Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

PAR, CSEPP A TENGERBŐL VOLT CSELÉDEK GYERMEKEI — SZABAD EMBEREK FIAI Cselédek faluja coli a Jelszabadulás előtti. Bácsalmás­ié ároskor ül Teleki arófi birtoka terült. Ha igaz, hogy a múltban a dolgozó parasztnak nem volt emberi élete, két­szeresen elmondhatjuk a cselédről- Hontalan. gúzsbukötött jobbágy volt a cseléd» életét, erejét más földjébe ölte. A védtelen uradalom az ö számára bezárt börtön volt- Cseléd­nek születtek cs cselédként rokkanlak a halálba nemzedé­kek. Az öreubéres ostorát a fiuk, unokák örökölték» a cse­léd uucrmekr ritkán lett, más. mint ugyancsak cseléd. Ez volt a rend évtizedekig. A felszabadulás szétzúzta ezt öröknek látszó rendet Bácsalmáson is. A cselédek szabad emberek lettek' s a fiuk. unokák előtt szépséges, úi utak nyíltak. „Orvos leszek és meggyógyítalak apám..." liO.MACZ LÁSZLÓT délszláv auvMii vélvén tanítarattn. be* szólni édesanyja a Teleki-ura* dalom egyik rozzant cseléd- in! zaba n — ott is üresedett meg. A nyomorúságban, ro­botban súlyos betegségeket szerzett. Az utóbbi években az intézők inár úgy néztek rá, ínint kivénhedt kutyára, mely . unni hasznot nem hajt. Es­ténként kisfia, a koráuérett ■selédSyerekek komolyságá­val biztatta: »ne fél.i apám. ia én megnövök, orvos leszek •s meggyógyítalak.” Romácz László ilyenkor szomorú mó­diival simogatta meg n gye- •ek fejét. Télvíz ideiére csiz­mát sem tudott venni a fiú nak. nemhogy taníttatni. Meg orvos egy cseléd gyerekéből?.-. * Romácz László 1945-ben föl­det kapott. S a fia níost teszi le az utolsó vizsgát a buda pesti egyetem orvosi szakán. Ösztöndíjjal tanul öt esztendő óta- Egyetlen testvére, Ro­mácz László másik gyermeke pedig katonatiszt menvasszo ; n va.. • Levél Pomázról iá zdves várttitkár elvtárs! Ugye meatartom a sza­vam cs sűrűn írok. Most arról szeretnék beszámolni, hogyan Italad a tanulásom. Szégyellem bevallani, de az ötösök között két négyesem i* van. De ige­iem, hogy év végére mindket­tőt kijavítom. Agámtól a na­pokban kavtam levelet, érdek­lődik, hogy me9y sorom. Azt ■írja: „büszke vagyok rád, kis­lányom, hogy éltanuló lettél- csak igyekezz továbbra is.” Visszaírtam neki, hogy én is büszke vagyok rá, mert, a párttitkár élvtárs megírta, hogy ö viszont beadását túl­teljesítette. ..” ♦ A levelet Podmaniczki Já­nos egykori béres, most 5 hok das gazda lánya írta a poma­xi délszláv iskolából, ahol évek óta tanul. Egy boldog anya — és hal fia Az anya: Szabó Józsefeié. Foglalkozása: termelőszövet­kezeti tag- Régen: uradalmi cseléd felesége. Gyermekeinek száma: 0 fiú. X. Ferenc tartalékos tiszt, 2. Sándor tényleges szolgálatot teljesítő politikai tiszt. 3. Községi tanácsnál dolgozik. 4. Középiskolás, Elövájámak készül. 5. Középiskolás. Bányamérnök lesz. 6. Középiskolás, Repülőtiszti tanfolyamra megy, A bárom középiskolás fiú 100—100 forint békekölcsönt jegyzett. A pénzt gvapotsze- déssel keresték az állami gaz­daságban. Dezső Ferenc Lillafüreden Három éve termelőszövet­kezet? tag. Felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt Szabolcs- megyében, 1945-ben 7 hold iut tatást 'kinőtt. Fia tanácselnök helyettes» leánya a járási DISZ-szervezet aktívája- 1949- ben, mint kiválóan dolgozó egyénil“»' gazdálkodó parasz­tot két hétre Lillafüredre küldték nyaralni.., A Juranovics-gyermekek jövője Az apa délszláv, hadirok­kant, 2 holdas, 7 gyermekes dolgozó paraszt. Egyik- fia politikai tiszt, főhadnagy Másik az állami gazdaság dol­gozója. Leánya a járási ta­nács igazgatási osztályán vff állásban- Négy gyermeke is­kolába. jár, az egyik vegyész­mérnök•„ a másik gépészmér­nök. a harmadik katonatiszt a'ka,. lenni. S lesznek is! l)e ha néhány kilométerrel odébb élnének, a déli határon túl. ágvútölteléket „nevelne” be­lőlük. A gyermekekért 1 BÖLCSÖDÉ I 1950-ben lé­tesült. Látogatottsága: 1950* ben 6—8 gyermek. 1951-ben 14 1952-ben 20. I SZÜLŐOTTHON Alakult 1950-ben 4 ággyal. 1951-ben 12 ágyasra bővült. 1952-ben kor­szerűsítették. Orvosok, ápolók dolgoznak benne. NAPKÖZI OTTHON g 1951­faen 30 gyermek látogatta. Ma zsúfoltan, 50—60 gyermek lár májától hangos egész nap. — Bővíteni kell. Hirdetmény — L tesitjük a község la­kosságát, hogy december 21-én az újonnan renovált kultúr- házban a maavar és délszláv ktiltúrcsovort szereplésével kultúrestet rendezünk,.. *. (A kultúresoport tagja; kö­zött szerepel Podmaniczki Já- nosné és Retek Pál délszláv dolgozó paraszt 1944 előtti fog­lalkozásuk: uradalmi cseléd.) A* öntözéses gazdálkodásra való áttérés — terméshozam növekedése Gerő elvtárs a Közmenti Ve­zetőség legutóbbi ülésén, mint a terméshozam emelésé­nek egyik módját említette, az öntözése» gazdálkodást. „Mindent el kell követnünk — mondotta -—. hogy öntözéses termelési lehetőségeinket a nö­vénytermelés hozamának nő velőse és az időjárás szeszé­lyeitől való függőségünk csökkentése érdekében teljes mértékben kihasználjuk.” A bajai járás községei víz- bő területtel rendelkeznek. A Huna és a Ferenc-csatorna alkalmat nyújtanak a nagyobb jövedelmet biztosító öntözé­ses gazdálkodásra való átté­résre. A helvi kezdeményezés már ti járás több .termelő­szövetkezetében bebizonyítod ta, liogv az öntözéses gazdál­kodás növeli a terméshoza­mot és ezzel együtt a tagok jövedelmét. NUgvbaracskán a Petőfi termelőszövetkezet 50 holdon» CsáUdján a Budai. Nagy Antal 30 holdon, Ne- mesnádíidvarotv a-Kossuth 30 holdon, Sükgsdön a. Vörö- Zászló 67 holdonszántóföldi és konyhakerti öntözéses gaz­dálkodásukkal messze felül­múlták a száraz gazdálkodás eredményeit. Ezeket a példákat látva a «hercegszántói Felszabadulás és a bátmonostori Vörös Csil­lag 50-—50 holdon kezdett ön­tözéses gazdálkodást. ' Mindezek igazolják, hogv a kezdeményező lépéseket már (Kieetették a járás területén, a terméshozam öntözése» gaz­dálkodás útján való növelésé­hez. Azonban ezek a kezdemé­nyezések nem elegendőek. Ko­rántsem használják ki a já­rás termelőcsoportjai az adott lehetőségeket. A járás közsé­geinek nagyrészét a Dunavök gyi főcsatorna érinti. A Fe­renc-csatorna vizét felhasz­nálhatja B át mono s tor. NaOy- baracska, Csatolja, Dávod és Hercegszántó. A Sárközi víz­rendszer Baja város koppán.vi területrészét tudná az öntö­zéses gazdálkodással gazda­gabbá tenni. A Dunavölgyí főcsatorna Érsekcsanád és Sükösd határát tudná termé­kenyebbé tenni. Szerénáén pe­dig a holt-dunaág vizét lehet­ne felhasználni. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolója alapján az eddi­gieknél nagyobb mértékben kell a járás területén kihasz­nálni az adottságokat. Ezen, a téren ma» van kezdeményezés. Szakértők tanulmányozzák a járás öntözési adottságait. A megállapítások szerint a Du- navölevi főcsatornába több víz eresztésével az öntözéses gazdálkodás területét 35—40 ezer holdra lehet emelni. Az ötéves terv végére je­lentősen kejl növelni mező- gazdaságunk' terméshozamát. Ezt Szolgálja az öntözéses gazdálkodás nagvobbniérvű elterjesztése, a horthy-Ma- gyarországon az öntözést tel­jesen elhanyagolták. 1938-ban az ország egész területén mindössze 19-500 holdon foly­tattak öntözéses gazdálko­dást. A bajai járásban, ha nz összes öntözési lehetőségeket fel'--kik, rövid időn belül kétszer ekkora területen lehet öntözéses Gazdálkodást foly­tatni. A megindult kezdemé­nyezéseket minden vonalon támogatni kell vezetőinknek. Az öntözéses gazdálkodással növeljük a terméseredménye­inket » ezzel elősegítjük a nö­vekvő szükségletek biztosítá­sát, Az eddigi példákat látva, a iárás területén újabb terveik születtek az öntözéses gazdál­kodásra való áttérésre- Naay- baracskán most alakult Kos­suth termelőcsoport tagjai el­határozták. hogv az öntözéses gazdálkodásra való áttéréssel gazdagítják jövő évi termés- eredményei kot. Bátmonosto­ron a közlegelő öntözésével igyekeznék jövőre dúsabb és táplálóbb takarmányt biztosí­tani a'község állatállományá­nak. Gyorsan fejlődik Albánia élelmiszeripara A felszabadulás óta eltelt néhány év alatt az Albán Nép- köztársaságban cukorgyárat, tésztagyárat, olaj gyárat és más élelrniszergyárat építettek. Az ország é’elmlszeríparának ter­melése jelenleg már hatszorosa a háború előttinek. NEMZETKÖZI SZE MLE Adenauer államcsínyje Az egész nyugati Sajtóban élénk visszhangja van annak a váratlan fordulatnak, amely a bonni parlamentben követke­zett be a háborús szerződések ratifikációs vitájával kapcsolat­ban. A boníll „alkotmányi sze­rint olyan kérdések eldöntéséhez, amelyek módosítanák ezt az „al­kotmányt“, nem egyszerű szó­többség, hanem kétharmados többség kcil a képviselőház­ban. A háborús különszerződés és a párizsi katonai szerződés, amelyek jelenleg a nyugat-né­met parlament előtt vannak, ter­mészetesen ütköznek még ebbe az „alkotmányba“ is. Mivel Adenauer nem rendelkezik a kétharmados szótöbbséggel, ezért mind Adenauer, mind még elő­zőleg Hf'uss, bonni köztársaság] eblök, véleményt kértek a nyu­gat német alkotmányjogi ’bíró­ságtól, hogy ezek a háborús kü­lönszerződések az „alkotmány** pontjaiba ütköznek-e, vagy sem. Adenauer azt szerette volna, hogy az alkotmányjogi bíróság jelentse ki: e szerződések ratifi­kálásához elegendő az egyszerű szótöbbség. Az alkotmányjogi bíróságnál azonban nyilvánvaló­vá vált, hogy Adenauernek eze­ket a jogtipró javaslatait nehe­zen fogják elfogadni. Erre Aden­auer egyszerűen visszavonta be­adványát és Hensst — aki elő. szőr ezt nem akarta megtenni — uyilt megfélemlítéssel szintén arra kényszerítette, bogy vonja vissza kérelmét. Adenauernek tehát még saját „alkotmánya“ is útjában áll. Max Reimanu eivtárs, a Né­met Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot adott ezzel kapcso­latban, amelyben Adenauer tör. vénytelen lépéseit államcsínynek bélyegezte. Megállapította: Ez az esemény az egész nép előtt azt bizonyítja, hogy az alkot­mányjogi bíróság nem független. Adenauerék nemcsak a bonni állam legfelső bíróságát állító1- ták télre, hanem a bonni állam egész alkotmányos alapját. Az állam nyílt válságba ke. rillt. Adenauer államesínyjénefc az a célja, h»sy az alaptörvény lényeges határozatait hatályon- kivtil helyezve, helyébe a külön szerződés és az „európai hadse­regről“ Szóló egyezmény kátoual diktatúráját állítsa. Reimann elvtárs hangsúlyozta, hogy a-» Adenauer-féle pjuccSpoUtikát. par­lamenten kívüli akciókkal leéli meghiúsítani. A franciéi gyarmatosítók lába alatt megmozdult a föld Az elmúlt héten több jeJeiPés 'számolt |>e arról, hogy a francia gyarmatosítók lába alatt egész Észak-Afrikában megmozdult a föld és mindinkább katasztrofá­lis helyzetbe kerülnek Vietnam ban. Amíg az ENSZ Politikai Bizottsága a tuniszi kérdés le­lett folytatja meddő vitáját, ad dig Tuniszban folytatódnak a sztrájkok, a marokkói Casablan­cában újabb véres összetűzésre került sor a tuniszi nép iránti szolidaritásból tüntető hazafiak és a francia terrorrendőrök kö­zött. Párizsban rendkívüli mi­nisztertanács volt kénytelen fog lalkozni északafrikai helyzet­tel. A marokkói francia hatosa gok letartóztatták a marokkói nemzeti burzsoázia pártjának, az Isztiklal-uak több vezetőjét és tagját, Tunisz belvárosában bom­bák robbantak. Pár nappal ké­sőbb a marokkói francia katonai hatóságok letartóztatták a Ma. Az imperialisták a koreai Az ENSZ Politikai Bizottságá­ban az angol-amerikai többség leszavazta a szovjet módositáso. kát a hadifoglyok hazatelepíté- séról szóló határozattervezetben, továbbá azt is,'hogy a koreái hadműveleteket azonnal szün­tessék meg Ezzel az imperialis­ták újra elárulták, hogy nem akarnak békét Koreában, hanem a háború további kiszéle­sítésén, új világháború kirobban­tásán fáradoznak. A háború kiszélesítését újabb katonai tanácskozásokkal igyek­szenek előkészíteni. A Távol- Keleten a „Helene“\.cirkáíó fe­rokkói Kommunista Párt helyi szervezetének 12 vezetőjét is. De nemcsak Marokkóban reng a föld, hanem Vietnamban is, A vietnami helyzetről beszámoló sajtójelentések egyöntetűen Kény telenek elismerni a francia expe. diciós hadsereg sorozatos vere­ségeit. Vietnamban a felszaba dított terület egyre növekedik. A hadműveletek most Észak-Viet- nam területén folynak. A viet muni néphadsereg nyomása egy re erősebb és egyre határozottab­ban szorítja a betolakodók csa patait a tenger felé. A párizsi urak kétségbeesetten hívják a? amerikai segítséget, A köztársa ság elnöke a minap kijelentette, bőgj’ Vietnam már nem is íran cia érdekeltség, merthiszen bá­nyái, kaucsukiiXtetvényei már évekkel ezelőtt az amerikai tői« birtokába kerültek. Vietnamban tehát a francia katona — ameri kai érdekekért vérzik, folytatni akarják háborút délzetén Eisenhower tábornok a koreai háborúról és összefüggé seiről tanácskozik miniszterei­vel. Eisenhower táviratot küldött MacArthumak, hogy hajlandó megtárgyalni vele a kordái hely zetet. MacArthur ugyanis az amerikai gyárosok szövetségé nek értekezletén kijelentette, hogy van egy iterve a koreai kér. déssel kapcsojatban. Ezek az események aláhúzzák azt a tényt hogy Eisenhower és Mac Arthur nem a békés rendezés érdeké­ben látogattak Koreába, hanem a háború kiterjesztése céljából Kecskeméti Epiiletasztalosipari Vállalat dolgozói büszkén jelentik, hogy éves tervüket teljesítették Mint a futótű?, úgy szár­nyalt végig ma a. Kecskeméti Éd ü 1 etl ak ato » i u a r i Vállalat dolgozói között, hogy feszített évi tervüket a mai nappal teljesítették. Ennek tiszteleté­re, a déli ebédidő alatV'röp- evillésre gyűltek össze, mely lelkes hangulatban telt el. Az üzemi pártszervezet titkára, Hagy elvtár», ismertette a dolgozókkal» liogv lelke« és áldozatos munkáink eredmé­nyeképpen a műszaki vezetés előrelátásával, a kommunis­ták felvilágosító munkájával, a dolgozók lelkes tevékenysé­gével sikerült Sztál'n elvtárs 73. születés "apjára, tett. szo­cialista kötelezettségvállalást idő előtt teljesíteni. Azzal, hogy éves 1 feszített tervünket december 12-én déli 12 órakor 33,000 forint értékű áruval túlteljesítettük, nem jelenti azt, Jiostt a hátralévő időben ne végezzünk jó mun­kát. , ‘ Gerő eivtárs pártunk Köz­ponti Vezetőségének illésén meghatározta: ,,Biztosítani kell az ivari termelésben az átmenetet I9ó3-ra oly módon: hogy az ipari termelés a terv­nek menfei l*en 1953. jgnuár- iában és az \ ezt követő hóna­pokban ezév negyedik negye­déhez és decemberhez képest minden területen... egyenlete­sen tovább íemelkedik.” A vállalat minden dolgozója ■a lelkes roqevűlés után új munkakedv\le] és nagv ver senykedvveli indult neki a teív további teljesítésének, a jövő évi terv ló elfikészítéséiiek.

Next

/
Thumbnails
Contents