Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

ja össze az au va választása szerint.

ib) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki a terhességével kapcsolatban előírt 3 orvosi vizsgálaton resztvett 1953. évi ápr lis hó végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kell adni, ak csak egyszer vet részt orvosi vizsgálatban. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye an nak az anyának b. aki a há' rom orvosi vizsgálaton kora- szülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermeke életképes.

c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt^ a terhes nők lakóhelye szerint illetek et községi (városi, kerületi) ta nács végrehajtóbizottsága ad* ja ki a terhesség k- lonccduk hónapjától kezdve.

d) A csecsemőkéiemrve ,a gyermek élve születése esetén az anya tulajdonába megy át.

e) A csecsemókelengye ingyenes juttatásával ogyidő ben, 1953- évi március 1. napjával megszűnik a pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége.

4. Kedvezmények &z intézeti szülési költségelvnél,

a) A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik,

b) Az intézetekben (körházban, klinikán, szanatóriumban, stb.) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szülőotthonokban napi 10 Ft-ot,

5. Társadalombiztosítási juttatások,

a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély mellett terhesség, és gyermekágyi segély is megilleti, 12 heti munkabérének megfelelő összegben, amennyiben pedig a szülési szabadságát meghosszabbították (2,/e. pont) a meghosszabbítás időtartama ra — legfeljebb további négy hétre — is jár a terhességi és gyermekágyi segély.

Ha az anya nem áll alkalma- sásban, egyszeri. anyasági Begélybeo részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó.

b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953. évi március 1, napjától kezdve a jelenlegi 500-ró! 600 Ft-ra, az első gyermek után 700 Ft-ra kell felemelni, ifi

c) A mezőgazdasági társadalombiztosításba oevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi 1330 Ft-os anyasági segély helyett 1953. március l*töl kezdve 1400 Ft-ot, az első gyemnek után 1500 forintot kapnak,

d) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgá laton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi összegben kapja. 1953. évi április hő végéig a felemelt anyasági segély jár annak az anyának is, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton, A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is, alá koraszülés miatt nem vehetett részt a három orvosi vizsgálaton.

e) A terhességi és gyermek ágyi, illetőleg anyasági segély teljes összegben megilleti azt a dolgozó nőt, aki á segély esedékességét két éven belül ősz. Bzesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a 9 hónapot azért nem érte el, mert munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hosszabb ideig iskolai tanul, mányokat folytatott, vagy tanfolyamon vett részt. A segély fele összegét abban az esetben Is megkapja a dolgozó nő, ha két éven belül legalább hat hónapon át betegség esetére biz tosítva volt.

Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a icntl rendelkezéseket a férj munkaviszonyára kell alkalmazni.

6. Kitüntetés.

A Népköztársaság Elnöki Ta nácsa az olyan anyáknak, alc.k hat, vagy több gyermeket hoz tak világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésének kifejezéséül minden évben a nemzetközi nőnapon (március 8, napján) „Anyasági Érdem érem’‘-et adományoz. Azokat az anyákat, akiknek hét vagy több élő gyermekük van, pénz jutalomban is kell részesíteni.

7. Kedvezmények a lakásjuttatásoknál.

A családalapítás elömozdítá sa érdekében az újonnan épülő, vagy megüresedő lakásoknak mintegy 20 százalékán fiatal házaspároknak kell juttatni, ha egyébként a lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is,

II.

Családi pótlék,

A családi pótlék folyósítása, nakr jelenlegi rendszere 1953. évi március hő 1-től kezdve a következők szerint módosul:

1. A háromnál több gyermek után járó családi pótlék összegét a következők szerint kell felemelni:

Háromgyermekes családoknál a jelenlegi 135 forintról 180 forintra.

Négygyermekes családoknál a jelenlegi 210 forintról 260 forintra, *

Ötgyermekes családoknál a jelenlegi 300 forintról 350 forintra.

Hatgyermekes családoknál a jelenlegi 405 forintról 450 forintra.

Hét gyermek után havi 560 Ft, nyolc gyermek után havi 680 Ft, kilenc gyermek után havi 810 Ft, tíz gyermek után 975 Ft, 11 gyermek után 1155 Ft, 12 gyermek után pedig 1350 Ft családi pótlék jár, minden további gyermek után havi 210 Ft-tai emelkedik a családi pótlék.

2. A két gyermek után járó csaiádi pótlék összege változatlanul havi 75 Ft.

3. a) Az egy gyermek utáni családi pótlék megszűnik, kivéve az egyedülálló anyáknál, akiknek egy gyermek után is kell havi 30 Ft családi pótlékot folyósítani,

b) A féleség után családi pótlék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítási

nyugdijáról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előírt feltételek mellett továbbra is megilleti,

4. A családi 'pótlékra a dől gozónak addig van igénye, amíg a gyermek 16 éves korát elér.* Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, az igonyjogoeultság a gyermek 18, életévének betöltéséig tart.

5. Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek után, aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá olyan ipari tanuló után sem, aki tanulóintézetben nyert elhelyezést.

0 A minisztertanács kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot 1953. évi március hó 1. napjától kezdve az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjaira, amennyiben három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet teljesítettek. Ha az anyának salát tagsága után jár a családi pótlék, 80 munkaegység iga zol ás a elegendő,

1953, évi március hó 1-től jogosultak a családi pótlékra a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazd sában álló pásztorai is, ha három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van. Ugyan azon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat,

A termelőszövetkezeti (tszcs) tagok; valamint a községi fvárosi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában álló pásztorai részére járó családi pótlék összege;

Tíz éven aluli három gyermek után havi 144 Ft,'

Tíz éven aluli négy gyermek után havi 208 Ft,

Tíz éven aluli öt gyermek után havi 280 Ft,

Tíz éven aluli hat gyermek után 360 Ft. Minden további tíz éven aluli gyermek után havi 60 Ft-tal emelkedik a családi pótlék.

A családi pótlékot a Szak- szervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) folyósítja.

III,

Az anyák és gyermekek egészségügyi ellátásának foko zása.

1. Az intézeti szülések jelenlegi 42 százalékos arányát az ágyszám növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953. év végéig 54 százalékra, az 1954. év végéig pedig legalább 60%-ra kell emelni.

Az egészségügyi min.szter 1957. év végéig biztosítsa an. nak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történhessék.

2. A csecsemő- és gyermek- betegségek eredményesebb gyógyítása érdekében:

a) Az 1954. év végéig 20 százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló gyermekkórházi ágyak számát,

b) A gyermek kötelező védőoltását a mai himlő- és diftéria- oltások mellett az 1953. évtől kezdődően ki kell terjeszteni a szamárköhögés ellen a dlftéria- olt,ássa! együtt történő kombi, nált oltásra, emellett- az 1958. évben egyes területeken, az L954, évtől pedig országosan be kell vezetni a hastífusz elleni Kombinált oltást is.

3. A csecsemők és kigyerme- Kek bejellátásának megjavítása érdekében fokozni kell az anyatejjel való ellátást, továbbá 1954 évi április hó végéig új tejporgyárát kell létesítem.

4. A bölcsődék és csecsemő- otthonok fejlesztése érdekében:

a) A bölcsődei férőhelyek számát az 1954, évig a mainak közel kétszeresére keil növelni, az átlagosnál nagyobb mérték oen kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyerme keinek elhelyezésére szolgáló idénybölcsödék férőhelyeit,

Az építőiparban dolgozó nők részére, az egy éviiéi hosszabb Ideig tartó nagy építkezéseken vándor bölcsödét kell létesíteni.

b) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Ennek érdé. kében minden tíz gyermek ellátásához gondozónőt kell biztosítani és növelni kelj a kisegítő személyzet létszámát is, A gyermekek huzamosabb elhelye zésének lehetővé tétele érdeké oen a bölcsődéket 13, illetőleg a szükséghez képest 16 ^ órán keresztül koll tizemben. tar tani, a gondozónők munkáidé jét pedig a lehetőséghez kepest napi 8 órára kell csökkenteni.

5. Az ovódák és az iskola) napközi otthonok fejlesztése,

a) Az óvodák és óvoda: riap- közi otthonok férőhelyeinek számát az 1952. évi nyolcvan- ezerről az 1953. évre száztizén kilencezerre kell emelni, mely hői 94.800 területi és 24.200 üzemj férőhely.

b) Az iskolai napközi otthoni ; hálózatot vidékre ig ki kelj terjeszteni és a férőhelyek szá* mát a mai tizenötezerről az 1953. évben őrs áSósán 20.000 rel, tehát összesem 35-OOO re kell emelni.

6. Az ú.i bölcsődei és óvoda-' fMűhelyeket főleír a jelentős ÚT ipari településekéin kell lé* tesíteni. Az ú:i háztömbök tervei a tömb lakói gyermeke: nek részére szükséges bölcső de és óvoda tervét is tartat mázzák.

Falun elsősorban idényből- csődét és napközi otthonoka- kell szerve-ni a szükségletnek megfelelően 1—5 hónapos, átlag 3 hónapos időtartamra.

Az idénybölc»ödéket és idényü vodáhat «1 aőaoinhq,D az

állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti köz-- sé&ev és városok területén kell. létesíti,

Mintegy háromszáz gyér meküdülői férőhelyet az üdü léc befejezése után téli gyér* mekszanatóriumként kell hasznosítani.

7. Az egészségvédelmi szol gálát munkájának megjavítá sa érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úirv', kell fokozni, hogy az 1954. év végére minden ötezerötszáz lakosra egy védőnő jusson.

a) Az egészségügyi védőnők bérét átlagosan nyolc százalékkal, tehát a mai havi 750 forint átlagfizetésről 810 fo rintos, a külterületi védőnőkét pedig 860 forintos átlagra kép felemelni 1953. évi március hó 1-től,

b) A szülésznőket he kel]

vonni a terliesgondoziásba. Ezzel kapcsolatban az 1953. március 1- napjától kezdődően fi zeté-siiket átlagosan ötven szú zalékkal kell felemelni s ezet belül a béreket körzet lélek* számától függően kel megállapítani. , .

8. Az egészségügyi mimsz térium az orvosegészségiig y i szakszervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bevonásával szervezzen széles körű tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, adjon ki tájékoztatókat, amelyeken keresztül az anyák a terhesség gél és a gyermekek gondozásé val kapcsolatos alapvető ismereteket megszerezhetik.

IV.

Az egyedülálló anyák foko zottabb védelme,

1. A lakóhely szerint illető kés tanács végrehajtó bízott sága a társadalmi szervek közreműködésével -nyújtson megfelelő segítséget ahhoz, hogy a házasságon kívül szn letett vagy születendő gyermek apja a eyermek anyjáuá! kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyerme két teljes hatályú nyilatkozat tál ismerje el magáénak.

2. A minisztertanács egyidejűk g rendelettel intézkedik a gyermektartás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása, valamint a _ g verme kék és anyák bírói jogvéde! me iránt. A jövőben érvénye- sített tartási igények esetében tartásdíjként legalább olyan összeget kell megállapítani, amely eléri a tartásra kötelezett átlagos keresetének 20 százalékát. En„V "’-msonyabb tartásdíjat a bíróság csak ag ban az esetben állapít meg, ha a tartásra kötelezettnek legalább két más olyan gyér meke van, akinek tortúráról gondoskodni kell.

3. Az Oiyan házasságon kívül született gyermeket, akinek tartása másként nem blz* tosítható, az anya .kérelmére az állam gondozásban része siti,

4. Az örökbefogadás. elő* mozdítása érdekében a házasságról, a családról es a gyámságról szóló törvéuv biztosi tóttá, liogv az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekkel minden tekintetben azonos elbánás alá esik.

5. Terhes női otthonok léte* sítése.

Az 1954. év végéig teljesen meg kell szüntetni a. szülő sz-ti intésetekben az egyedül álló anyák ellátásának jelenleg „házi terhes” rendszerét.

a) Budapesten az 1953. évben 70. Sztálinvárosbaiü &• Miskolcon pedig az 1954. év végéig száz-száz férőhelyes terhes női otthonokat kell fel állítani, amelyekben az egyedülálló anyák — elsősorban dolgozó nők — a terhességük utoiső hónapjában és a szülés után nvolc hétig tartózkodhatnak. .

b) A terhes nők otthonai ban a do.gozó anyák aaoi 10 forint térítést ‘ű zetnek. Ha az anya keresete (terhességi se gélye) a heti 150 forintot nem haladja mag. a dijai. az ott-'

hont fenntartó tanács végre* hajtó bizottsága legfelj-bb 50 százalék erejéig mérsékelheti- A díj telieren elengedhető az elvan egyedülálló anyáknak, akik családi körülményeik miatt kénytelenek az otthont

génvbevennj és keresetük, jövedelmük nincs.

V.

A gyermektelenek adója. , |

Az anyák és gyermekek yé- delmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetük meg* javítása, a többgyermekes osa* Iá dók támogatása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezettséget vállal. Méltányost hogy e kötelezettségekben na* gyobb arányokban vegyenek részt a gyermektelenek, nőtlenek és- hajadonok, akiket ncvq terhelnek a gyermekek neve* lésével kapcsolatos költségelv. Ezért az 1953. óvd március hó 1- napjától kezdve keresetű ki jövedelmük 4 százalékának megfelelő adót kell fizetni a 20 tói 50 éves férfiaknak és a 20-tól 45 éves nőknek, ha nincsen élő (akár vérszerintit akár örökbefogadott) gyermekük.

Az a szülő nő. akinek gyermeke 20. életévének betöltése után halt meg. mentes az adófizetés alól. Mentesek továbbá a néphadsereg ás az. ál lám* védelmi hatóság zsoldilletjnó- nvét élvező tagjai és azok fe* ■ leségei, a legalább 75 százalékos hadi- és háborús polgári rokkantak, továbbá a 20—24 éves férfiah és nők addig, míg iskolai (egyetemi, stb) tanul- Hiányaikat folytatják.

Az adóra vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg.

VI.

Küzdelem a magzatelhajtás ellen. , ,

Bár népköztársaságunk sok* oldaiú támogatásban részesíti a többgyermekes családokat 9 évről évre számottevően fejleszti az anyát és gyermekek gondozását és védelmét, egyá* lelkiismeretlen orvosok, szülésznők és kuruzslók közre' működésévé] — főleg a falun — még mindig gyakori a magzatelhajtás. Ezért az állami és társadalmi élet minden területén fokozni kell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen; amely súlyosan veszélyezteti az anyák s az egész nép egészségét, rombolóan hat az .er* kölesre és a családi életre.

Az igazsáffügyminiszter terjesszen elő javaslatot a magzatelhajtásban részvevő orvosokat, szülésznőket és kurúzs- lókat sújtó büntető rendelkezések megszigorítására. A minisztertanács felhívja' a Szak- szervezetek Országos Tanácsát. a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a ma gyei Vöröskeresztet és a többi tár- sadalmi szervezetet, hogy fokozzák a magzatelhajtás elleni társadalmi harcot. Felvilágosító munkájukban hangsúlyozzák, hogy a törvény a magzatát elhajtó, vagy elhajtató anyát is bünteti, továbbá hogy a magzatelhajtás elleni küzdelem az egész nép ügyel mely elősegíti az égvén és a család egészségét és boldogabb életét,

E határozat az 1953. évi március hó 1. napján lép életbe.

A Magyar Népköztársaság Min'sztertanácsá felhívja a* összes hatóságokat, társadaí- mi szervezeteket, a vállalatok és hivatalok vezetőit* hogy építve a Népköztársaságunk által a családok, anyák éa gyermekek részére biztosított széleskörű gondoskodásra, a határozat maradéktalan végrehajtásával segítsék elő aa anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését, a há zasság és család intézményének tovább megszilárdítását. Erős. egészséges úi nemzedék felnevelésével egész népünk boldog jövőjét segítsük l>z tosítani. , HA KOSI MÁTYÁS s. h,

o. 'minisztertanács elnöke