Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Tanácskozik a Népek Békekoti- gresszusa. — Hogyan harcolnak a Kkfélegyházi Gépgyár dolgo. zói a Terv időeló'tti teljesítéséért. — Fejezzük be a vetést, — így gondoskodtunk állatállományunk átteleltetéséről. \r£ ram* PÁRT«IZOTTSÁerÁi\AK LAPJA VIT. ÉVFOLYAM, 395. SZÁM »Ir•« so fillér 1953. DEC. 17, SZERDA Rákosi elviárs költségvetési beszéde Partunk, népünk szeretett vezére új országot alkotó munkánk ihletője, Rákosi Mátyás elvtár«, a minisztertanács elnökének iránytmuta- tó beszédével megkezdődött az országgyűlés költségvetési vitája. Rákosi elvtárs mélyen elemezte a nemzetközi helyzetet, amelyben dolgozó népünk képviselői szocializmust építő ötéves tervünk negyedik évének bevételeit és kiadásait határozzák meg. Dolgozóink bizalommal, lelkesedéssel tekintenek az országgyűlés tárgyalásai felé. Tudják, hogy a mi költség- vetésünk « dolgozó milliók felemelkedését szolgáló, na g g nemzeti - feladatok munka- programja. A mi költség-ve té-sünk a békés alkotómunka, a szocialista építés terve. A mi költségvetésünk azt bizonyítja. Hogy népgazdaságunk erőteljesen fejlődik, évről-; ■vre növekednek eredménye- mit. De évről-évre növekednek feladataink is- A költség' vetés rávilágít ezekre. Ahhoz, hogy a jövő évben még nagyobb összegeket fordíthassunk új beruházásokra, gyárakra, gépállomásokra, iskoláikra. óvodákra, egyszóval. bogy növelhessük kiadó iáinkat, fokoznunk kell bévé teleinket is. Arra kell tőre kedniink, hogy emelkedjék a nemzeti jövedelem, amelyből a kiadóé összege származik tehát emelkedjék a nemzeti jövedelem túlnyomó részét alkotó ipari és mezőgazdasá gi termelés» A költségvetés az ötéves terv szerves része, előirányzatait csak akkor hajthatjuk végre, ha sikeresen valósítjuk meg ezévi tervünket és következetesen harcolunk majd az 1953. évi terv mara* déktalaü teljesítéséért, túl' teljesítéséért. A költségvetés végrehajtásának elengedhetetlen feltétele: a termelés fokozása. De nem elég csak a terme lés mennyiségét fokoznunk, hanem szükséges a gazdaságosabb termelés is. Olcsóbban kell termelnünk, be kell tartanunk az önköltségcsökkentés tervét-. --‘.«q,. Rákosi elvtárs nagy beszédében világosan feltárta: mit kell- tennünk, mik a feladataink, hogy sikerre vigyük tervünket, hogy hazánk gazdasági erejét tovább fejlesz- szük. Az állami és tervfegyelem megszilárdítása, a legszigorúbb takarékosság, a termés- eredmények fokozása., a termelőszövetkezetek , f■ej Vesztés e, a kultúra, a népművelés fej iíláSénejt üíizto<ása» A honvédelem erősítése, népünk ha zafiságáuak, politikai öntu datállak fejlesztése. És mind ezt a murisáé,paraszt szövetség további elmélyítésével nagy pártunk vezetése alatt Pártunk Rákosi elvtárs ve zetésével értük el azokat az eredményeket, amelyek során hazánk ma virágzó ipari or szag. Az új költségvetés is visszatükrözi ezt. Egészen más képet mutat nak a tőkés országok költségvetései. Bármennyire igyekeznek is az imperialisták el rejteni a költségvetés száma: mögé igazi szándékaikat, nap nál világosabban i§ megmu tatkozik, hogy költségvetéseiket az új háború előkészítésének szolgálatába állítják Még azokból a kié összegek bői ig elfaragnak, amelyeket korábban szociális, kulturális kiadásokra fordítottak. A költségvetésűek így már csak a morzsáit fordítják kultu t-áüs és egészségvédelmi cé lókra. Az Egyesült Államok például 1932—53. évi költség vetésében kulturális és szó °iális célokra csupán tizen-he ted részét irányozza elő an nak az összegűek, amelyet közvetlen katonai kiadásokra fordít Az amerikai imperialisták köllsédvetése tehát a háború költségvetése. Az 1951 —52. költségvetési évbeu az USA katonai kiadásai elérték a 100 milliárd dollárt. A költ ségvetés összegének csaknem kétharmadát fordítják az egész emberiség elleni merényletre, az új háború élőké szítésére. Az esze-veszett háborús készülődés maga után vonta Anglia nyersanyag készletének gyors kiapadó sát is- Csaknem valamennyi iparágiban katasztrófái is hiány mutatkozik egyes nyersanyagokban. A növekvő kiadásokat azzal fedezik, hogy minél súlyosabb terheket raknak a dolgozók vállára. A költségvetés végrehajtó sa, a feladatok megoldása a mi rendszerünkben a milliók ügye, a dolgozó nép legsajátosabb ügye, A magyar dolgozók ma a gazda szemével nézik a költségvetést. A költségvetési, vi ta felé ezért is fordul olyao érdeklődéssel dÖlSozó népünk- mert pontosan meg akarja ismerni feladatait, teljes odaadással akar küzdeni megvalósításukért,: Rákosi elvtárs megjelölte minden becsületes magyar dolgozó helyét a szocializmusért, a. boldog,1 békés életért folyó harcban,. Nagy és küzdelmes csatákat kell vívnunk, de velünk van e küzdelemben nagy barátnak és állandó segítöűk ^ à Szovjetunió" Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden folytatta, tanácskozásait. A keddi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke. Farkas Mihály. Révai József, Nagy Inu-e, Kiss Károly, Házi Ar pád és a minisztertanács több más tagja Ott A?olt az ülé Sen Dobi István, a Népköz társaság Eluöki Tanácsánál elnöke. ölt Károly pénzügyminiszter költségvetési beszámolója Tíz ó;-a után néhány perccel Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Olt Károly pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési beszámolóját. — A Magyar Népköztársaság költségvetése - kezdte beszédét — szervesen kapcsolódik azokhoz a. feladatokhoz, melyeket a szocializmus építésének előttünk álló szakaszában — ötéves tervünk negyedik évében — meg keii valósítanunk. Támaszkodik azokra az eredményeikre, me iveket dolgozó népünk céltu datos munkájával a Magyar Népgazdaság minden terül* tén elért. — Az 1952. évben már te ics mértékben kibontakoztak a párt és a kormány deeem bér 2"i határozatának egész népgazdaságunkra gyakorol kedvező kihatásai- A hatá rozat nagyban hozzájárult termelés gyors fejlődéséhez növelte a paraszti és szövetkezeti árufejhozntalt és egészséges egyensúlyt teremtett pénzjövedelmek elosztású ban, fokozta egész népgaz daságunkban a forint szere uét. — Rákosi elvtárs tegnap elhangzott beszédéből részleteiben is kibontakoztat- azok a hatalmas eredmények, m Iveket népgazdaságunk fejlesztésében. dolgozóink anyagi, kultúrális és egészségügy viszonyaiban további felemelésében elértünk. — Az eredmények tükt-ö ződnek az 195?. évi költségve lék végrehajtásának számai ban is- Az országgyűlés által jóváhagyott kiadási -előirányzatokat — jelentéktelen eltérésekkel — teljesítjük, • bevételi előirányzatot némi leg túlteljesítjük és li'v a gazdálkodás tényleges feleslege előreláthatólag 150 millió forinttal meg fogja ha adni az előirányzatot; — Különösen jelentős eredmény. hogv a fagy- és aszálykár kihatása ellenére népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokat — a készletezés kivételével — va- imeiimyi területen. így első sorban a beruházásoknál tel iesíteni fogjuk. A bevételi felesleggel záruló költségvetés* továbbá a december 2-j határozat kedvező eredményei tovább fokozták forint szilárdságát. Ezt mindenki, számára kézzelfog; hatóan bizonyítja az állami és szövetkezeti liexeskede- lemben szabott áron a. közönség rendelkezésére álló árutömeg jelentős növekedése- 1952. folyamán számottevően uőtt a pénz forgósebessége- aminek következtében ISi 5-ben a múlt évinél ki££bt banki e gvf er malommal tudtuk a lényegesen megnő vekedett áruforgalmat lobo nyolitanj. Jellemző a forint iránti szilárd bizalomra, hogy a lakosság által az Országos Takarékpénztárnál cUiélye zett betétek egv év alatt 27-7 százalékkal emelkedtek. — Népünk erejét meghat ványozza a »Szovjetunió ön zetlen, baráti támogatása amellyel országunkat a fel szabadulás óta gazdaságilag, politikailag egyaránt segíti, Nincs olyan területe népgazdaságunknak. amely ne kap na. folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szov ietuniótól. Döntően fontosak számunkra a szocializmus felépítéséért vívott harcunkban a »Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek kimeríthetetlen erőforrást jelentenek. A nagy Szovjetunió nagy szerű eredményei bizouyít- ják a. tőkés világ gazdálkodásával szemben a szocialista társadalom fölényét és békegazdaság szakadatlan fellendülését. A Szovjetunióban és népi demokratikus országok- nan-a béke gazdaság szakadat lunul. válságmentesen fejlő dik. rendszeresen emelkedik h dolgozók életszínvonalaA fejlődés merőben más a kapitalista országokban, ahol a fegyverkezés fokozódása ellenére csökken az ipari ter mêlés, a fogyasztási iparok — elsősorban a textilipar — súlyos válságban van, a lét- fenntartási költségek emelkednek, a munkanélküliek tömege növekedik és a dől gozók életszínvonala újabb és újabb mélypontra sűl.ved. Az Egyesült Államok 1952 —53. évi költségvetése 10-3 milliárd dollár deficitet ira nyoz elő. Anglia 1952—53. évi költségvetése 75 millió font deficittel számol. Az első félév azonban már 589 millió fontos hiánnyal zárul. Az amerikai mouonoltőke a deficites költségvetések rendszerével ingoványos tálaira vezeti más tőkéé országok gazdálkodását. Minél több amerikai kölcsönt kapnak a deficit áthidalására numál mélyebbre, sűlyednek ezek az államok* az ingo- váuvbati. annál jobban ikí- szolgál tatját- magukat az amerikai imperialistáknak. Anglia 1952—53. évi költségvetésében 10 százalékkal szó rította le az ártámogatások összegét, aminek következtében az elsőrendű élelmicikkek jelentősen megdrágultak, így a kenyér ára 25. a liszté 31. a húsé 27 százalékkal emelkedett és erős mértékben drágult a vaí. a zsír. sajt, cukor. stb- ára is.' nak elmélyüléséhez lényegesen hozzájárul a kelet-nyu' gáti forgalomnak az Egyesült Államot- diktátuma folytán bekövetkezett korlátozása, amellyel az imperialisták saját maguk zárják el a demokratikus világpiachoz vezető utat. A kapitalista országot- gazdasága az egyre, mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságot harapófogójában vergődik. Olt Károly a továbbiakban beszámolt arról, hogy 1953. évi költségvetésünk az első amelyben a minisztériumi szinten készült vállalati pénzügyi tervek és a költségve lésből ellátott szervek előirányzatai na k összeállítása és tárgyalása párhuzamosam a népgazdasági terv tételeivel egyeztetve, eevidöben történt. Jövőévi költségvetésünk szerkezeti felépítése lé- üvegében mái* a Szovjetunió szocialista költségvetési rendszerét követi, figyelem be véve adott viszonyainkat, sajátosságainkat. Uj szerkezetében a költségvetés áttekinthetőbbé. ellenőrizhetőbbé, a gazdálkodás pedig egyszerűbbé válik. A benyújtott költségvetés — folytatta Olt Károly -— biztosítja az 1953. év ötéves tervünk negyedik éve alapvető feladatai maradéktalan végrehajtásának pénzügyi kereteit. A tervben meghatározott fejlődésnek a számai tükrei ződnek jövőévi költségvetésünkben. melynek bevételei 52 milliárd és 739 millió forintot, kiadása.pedig 51 milliárd és 861 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 milli - felesleget mutat. Az 1953. évi költségvetés fő számai jelentékenyen meghaladják az 1952. évi költségvetés bevételeit és kiadásait. Költségvetésünk kereteinek 9-7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen és egészségesen fejlődik. A Magyar Népköztársaság 3953. évi költségvetésének bevételei döntő részben a szocialista. szektorból származnak. Állami vállalataink for galmi adó. nyereség és egyéb befizetéseinek 40 milliárd és 152 millió forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 76 egész egy tized százalékát teszi ki. — A bevételek között legnagyobb összeggel — 27 mii liárd és 690 millióval — a vállalati forgalmiadé szerepel. melv a költségvetés összbevételeinek több mj.nt felét- .5 százalékát »szolgáltatja. A nyereségbe fizetések megtervezésénél az 1952. és 1953- évi önköltségcsökkentés várható eredményeinek figyelembevételével 8859 milüé forintot irányoztunk 6lő, kereken 4 milliárd -forinttal többet, mint az 3952 évre. Döntő feladatunk azoknak a népgazdaságunkban A tőkés .országok álságű-" rejlő tart&lé&okaák a íeltáíMÍ
