Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

/ tanácskozik a Népek iSékekongresszusa A HÉTFŐ DÉLUTÁNI ÜLÉS A Népek Békekongresszusá nak hétfő délutáni ülésén Alekszandr Kornyejcsuk elnökölt, Buxbaum tábornok, brazíliai küldött felszólalásában elmon­dotta, hogy a békeszeretö bra. ziliaÁ népnek sikerült eddig megakadá*yozni a kilenc hónap­pal ezelőtt kötött amerikai-bra­zíliai katonai szerződés brazíliai részről való ratifikálását. Pei’cekig zúgott a taps, ami­kor Ataman Aleja, a szabadsá­gáért harcoló tuniszi nép kül­dötte lépett a szónoki emel­vényre. Beszédében hangoztat­ta, hogy Tuniszban pokollá teszi az életet a francia kormány, amely arcpirulás nélkül állítja, hogy civilizációt és kultúrát terjeszt Tuniszban. Javasolta, hogy a Népek Békekongresszu­sa alakítson állandó bizottságot a tuniszi kérdés megoldásának elősegítésére és a helyszínen vizsgálják ki a helyzetet. Manhes ezredes, francia kül­dött, a volt ellenállási harcosok nemzetközi szövetségének fő­titkára a fasiszta koncentrá­ciós táborok egykori foglyainak és a fasiszták által meggyilkolt áldozatok özvegyeinek és árvái­nak nevében felszólította a békeszerető népek képviselőit, hogy akadályozzák meg az ame­rikai imperialisták egyik leg­alávalóbb tervét, a német fasizmus és militarizmus feltá masztását. Az algíri, nép fiatal küldötte, Baja Allasis is felszólalt. Elmon dotta, hogy a békeharc Algír­ban is szoros kapcsolatban van a népek függetlenségi harcá­val. Algírban a nép közel 80 szá­zaléka analfabéta, egy orvos jut minden 80 ezer lakosra. De van az országnak olyan vidéke is, ahol 120 ezer lakosra jut egy orvos. Ezt jelenti a gyarma- tosító hatalom Algír népe szá­mára. Utána Emllio Sereni, Olasz­ország népének képviselője beszámolt a békemozgalom ha. talmas arányú növekedéséről Olaszországban. Utána Máté János magyar küldött szólt a kongresszus részvevőihez, Máté János gyönyörű kötésű könyvet nyújtott át a Népek Békekon­gresszusa elnökségének a követ­kezőket mondván: Mint a ma­gyarországi delegáció egyik tag­ja és a veszprémi egyházmegye római katolikus püspöki helynö ke 3340 r-ömai katolikus pap. testvérem kérésének teszek ele­get, amikor az ö aláírásukkal ezt a könyvet átadom. Ebben püspökök, kanonokok, teológiai tanárok, plébánosok, hitoktatók és káplánok határozottan állást foglalnak a béke ügye mellett, A KEDD DÉLETÖTTI TANÁCSKOZÁS A Népek Békekongresszusa kedden délelőtt folytatta tanács­kozásait, és megkezdte a második napirendi pont vkáját. Az első hozzászóló Giuseppe Casaded olasz szenátor hangsú­lyozta, hogy az olasz nép a fo lyamatban lévő háborúk, Korea ban. Indokinában és Malájtól, dön folyó vérontás azonnali be­szüntetését követeli. Ezután Kuo Mo Zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke emelkedett szólásra és hosszabb beszédben részletesen elemezte a Távol-Keleten folyamatban lévő háborúk indító okait, majd rá­mutatott arra, hogy az ameri­kai imperialisták azért nem akarják lehetővé tenni a hábo­rúk mielőbbi befejezését, mert profitjaik további növekedését remélik azok folytatásától. A vi­lág közvéleményének azonban, amely másfél évvel ezelőtt az amerikai imperialistákat kény- szerítette a koreai fegyverszú neti tárgyalások megkezdésére, most ás döntő erővel kell fellépnie s a kongresszus felada ta, hogy mozgósítsa a világ köz­véleményét: még nagyobb erő­vel követelje a háborúk azon­nali beszüntetését. Koreában, Vietnamban és Malájföldön — mondotta végül — az emberek tíz- é3 tízezrei fordítják most felénk tekintetükét. Anyák milliói várják, hogy segítsünk visszaadni nekik otthonaik bol­dogságát. Az a feladat vár ránk, hogy beváltsuk az emberi­ség óriási többségének közös reménységét, s elősegítsük a jelenleg folyamatban lévő hábo. rúk mielőbbi befejezését s még nagyobb háborúk kirobbantásá­nak megakadályozását. (MTI) így gondoskodtunk állatállományunk áttelel teleséről Csoportunkban ez őszön szép fejlődés volt. Tagságunk száma 110-ről 500-ra, területünk 700 holdról 2300 holdra növekedett. Az új tagok a földön kívül ér­tékes kincset: szép állatokat is hoztak, 64 szarvasmarha, ebből 24 fejőstehén, 218 sertés: köz­tük 32 anyakoca és 93 ló áttelel. tetéséröl kellett tehát idejekorán gondoskodnunk. van, siránkozik, állami segítségre vár, sültgalambra. Az állatállomány legértékesebb kincsünk. Hogy csak egyet em­lítsek: 100 holdra elegendő trá­gyát szállítunk ki a napokban földjeinkre. Nem beszélve arról a sok egyéb hozamról, amellyel állataink kamatosán visszafi­zetik nekünk a rájuk fordított gondoskodást. Ezért nézünk mi -nyugodtan a tél elé: mindent megtettünk, hogy akadály és hiány nélkül átteleltessük jószágainkat. Elmondotta: • Matizev János állattenyésztési felelős, Hercegszántó, Felszabadulás tszcs. A takarmánytermés nálunk is szűk volt. Kukoricából a be­adási kötelezettség és a gép­állomásnak kifizetett, valamint kiosztásra került mennyiség után 52 mázsát tudtunk tartalékolni a2 állatoknak és 26 mázsa árpát. Mi azonban korán megoldás Jtán néztünk. Először is leszerződi ettük az anyakocá­kat, utánuk árpát és korpát kapunk, Legkomolyabb ta­karmányforrásnak azonban a silót tekintettük és ter­vünket túl is teljesítettük., 630 köbméter helyett ezideig alsilóztunk 800 köbméterig de még mindig folytatjuk. Silózni is csak úgy lehet, ha van mit. Hogyan tudtunk mi ennyit biztosítani? Három va­gon répaszeletet kaptunk, ezzel felhasználtunk 19 ezer kéve kukoricaszárat, még zölden. De összeszedtünk a silóba minden­fajta zöldséget is, káposztaleve­let, zöld indákat. Tagságunk fel­ajánlotta, hogy a háztáji gazda­ságban termett zöld kukorica- szárat is összeadja silóba, cseré­ben pedig tavalyi száraz szárat adtunk tüzelésre. A gondosan összegyűjtött zab- é3 árpaszalma pelyvája is kisegít takarmány­gondjainkból, silóval és^ darált kukoricával meghintve már he­tek óta etetjük. Állagaink jövőévi takarmá­nyáról vetéssel gondoskod-. tünk. Számba vettük a jószá­gok számát és eszerint ter­veztük a vetést, 40 holdon repcét vetettünk őszi takarmánykeveréknek, 85 holdra árpát szántunk. Tavasszal pedig minden tehén után 1 hold csa lámádét vetünk. A búza közé pedig 100 holdon baltacímet te­szünk legelőnek. Az állatállomány számára minden csoportnak magának kell megtermelnie a szükséges ta­karmányt Sok termeiöcsopori elfelejti ezt, amikor a. vetéster­vet készíti, amikor pedig bajban 1560 holdon konyhakerti növényekei termesztenek a bajai járásban A bajai járásban a konyha­kerti gazdálkodás tovább bövül a zöldségtermelő célgazdaság megalakulásával. A cé'lgazda. ság Baján 360, Éi sekcsanádon 1200 holdon kezdi meg jövö tavasszal a zöldségtermesztést. Feladata a városok ipari dolgo zóinak állandóan friss és olcsó főzelékfélékkel való ellátása. Érsekcsanádon a termesztés 250 holdon öntözéssel indul meg. A konyhakerti termesz­tésre alkalmas földek Baján a Sárközben, Érsekcsanádon a Sárköz felső vonalában terül­nek el. A víz közelsége így kiváló alkalmat ad arra, hogy a célgazdaság egész területét öntözéses gazdálkodásra álüt - sák át majd Baján már elvégezték a ta­lajmunkákat 100 hold burgo­nya, 100 hold paradicsom és 60 hold zöldség alá. A célgazdaság a szovjet agro technikai módszerek alkalma­zása mellett hasznosítani fogja a kísérleti állomások tapaszta­latait és módszereit is. Élilialúlra ítélte állatállományai a yarui kulákasszony Csekei Vilmosné garai kulák- asszony 60 holdon gazdálkodott. Ez a gazdálkodás — mint min­den kuláké — a béresek, har­madosok kizsákmányolásából ál­lott, ö maga naphosszat pénzét számolgatta, hogyan gyűlik élé­re mások keserves verejtékéből. A felszabadulás után Csekeiné is elkeseredett dühhel szemlélte a megváltozott életet, amely számára véglegesen megszün­tette a mások kizsákmányolásá­ból szerzett vagyongyűjtést, Szabotálást • kezdett fiával és a nyáron nem végezték el a kapá­lásokat. Fia ezért börtönben ül. Cse­keiné nem okult fia példájából. Mostmár maga tört állattenyész­tési tervünk sikere ellen. Bősz- szújában állatállományát -- két lovát, két tehenét, egy borját és négy sertését — éhhalá'ra Ítélte. A kulákasszony heteken ke- resztül nem etette az állatokat. Hogy pusztulásukat meggyor­sítsa, gondozásukkal sem törő­dött. Az istállóban a tisziáta lanság miatt a két tehén lábát sebesre marta a felgyülemlett trágyalé, a lovak vízben álltak napokon át. A kulákasszony folyton azt hengoztatta, hogy nincs mivel etetni állatait. Ugyanakkor az udvaron hevert a kukoricaszár, padlásán pedig megtalálták az árpát és egyéb takarmányt. Mire felfedezték, a kuiákasz- szony aljasságának a két ser­tés már áldozatul esett, élren- pusztultak. A hosszú kop'aita- tás olyan erőtlenné tette a lo vakat és teheneket, hogy csak segítséggel tudtak már lábra állni. A tanács gondoskodott az ál­latállomány elszállításáról, Cse­keiné pedig bíróság elé kerül tettéért. Uj város épül a Beszládeh alján A Beszkidek alján; a cseh­szlovák-lengyel határ közelé­ben új város épül a trineci ,,Molotov” vasgyár kohászai ré­szére. A lakóházak építése gyors ütemben halad Az elmúlt napokban kilencvenhat új lakást adtak át a trineci ko- hászoknak. Fejezzük lie a vetési! Párt- és tanácsszerveink me­gyénkben nem dolgoztak kielé­gítően a vetés sikeréért. A ko­rán beköszöntött őszi esőzés is hozzájárult, hogy a kenyérga­bona vetése elhúzódott. Szá­mos községünkben még jelentős terület hiányzik a terv teljesíté­séhez. Homokmégyen például 980 hold búzát hem vetettek el. Kalocsa határában 939 hold ke­nyérgabona elvetése hiányzik a terv teljesítéséhez. A kenyérgabona vetéstervé­nek teljesítése egész népünk érdeke. Éppen ezért hassa­nak oda pártszervezeteink és tanácsaink, hogy még most decemberben befejez­zék a vetést, a tervezett terület hátralévő részén. Régi tapasztalatok bizonyítják, hogy még ebben a hónapban és január elején vetett kenyérga­bona is jó termést ad, jobbat, mint a tavaszi vetés. Az kétségtelen, hogy a korán, jó időben végzett vetés jobb és biztosabb termést ad. Megál­lapíthatjuk azonban, hogy gon dós munka esetén a december, ben és január elején elvetett ke­nyérgabonával is jó termésered­ményt érhetünk el. A megye vetéstervének mi­előbbi teljesítése érdekében kemény harcot folytassunk az osztályellenség ellen, A kulákok mindent megkísérel­nek, hogy a vetéstervek telje­sítését hátráltassák. Míg jó idő volt, a későbbi vetésre uszítottak azzal, hogy még szá­raz a föld, addig nem érdemes vetni. Mikor beköszöntőt az esős időjárás, azt hangoztatták, hogy „sárba nem vetünk”. Most, hogy már az idő jól elő­rehaladt, a fagyos földre hivat­koznak és a késői vetés ered­ménytelenségéről kiabálnak. Homokmégyen például a ku­lákok az előirányzott területnek csak a felét vetették el. Kihasz­nálták azt, hogy a pártszerve­zet és a tanács nem folytat következetes harcot az ellen ség ellen és ezért nemcsak agi­tálnak a vetés ellen, hanem ók mamik is szabotálják. Megyénk egész területén szabotálják a kulákok a ke­nyérgabona vetést. A dutravecsei járásban például a dolgozó parasztok közel 100 százalékig elvetették az elő­irányzott területet, a ku­lákok a terv felét sem teljesí­tették Nem sokkal jobb a helyzet a kunszentmiklósi já fásban sem, ahol a dolgozó pa­rasztok 95 százalékban, a ku­lákok pedig 54 százalékban tel­jesítették a vetéstervet. János­halmán az osztály ellenség pél­dául annyira merészkedett, hogy 11 kulák írásban jelentette be a tanácsnak, hogy nem teljesíti vetéstervét. Hiúsítsuk meg a kulá- kek mesterkedéseit, leplezzük lo az ellenséget, hogy a még kés­lekedő dolgozó parasztok is megértsék: a kulák aljas mes­terkedéseinek az a célja, hogy megkárosítsa őket, és velük együtt egész népgazdaságunkat, A kései vetés behozataláért ezenkívül keményen har­colni kell azok ellen, akik tagadják az agrotechnika nagy jelentőségét. Megyénkben is vannak ilyenek szép számmal. Ez az oka an­nak, hogy bár sok helyen meg­van a vetőmag, de nem vetnek. Katymáron az „Alkotmány” 3Ó mázsa, a „Sztahanov11 80 má­zsa vetőmaggal rendelkezik, amelyhez államunk segítségével jutott mind a két termelő­szövetkezet — és mégsem tel­jesítették vetéstervüket. A terméshozam növelés« komoly feladat mezögazdasá gunkban. Ennek fontos résza a vetés befejezése, A kom­munisták, a pártszervezetek és tanácsok keményen harcolja­nak a kulákok mesterkedései ellen. Vonják keményen felelős­ségre a szabotálókat. Arra töj rekedjenek, hogy megyénk egész területén maradéktakrnuf teljesítsük a vetéstervet, be­pótoljuk a lemaradást. Építkezések Fehértón A fehértói állami gazdaság jelenlegi központjához közel nagy építkezés folyik. 100 fé­rőhelyes marhaistállőt és ser­tésólakat épít a gazdaság az állatállomány központi elhelye­zésének biztosítására. A szüksé­ges építőanyagot a " gazdaság maga termeli ki azzal,, hogy Ezénporos téglaégetést folytat, Termelöosoportjaink, ahol az állatállomány egységes elhelye­zése szintén fontos kérdés —• építkezéseik megoldására ve­gyenek példát az állami gazda­ságtól. A szénporos téglaégetéa olcsó építőanyagot biztosit éef bárhol alkalmazható. Kutyából nem lesz szalonna özvegy Szűcs Pálné 26 holdas kunszentmiklósi kulákasszony fiával űzte az árurejtegetést. Egy évvel ezelőtt bíróság elé ál­lították, mert nagyobb mennyi­ségű élelmet falazott el. Az idén a fiát leplezte le a dolgo­zók ébersége. Tizennégy mázsa lisztet és több mázsa takar­mánygabonát dugott el, ugyanak­kor nem teljesítette beadási kö­telezettségét. Aljas munkájáért 6 évi börtönt kapott. Szűcs Pálné kulákasszony nem sok idővel ezelőtt töl­tötte le büntetését. Idehaza to­vábbra Is folytatta az árurejte­getést, a halmozást. Azonban az államnak 3380 forinttal tartozik. Tenke Gábor végrehajtónak azon siránkozott, hogy nincs semmije, hem tudja kifizetni a begyűjtési kártérítést. Ugyanakkor a ser- tésőlat használta fel, hogy elfa­lazza és elrejtse felhalmozott áruját. Két méter szélesen fa­lazta el az ólat és szalmával bé­lelte ki. Ide rejtett 640 kilo­gramm morzsolt kukoricát, 140 kilogramm kukoricával kevert árpát, 118 kilogramm rozsot; amit nem adott be az államnak, 1936-ban készült szappant, nagy mennyiségű gyufát, csomagoló­papírt, szeget, 75 kilogramm sót és több vég vásznat rejtegetett, A kulákasszony büntetése után tovább folytatta kártevő munká ját. Még elkeseredettebben rúg ta fel az állam törvényeit és vált ellenségévé dolgozó népünknek} amiért megkapja méltó bünteté­sét. Tettlesesseore vetemedett a leleplezett kuli Zsanaeresztön Varga László tanácselnök engedélynélküü fakitermelésen és szállításon kapta Kovács B. László kulá- kot, akinek az apja is jólismert 109 holdas kizsákmányoló volt. A kulák a fával megrakott ko­csit Kiskunma jsára akarta szál­lítani, útközben állította meg a tanácselnök és kérte a szálli- tási engedélyt Ilyennel persze nem rendelkezett a kulák. A tanácselnök a tanácsháza udva­tára vitette a kulákkal a fát és jegyzőkönyvet készült fel venni. Kovács B. László ekkor tettlegesen támadt Varga Lászlóra, szidalmazta és meg­fenyegette. Majd elrohant a ta­nácsházáról s a rendőrség egy napi nyomozás után fogta el a bujkáló kulákot, aki az enge­délynélküli szállításért és a hatóság elleni erőszakért a bí­róság elé került.

Next

/
Thumbnails
Contents