Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombati tanácskozásán Szálai Béla szólalt fel elsőnek. Kulturális eredményeinket és célkitűzése­inket taglalta- 1952-ben 101 millió forintot fordítottunk kulturális beruházásokra 7" 1953-ra a kulturális beruházá sok összege 131 millió forint lesz. A jövő évben többek között mintegy 300 új kultúrotthon és 150 keskenyfilmvetítö mozi épül. Az állami eszközökkel történő beruházásokon kívül jelentős helyi erővel történő beruhá- zásokat hajtottunk végre. — Kulturális tömegmozgalmunk művészeti ágának fejlődését jellemzi az a tény, hogy a jelenleg folyó kultúr- verSenyre 13.100 kultúr- csoport kapcsolódott be( 205.100 részvevővel. Szalai .Béla beszélt arról hogy milyen segítséget nyuj tntt a Szovjetunió Kommu nista Pártjának, XIX. kon gresszusa az íróknak, az iro dalom vitás kérdéseinek meg­oldásához. Elmondhatjuk, hogy népünk a szocialista társadalmat építő többi néppel együtt nemcsak a gazdasági rend fejlettsége, de műveltsége szempontjából is az élvonalba került, ma már a világ leg. műveltebb népei közé tar­tozik. Nincs egyetlen kapitalista or­szág a világon, amely a fejlő désben velünk lépést tartana, Köszönet és bála ezért nagy Szovjetuniónak és a ma gyaf kultúra legfőbb őrének a. Magyar Dolgozók Pártjá­nak. Maflát Jolán felszólalásában erről húszéit. hogy nemzeti kultúránk nagv alkotásai most válnak egész népünk közkinesévé- Beszélt szánját ázásunk, drámairodalmunk é f ionéi életünk fejlődéséről, va «mimt képzőművészetünk és filmművészetünk eddig meg tett útjáról. — Különösen nagv lépéseket tett irodai műnk azon az ríton, hogv ki­emelkedő müvei a nemzetek közös kincsévé váljanak, Majd arról beszélt, liogv erősíteni kell a kapcsolatot kulturális életünk és népünk nagy alkotó munkája : a szo­cializmus építése, békéért folytatott harca között. Népünk több. jobb, szebb mű­veket vár alkotó művészei«! tői. Másák feladat a. szovjet kultúra példáinak még sokkal mélyebb megértése és alkotó művészeink munkáiéban való hasznosítása- Jobban ki kel mélyíteni a néni demokráciák kai való kulturális kapcsola­tainkat és a tapasztalatok cseréjét. Ezután Olt Károly bejelen­tette. hogy a vita során fel merült módosító javaslatokat reálisnak tartói és elfogadá­sukat javasolja. Szünet után az országgyűlés az 1953. évi állami költségvetést általá nosságbau és részleteiben a javasolt módosítások kai és az 1953. évi állami költségvetés ről szóló törvényjavaslatot- Változatúm szövegben- evvhan gúlag nagv lelkesedéssel elfo­gadta. Ezután ?-* állami statiszti káról szóló törvényjavaslat táré—'Msa következett. A ja­vaslat előadója Varya István képviselő volt, — Tervünk teljesítésének egyik- legfonto­sabb feltétele — mondotta —, hogv pontosan nyilvántart­suk. mivel rendelkezünk. Népi demokratikus államunknak djtÍDusú statisztikai szerve­zetre és hivatalra van szüksé­ge. Statisztikai Hivatalunk szervezett kiépítése és meg­szilárdítása terén a Szovjet­unió példájára támaszkodva, pártunk útmutatásával az utolsó esztendőkben jelentős «redménveket értiinV el. Az eredmények és az előt­tünk álló nagy feladatok szükségessé teszik, hogy statisztikai rendszerünket, új szocialista alapokra he­lyezzük. A statisztikai rendszernek eb­ben a törvényjavaslatban le­fektetett magasfokú egysége csak szocialista államban kép­zelhető el, ahol a dolgozó nép nek érdeke a termelés átfogó nyilvántartása. Ezért nálunk a jó statisztika és ellenőrzés az egész nép ügye. A statisz fika a szocialista társadalom­ban nem öncél, hanem a ve­zetés megjavításának eezköze- A hozzászólások során az el­ső felszólaló Szita János or­szággyűlési képviselő volt. — A tőkés társadalomban — mondotta — a statisztika a kizsákmányoló osztályuk ér­dekeit szolgálja. A ml statisztikánk feladata; hogy segítséget nyújtson a gazdasági, szociális és kultu­rális fejlődésnek; a tervek végrehajtásának ellenőrzésé­hez és ezen keresztül az állam, a népgazdaság irányí­tásához. Majd Tóth Endre országgyű­lési kénviselő hangsúlyozta: a statisztika mindig és min­denütt az osztályharc esz­köze. Az osztályharc ma, nálunk a mezőgazdaság területén je­lentkezik legélesebben. A mo- zőgazdasági statisztikai ada* tok sohasem csak termelési eredmények, hanem Dolitikai jeladások is a párt éc a kor­mány számára. — Megmutat­ják az osztályellenség mester­kedéseit — megmutatják pa­rasztságunk viszonyát a mun­kásosztályhoz, a néni demo­kráciához, megmutatják a szocialista szektor fejlődését, megszilárdítását. — Ezután Rónai Sándor az országgyű­lés elnöke lezárta a vitát. Befejezte tanácskozását a Népek Békekongresszusa A Népek Békekongresszu sárnak részvevői pénteken dél után isimét összeültek), bőgj folytassák a vitát a konSresz ezus napirendi pontjai felett Az amerikai békeküldöttség tagja, Minnie Carther asz szony izzó szavakkal ítélte el a koreai háborút és kijelen tette: „Amerika népe munkát és békét követel. A ibékekö vetélés általános az amerikai nép körében” — hangoztatta és a. hidegháború befejezése érdekében küldöttsége névé ben javasolta, hogy »a népek avakorolian-ak nyomást a kor­mányokra a hidepháború mep szüntetése érdekében. A pots demi és jaltai epyezmények szellemében mea kell indítani a táraPalásokat a naJPyhatal mák. között. Az ENSZ a nem zete/c közötti tárgyalások szín helye lep y en és ne a háború eszköze. Ezután Bosilka asszony, A Szakszervezetek Országos Tanácsának VI* teljes ülése Szombaton délelőtt megkez­dődött a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának VI teljes ülése A teljes ülés megtárgyalta a szakszervezeti munka 1952, évi eredményeit, tapasztalatait és meghatározta a szakszervezetek munkájának jövöévi legfonto sabb feladatait. Gáspár Sándor­nak. a SZOT főtitkárhelyettesé­nek megnyitó szaval után Kris­tóf István, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját, Beszédében részletesen szólt a munkaverseny kiszélesítésé­ről, Hangsúlyozta: az elért eredmények felszínre hozták munkásosztályunkban és a mun ka jó megszervezésében rejlő hatalmas tartalékokat. Ezután taglalta a szakszervezetek verseny szervezési munkájában meglévő hiányosságokat, így a politikái tömegmunka gyengesé­gét. Fontos feladat a párttal való kapcsolat megjavítása, az üzemi szakszervezeti munka megerősítése. Majd rátért az 1953. évi feladatok és ezzel kap­csolatban a szakszervezetek munkájának ismertetésére. Köz­ponti kérdés az alapanyaggyár­tás gyors fejlődése. — Bá­nyászainknak a jövő esztendőben 4.6 millió tonnával több szenet kell adniok népgazdaságunknak, mint ez évben. A lehetőség adva van minderre, elsősorban pártunk és kormányzatunk gon­doskodása, másrészről bányá­szaink öntudatos helytállása ré­vén. Kristóf István kiemelte; a SZÓT elnöksége hozzon világos átfogó határozatot a szénterme­lés elősegítésére, bányászatunk­ban a szakszervezetei munka gyökeres megjavítására. A kohá­szat problémájára áttérve hangsúlyozta; az élenjáró szov­jet kohászat tapasztalatainak elterjesztésével lendületet kell adni a Sztahanov-mozgalomnak. Kristóf István beszédében aláhúzta a legfontosabb tenni­valókat a munkaverseny terén. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak tudniuk kell: a párt előtt felelősek tevékenyéé gükért. Meg kell szüntetni az elnézést a hibákkal szemben, az ifjúsággal való foglalkozást a legsürgősebben meg kell ja­vítani. Az 1953-as évben sokkal többet kell törődnünk a taka­rékossággal. — Alá kell húz­nom a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolat­ban a műszakiak szélesebb be­vonását a szakszervezeti moz­galomba — mondotta. Ezután Kristóf István ja­vaslatot tett. hogy február hó végére hívják össze a ma." gyúr szakszervezetek XVili. országos kongresszusát A beszámolót követő fel­szólalók a bírálat hangján rá; mutattak egyes SZOT megyei titkárságok és üzemig szak szervezetek hibáira, hiányos­ságaira­A felszólalások elhangzása után a teljes ülés határozatot hozott. A határozat többek között hangsúlyozta: legfon tosabb feladat az 1952‘es ter melési év sikeres befejezése és zökkenőmentes átmenet bizto Bítása 1953-ra. Továbbá: az egész iparban és a mezőgaz­daság szocialista üzemeiben fel kell lendíteni, állandóvá kel] tenni a munkaversenvt és a Sztahanov-mozgalmut, szí gorú takarékosságra kell ne vélni a dolgozókat. A határozat a továbbiakban foglalkozott a XVIII. kon arresszus előkészítésével és kongres-szus napirendi pont .iainak megállapításával. Leplezzük 1« st feketézőket, t er meny rej tejre tőket Az időjárás okozta ter mönykiesést az ellenség szeke­rébe .fogja, hogv zavarja köz, ellátásunkat. Az elszámoltató bizottsáPok sorozatosan fede­zik fel a kulákoknál a befala­zott, elrejtett terményeket. — Legutóbb a rémi Vuncsura Mátyás kuláknál találtak a fészer alatt hordóba rejtve több zsák finom- és kenyér- lisztet. Kocz József né jános­halmi lakos rendszeresen ku- peckedett. 74 kg hízottbarom­fit összevásárolt, feketén le­vágta és Budapestre szállí­totta értékesítésre. Avosta_ non Csoba Károly kulák 25 iig zsírt ásott el a ezalmaka" zal alá, amely felig má,. meg is romlott. Nyilvánvaló a ku- lák aljassága: inkább elpusz títia az élelmiszert, csak £ dolgozók asztalára ne kerül jön. Minden dolgozónak.saját érdeke is. hogv éberen figyel­je és. leleplezze a re.jtegetők spekulánsok tevékenységét! A marokkói kérdés az ENSZ efőtt Az ENSZ politikai bizott­sága a marokkói kérdés vitáját folytatja. A vita során több imperialista hatalom kép­viselői —- akárcsak néhány nap­pal ezelőtt a tuniszi kérdés meg­vitatásánál — azt bizonygat, ták, hogy az ENSZ „nem jogo­sult”-* ennek a kérdésnek megbeszélésére. A Szovjet­unió, a népi demokratikus álla­mok és több ázsiai, valamint arab ország küldöttéi felszólal­tak a vita során, elemezték a marokkói helyzetet, és rámutat tak arra, hogy az ENSZ nek fontos feladata segíteni a ma­rokkói kérdés rendezését. Indo­Az iizíetek nyitvatartásii december 22 és 26 között A belkereskedelmi -minisz­térium közli: december 22—23 és 24,én a/, iparcikk üzletek egy órával tovább lesznek nyitva. December 23-án a hűs­ég balboltok 7 órától 19 óráig, fűszer- és csemegeüzletek a szombati nyitvatartási időben árusítanak. December 24-én a hús- és halboltok 7 órától 19 óráig, a tejüzletek 18 óráig, a fűszer- és esemegeüzletek, a endéglátóipar üzletei s a szó­rakozóhelyek, valamint a fod- âsziizletck a szombaton . szo- ásos időben tartanak nyitva. December 25-én az üzletek — beleértve a vasárnap nyitva- tartó élelmiszerüzleteket is, — zárva lesznek. A virágüzletek délután 1 óráig, a cukorka; üzletek pedig a vasárnapi nyitvatartási időben árusíta­nak. A csarnokok és piacok nvitvatartása á fentieknek megfelelően alakul. Az, üzle­tek nvitvatartása egyébként változatlan. A később tivitva- tavtó üzletel,- mindenütt to­vábbra is a későbbi időpont­ban zárnak. nézia küldötte példákat sorolt fel, hogy mennyire alaptalanok Schuman francia külügyminisz ter dicsekvései, amelyeket Franciaország „eredményes1 gyarmati politikájáról mondott. Hivatalos adatokat idézett, ame lyek bizonyítják, hogy az Utób­bi hét évben huszonkétszeresére emelkedtek a megélhetési költ­ségek és százezrek halnak éhen az .országban, Lengyelország képviselője hangsúlyozta, hogy a költségve­tés 80 százalékát a francia ve­zetés alatt lévő közigazgatási gépezet eltartására fordítják. Több mint a felét ennek a csendőrség és a rendőrség fenn­tartása teszt ki- A vita során beszédet mon­dott Szoboljev elvtárs, a Szov­jetunió küldöttségének tagja is. Kiemelte, hogy Marokko lénye­gében gyarmati sorban él. A legtermékenyebb földek néhányezer francia nagybirtokos kezén vannak, a bányákat az Imperialista monopóliumok ka­parintották meg, ugyanakkor a lakosság ezörnyü nyomorban szenved. —- Leleplezte Szobol­jev elvtárs azt is, hogy 1950, decemberében titkos egyezményt kötött a francia és az amerikai kormány, amelynek értelmébeh amerikai hadi támasz pontok lé­tesülnek Marokkóban, valamint megszálló csapatokat vezényel­tek oda. jugoszláv nép képviselője lé­pett a. szónoki emelvényre Elmondotta, hogv mélyen együttérez a függetlenségü­kért küzdő népekkel, majd arról beszélt, milyen aljasul árulta el a Titó-kormánv Ju­goszlávia népeit és szolgál­tatta ki az amerikai imperia­listáknak. A Tito-banda a nép akarata ellenére, kényszeríti háborús szerződésekbe az országot és háborús előkészületekre for dit, minden rendelkezésére álló, eszközt. A jugoszláv dől- aozok, akik a második világ­háborúban oly hősiesen har­coltak a náci-fasizmus ellen, nyíltan és keményen szembe- szállnak a titóisták mester ke deseiyel. Hatalmas taps fogadta az emelvényre lépő Gusta Fuciko- vát, Csehszlovákia népének békeküldöttét, a csehszlovák nép nemzett hősének, Julius Fucik- nak özvegyét. Itt, a kongresszuson — mon dotta Fueikova — több alkalom­mal érintették a különböző fe. szólalők a Prágában. nemrég lazajlott Slánsky-per kérdéséi és egyesek téves következtetése két vontak le. Ez érthető is, hi­szen az imperialisták sajtója és rádiója hazug módon tájé koztatta a közvéleményt e hazaárulók ellen! per folytatá sáról. Julius Fuciknak azért kellett elpusztulnia, mert a mo3taniper vádlottéinak egyike, Reicin, a Gestapo kémje és ügynöke volt. Vájjon hogyan néznének önök arra az emberre, aki elárulja legközelebbi barátait, haroostár sait, hogyan Ítélnék meg azt a2 embert, aki gyáván elárulja ha zaját ? — fordult Fueikova egye ncsen a küldöttekhez. Nálunk Csehszlovákiában — folytatta — éxiporúan fellep; nek azok ellen, akik elárulják hazájukat, akik elárulják a béka Habét, akik háborút ké­szítenek elő- Mi békében aka­runk élni és ezt kívánjuk mindén névnek. A kongres* 6zusnaV e napjaiban kiilönü- Ben időszerű Fnci-k üzenete: „Szerettelek benneteket embe­rek. Icaveték éberekl” Gusta Fueikova szavait dör gö taps fogadta. A küldöttek felállva, forrőú ünnepelték a nagy író özvegyét, a bátor békeharcost! Jusef Helmi egyiptomi kül­dött felszólalása után a francia Pierre Cot lépett a szónoki emelvényre. Pierre Cot üdvözölte a nemrég Berlinben megtartott nemzetközi értekezlet határo zatait a német egység kérdésé­ről. Ezekhez a határozatokhoz csatlakozva javaslatot tett arra, hogy a négy hatalom kezdjen tárgyalásokat a német kérdés­ről azon az elvi alapon, hogy Németországnak függetlennek kell lennie és nem szabad csat­lakoznia semmiféle katonai szer ződéshez, E tárgyalások megindítása érdekében javasolta, hogy bíz­zák meg a kongresszus elnöksé­gét egy bizottság életrehivásá val, 'amelynek tagjai köztlszm- Irtbenálló személyek lennének s bizottság tolmácsolja majd megfelelő helyen a népek köve­teléseit. A kongresszus részvevői ha talmas lelkesedéssel fogadták a ; avaslatot. A délutáni ülés utolsó szónoka Vérnél Overoe dán küldött volt Követelte, hogy áz ENSZ-beve gyék fel a Kínai Népköztársa­ságot és a többi országokat is, amelyek felvételüket kérték. Ezután a bizottságok a kon­gresszus plénuma elé terjesztet, lék jelentésüket. A népek kül­dötteinek tanácskozása nyolc napon át tartó, széleskörű vita után befejezte a kongresszus napirendi pontjainak megvitatá­sát és a péntek éjszakai ülésen megvitatta, majd elfogadta e határozati javaslatokat, áme lyeket a bizottságok dolgoz­tak ki. (MT|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents