Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

Pa; amelyek az önköltség sm- kadatlau. rendszeres csők' kentekével elérhetők. Az olyan tervteljesítés, amelynek során az üzem tervét csak ál* tálában. globálisan hajtja végre, de egyes területeken elmaradt a terv előírásaitól-' t-sak látszaterdeményt jelent- — Ha az egész magyar í oarban egv év alatt a tervezetten felül további egy százalékkal csökkentjük _ az önköltséget, a megtakarított összegből pl. 8 eze,. széo kétszobás lakást építhetnénk.

Olt Károly hangsúlyozta ezután, hogy az önköltség- csökkentés fontos tényezője az anyaggal, különösen az importanyagokkal való szigorú takarékosság, az anyag- normák alao.ián történő gazdálkodás s a munka termelékenységének emelése. Az utóbbival kapcsolatban döntő követelmény az egye oie tes, ütemes termelés megvalósítása és ennék keretében a szigorú technológiái fegyelem érvényesítése- A termelés egyenlőtlen üteme a főoka annak, hogy az iparban .még mindig igen magas az indokolatlan túlórák száma.

A termelékenység emelésében nagv szerepe van az újító mozgalomnak.

A folvó év, első felében ^elfogadott újítások az előzetes számítások szerint mint egy 850 millió forint évi megtakarításhoz vezetnek.. A tavalyihoz képest, az alkalmazott újítások száma 32 százalékkal emelkedett.

Minisztériumainknak, vállalatainknak az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben kell figyelmüket a .különféle költségekénél elérhető megtakarításokra fordr taniok.

Az önköltségcsökkentés fontossága még fokozottat*- ban jelentkezik állami gazdaságainknál. közlekedési, begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál. . melyeknek vezetői az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a termelés gazdasági és pénzügyi kérdéseire. a jövedelmezőség fokozására.

Állami vállalataink befizetése mellett — folytatja Olt Károly — jelentős a fejlődés a szövetkezetektől származó bevételeknél. Az 1952. évi 502 millió forintos előirányzattal szemben 1953-ra tervezett 936 millió forintos adóbevétel mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését és a földműivesszövetikezetek forgalmának várható emelkedését mutatjaA lakosságtól származó adóbevételek 1952. évi tízszázalékos aránya 1953-ra nyolc százalékra csokikén. Az e címen előirányzott bevételek legnagyobb összegű tétele a lakosság adóbefizetése, melynek hozama nagyjából az 1952. évi szinten mozog. Az adóbevétel jelentős része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. Az állam- polgári fegyelem az adófizetés területén is elmélyült. Dolgozó parasztságunk tel- * jesíti az állam iránti kötelezettségét és ezzel is bizonyítja. hogy szereti az államát és magáénak vallja annak cél- . kitűzéseit.

Fel kell számolni ugyanakkor azt a megengedhetetlen türelmet éss elnézést, "mely sok esetben a notórius nemfizetőkkel szemben tapasztalhatók, akik -szeretnék kivenni és llu ie veszik részüket a népi demokrácia vívmányaiból anélkül. hogy állampolgári köte- élességüknek megfelelően a közös terhekből reájuk eső részt is vállalnák. Igv Vésztő községben többszáz olyan adózó van, alki évi adójára december 1-ig semmit sem fizetett.

Ezután a pénzügyminisz- te.. .rámutatott, hogv a .lakosságtól származó bevételeknél van előirányozva a III- békekölcsön bevétele és a ]a- tkos-s-áv megt akaritáealtiak Etó

a része, ameiy az Országos Takarékpénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több mint huszonhét százalékkal nőtt, az egyéni takarékosság területén elért eredmények még nem kielégítőek. Az Országos Takarékpénztár felvilágosító munkájával még nem tudta elérni, hogv a lakosság széle» rétegei megértsék a takarékosság jelentőségét. Tömegszervezeteinknek, mindenekelőtt a szakszervezeteknek, a DISZ-nek s az MNDSZ- nek az eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelni.

Az 1952, évhez kénest — folytatta — a- költségvetés kiadásai 9283 millió forinttal, közel 22 százalékkal' emelkednek, telje® összegük 51 mil- Liárd és 804 millió forint.

— A költségvetésünkben előirányzott kiadások döntő részben népgazdaságunk, termelő erőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások összege 31 milliárd és 721 millió Ft, az összkiadásoknak 61-2 százaléka, A uép- gazdasávi célokra előirányzott kiadások közül legnagyobb összeget. 19 milliárd és 1,9 millió forintot — az összkiadások 37 százalékát — hatalmas beruházási program- műnk megvalósítására fogjuk felhasználni— A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét a felemelt ötéves tervünk által kitűzött feladatokra — ezek között is elsősorban az ország szocialista iparosításához elengedhetetlen . alap" anyagbázis kiszélesítésére — a széntermelés, vaskohászat és a villamosenergia-ioar még gyorsabb ütemű fejlesztésére fordítjuk.-— A népgazdasági terv előírásai szerint jövőévi széntermelésünket 4.6 millió tor- uaval kell emelni. A feladat végrehajtása érdekében 12 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Beruházásaink nyomán új bá nyák létesülnek, a meglévőket kibővíti ük és gépesítjük. Egymagában Komlón négv új bányát tárunk fel.

— Ezeken a jelentős beruházásokon kívül számos meglévő üzemünket kiborítjuk. Modernizáljuk. úi gépeikkel szereljük fel és ezzel a szocialista nagyipar úi nehézipari fellegvárait teremtjük meg nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is.

— A modern, nagyüzemi, kollektív mezőgazdasági, termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2-7 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság beruházásaira. Ebből a beruházási keretből számos trak tort. kombájnt, cséplőgépet es egyéb mezőgazdasági gé Det puttatunk a falunak, hogv ezáltal megkönnyítsiü a mezőgazdasági munkát, és a jobb talajművelés feltété leinek biztosításával hozzájáruljunk terméseredménye név növeléséhez. 1953-ban ar idei évhez képest mintegy másfélszer akkora területen, közel 150 ezer holdon folytatunk öntözéses gazdálkodást, ami lehetővé teszi, hogy az időjárás szeszélyeitől való függőségünket részben csők keutsiik. A jövő év .folyamán a műtrágya-ellátás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. Többszáz kilóméter utat építünk 1953-bani, ezek között is növeljük a. falusi bekötőutak számát.

— Jelentős összegeket ruházunk be szociális és kulturális célokra. 1953-ban átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sportlétesítményét, a népstadiont. Szociális és kulturális intézményein!!,- legnagyobb részét vidéken fogiuk üzembehelyezni. A rohamosan növekvő mozilátogató közönség igényének kielégítésére 1953" ban több új filmszínházat

építünk. Jövő év végére az ország területén mintegy 2600 mozi fog működni. Tovább növeljük a kultúrott- honok és kultúrházak számát. Megyénként átlag 13—20 új falusi kultúrottbont avatunk L953-ban. A népkönyvtárak száma 16 százalékkal, könyv- állományunk pedig közel háromnegyed millió könyvvel növekedik. Kórházak, rendelőintézetek. napközi otthonok, bölcsődék és egyéb jóléti intézmények egész sorát ad.iuk át rendeltetésének,

— Dolgozó népünk élctsz,ínvonalának emelése érdekében a lakásépítésre fordított beruházások összegét 1953-ban 50 százalékkal növeljük. TJj lakások.ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak.

A beruházási kiadásoknak nagy részét az építési költségek teszik ki. E költségek még mindig aránytalanul magasak, csökkentésük a legfontosabb és legidőszerűbb feladatok közé tartozik.

Pénzügyi szervezetünknek sokkal nagyobb mértékben kell élni a kormányunktól kapott jókkal, annak érdekében, hogy a forgóeszköz gazdálkodás területén mutatkozó lazaságokat felszámoljuk- Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy hitelt csak pontosan meghatározott anyagi értékre szabad nyújtani. Szigorúan ellenőrizni kell a hitelek, rendeltetésszerű fel- használását és gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok időben visszafizessék a lejárt hiteleket.

Költségvetésünk 1953-ra 3610 milliót irányoz elő kulturális célokra, 747 millió forinttal többet, mint 1952-ben.

A pénzügyminiszter a továbbiakban elmondotta, hogy számottevő összegeket fordítunk a jövő évben is a kutatóintézetekre. 1953-ban megteremtjük a központi kémiai kutatóintézetet és a kísérleti orvostudományi kutatóintézetet. Rámutatott, hogy ma négyszer any- nyian tanulnak egyetemeinken és főiskoláinkon, mint a Horthy-rendszer éveiben. Költ. ségvetésünkben az ösztöndíjakra előirányzott összeg, ide nem számítva a kereset megtérítéseket, meghaladja a 300 milliót.

1953-ban — folytatta: — az általános iskolai hálózatunk szélesítésére az ezévi 36 6 miliő forinttal szemben 48 millió forintot, középiskolák építésére 10.2 millió forinttal szemben 25.3 millió forintot, A felsőfokú oktatásra az 1952. évi 98.6 millió forinttal szemben kereken 154 millió forintot fordítunk.

Olt Károly ezzel kapcsolatban összehasonlításul rámutatott az angol közoktatás évről-évre súlyosbodó kilátástalan helyzetére. Angliában az 1952—53. iskolaévben 1,150 000 gyermek számára nem tudják biztosítani a tanú. lási lehetőséget.

Majd így folytatta;

1953-ban 436.4 miihó forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az iparitanulók oktatására. Uj tanmü helyek, otthonok és iskolák építésére és fenntartására A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelési és művészet támogatására előirányzott összegek is. 1953. évi költségvetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot.

1953-ban jelentős összegeket adunk sport és testnevelési célokra. 28 milKó forinttal többet, mint 1952-ben.

Államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szociális viszonyainak további fejlesztésére. Ezekre a feladatokra, költségvetésünk 1953. évben 5907 millió forintot, ösz- szes kiadásaink 11,4 százalékát irányozza elő, 901 millió forint, tál többet mint 1952-ben.

Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. E célból növeljük az orvosegészségügyi dolgozók számát _éí új. modern kórházak építését kezdjük meg Diósgyőrben, Sztálinvárosban és Salgótarjánban.

A betegségek megelőzése érdekében jelentősen fejlesztjük a rendelőintézeti hálózatot. 42 millióval fordítunk többet erre a célra, mint a megelőző esztendőben. Uj rendelőintézetet létesítünk Miskolcon, Szolnokon, Tatabányán és Ajkán.

Nagy összegeket irányoz elő költségvetésünk az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre. Az 1952. évi költségvetéshez képest közel 74 millió forinttal többet, 204 millió forintot fordítunk erre a célra.

Egészségügyi és szociális Intézkedésekre, társadalombiztosításra fordítandó kiadásaink 1953-ban 3 772 millióra növekednek.

A kapitalista országokban évről-évre csökkentik az egészségvédelemre előirányzott kiadásokat. ifildául a francia költségvetésben a munkavédelmi kiadások mindössze 0.6 százalékkal szerepelnek. Az Egyesült Államok költségvetésének amúgyis alacsony szociális kiadásait 17 millió dollárral csökkentették. Tito Jugoszláviájában megfeleld egészségügyi óvóintézkedések hiánya miatt évente százezer ember hal meg tüdövészben.

A dolgozó nép jólétének, élet- színvonalának emelését tartjuk szem előtt azzal is, amikor év- röl-évre emelkedő összegeket — 1953-ban 120 millió forintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdülésére. Az üdültetésben részvevők száma jövőre 13 ezer fővel növekszik,

A béke fenntartásának, dolgozó népünk eredményeinek megvédése parancsolóan teszi felada. tunkká néphadseregünk és államvédelmi szerveink* további megerősítését. Ezért az 1952 évi 5.905 millió forinttal szemben az 1953. évben 7.381 millió forintot, költségvetésünk 14.2 százalékát fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére.

— Igazgatási kiadásaink az összkiadáshoz képest csökkenést mutatnak. Az igazgatási célokra fordított kiadásaink összege , a jövőévi költségvetésben 2.004 millió forinttal az összkiadásoknak nem egészen 3.8 százalékát teszi ki.

Sokkal keményebben é3 következetesebben kell foglalkozni a jövő évben a létszámgazdálkodás, a státusfegyelem, a létszám- ellenőrzés kérdéseivel, hogy a takarékosság elvét az igazgatási kiadások területén a legmesz- szebbmenöen érvényesítsük.

A helyi tanácsok költségvetési kerete az 1652. évi 3.906 millió forintról 4.722 millió forintra emelkedik.

Az emelkedés legjelentősebb része a kulturális és szociális ágazatra esik. A jövő évben több mint 500 millió forinttal fordítunk többet a falusi és városi lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítésére. Költségvetésünk jövő évi programmja a vidéki egészségügyi ellátás kiszélesítését és színvonalának emelését tűzte ki célul. Ennek megfelelően biztosítja a rendelőintézeti órák számának 37 százalékkal való növelését, a körzeti kezelőorvos! hálózat átszervezését és az egyes szociális intézmények férőhelyeinek bővítését,

A költségvetés végrehajtása megköveteli gazdálkodásunk minden területén, állami szerveinknél, és vállalatainknál a legszigorúbb takarékosság elvének érvényesítését,

1953. évi költségvetésünk Bzámoszlopaiből kibontakozik az a hatalmas munkaprogramra, amelynek végrehajtására érdemes, de szükséges is minden erőnket latbavetni. Népünk saját tapasztalatain keresztül mérhette fel, hogy nincs olyan része országunknak, nincs olyan vá- Vos és falu, nincs olyan do'go- zó, aki ne részesült volna szocializmust megvalósító terveink eddigi eredményeiből, anyagi és kulturális életkörülményeink fejlődésének sikeréből.

Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év nagy feladatainak megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elvtárs szavainak jelentőségét amikor a XIX. pártkongresszuson hazánkat a forradalmi világmozgalom

rohambrigádjai között említette meg. Ez nagy megtiszteltetés, de egyúttal nagy kötelezettség is az pgész magyar nép számára. Hazáját szerető, a proletámemzetközisé. gért lelkesedő, szorgalmas népünk méltó lesz erre a nagy megtiszteltetésre és vállalja a soronlévö kötelezettséget; min den erejét megfeszítve, sikeresen fogja végrehajtani az ötéves terv negyedik évének feladatait, újabb nagy lépéssel fogja előrevinni országunkat a szocializmus építésének útján: azon az úton, amelyen előttünk példaképünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az úton; amelyen a an agyar népet haicokban mfgedzett nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére — Sztálin; elvtárs legjobb magyar tanítványa — Rákosi Mátyás elvtárs vezeti — fejezte be beszédét Olt Károly pénzügyminiszter.

Olt Károly pénzügyminiszter beszéde után Autós István, a pénzügyminiszter első helyettese tartotta meg előadói beszédét, amelyben hangsúlyozta; hogy pártunk II. kongresszusa határozatainak megfelelően a költségvetés biztosítja az ipar gyorsütemü fejlesztését. A beruházások döntő részét a nehézipar beruházásai igénylik

Erőteljesen gépesítjük mezőgazdaságunkat is. Az ipari és mezőgazdasági termelés jelentős növekedése fokozott feladatokat ró a közlekedőire Ezért a költségvetés az ideihez képest 60 százalékkal nagyobb összeget biztosit a vasút beru házasára. Az 1953. évi költségvetés gondoskodik a dolgozók további kulturális felemel kedésének anyagi feltételeiről ts. A költségvetésben foglalt óriási feladatok megoldásával nemcsak a ezpcializimushoz visz szűk közelebb népünket, hanem előmozdítjuk & béke megvédésének minden becsületes ember számára drága ügyét, hozzájárulunk a béke, a haladás és s demokrácia, világméretű tábo rának erősítéséhez, melynek éiér. a kommunizmust diadalmasai építő Szovjetunió halad s ame lyet Sztálin ^lvtárs lángelméje irányít és visz diadalra. Befejezésül kérte az erszággyülést, hogy a költségvetést fogadja el.

Utána Dögéi Imre emelkedett szólásra. Beszédében aláhúzta; hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének döntő előfeltétele: a gépesítés. Ennek megfelelöen pártunk és kor. mányzatunk a gépállomások széles hálózatán keresztül új és modem mezőgazdasági termelő eszközökkel látta és látja el a falut és a termelőszövetkezeteket. A dolgozó parasztok egyre jobban felisnjerik azt, hogy a kisparcella földjén két tinójával, vagy lovjával nem tudja azt az eredményt elérni, mint aki modern géppel felszerelt szövet kezeti nagyüzemi gazdálkodási folytat.

Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes volt a következő felszólaló. Hangsúlyozta; hogy az amerikai kormány a nép szociális, kultúrális és gaz dasági szükségleteinek Kielégíté sere alig szán valamit, de & háborús agresszió minden terhét egyre nyersebben és nyiltab ban a dogozó tömegekre hárítja A mi költségvetésünk köze)

2 és fél milliard forintot a gyermekek, a csecsemők és az anyavédelern ellátására, továb- vá ovódák, gyermekotthonok, alsőfokú iskolák és gyermek üdültetés létesítőre fordít, A költségvetési örömmel elfogad ta.

Ezután Nánási László, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy növénytermesztésünkben a Szovjetunió segítsé ge a felszabadulás után r növényi kultúrák meghonosító gában is megmutatkozott,