéb, mint összefüggéstelen tények, események . halmaza — vagyis káosz és véletlen. És ha a gaz das ági építésben, vezetésb-n nem az akaratunktól függetlenül fennálló objektív törvényekre íámasiküdunk, akkor, bár azt képzelhetjük, hogy azt csináljuk, amit akarunk, ténylegesen mindig a véletlentől függne, hogy mit értünk el, hiszen nem volnánk képesek cselekvésünk követelményeit előrelátni. Ha például a szocializmus építésében nem azokra az objektív törvényekre keljene támaszkodnunk, melyek fj szocializmus építésének f-ltétéleit, ütemét, a eél éK a' eszköz viszonyát megszabják, akkor a tervezést is úgv képzelnénk el, hogy az csak aka rátánktól füág. a hatalom birtokában úgy tervezhetünk és azt tervezhetjük, amit akarunk. De mi volna az ilyen '„tervezés” eredménye? H'bás tervek, káosz és összevisszaság. a gazdasági élet csődje.

Sztálin elvtárs klasszikus művében nagv figyelmet szentel a tervezés kérdésének i*. ós eloszlatja azt a zűrzavart, amelv a gazdasági törvények és a tervek egymáshoz való viszonyának kérdéséb n uralkodott. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a helyes tervezésnek szintén objektiv gazdasá- g: törvéuvro kell támaszkod nia.

Ez a törvény a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye, amely a szoc’al'izmusban, mint, a népgazdaság szükség- szerűsége jött létre. Ezt az objektív gazdasági törvényt felismerve, azt felhasználjuk a gazdasági te-vek összeáll! fásánál. Helytelen volt tehát azt állítani, amit tankönyvek ben és füzetekben olvasunk, hogy a szocializmusban a terv maga a gazdaság' élet törvénye. Sztálin elvtárs szerint ,a tervezést a terv'-’ket. pl. az ötéves terveket az objektív gazdasági törvény mélyreható tanulmányozása alapján egvre magasabb színvonalra kell emelni, hogy a tervek m’gí'e leljenek a tervszerű országos népgazdasági fejlődés objektív törvényének.

A gazdasági törvények, ne veretesen a szocializmus gazdasági törvényeinek objektív jellegére vonatkozó sztálini m'gá!tanítások alapvető jelentőségűek és feltétlenül érvényesek, nrmcsak a S ovjet- un ó szoeia ista gazdasági rendszerében, hanem a özocia lizmust ooítő népi demokra tiku« országok, tehát Magyai- Oiízúg gazdasági fejlődésében

A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének országos vezetősége pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára, beszámolt a nemzetközi nőnap és a nők világkongresszusának előkészületeiről. Elmondotta, hogy az MNDSZ jelentős munkát végzett a harmadik magyar békekongresszusával és a népek bécsi békekongresszusávaJ kapcso.a. tos felvilágosító munka terén.

A továbbiakban rámutatott arra, hogy a bécsi békekongresszust követő napon a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség egybehívta tanácsúié sét, amely maradéktalanul magáévá tette a kongresszus határozatait és nemzeti szervezetéi elé feladatul tűrte ki azok maradéktalan végrehajtását. Ugyanakkor* elhatározta, hogy ez év júniusában ősz szehívja harmadik kongresszusát Kopenhágában.

E hó 10—la íg Berlinben a Nemzetközi Deriiokratikus Nő «Követség nemzeti szervezetei, nek képviselői elhatározták, hogy a kongresszust június 5— 10-lg tartják Kopenhágában, £00 küldöttel.

Ezen a tanácskozáson Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség elnöke elmondotta, hogy a kopenhágai kongresszuson részt kell vénülök azoknak a nőknek is, akik nem tagjai a Nemzetköz. Demo- ratikus Nöszövétségnek. A kongresszusnak meg kell mutatnia a világ asszonyainak egységét, a nők jogaiért, gyermekeik védelméért, a békéért folytatott harcukban.

A nők világkongresszusának három fő napirendi pontja lesz:

1. a békéért folytatott harc, ebben a nők részvétele;

2. a nők jogainak védelme;

3. a gyermekkérdés.

— Ezen az értekezleten — folytatta Vass Istvánná — *a felszólalások megmutatták, hogy Igen nagy lelkesedést vált ki a kongresszus egybehívása, mindenütt megértik az asszonyok:

Moszkva. N. Szekulics írja a „Za Szocijaliszticsku Jugosziá- viju’*-ban, a jugoszláv hazafiak Moszkvában megjelenő lapjában.

A jugoszláv szakszervezetek vezető pozícióiban a munkás- osztály legádázabb ellenségei, megrögzött trockisták, esetni kék, usztasák, provokátorok és rendőrspiclik ülnek. A tltóisía szakszervezetek ,,,yczotö kádereinek" egész tevékenysége a fasis-zta Tito-rendszer, népellenes politikájának támogatására Irányul. Célja, hogy a munkásosztály érdekeit a hazai és külföldi kizsákmányolók érdekeinek alá-, vesse és a munkásosztá.ynak jogaiért vívott harcát megtörje.

A Zágráb melletti „Szjeme“- gyár Janka Bav.cs nevű szak szervezeti elnöke pisztollyal kényszerítette a gyár műn Kásáit, hogy akaratának engedei meskedjenek. Azokat, akik szembeszálltak vele, így fenyegette: „Én vagyok az istened és nekem tartozol engedelmességgel. Ha ellenállsz, az UDB kezére adlak." Fenyegetéseit valóra is váltotta s nem egy munkást juttatott Rankovics kopól kezére.

Tito a zágrábi kongresszuson eldicsekedett azzal, hogy Jugoszláviában a szakszervezetek segítségével sikerült a munkásokat megfékezni és így nem kérnek magasabb bért sem, ssm rövidebb munkaidőt.

is. A szocializmust csak akkor és csak abban a mértékben tudjuk sikeresen felépíteni, ha egész építő munkánkban állandóan szem előtt tartjuk gazdasági törvény'k objektív

jellegét éz &táku «isféíö

ránymutató utasításainak ér* te mében igyekszünk e törve- nyékét megismerni, elsajátítani, megtanulni, teljes hozzá értéssel alkalmazni és a tár vadalom érdekében felhasználj ni azokat.