Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

AZ Ú3 SZTÁLINI ÖTÉVES TERVVEL ÉPÜL A KOMMUNIZMUS

Napról-napra növekszik és szépül a Turkmen Főcsatorna építőinek városa.. Tahia-Tas. Mesebeli gyorsaságira] növekszik az ötödik sztálini ötéves terv folyamán a KaraTvum sivatagot benépesítő szovjet városok é’ lakótelepek úi csa.- ládiának ez az elsőszülötte.

Szeptember 11-én este, ami' kor Tahia-Tas lakói úi nyári színházukba» összegyűlnek a Kara’Kum sivatagban folyó nagyszabású munkák terveiről szóló kormányrendelet megjelenésének második évfordulója alkalmából» lesz mi- »»ől beszélni nekik.

A középázsiai vízépítő vállalat kollektívája, megelőzve mindenféle tervet és túlszárnyalva saját felajánlásait, bele iezte az éoítőmunkák évi tervét.

Megérdemelt megbecsülésnek örvend az építkezésen n kommunista Saripov vezetése alatt álló ezer»'""brigád. A brigád kitűnő eredménnyel fejezte he a hatalmas exkavátorok szerelését, utána háronr tónnás toronydarut állított fel, s első helvet vívott ki a gépesítési központ szerelői uek kongresszus előtti munka versenyében.

Ezekben a napokban az ösz- szes építők figyelme az' \mu- Darja balpartján lévő munkahelyre összpontosult, -ahol megkezdődtek az öwf övcsatorna építési munkálatai. A csatorna xítvonalán itt kezdenek először nagyméretű föld

munkákat. Rövidesen meg mutatják erejüket a hatalmas exkavátorok és az éDÍtkezó első szívókotrója is munkába áll. Az itt dolgozó talajgyajrr génészok — Mihail Dra.i, Va- s-zilij Popov — dicsősége már most bejárta az egész építkezést. A küszöbönálló kongresszus tiszteletére mind egyikük három és félszeres »ormát teljesít-naponta.

Mindaz, ami most az. építkezési munkahelyeken folyik, még csak egyelőre előkészület a közeljövőben itt meginduló óriási méretű munkálatokra. Az építők erőt gyűjtenek és feltárják a tartalékokat, hogy a szükséges pillanatban mindent bevessenek a puszták elleni rohamra, a nagyszabású sztálini feladat teljesítésére.

Apák és fiúk az új ötéves terv sikeréért

Legendás hírneve van Ka- ragandánban Mihail Babakov bányaács két fiának Ivan szénmesternek és Alekszej kombájn- gépésznek.

— A két fiú — ujságoija büszkén Kuzembajev — 1951- ben és 3952-ben összesen 25 havi normát teljesített. Ha így haladnak, naptáruk csakhamar az új ötéves terv végét mutatja. Nem marad el a fiúk teljesítményétől az apa teljesítménye sem, aki már a múlt év augusztusa óta dolgozik az új tervév feladatain. Nagyszerű munkát végez Jegor Vaszilje- vics Rubejko és fia, Mihail. Mindketten megkapták nemrégiben az „Érdemes bányász’1 címet, Mihail hosszú időn át réselögépkezelőként egy frontban dolgozott apjával. Jól dolgoznak az apák és fiuk, törődnek a gépekkel, mert tudják, hogy az egyre több szenet jelent; tudják, hogy minden csille szén erősíti a szeretett szovjet hazát, s hogy minden csille szén egy-egy akadályt jelent a háborús uszítok számára, akik szépülő, boldog életünkre törnek.

Ujjong, zeng, harsog az új tervév első napjaiban minden

fejtési front Karagandáhan, Sebesen száll Grigorij Ljasenko sztahanovista gépkezelő brigádjának nagyszerű munkagyözel- mének híre, ez a brigád egy hónap alatt 32.000 tonna szenet fejtett s most űj győzelmek felé tör.^

Az új" esztendő első napjaiban még az eddiginél is nagyobb lendületet kapott a munkaverseny a föld mélyén. A föld felett messze világítanak az aknatornyok vörös csillagai és Dzsambul Dzsabajev népe még szebb, még boldogabb jövőről álmodozik. Es ezek az álmok a tervek teljesítésében és túlteljesítésében testesülnek meg.

Növekszik a dolgozók jóléte

Êvrô'1-évre növekszik a tbiliszi kötszövökombinát dolgozóinak jóléte. A kombinát igazgatósága eleget téve a kollektív szerződésben foglalt vállalásainak, csupán 1952-ben több mint 2 millió rubelt költött a dolgozók lakás- és életviszonyainak további javítására. A kombinát munkásai és alkalmazottai kultúrpalotát kaptak, amelyben gazdag könyvtár, sportcsarnok, fedettuszoda van. Éjszakai szanatórium, bölcsőde és több kulturális jóléti intézmény épült. Minderre összesen körülbelül 10 millió rubelt költöttek.

A gyár igazgatósága évente körülbelül 2 millió rubelt költ a dolgozók gyógykezelésére és kulturális ellátására. Az idén több mint 200 munkás töltötte szabadságát a Szoesi, Kiszlo- vodszk és a többi fürdőhelyek üdülőiben. A munkások és alkalmazottak sokszáz gyermeke töltötte a nyarat úttörőtáborokban.

Olaszországban az TJnita jelentése szerint 1948-ban: 2409. 1949-ben: 4442, 1950-ben: 6277. 1951-ben pedig: 7313 csőd volt. (MTI)

Aboi a világ leghosszabb öntözőcsatornája épül

A. Kolossov : m

ÉLET AZ EGYKORI .TEMETŐ' HELYÉN

A Manies melletti szivem én szélesen terül él a Veszeltreoi tenger. Két csatorna indul el belőle. Ameddig a szem ellát, mindenütt az öntözőrendszer barázdái csipkézik a határt• Dús búzatáblákat, rizs- és gyapotültetvényeket ringatnak a mezők. A közelebbi és távoli, falvakból a látoaaták sor- rajárják a részlegeket. Jövő tavasszal már az ő földjeikre is eljut az éltető víz. mea kell tanulni az öntözés tudomá- ngát.

Ellátogatott ide Jakov J'rf- novics Mapaljacov, aki. már 115. életévét tapossa. Amint kiért az öntözött földekre, tinómban azt kérte, mutassák mea neki. hol van a rizs— Amía nem látom, nem hiszem.

Sokaid ott állt az ültetvény mellett, aztán megkérdezte:

— Nos, hát mennyit ád hektárja? .

— Legalább 300 pudot.

— Rizst?.

— Azt,

Sokáig tűnődött, mintha emlékezetében keresne valamit. majd ismét megszólalt'.

— Tudjátok, hogy hívták- valamikor ezt a helyett

Senki nem tudta.

— Temetőnek. Hoau mién? Máid elmesélem, S ekkor _ o~ őrén belekezdett és elmesélte a következő történetet,

A kalugai kormányzóságból telepesek étkeztek. Kalyibákat építettek, földkunyhókat áslak maguknak és felszántották i sztyeppét. Mía tartott a tavaszi nedvessédi szépen fejlődött a zab meg a búza. Az emberek képzeletében már megjelentek a kövér kévék, a fehér házak, mögöttük az istálló. ..

Eav idő múlva azonban erősen kezdett perzselni a nap. Egyre nagyobb lett a forró ság. Csodálatos gyorsasággal kiapadtak a patakok■ Csak_ néhány. náddal körülnőtt mélyedésben maradt meg edy-egy melea pocsolya• Ezekben a napokban csak az mentette meg a telepeseket, hogy a majortól hat versztnyire találtak egy régi kutat.

Napról-napra nagyobb lett a hőség. A ragyogó égen 15 órán keresztül tüzelt a nap. Ieltol eoy kist felhő, sehonnan egy kis szellő. Egy hét múlva a gabona fonnyadni, kezdett.

Eavszer estefelé vihar kerekedett a sztyeppén. A szél ide-oda kavarta és felverte a magasba a porfelhőket. Egyre fötétebb fellegek tornyosultak- Az orkán éjtszaka letépte « kunyhók nádtetejét, magukat a kunyhókat is felkapta és továbbvitte, kőzáport zúdított a földekre.

Öt napig tombolt a borzalmas erejű vihar. A vetések naav részét kitépte, teleszórta homokkal, kövei. 15. vagy 20 család a vihar után elköltözött a ma jorból. A vihar után — szokás szerint — mederedt az eső- Éjjel-nappal szakadt. A sztyeppe felélénkült, csodálatos módon megfiatalodott. Az

emberekben új remény támadt.

Eltelt a június, g gabona el- virágzott. A nap ismét olyan erősen tűzött, hoay az emberek nem voltak képesek nap Pál kaszálni. Ha ezekben « napokban megmérték volna a talaj hőmérsékletét, a hőmérő legalább 50 fokot mutatott volna.

Kelet felől szél támadt, de ez rnéa nagyobb forróságo hozott. A perzselő szél fojtó •port sodort magával- EBy hét múlva az egész -sztyeppe kiégett. A szél pedig egyre fűit, erősödött, eavre forróbb lettMenekülni kellett volna, de hová?

Ősszel farkasok támadtak a majorbeliek egy csoportjára, akik igyekeztek volna menekülni, de nem volt erejük.

— Nos, hát ilyen volt itt akkor az élet — fejezte be az apó. Ezért hívták ezt a helyet

temetőnek. Aljban az évben nálunk a fél major meghalt- De mén rosszabb idők is járták. M őst pedig...

Es ismét megkérdezte:

— Igazán 300 padot ad hektárja? Rizst?.

*

Az öntözőcsatornákban ott folyt, hullámzott aZ életet hozó víz. Ameddia ellátott a szem, mindenütt búza-, rizs-, gyapot földek. •.

Azoknak szívében pedig. kp« az öreaet. hallgatták, öröm gyűlt, hoay ők is részesei a termés-ct átalakításáéit folyó harcnak, azoknak a nagyszerű győzelmeknek, amelyek közelebbviszik a szovjet népet a

knwtAM i/imViiii/ álhit 2.

A sztálini nemzetiségi politika nagyszerű eredményeit tükrözi a középázsiai szovjet köztársaságok fejlődése. Borija elv- társ a XIX. kongresszuson elmondott beszédében többek között a Turkmén SZSZK-ról is jellemző adatokat sorolt tel. Elmon dotta, hogy amíg tízezer lakosra Iránban 3, Indiában 9. Svédországban 21, Franciaországban pedig 36 főiskolai hallgató jut, addig » Turkmén SZSZK-ban, nliol a múltban írástudó is kevés számmal akadt most minden tízezer lakosra 60 főiskolai hallgat» esik.

A sztálini termcszetátalakitó munkák megváltoztatják a Turkmén SZSZK képét is. Ahol ma még sivatag homokja teszi sivárrá a tájat, ott a világ legnagyobb öntözőcsatornája épül és öntözőhálózatával termékeny vidéket teremt. A Turkmen Főcsatorna 1100 kilométeres vonalán tudományos expedíciók végzik munkájukat. A Turkmén SZSZK Tudományos Akadémiája repetekszki sivatagi állomásának tudományos munkatársai rendszeresen tanulmányozzák» homok tulajdonságait. K. An« tiamuradov és A. Lcngyin a Kara-Kum keleti részén talajszintező munkálatokat végezne^

9

Vj vízierőmű Grúziában

Szovje*-Grúzia áramtermelése 1939—1931 között 2.5-»zere- sére emelkedett. Az ötödik ötéves tervben több új vízierőmüvet létesítenek Grúziában. A szamgoral öntözőrendszerrel együtt épülő tyetrihevi vízierőmű energiáját fel fogják használni » környező kolhozok villamosítására is.

Képünk a tyetrihevi vízierőmű csőhálózatának szerelését mutatja be.

Autóm at a betongyár

A kujbiseyi vízierőmű építkezése télen sem szünetel. Hatalmas mértékben segíti a téli építési munkálatokat az újonnan épült önműködő betongyár, amely naponta többezer köbméter betonnal segíti a világ legnagyobb vízierőművének haiárldő- előtti elkészítését.

Harcra, építésre, munkára nevel

A SZOVJET FILM!