Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
i SL L A n 1 A K I ISA A Kecskeméti Katona József Színház előadása SZÍNHÁZUNK az idény harmadik operettbemutatója keretében Bambáit Bein (iúdur Héja — Kerekes János: .illami Áruház című víg játékát mutatta be. A darab tali) ráesett mese keretében ad be pillantást szocialista kereskedelmünkbe. « cav seres- ti idk us visszássáeról, műlatsá- :ros kispolgári vonásról mondja metc a. véleményét és élesen lerántja a leplet építő- munkánk ellenségeiről, a fe ketézőkről, áruha 1 mozókról. Emire szédülő életünk de rüje csillant ki a dialógusok bői. Valóságos konfliktusok során emeli kj a darab azt hoev az eevén és a társadalom érdekei között szoros ősz öiet'iiííjiés van. 11a a. két fiatal főszereplő az ellenség á 'kálódásai miatt e«v időre el is távolodik eevmástól, az ellen sés: mes; ve résének’ harcos pillanatai után újra, esrymásra találnak. Az Állami Áruház új. fiatal vezetője miközben erélyesen és lendületesen teremti mer az úi munkastílust, az újnak a régi,.a maradi ei* leni küzdelme egybeesik az ellenség elleni keménv és következetes harccal is. Az ősz szeiitközérs során vereséget szenved a régi szakemberekben meglévő kapitalista munkastílus. egében vereséget szenved szocializmusunk építésének egv sereg ellensége: a feketézőkkel összejátszó alattomos, régi igazgató. a volt uralkodó osztályok sok maradványa"- a lecsúszott dzsentri, a rémhírteriesztő, a feketéző, a spekuláns. A CSELEKMÉNY kezdetén Kocsis Ferenc — az Áruház raktári munkásból lett vezér- igazgatója — keriil az esem; ti vek középpont iába . Kocsis tehetséges vezető. Bensőséges kapcsolatok fűaiv munkatár saihoz. Szívvel-lélekkol harcol az újért- Azt mondhatjuk ró la. sokoldalúan jellemzett fő .szereplője a darabnak. Bízó nyes tekintetben azonban csak vázlatos az a kép. me Ivet róla a.- nézők- alkothatnak Többet kellene tudnunk a jól pergő cselekmény során arról hogv lényegében miként irányítja az áruház életét, miiven objektív nehézségei vannak. emberileg hogyan fejlő di.v az irányító munka közben. Győzelme, melyet az ellenség felett arat. túlságosan köny nyűnek, egyszerűnek tűnik fel Nem eléggé jellemzet ka peso lata Ilonkával. Ezen az oldalon sematikusnak mondható a.z. ábrázolás- ' Ilonkát csak mint Háncs igazgató kereszt lányát és Kocsis Ferenc vá 1 ászt ott iát ismerj ül- meg. de a -színpadi cselekmény nem évűit módot arra. hogy me ismerjük a tehetséges úi ve í! ér igazgató méltó élettársaként. olvan emberként, aki páriával egv vonalban tud harcolni azért az úi életért, melynek derűs Pillanatai az utolsó felvonásban a néző.elé tárulnak- Ezek a gyengeségei a darabnak, erősen körülhatárolják azokat a területeket melyeken a szereplők alkotó- készségüket kifejthetik és sokoldalúan ielUmiett. életteli figurákat alakíthatnak- Kocsis Ferenc ezerepét Szűcs Sándor mértéktartó mo don formálja meg. Csak kissé szjntelenehíbül. mint ahogy ezt. ennek a viszonylag legjobban jellemzett szereplőnek az életrckeltésében vártunk volna tőle. MÉSZÁROS JOLÁN, a da rab másik főszereplője igen sikerült alakítást nyújtott. A páriáért aggódó szerelmes leányt finom eszközökkel viszi .színpadra. Játéka meggyőző, haragja azonban, amelyet amiatt érez, hogy az ellenség ellőni harc legdöntőbb pilla' pataiban Kocsis bazaküidi, nem eléggé indokolt. Leg; "alább is. nem tudja színészi eszközökkel teljes mérték be u indokolttá tenni. farén jó ai) ban a jelenetben, amikor Ko csissal együtt az áruház kultúrtermében várja a megbeszélésre gyülekező alkalmazottakat. I vány iné alakítója: Móricz Lili, rövid jeleneteiben is érzékeltetni tud in. a kemény. harcos, ú i embert. Öntudat és meggyőzés aurá ra i t alakítása ból. Danes a reakciós. régi vezető szerepében Simái Ede ú.iabb bizonyítékát adja an nak. hogy minden szerepét eí- mólvülten tanulmányozza.. A Denevér részeges börtönőre után örömmel üdvözöljük újból a színpadon ezt a tehetséges színészt- Kevés szóval jellemzi ennek az alattomos, ellenséges figurának minden vonását- A szereoadta lehető ségeket Simái Ede maradéktalanul kihasználja. Az, a darabnak a, gyengesége, hogy nem mutathatja be minden oldaláról ezt. a negatív figurát, Nem győződhetünk meg a darab közben arról, hogy Danes igazgató nem a felvásárlási láz idején vált fekete zővé. szocialista rendünk kér lelhet tlen ellenségévé. Adóm léra a lezüllött. az ellenséggel együtt tartó gépírói,ánv sze repéből ió alakítást teremtett Itt-ott ugyan kissé mesterkélt ne-k hatott komódi ázás a. Az kétségtelenül erényé, hogv ineg tudta gyülöltetni a rém hírt erjesztő és feketéző igaz tó társát a viharos múltú titkárnőt. Külön kel] beszélnünk Dá uicl megszemélyesítőjéről, Szakóin Gyuláról. Kétségtelenül tipikus „Latabár szercp”-et kapott és Szokolv Gyula, bál- elejétől végig mulátsá&ó-s és a közönség állandó viharos de riiltsége kíséri minden mozdít la tát. még sem elég meggyőző. Szokolv egyetlen feladatot oldott csak meg jól: szórakoz látni, mulattatni. Az ő felada la az lett volna- hogy emellett, egyénibb eszközökkel mutassa meg Dánielnek azokat a vonásait, amelyek indokolttá -te szik ..nicg.iavulását.” Nem érzékeltette Dániel fejlődését. A közönség kacagástól csörgő könnyekkel csak azt vehette tudomásul, hogy a darab írói nak jóvoltából Dániel megjavult. nom pedig azt, hogy Dá niel emberi fejlődésének- útja odúig jutott, hogy beismeri hibáit.. .1 darab egyik legjobb szereplője Oláh György. Glau- zius bácsi, az öreg könyvelő szerepében mindvégig művé szí eszközökkel alakít- Túlzásoktól mentesen, de a dal érzelmes hangulatát jól tolmá csői va adja elő unokájáról szóló dalát is. Klintkó megszemélyesítője — Csorba István — Taszkjával nagyszerűen mc-gterom,tette szerepe alap- hangulatát. Utolsó jeleneté ben azonban erős- túlzásokkal teszi nevetségessé ezt az érzelgős. gyámoltalan kispolgárt. Az újra c-sak a darab hibája, hogy Ilonka iránt érzett rajongása sálra sem meggyőző. Az azonban kétségtelen, hogy Csorba, István többet tehetett volna annak érdskéb-n — különösen az utolsó jelenetben —. hogy eleven, húsból-vérből való figurát teremtsen Klinkó szerepéből. A sok kisebb szerep közül iónak mondható Szoó György alakítása, aki a gerinctelen, szolgalelkű, régi kereskedő alakját eleveníti meg. Kellemes színfoltként csillan meg a kisebb szerepek között Takács Lajos alakítása. -aki a fiatal villamoskalauz alakját kelti életre. Menyasz- szonva. akit Fehér Ica alakit, szintén ,ió[ illeszkedik bele az együttesbe. Jávor Autal tűzoltója. Marinkovics Zsuzsa Boriskáia szintén eleven ala ki tás. BESZÉLNÜNK KELL a rendezésről is. A darab bár kétségtelenül helyes mondanivalókat tartalmaz, eszKözeibeu nem megy túl a régi operettsablon keretein. A jellemzések bár eléggé sokoldalúak, még sem nyújtanak teljes mértékben lehetőséget ahhoz, hogy minden figurát élő emberré varázsoljanak a színészek- Ezt látni kellett volna a reu dezőnek Is és segítenie kellett volna, rajta- Nem kellett volna kiengedni a, kezéből — kü lönösen a töm eg jeleneteket, melyek közben a közönség nem egyszer azért nevetett, mert indokolatlannak. nevetségének és értelmetlennek tartotta annak a 8—10 embernek a tülekedését, rohangálását az eléggé tágas színpadon — s nem a jelenet dinamikája ra- 'gadta masával. A rendező a tömegek mozgatásával és- a tömegből kivillanó eg.vegy figurának az éles reflektorfénybe való állításával ni-m tudta, eléggé meggvűlöltc’cni a felvásárlási jelenetben felvonuló tipikus alakokat._ így tűnt el a tülekedésben például — a maszkjában is — egyik legjobban jellemzett figura: Velenczeg István dzsentrije <\ dzsentrihez tartozó női szereplő sziupadraállitása teljesen indokolatlan volt: jóformán semmit sein csinált. Nem emelt - ki kellőképpen az egy mást. követő jelenetek kavar gásából a rendező a két műn- kásnő alakját sem, aki egykét szó után tisztában volt azzal, hogy a reakció elleni Imre színterén áll. Párszavas szerepükről teljesen elterelte a figyelmet a, felvásárlók groteszk mozdulattömkeleg-p.^ A színpadi képek beállításáért gyors átrendezéséért a., felvásárlási jelenetben, elsősorban a színház technikai dolgozói érdemlik a dicséretet. Példamutató módon — szinte a másodpercekért folytatott harcban — teljesítették mindvégig kötelességüket. Végezetül csak annyit. hogy a zene kar vezetője néhol túlságosan hangosra votte a zenekart. Különösen Mészáros Jolán ének számainál, nem érvényesült eléggé az énekhang. A FELHOZOTT HIBÁK olvan természetűek, amelyeknek egyrésze az előadások sátrán lecs-iszolódik, más részit kön a reud,e.ző sokat segíthet Az kétségtelen, hogy a darab icien-leei felfogásában é.s kivitelezésében is igen szórakoztató, ej even, vidám s emellett kotnolv nevelő értékeket tartalmaz- A bemutató óta eltelt pár nap bebizonyította, hogy Kecskemét dolgozói nagy érdeklődéssel honorálják a színház vállalkozását, amikor vég; i-e mai tárgyú, szórakoztató oiwrettet tűzött műsorra. Csáki, LajosEbben a* évben egyénenként lógjuk egymás munkáját megbírálni A csávóiyi délszláv is- kola úttörőcsapata az elmúlt napokban tartotta idei első őrsgytiíé- sél. A vörösnyakkendős pajtások teljes szálltnál megjelentek. örsgy ülésünk Petőfi Sándor születésének 13J. éves fordu'óját ünne pelte. Az ünnepi beszédet Gáspárovity 7c r. Tea pajtás t irtotta. Utána' Petőfi- déterhv Ívre fordított szavalták az útíprő- csapat tagjai. Az őrsgyűlésen megfogadtuk, hogy fegyel- ' műnket tovább szilárdítva, még jobb tanulmányi eredmények elérésére törekszünk. A jövőben egyénenként fogjuk megbírálni egymás munkáját. Rá fogunk rpu telni stzi eredményekre, de 3 hibákra is. Arr.r. hogy Patarica még banyag; egy -kissé, zákány Mária pedig még elvétve távol marad a tanításról. örülünk, hogy [ ezek a pajtásaink meg-f • fogadták, hogy az új I évben ezeket a hibáikat! kiküszöbölik. Ezen a héten a béke* fádban Vida János örs- vezető fog ülni. Nagy kitüntetés ez, melyet | igyekszik a csapat min <1cn tagja kiérdemelne Jvon Vida, délszláv taiiyló • MEPEMETSZOLGALOM... T. Tóth Miklós honvéd arcképe JjJüszéves, zömök fiatalember. Piros, vufók arcából kit nagg világoskék szem sugárzik a világba. A szabolcsi dombok egészséges levegőjének zománcát a vár hónapos alföldi katonaélet nem törölte le. sőt dicsekszik. hton hat kilót hízott, mióta katona. Duzzadó erő. egészség feszíti testén, az egyenruhát — egyszerű, táiszólásos szavak mögé bujtatott lelkesedés, tiszta öntudat szól belőle, amikor magáról beszél- Egy volt a, sokezer var ászt fiatal közül, aki izgatott kíváncsisággal, de kis félelemmel is nézett a katonaélet, elé- S úgy járt, mint a kohóba jutott érc: a katonai nevelés kiválasztja, kikristályosítia benne az aranyat, az értéket. T, Tóth Miklósból, az egészséges, nyiladozó eszű szabolcsi paraszt an erekből íny válik öntudatosan gondolkodó, tudatosan cselekvő honvéd a katonai élet esztendei alatt. Amikor 'először beszélgettem vele. tréfásan kértem; ne ijedjen meg, hoSy iav ismeretlenül az életéről faggatom- virult an vetette fel a fejét, a hangja szinte vágott.- .’Egy katona nem félhet, nem ijedhet meg semmitől!” Mennyire kozzáiUett ez a kijelentés, a méltatlankodás a szemében.- ki merészeli azt hinni. hogy ö lél — még eau beszélgetéstől is! Kallósemlyénből jött. Szabolcs-Szatmár megyébőlA gyerekkoromból emlékszem, nagyon szegények voltunk. Még nuolces-.tendős koromban is mezítláb jártain télen. Ha volt egy vár dvő « háznál, azt. felváltva viseltük három testvéremmel. A bátyám most tiszt. Egyik húgom óvonőkévzöiskolán tanul, a másik menyasszony. Vőlegénye abban a iermelőcsoyorlban dolgozik, ahol szüleim. Az apám 19í5-ben megalakította a kommunista vártól a faluban. A felszabadulás előtt megbélyegzett ember volt, mert 1919-ben. mint vörös katona, harcolt. A forradalom leverése után a görögkeleti pap beárulta és a csendőrök út a megbotozták, hogy lepedőben vitték haza a jóbarátok. Miklós nagybátyámnak is ekkor törték bele a hátába a, szuronyt... A földosztáskor mi is kaptunk hat holdat. Három, évre rá beléptünk a termelöcsoportba. •. TaOjelölt vagyok. A honvédségtől non is azért féltőn, hogy majd ilyen vagy olyan lesz a bánásmód. De féltőn, hogy a sokfajta ember között majd nem állom meg a helyeméi. Bántott az is, hogy tagjelölt létemre déo elmaradott, -voltaim a tudásban. Iskolába hol járhattam, hol nem. egyszer a lábbeli, másszor a munka, viargsztott otthon. De amikor jártam, akkor sem sokat telt. a fejem, Ignác tanító at iskolásokkal őri-tette disznait, vag„ vágatta; fáját. Népi. « iá felelet számított ió bizonyítványnak, hanem ha a disznók teli hassal kerültek haza a mezőről. Így bizony nem sok kárt, tettem a tudományban. Irni-olvasni, csak tudtam valahogy. de számolni alig. Mmdtam is magamnak: — No Miklós, a katonaságnál inaid nehezen boldogulsz. — Bizony, meg is izzadtam, «mikor a~ első sajtóórán velem olvastatlak fej az újságol. Óra után Kaszás tisztclvtárs mayához intett engem és et/u tiszthelyettes elvtársat'- — Mától kezdve foglalkozzon Tóth elv társsat. — mondta. — Ellenőrzőm. 'J'őth Miklós azóta a kiképzés mellett elvtársi állandóv segítséggel gyakorolja a tanulást is. Olvasni nagyon szeret, jóformán itt szokott rá. Az első könyv, amit, kezébe adtak, az ,-d barázdát szánt az eke” polt. Szabadfoglalkozása idején már szálad a könyvtárba. Úgy mondja- minden l.-önyr elolvasása után tágul a feie, messzebb lát. A közösségi élet, a* állandó nevelés több, más embert csiszol belőle, mint ami eddig volt. A nap minden peren, a, foglalkozások minden válfaja arra való itt. hogy a Tóth Miklósokból öntudatos, fegyelmezett, a, fegyver forgatásban, de egyéb tudományban is jártas jó katonákat neveljenek. — Különben tisztiiskolára szeretnék menni ~ iut eszé-. be. — Mód van rá és a tiszt elvtársak i<• biztatnak. Úgy tanulok most, hogy ezt kiérdemeljem. Tudni szeretném: mi ennek a tisztaszemű, lelkes fiald katonának a vélemény«, katonaélet mostani békés, tanulással teli napjain túl arról, ha egyszer használni is kellé ve a fegyvert, ha a tanultakból a lóvé szár okban, az ellen seggel szemben kellene vizsgáznia? J\aav érzéseket nehéz szavakba önteni■ Tóth Mikién kilökődik magával, vitdgos szeme elsötétül. Vaskos tenyere a, nyakába akasztott géppisztolyra csúszik — nem volt ideje letenni, most ért haza a gyakorlatról — és úgy mondja: — Ezt a fegyvert azért adták a. kezembe, hogy megvédjem, a. népet. Tito itt hánykódik a határon. Mit akar 6 és az amerikai urak? Újra aZt a világot ránkhozni, amelyikben az apámat megbotozták, amikor v«lem együtt sok sze- génygyerek télvízben is mezítláb járt, amikor a bátyámból és belőlem nein tiszt, csak kanász lehelett volna. A' anyámul a termelőcsoport vezetősége kórházba■ küldte és ingyen kígyógyították — a régi világban ki törődött volna ezzel? Hogyne akarnám hát foggal-körömmel, ezzel, a két erős karommal megvédeni azt. a világot, amely minden kinél,- csak jót és boldogságot hozott, amelyikben tanulhatok, ember lehetek magamt is, a családom és minden ember. Az egyik könyvben olvastam egy szép mondást, hogy nem az a bátor, aki nem fél. a haláltól, hanem aki a.uőzni és élni akar. És fiatal vagyok, élni akarok. De ha egyszer harcra kerül a sor — altkor meg győzni fogok. Győzni, mert olyan katona leszek, aki megfutamítja, elpusztítja <T- ellenséget, hogy soha. többé ne merjen támadni... Rámnéz: értem-e a nehezen összeszedett és akadozva elmondott szavakból, hogu mit is akart mondani? Aztán elbúcsúzik, sorakozót vezényelnek, Tóth Miklós beolvad társai sorába. Egyforma ruhában — ifjú emberek menetelnek. Egyikük tegnap még bányász volt. a mxT sik traktort, vezetett, a harmadik szántott, a negyedik az íróasztal mellett dolgozott- Most eouyéolvadnak a honvédélet nagy tűzkohójában, erős, verhetetlen érevaizsot nevel belőlük a párt vzent szabadságunk, szépséges úi életünk védelmére. T. Tóth Miklós egyik lemezkéje ennek a pa jzsnak- Sók- százezer társával együtt alkotja azt a csawAot, amelyre olyan, büszkék vagyunk, aovfily hús a húsunkból, vér a, vérünkből: a mo9vnr néphadsereget, G. K