Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

PETŐFI SÁNDOR MEGYÉIKBEN

Petőfi Sándor megyénkben született, innét indult el költői útján a halhatatlanságba, Évtizedeken keresztül a régi Magyar- ország urai szájízük szerint „áthangolták’* Petőfit. Műveit meg. hamisították, verseit megcSonkítva engedték ki.

Petőfi esak maradjon előttünk igazáii a maga tisztaságában és fényességében. Amióta az „alföldi szép nagy rónaság" és az ország minden rögje immár azoké lett, akik megművelik, azóta Petőfiről is lemostuk mindazt, amivel az úri Magyarország száz évig bemocskolta.

Petőfi csak egy van, a néppel utolsó csepp vére hullásáig tuzön-vizen át kitartó forradalmár költő. Ma úgy cselekszünk, ahogy Petőfi tanított; nem szigetelödünk el, megvan a helyünk’ a szabadságszerető népek Szovjetunió vezette hatalmas béke. táborában,

Petőfi már száz évvel ezelőtt a legtisztábban látta, hogy a magyar nép szabadságát nem szabad és nem is lehet elszigetelni. Nemcsak a Szomszéd népek, hanem a távolabbi nemzetek szabadságharcosaitól sem. Petőfi felismerte, hogy az uralkodó osztályok nemzetközi összefogásával szemben a Szabadság kivívásának csak egyetlen módja van, hogy az elnyomott népeknek össze kell fogniok az elnyomók ellen.

Mi a gyarmati nemzetek szabadságharcát ugyanolyan dobogó 8zivvel figyeljük, ahogy Petőfi az európai forradalmakat. Ha a koreai, vietnami, marokkói, burmai szabadságharcosokra gondolunk, Petőfivel együtt mondjuk: „Segítsd őket, szabadság istenei”

Petőfi kóskométi tartózkodón, az 1843-as esztendő, egy lasrv költő hírnevének 'elTncIuíöi esztendeje is. Petőfi Pesten mir-1 a Pesti Dh atlao segéde ísrkesz tőié. a/, irodai' mi elet '^'Jnontiába került • Az ország iéDe rögtön • erez valamit rrfín. egyszerű emberek, elsőnek bizonyos Tóth Gáspás szabómester járul adományával verseskóte- ténck megjelentetéséhez. A maavar költő mellé mafla a dolgozó név áll■ Petőfi könyvi az első olyan költői műnk; hazánkban, melyben nincs ré sze a főnemesség hivalkodó é: gazdaságához nem i» mérheti adakozásához és amelyhe: nem járult az uzsorás tőke.

De nem száll fejébe a dicső ség. Ugv tanul most is, min diák korában, vagy mint a: osztrák katonaélet nélkülöző sei között- Latinul, görögül németül már tud, most tanú olaszul, angolul, franciául.

Már ismerik nevét, a pest diákság fáklyás felvonulás rendez tiszteletére, verseit, sza valják és éneklik.

..Petőfi költészetében — írj: Révai çlvtârc — ...az fejező dik ki... hoau a név szétné, saját orszáaában. Tájleíró ver seihen n név, fia szól saját föld jéről. A Tisza, A puszta léién. Az Alföld, Falu véPér kurta kocsma, A kutyakaparó — mindez nem más. mint < föld birtokbavétele az ország névé által De a Tiszát, vagy az Alföldet Petőfi nem <kay szerűen úav ábrázolja, mini eav közönséaes tájat, hanem úav, mint az orszúanak, a ma- avar név orszánának. a hazának. eav darab iát. A tái szere, tete, a maavar föld birtokbavétele kibővül az ország szc- retetévé... a haza birtokbavételévé. Ez a név önmagát efűiben a nemzetnek érzi/' Ezenkívül pedig, amikor el jött 1848 máreius 15-e, a 48*as forradalom, a magvar szabad sagbare plebejus-jakobinus

balszárnyának (Révai) nemcsak egyszerű közkatonája bauem egyik vezetője ■ lett Petőfi.

Kíméletlenül kikel a belső c’lenséff ellen:

„Köztünk van a legnagyobb ellenség:

A cudar, az áruló, test vérek! S eav közülük százakat

ront el, mint A vohár bort az eav

csevvnvi mérej. Könnyű bánni külső elle- ninkkel,

Ea kivesznek, e belső

bitangok.”

De lecsap verseiben a külső ellenség ellen, köztük a legundorítóbb bérencre*, Jellasicsra:

..Fut Bécs felé Jellasics,

a gyáva,

Seregének seregünk nyomába Megrémülve fut a magyar hadtól"

Szava később még gyujtóbb esz a forradalom füzében:

„Föl hát, maavar név;

e gaz csorda ellen, Mely birtokodra s életedre

tör.

Föl e,av hatalmas, „qv szent háborúra, Föli az utolsó ítéletre, föl! A. századok hiába birkózónak Velünk, és mostan eav év ölne mcfif Oroszlánokkal vívtunk hajdanában,

És most e tét vek. egyenek-e me9f’

Petőfi a szabadságharc uap- aiban ismét megfordult Krcs- :eméteu, 1848 júniusában ^estről érkezik ide, hogy észtvegyen a. rácok ellen ín- luló honvédek esküién és ki- onulásán, szápiukra lelkesítő ;ülteményt írjon. Ide egy eglédi ember kocsiján érke- ett Megérkezése után rögön a Sziládv nyomdába ment. )tt Sziládv Károly nyomdász- íesterrel beszélt a kinyomta unió költemények ügyében., íéiiády Károly, aü&épe mff

Dunaveese háromszor szó' repel Petőfi Sándor életében- Három dunavecsci tartózko dása alatt megírt művei szét" vés fejlődést mutatnak a kezdetleges hangkeresést öl a biztos önmagára találáson keresztül a meatalált Imna mii vészi kezeléséig. Dvnavccs« fölött, történtek mea azok az első szárny próbálgatások, me Ivei- később az egész nemzet fölött való diadalmas ívelésű szárnyalásba szöktek.

Szalkszenfmártonban

Szalkszentmárton 184,Vben kapcsolódik- be Petőfi daltermő helységeinek sorába. Szil lei ez év tavaszától a követ kező év tavaszáig itt éluc-k « dunavepsei állapotokhoz kő pest még kétségbeejtőbb nyomorúságban. De a költő szívesen jön le szüleihez most i<o mint mindenkor, egyrészt, mert szüleihez iüliet. másrészt, mcst bujdosni kénytelen.

1845 tavaszán ugyanis a ne akciós kritikusok támadást indítanak Petőfi ellen. Azt támadják benne, amit mi értéknek tartunk: népies, közvetlen hangját, határtalan őszinteségét. Mindezekhez járul szerelmi csalódása- A szép, de Só- gös Mednvánszkv Berta meg ismerteti Petőfivel a ,/new víszonzott szerelem l‘!nját”. A Pesti Divatlapnál lévő segéd szerkesztői állását is otthagyja. Állása és biztos jövedelme nines. Ki van szolgáltatva ü kiadók és szerkesztők kényé" nek-kedvének. Van olyan hónán. hogy mindössze 10 forintot kan verseiért.

Mindezek nagy lelkiválságot idéznek elő Petőfiben. Eí- k árhozott, megátkozott emberiek tartja magát. Mint üldözött vad, vonul vissza több- kevesebb megszakítással szüleihez Sza! kszent mártó nbn. -* Nngv szegénységben él. Nap pal a kocsma ivójábau .ima verseit. Itt írja ..A jó Öreg kocsmáros” című pompás jellemképét elszegényedett öreg édesapjáról. 1846 .elejéi „Az őrült” rapszódiája, utál. megírja azokat az apró gondolatokat, amelyeket későül- ..Felhők” címmel foglal kötetbe. Nagy verseket képtelen most írni. A világgal és ön magával meghasonjott ember aforizmagyüjteménye ezek a szaggatott, rövid versek. Minden keserűség és visszafojtott indulat kitör belőle: „Laktár- sam a kétségbeesést Szomszé- ■ dóm a nïegôrülés”.

De a természet, a, szalkszent- mártoni erdő kigvógvítia rét tenetes sebeit, amelyeket s korhadt társadalom igazságtalanságai ütöttek rajta- A vihar kitombolta magát, a ma gánv megvigasztalta. Ráesz mél. hogy a saját sorsa és világ sorsa egyformán sötét A boldogtalanságnak közönöké van: a rossz társadalmi berendezkedés- Hinni kezd abban. hogv i.a írének fölemelik a föld -porába gázolt fejüket és a forradalom vérözöne fog na tisztára mosni a világot a szennytől (Váradv Antalhoz) Az a Petőfi, aki egy évvel azelőtt tűzvész akart lenni, hogy elpusztítsa a világot, most ezt a tüzet másra akarja fel' használni:

;,Lána van szívemben, égbiil eredt láng,

Fölforraló minden csepp

vért;

Minden szívütésem egu

imád són

'A viláa boldogságáért.”

1846 tavaszán Pestre visszatérve. Petőfi ráeszmél költői hivatására: A,A néppel tűzön- vízen át” harcol a jogtalan uén jogainak a kivívásáért.

A szalkszentmártoni -időző f Petőfi pariik legtermékenyebb időszaka. Pest után itt ír ja a '■cptöbb költeményt. Egész költői működésének mintegy 7. fele záródik le itt. Eddig tartott nz élmén vgviiitő és lüatszerző vándorévek korszaka. Ezután kezdődik költi szetének második fele, az idatrendező és értékesítő korszák. a tettek korszaka.

A költő és Kiskunság

van n Kecskeméti . Múzeumban. Barabás Miklós festette.) A regálisra difivé írta a ver- sét 20 percA szedő l«*s

san dolgozott, kissé pityokas •volt. örömében csípett he, más-uan már honvédünk állt.

Kösse ki S/yorsan a ko- fumnákat, adja a, drukkernek. Min az curichtol. addig mégoly ásom! — mondta Petőfi és aztán elment ebédelni. Mikorra visszajött, a drukker (a nyomómester) még nem fogott a munkához. Erre Petőfi saját kezűleg ..auftrágolta” a festéket, maga vette kezébe a prést és másfél óráig dolgozott. Sziládv nyomdász csodálkozott. hogv Petőfi eny- nyire érti a fekete művészetet. (Ez a 48‘as sajtó Kecskemétről 1952-ben egy sajnálatos sietség és bürokratizmus folytán, mint ócskavas került Pestre, ahol azóta nyoma veszett.)

Petőfi és Dunavecse

Dunacecse 1841-ben tűnik fel Petőfi költészetében. A :i költő ekkor mindössze 18 t éves, de már nagv út áll mö- .- götte. Ekkorra már végigta nulta az ország számos isko- x Iáiát. Volt színész, katona,- országút vándora- Félszázad- z nyi élmény éc szenvedés ibic- tokosa’- A pihenésre igen rászolgál■ va tér meg a szülői házba í 1841-ben. Ekkor írja Örök bú, \ Zivatar, Vendég című verseit.

I Ezek még csak első szárny- I próbálgatásak. A zenekar I hangolása ez a nagy mü előtt,

• E hangolásból csak azt érez f hetiük ki. hogy meglehetősen i sok természeti kép van meg- benne, talán a műben is döntő- súlya lesz a természetmotí- vamoknak.

Petőfi néhány bét múlva- újra kezébe veszi a vándor*- botot, újra útnak lendül,- hogy egv év múlva, 1842-ben ismét megtérjen Dunavecsére.

A költő ezúttal is gyalog ï huppautia az út porát hazafelé. de ez alatt az út alatt i megszületik az első igazi Pe■ tőfi ver®: Hazámban”. E nr mek költeményben nagyszerű

1 hangszerelésben találjuk inár meg nz igazi magyar tájat.

; Itt már nincsenek sallanggá merevült klasszikus képek. de leng az aranyló búzakalász,

1 délibáb ragyog a róna felett,

I jegenyék vetnek árnyékot.

egyszóval elénk tárul a valódi , maavar Alföld.

Ebben a versenyben kezdődik az. amiről Révai elvtárs így ír: ,,A nép szétnéz saját országában.” Ebben az első költeményben már megtalál , iuk a későbbi széles érzésskála egyik legrokqnszenve- 1 sebb hangját: a szülői szeretet első sejtelmen nyomát.

Dunavecsén az öregedő, Pét* rovies mindjobban elszegényedik. kis kétszobás lakásban élnek, az egvik szoba kocsmai a másikat lakják. À költő nem marad soká Dunavecsén- Egv hét múlva visszafordul Pestre.

Pesten 1844 július 1-ével segédszerkesztő lesz. De mielőtt úi állását elfoglalná, ismét lerándul szüleihez Vecséro Ennek az 1844 es látogatásnak az eredménye 18 szén vers, amelyekben iná,r diadalmasan lobog az igazi Petőfi lélek.

A sort a közismert ..Füst- bement terv” nyitja meg, klasszikus megörökítéseként a túláradó érzelem néinító-béní- tó hatásának. Az a Petőfi, aki mindig könnyedén és egyszerűen fejezi ki érzésvilágát, ez egyszer csődüt mond. Rég nein látott édesanyjával találkozik és jólehet készül a találkozóra, mégis

» ». csiiggtem ajkán szótlanul, mint gyümölcs a fán.

A Dunavecsén írt költeményei között megszólal a későbbi diadalmas szerelmi .himnuszoknak szelídre hangolt halk előhangja is. a Zsuzsikához írt szerelmi dalokban, szikrázva villan meg a sajátos „Pc; , tőfi humor, a „DeákpályanV. a ..Gazdákodúsi nézeteim” sjB^emes szakaszaiban.

Költői hazugság ez, de a költői hazugságok igazabbak a reális tények igazságainál, Do különben is 22 hónapos, amikor elhagyja Kiskőröst és Félegyházán él első« iskolás koráig.

A költő, amikor már örökre elhagyta a Kiskunságot, Pestről még egyszer visszaemlékezett az itt töltött időre. ■— „Kiskunság” c. nagyszerű tá jképében tesz megható vallomást:

..Hová szivem, lelkem Mindig, mindenhonnan

vissza-visszavágyott, Ujrg láttam végre születésem földét,

A szép Kis-Kunságotl”

Petőfi költői működésének első felében játszik nagy szerepet a Kiskunság Itt teszi első kísérleteit n dalköltés terén, itt ismerkedik a hangok és érzelmek ereiével, színével. Innen indul el: a szülőföldről és a családi tűzhelytől.

A szülőföld adja számára a maítvar föld sajátos látásának a lehetőségét, a családi tűzhely, a szeretet melegét, szülők, barátok, magyarok és az eaész világ elnyomott népei iránt.

És a szülőföld, a Kiskunság pihenteti meg mindig, ha odakint az élet, a nagy életiskola megbántottaPetőfi Sándorra nagy hatással volt a Kiskunság. Petőfi költészetében nagv szere nc-t játszik- az a táj. ahoi bölcsőiét ringatták, ahova szíveiéibe mindig máshonnan yisz- sza-vissza vágyott.

Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Szabadszállás az első állomások a költő menetrendjében. A jvermekkor mesetermő talaján vagyunk még. ahol álom és valóság olyan közel esik egymáshoz, és amire « költő élete alkonyán pontosan 25 éves korában is olyan megható módon emlékezik vissza. A Kiskunságról indult el a költő, hogy befussa: üstökös Vályúját. Ez a pálva nem volt mindig tenves és ragyogó. sokszor futott az éhség és a nyomor ijesztő labirintusa i- Iban, sokszor érintette a kétségbeesés határát is. de célja tnindig egv volt. a: szabadság.

A negyedszázados út ‘alatt többször felcsillant e pályán a Kiskunság- Dunavecse, Kun* Ezentmiklós, Kiskunlaeháza- Dömsöd. Szalkszentmárton a legjelentősebb állomásai pályája első felének, 1846-tól kezdve iukább Pesten és az ország más vidékein vívja harcát a nép uralmiért, a költészetben és n politikában is. De 1848-bau, a történelmi évben ismét visszakanyarodik a Kiskunságra. Ez év nyarán Délegyházán látjuk a költőt, aki ezt dalolja: Ez a város ezületésem helye,

i i író vagy velin. általában á fi i8 krajcár, mennyi -papír ment rá; 12 koncz, i ív.”

Ugyancsak ott 1843 március 29-én, 64 tételszám alatt:

„A színlapliordónak búcsú- zóversek, alakja 8-ad, 350 sajtópapiroson, 50 író vaav vélin- papiroson. általában .2 fi 2i krajcár, maradék papirosokra. Kézhez adatott 18Í3 ám. 15. (Petőfi: Élmény c. verse.)

Petőfi Kecskeméten verset is akart kiadni, egv közös füzetben Jókaival és Ács Károllyal- A kéziratot maga Sziládv Károly vitte el a cenzorhoz. Ámde Schembera Cala- zanti József cenzor — nem engedélyezte a füzet megjele; nősét. Szerinte a „Disznótor” e. versnek az a kitétele, hogy

Gömböc legyen az ófh

S mi benne a töltelék...

egyenesen botrányos. Igv aztán nem tudták kinyomatni, de Jókaiéit kézírással másol* gatták ,és úgv terjesztették Kecskeméten a kifogásolt költeményt.

Petőfi 1843-as kecskeméti ( színészkedése esik össze azzal ■ az idővel, amikor — Vörös* 1 nial-tv Mihály ajánlatára — a i fiatal költőt meghívják egy ■ pesti folyóirat szerkesztőié- 1 nek- Mikor elindul gyalog ( Pestnek, egyik kecskeméti j ember — kenyeret és ürücom- i bot ftd neki az útra-,. J

Petőfi a kecskeméti színészek között

Petőfi 21 éves korában 1843-ban kerül ismét Kecske metre egv színésztársulattal Szekereken utaztak ide. It jóbarátokra akadt, többi.kö eött Jókai Mórra. Petőfinél rosá-zul ment a sora- A szállás étkezés díjával adós marad szállásadójának, Dudásnénak Meg is maradt egv nyugtáji erről az időről:

„Kötelezvény. Elismerem,

hogy Vargáné asszonynak hé heti koszt fejében 22 forint mondom huszonkét frt-tal váltóban adósa maradtam. Mely nek lefizetésére a következe hús vét hétre magamat okvetlen kötelezem. Addig is mii fenti summa kézhez adatik, zálogban marad nála 2 pái fehérruhám. 2 lajbim, 1 trikó egy pár csizma, egu törülköző, eau aranyos rámám tükör, melynolz hozzámealó szállítását f ('átnevezett asszonyság magára vállalta,. Kecskeméten, április 7-ik napján, 1813. Petőfi Sándor.”

Pedig előzőleg még jutalom játékkal, színlanbordó ibúesú- zóvereekkel is igyekezett jövedelmét biztosítani. “írre tanúságot kaptunk a kecskeméti Sziládv Károiy-nyomda egykorú üzleti könyveiből, ahol 1843 március 21-én 58. tetel- szám alatt a következő bejegyzés található:

Játékszíni lap. Bérletszünet Fekete és Petőfi részükre; 123-ra Piacai, 300 fifijtfinamKOJk