Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

„A kommunizmus egyenlő szovjeihataîom plusz az egész ország villamosítása“ (Lenin) „a népgazdaság valamennyi agaban a termelés és a technikai fej­lődés NÖVELÉSÉRE ELŐIRT ÜTEM BETARTÁSÁNAK LEGFONTOSABB FELTÉTELE AZ ORSZÁG TOVÁBBI VILLAMOSÍTÁS A. A VILLAMOSENERGIATERMELÉS 1955-RE 1950- HEZ KÉPEST MINTEGY SO SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK.. AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN A KORMÁNY HATÁROZATAI ÉRTELMÉBEN SZÉ­LES KÖRBEN ÉPÍTÜNK VIZIERŐMÜVEKET ÉS HŐERŐMŰVEKET A HELYI FÜTŐ- AN VAGI OR R ASOKN AL,“ (M. Z. Szaburov elvtárs kongresszusi beszámolójából.) A SZTÁLINGRÁDI NAGY ÉPÍTKEZÉSNÉL VIRRAD. Halványodik a lám­pák fén ve. Mire megérkezünk a Peszcsanij-szgetre, már nappali élességgel tárul elénk a. nagv építkezés kéne. A Peszcsani j -sziget tulajdonikép pen nem sz.get már. Magas, míH’ídekíalú zárógát köti ősz- eze a babarttai. A gáton autó utat és vasutat építenek. Az épülő úton és vasútvonalon (szállítják Újaid az építőanya­got a vízierőmü építkezése 6 sántára. A Peszesanij-szigetuéi ha­talmas szívó-kotrógépek dől goznak. Fellazítják a homok- réteget s a homokot csövező- télken a- zárógátakhoz továb látják. À szívó-kotrógép k na­ponta mintegy 200.000 köbmé tét- homokot emelnek ki a fo­lyómederből- így készül a ví vJerőmű, valamint a vasbeton bukógát alapgödre. Az aíapgödör keleti oldala a folyó balpartja. A többi ol­dalon a zárógát határolja. Há rom ilven zárógát van: felső, alsó és a folyó tengelye irá­nyában haladó. Ezt a tengely irányában haladó zárógátat- 13—17 méter hosszú acél szád- fal, —- szelvények összefüggő 1‘ala alkotja. A szádfal szelvé- nyeket a darugémekr-e szerolt vibrátorok segítségével verik be. A ZARŐGAT szádfalától nem messze egv szívó-kotrógép do'- gozik, amelyet a sztálingrádi hajógyárban építettek. Műsza­ki leírásában az áll. hogv 10 ezer köbméter földet képes naponta megmozgatni. Ennek ellenére a s-éo 'kezelői már na­pi 50.000 köbméterre fokozták a teljesítményt. A szívó-kotrógépek az alap­gödröt mélyítik és ugyanak­kor jszapolják a zárogátat, vág vis a kitermelt homokot ez acél szád fal át közé juttat­nák. Amikor a Zárógátak ösz* ezeérraek, nagyteljesítményű szivattyúkkal eltávolítják ma.id a vizet az alapgödörből A Volga—Ahtuba-csatorna építését októberben fejezték be. A hat kilométer hosszú csatornát a Volga—Don csa tornától ideérkezett négy ezí vókotró berendezés készítette el. Az új csatorna az Ahtuba* f oly óval. a Volga egyik mel­lékágával köti össze a Volgát. Az Ahtuba egészen a Káspi- tengerig követi a Volgát, mint mellékág, ott kanyarog a ha­talmas folyóval párhuzamo­san- A nagy kiterjedésű Volga —Ahtuba árterület a világ ogvik legtermékenyebb folyó­völgye. Az Ahtuba vize öntö­zi a völgyben fekvő kolhozok földjeinek nagv részét. A VOLGA—AHTUBA csator­nát azért kellett megépíteni, mert a P^sacsamij-szigetnél épülő zárógátak elzárják az Ahtuba természetes bejáratát. Az Ahtuba a csatorna nélkül kiszáradt volna, ennek pedig nagv kárát látnák azok a kol; Uozföldek. amelyek a folyo árterületén fekszenek. Most hogv a csatorna elkészült, , a Volga újból táplálja mellék­folyóját az Ahtubát. amely bővizübb. mint eddig volt és hajózható. A sztálingrádi nagy építke­zés dolgozóinak városa egyre nő- A legutóbbi hetek b n két iskola- étterem, több bölcsőde MÁR A HARMADIK ŐSZ köszöntött a Kujbisevi Vízi- erőraö «-ütőire. Az itt el töltött két év az önzetlen al­kotó munka éve volt, amely alatt a dolgozók határidő előtt teljesítették az előírt fe’ad utókat. Áldozatkész munkájuk nyo­mán már határozott körvona­lakkal kezd kibontakozni a ha­talmas mű a Zsiguli-hegyek tövében. A Volga medrének középé’g nyúlik be a vízierő­mű épületének alap gödrét vé­dő zárógát. Ennek biztos vé delmében folynak a földmun­kák. Ehhez csaknem csatlako­zik egy másik nyolcszor ak­kora zárógát, amely a vasbe ton bukógát körül énül. Azon túl pedig a hajózható csator­na felső zsilipjének alapgöd rét mélyítik. Meeseszlav Szatyip az épít­kezés fiatal mérnöke, aki a betonozási munkákat vezeti, elmondotta, hogv az erőmű építői Sztálin elvtársiak le vélben tettek fogadalmat ar­ra. hogv még októberben meg kezdik az erőmű alapjának^ a betonozását. A szocialista vál­lalás a dolgozók lelkesedese és üzlethelyiség ée több utca- gorrivi lakóház készült el. Hat lakóházon most végzik a sze­relőmunkát és a kőművesek máris újabb lakóházak falait rakják- A lakóházak ablakai­ból szép kilátás nyílik a Vol­ga tükrére, a sztáliugrádi tengerre, amely itt a város mellett hullámzik maid 509 kilométer hosszúságban é3 20- 25 kilométer szélességben. A JÖVENDŐ tenger helyén aagv munka kezdődött. Arról a területről, amely tengerfe­nék lesz, 120 község és tanya lakóit kell áttelepíteni. Ugyan akkor, amikor a fakitermelők villamosfűrészekkel irtják a jövendő tengerfenék erdőit, a tudósok erdőket terveznek a készülő tenger partjára. — A sztálir.grádi tengert övező er dősávok t lies hossza a tervek szerint 3320 kilométer lesz. nek újabb hullámát indította meg. Az exkavátorok naponta 20.000 köbméter földet emel­tek ki. Mindenki képességei­nek teljes latbavetésével dol­gozott s az eredmény nem is maradt el. Határidő előtt el­került befe.iey.nj a földmun­kák nagy részét. A Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának meg­nyitásakor pedig bedolgozták az első néhányszáz köbméter betont az erőmű alapgödrébe, A. M. PUZANOV ELV­TÁRS. Kujbisev küldötte tol­mácsolta az erőmű építőinek üzenetét a XIX- pártkon gresszusoh. Bejelentette, hogy a kujbisevi terület bolsevik­jei. az építők többezerfőnyi kollektívája megbízták, mond­ja el a kongresszusnak: Moszkva, a Szovjetunió fővá­rosa. 1955-ben megkapja az első á;r«mot a Kujbisevi Vízi­erőműtől. Puzanov elvtárs bejelenté­se óta új erővel s még na­gyobb lelkesedéssel folvtat.jái; munkájukat az erőmű építői. Az a tudat, hogy,felajánlá­sukról az egész ország népe, sőt a határokon túl fc igen so­kan tudnak szinte szárnyakat adott az emberek munkájának- Elhatározták: úgy növelik a teljesítményüket, hogy rövi­desen 4000 köbméter betont dolgozhassanak be minden nap. Az a céljuk, hogv az év végéig 150 000 köbméter be­ton legyen az erőmű alapja ban. Hatalmas célkitűzéseik meg­valósításához az építőanyag pari üzemek is segítséget nvuitanak. Rövidesen meg­kezdi működését a közelben egv nagyteljesítményű auto­matizált betongvár. amelv va­lósággal ontja majd a betont. A meglévő gyárak pedig- tel­jesítményük további fokozásá­ra tettek ígéretet, hogy lépést tartsanak az erőmű építőinek mii 'ka ütemével. íázatyin mérnök lelkesen beszél dolgozótársai hős mun­kájáról, ragyogó célkitűzései­ről. — A jövő évben — mondja — már annyi ‘ betont dolgo zunk be a hatalmas építmé­nyekbe, amennyit a V. I. Le­ninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna építéséhez összesen felhasználtak Megkétszereződött a villanymotorok száma a gatcsini kerület kolhozaiban A leningrádj terület energe ikusai évről-évre tökéletesítik i kolhoz-vízierőművek üzemel, etési módszereit. A oatcsim őrületben az Oregyezs folyó >artján négy vízierőmü épült z ötöd’k ötéves tervben: a !'aimisoseni, a rozsoyesztveixsz- xijai, a sziverszlzi és a vjelo- lorszki. E vízierőműveik a terület ok kolhozát a két gép- és raktorállomást Ó9 a területi : bérleti mezőgazdasági állo- lást látják ol villamosener- •iával. Mind a négv vízierő- rávet egységes magasfe- zültségü energetikai , wnd- zerbe kapcsoltaik- A vízierő- lüvek egyesítésével, megna- ■yobbodott teljesítőképessé- ■íik. csökkent az áramtermelés nköltséget megbízhatóbb lett z áramszolgáltatás. Ha va* jrnelvik vízierőmü, áramszol* áltatása javítás miatt szüne- g. « többi biztosítja az egész alázat áramellátását. Az erőművek egyesítésük előtt összesen 738000 kiloicatt- óra áramot termeltek. Az egv séges rendszerben az évi áram­termelés másfélmillió kilo­wattórára emelkedett. A ke­rület kolhozaiban ennek nyo­mán megkétszereződött a vil­lanymotorok száma. A gatcsini erőmüvet példíi iára máo kerületek falusi ví zierőművei is egységes energe­tikai rendszerbe es-vesiilnek. A kmgiszem kerületben létrejött az ivanovói energetikai rond szer. Ez magában foglalja az ivanovói, lozsaolovszki, nye- nous’/ci és utjinszki vízi erő művet. Rövidesen befejeződte az oszminszki. kin alszegi 'és koszkolovszki vízierőművek bekapcsolása ugyanebbe a rendszerbe. Ezzel párhuzamosan tökéle­tesedik az ivanovói energeti­kai rendszer munkája. Az ősz szeg vízierőmüvek irányítását automatizálták. Az automati­zálás jelentősen emelte a ví­zierőművek termelését­Moszkva 1955-ben megkapja az első áramot a Kujbisevi Vízierőműtől Irta: Atekszej Sxtyepanav Megkezdték a Kujbisevi Vízierőmű alapárkának betonozását Irta: J, huzmivsev mérnök, à Kujbisevi Vízierőmü ll. építkezési részlegének ' munkavezetője VOLGA VIDÉK! Gyermekkorom óta szivemhez nőtt drága vidék. A Volga mellett töltöttem gyermekkoromat) serdülő koromat és ifjúságomat. Kujbisevben végeztem az építészeti főiskolát, itt szereztem meg a mérnöki divtomat. Főiskolai hallgató voltam még, amikor a szovjet hermán y a naon Sztálin kezdeményezésére határozatot hozott a kuj­bisevi vízierőmü, a vilán leghatalmasabb vízierőmüve meg- építésére. Amikor már minden vizsgán túl voltunk, megkérdezték tőlünk, fiatal mérnököktől, akarunk-e a nagv építkezésre menni dolgozni. Valamennyien boldoaan jelentkeztünk, hi­szen régóta dédelgetett álmunk volt már, hoOy a kommuniz­mus építőinek sorába lépjünk- Mondhatom, nagy szorongással tekintettünk gyakorlati működésűnk elé. A fiatal mérnök számára igen nehéz a gyakorlati munka első néhány hónapja- Ekkor derül ke, hogy az élet mennyire bonyolult, hogy gyakran olyan feladatos elé állítja a ke dő mérnököt, amelyek megoldásához kevés nek bizonyulnak az egyetemen, vagy főiskolán tanultak. — Bennünket azonban a Kommunista Párt és a Komszomol ne­velt. Megszoktuk a nehézségeket és megtanultuk összponto­sítani minden erőnket ezek leküzdésére. Az építkezésnél d dg ózó elvtársak is segítségünkre siettek. úayhogu mg, egy évvel azután, hogy a vízierőrnűévítkezéshez kerültem, ottho­nosan mozaok már a munkában. EGY EV ALATT nagyot haladt előre a kujbisevi épít­kezés. A legfontosabb eredmény, hoav megkentük már a vízierőmü alapárkának betonozását, Az egész éwÖ-kdlek- tíva ünnepelt, amikor beépítették az első száz köbméter betont. A közeli napokban három nagyteljesítményű auto­mata betonqyár kezdi men működését. Ezek naponta mint­egy 6000 köbméter betont adna-k maid az alapozáshoz. Az a részleg, amelynek most a vezetője vagyok, drót- kötélpályát évit. A részleo valamennyi dolgozója verseny­ben áll az alapozási munka szempontjából nagy fontosságú kötélpálya mielőbbi elkészítéséért. A munkásokat az lelke­síti, hogy a „mi” kötélypályánk, szállít ja maid a betongyár­táshoz szükséaes anyagokat az önműködő betongyárakha A drótkötélpályán naponta 15-000 tonna kavicsot és homo­kot foanak áts'állítani a Volga jobb part iáról a bal vart iára, Minél előbb elkészül a ^kötélpálya, annál hamarabb munkába állnak az önműködő betowjyárak és meggyorsul az alapárok betonozásának üteme. A drótkötélpálya 13 kilométer hosszú. Az acéloszlopo­kon kifeszített drótkötelek súlya körülbelül 800 tonna. A3 összes munkálatokat hosszú hetekre élőre megterveztük. A tervet hetekre és napokra is felbontottuk. Ez lehetővé te­szi, hogy minden nap hozzamérjük a végzett munkát a terv hez. így minden nap tudjuk, hoav áll a tervteljesítés. A KÖTÉLPÁLYÁT tartó aééloszlonok beépítése gyors ütemben halad. Kollektívánk jő munkát végez. Munkásain/* szüntelenül javítják a munkamódszereket, jobban és gazda­ságosabban has-náliák ki a rendelkezésükre bocsátott nagyszerű pépeket. Valamennyiünknek, mérnököknek és munkásoknak, eovaránt arra irányul minden törekvésűivé hogy minőségileg kifogástalanul, még olcsóbban és gyor­sabban építsünk. Tudjuk, hogy az eaész szovjet nén hasonló célokat állított maaa elé. Az egész nép felelős az ötödik sztálini ötéves terv teljesítéséért. A mi felelősségünk azon­ban különösen naav. mert mi a kommunizmus építésének egyik döntő arcvonalán dolgozunk. Munka közben, amikor a tervezőasztal fölé hajolok, vagy a részleo munkahelyeit járom, gyakran eszembe jut. amit Malenkov elvtára a XIX. vártkongresszris nx hazánk villamosításáról mondott. A há­ború előtt kilenc év kellett ahhoz, ho9y 37 milliárd, kilo­wattórával emeljük a jviUamosenergia termelést. A, mi épü lő Kujbisevi Vízierőművünk egymaaa 10 mülidrdldlowatt- óra eneroiát foa szolgáltain\ évente. Tehát nem egészen négy év alatt egymaga annyi áramot ad majd hazánknak, amennyit a háború előtt épített új erőmüvek. Ilyen léptekkel haladunk mi előre. Ezért mondhatjuk, hogy népünk a kommunizmus építé­sének korszakában él. 'A főváros fényei Irta : B. Galics A korán leesett hó még ün­nepélyesebb külsőt kölcsönöz Moszkvának. Felemelő Iá-ványt nyújt a Vörös-tér panorámája. Dér lepte be a gránit mauzóleu­mot, ahol Lenin pihen. A moszkvaiak büszke öröm­mel állapíthatják meg szü'ővá rosuk fejlődését, szépü'-ését. A régi Ohotnij-téri (Vadász­sor) sátrai helyén már a hábo­rú elölt magasba szökkent a sokemeletes „Moszkva“-szálló. Vele szemben áll a Szovjetek Háza, A háborúutáni években a moszkvai építők számos magas- épületet emeltek, bármerre né­zünk, mindenütt hatalmas m3, gasépliletek meredeznek az ég felé. Az ünnepi lámpák élesebbé teszik körvonalaikat és így még csodálatosabban hatnak. Alig öt évvel ezelőtt, Moszkva fennállá­sának gOO. évfordulója alkalmá­ból rakták le e házak alapját. Még tavaly mindnek sötét volt az ablaka. Idén már zene szü rődik ki a Kotyelnylcseszkaja rakparton épült liázóriás lakú. sálból és élettel teltek meg a Szmolenszk-téri hivatalház be lyiségei, És hány óriástársuk készül) Magusbanyúló kőormukon ott ragyognak a vörös csillagok. A Vörös-kapunál, a Komszomol-té ren, a Felkelés.téren, a Dorogo- mUkovKzkaja-rakpart ou épülő palotakolosszusok hófehér szik Iákként nyúlnak ki a moszkvai háztetők sötét tengeréből és elénk rajzolják a szovjet fővá­ros jövő arculatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents