Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG WUJBBHUP v&m mzm A kecskeméti pályafenntartási főnökség dolgozóinak harca a rerv időelőtti teljesítéséért. _ Viszályok a tőkések táborában. — Volt cselédek gyermekei — Szabad emberek fiai. — Petőfi Sándor Kecskeméten AZ MDP BACSEálSKL’ NME« Y El PARTBIZOTTSAGASA K LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 4ro íiO fillér1953. DEC. 14, VASÁRNAP Megkezdődött Becsben a népek békekongresésusa Péntek délután megkezdődött Bécsben a népek békákon- Hre.sszusa, amelyre már hónapok óta készültek a viláa népei a földkerekség minden táján. Már jóval a.kongresszus megnyitásának hivatalos időpontja előtt a vüüa minden részéről érkezett küldöttek töltötték meg a bécsi Konzert-Haus hatalmas üléstermének széksorait, páholyait és erkélyeit. Talpig fehér ruhába öltözött, barna arcú indiaiak» koromfekete bőrű délafrikai négerek érkeztek együtt a nemzeti vi~ sóletbe öltözött görög parasztokkal és szaucl-arábiai tarkor kendős beduinokkal. A küldöttek kö ött. feltűnnek különböző felekezetek papjai, megérkeztek a Mongol Népköz- társasda küldöttei nemzeti viseletben. Joliot*Curic megnyitó beszéde Lassan teljesen megtelik a terem. A küldöttségek elfoglalják helyüket. Elsőnek Jean Laffitte, a Béke Világtanács tő titkára lép a szónoki emelvényre. ,A- kongresszus részvevői elé terjeszti a, 150 tagú elnökség megválasztására vonatkozó javaslatot. A küldöttség tagjai között helyet foglalnak az egész világot átfogó békemozgalom vezető személyisegei. Amikor Jean Laffitte szavazásra teszi fel a javaslatot a kezek felemel-) lednek, majd óriási tans tör kij percek'g ünnepük az egy hangulag megválasztott elnök sóg tagjait. Ezután Jóliotr Curie professzor megnyitja népek békekongresszusát. — Majd Erwin Koch lelkész, az Osztrák Országos Békebizott ság képviselője olvasta fel az orsztrák népnév a kongresz- szushoz intézett üdvözletét.. Az üdvözlés után Joliot- Curie. a Béke Világtanáes elnöke tartotta meg megnyitóbeszédét A megnyitóbeszéd után a kongresszus részvevői viharos lelkesedéssel ünnpei- ték a Béke Világtanáes elnö két. Megvédj ük a bókét! Átok a hábtrüraJ Békét a világnak' hangzottak a felkiáltások az elnöki emelvény felé- A napi. rend előtt felszólaló indiai küldött olasz küldött és Jean Paul Sarte francia író szóltak a népek békekongresszusa részvevőihez. A három felszólalás után Joliot-Curie processzor, bezárta a kongresszus Iső ülését és közölte, hogy,a következő ülés szombaton dél előtt* fél 10 órakor kezdődik- .Joliot-Curie professzor, a Béke Világtanáes elnöke, be széde «lején köszöneíet mon dott az osztrák békernozga lomnak, amely boldog örömmel késznek nyilatkozott Bées bon vendégül látni oly sok nemzet vallási közösség, ideo; lógiai felfogás és társadalmi rendszer képviselőit. Hangsú h ozta, hogy a népek békekon- aresszusa nyitva áll minden mozgalom, minden szervezet s mindem, ember előtt. aki. őszintén keresi a nemzetközi feszültség enyhítéséinek útját. Azon a sok gyűlésen és megbeszélésen — mondotta —• amelyre az előkészítő munka alkalmat adott a világ összes országaiban, külö'bö ’ő irány z átok at kéov'se’ő emberek találkoztak egymással, köztük nagy számmal olyanok is. akik még eddig vonakodtak a béke kérdéseire vonatkozó elgondoHsaikat összevetni. Az. előkészítő munkával már sikerült a lakossá? legkülönbözőbb rétegeinek figyelmét felkelteni és ez a mut.ka lehetővé tette, hogv széles körben tudatosod lék a Béke Világtanács ama felhívásának igazi értelme, amellyel a né nők bék;kou- gresszusát összehívták. A nőnek, amelyek a kongresz- szust valójában előkészítették, az Önök személyében .elküld- ték ide népes küldöttségeiket. Becsületes ember nem tagadhatja. iiójrv a népek e képviseletének. ami a felfogásukat és a nemzeti hovatartozást illeti — valóban egyeteme« jel lege van. Mi olyan világban élünk, amely viea nem heverte ki tel iesen a második világháború szörnyű megrázkódtatásait', pillanatban mégis a földgolyó három vidékén pusztítanak háborúk. A félelmetes fegyverkezési versenv tovább fokozódik. gazdaságilag nu®ztít, az emberi haladást fékezi és nö véli a háború Veszélyét. Fokozzák a háborús veszélyt a különböző egyezmények, szerződések és megállapodások is, amelyeket a biztonság ürügye alatt kötnek-. Ugyanezzel az ürüggyel egyre komolyabban fenyegetik- az egyes országok nemzeti függetlenségét és a demokratikus szabadságjogo kát. A hidegháború tovább folyik a rágalom és a hazugság fegyvereivel. míg egyesek igyekeznek, a keresztes hadjáratok szellemét felszítani, hogy a lakosságot fanatizál .iák é< ki tudja milyen is teni 'küldetés nevében — a legszörnvűbb öldöklésre készítsék elő. A bizalmatlanság és a gyűlölet terjedése azzal a veszéllyel jár, hogy . egyesek valóságukban, fásultságukban, vagy elkeseredettségükben készek erőszakos megoldáshoz hozzájárulni — csakhogy már vége legyen a dolognak. A két világháború okozta pusztítások mérlege Az 1914—18. évi háború — mondotta Joliot-Curie — 17 millió Ijalottat követelt, a má- sod:k világháború pedig 50 millió férfi, nő és gverme» életét oltotta ki, anvaad javakban pedig 1000 milliárd dollárra becsült kárt okozott E szörnvű mérleg még. nincs: lezárva. Még ma és mindennap balnak meg emberek a háború«, sebesüléseknek, vagy r azoknak a kínzásoknak következtében. amelyeket polgári- vagv hadifoglyok szenvedtek el. — Még nem ért véget azoknak a halottaknak a megszámlálása. akik a hét évvel ezelőtti hirosime; és nagasza- ki robbanások kisugárzásai nak későbbi következményeiként vesztették életüket. Ebhez még most azt kel] hozzátenni, hogy azóta a tudomány előrehaladt és — hogyha mes is őriztük rendíthetetlen/bi zalaiunkat abban a tekintetben, hogy a tudomány milyen felbecsülhetetlen szolgálatot tesz az emberiségnek — azt is tudjuk, hogv cgvre pusztítóbb fegyvereket ad azoknak a gonosztevőknek, a kezébe, akik a háborúkat kirobbantják. 1 Ez lehetővé tsçszi számunkra. hogy felmérjük, milyen volna egy harmadik világháború mérle?e.Fe]tétleniil szükséges, hogv ez lebegjen mindenkinek a szeme előtt akkor, amikor ma is háborúk folynak,.. aJíkísiv -re.'’ veszély fenyegeti a békét Ez a felismerés aligha hat át bizonyos államférfakat és a világpolitikában szerepeket játszó egyes személyiségeket, mert különben hogyan magyaráz hatná;.k azt hogy agresszív kijelentéseikben néha odáig mentek, hogy megelőző háborút sürgetnek. De megtörtén bet az is, hogy a következményeikről olyan emberek is megfeledkeznek, akit — ha néha különböző utakon is — a békét igyekeznek megvédeni és akiknél- erre ez.rányú tevékenységük minden pillana" tába-o gondclniok kellene. Hogyan volna különben magya rázható az. hogy a nyilvánvaló veszélyek ellenére meddő és zavaros vitákra fecsérlik néha erejüket másodrendű kérdésekre, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a béke fenntartásának igazi problémáival. Azért tartom szükségesnek, hogy őzt a .szörnyű látomást felidézzem Önök ©lőtt — és ezért akarom ezzel szemben felvázolni a béké.,en élő világra boldogságot hozó.tudomány büszke perspektíváját —-, hogy megmutassam; miiven meggyőző erőre és állhatatosságra van szükség a békéért vívott harc mai nehéz pillanataiban, ha meg akarjuk akadályozni azt, hogy a békét őszintén kívánó, de különböző felfogásokat valló emberek meddő vitáitokkal kockára tegyék azt az ügyet, amelyet Icö- cösen védelmeznek. A béke hatalmas erői máris kedvezőm éreztették hatásukat Joliot-Curie professzor hangoztatta, hogy 1918—1939 között iá voltak kezdeményezések az ú:i világháború elkerülése érdekében, de ezek nem vezettek eredményre. Le kel] szűrni a szükséges tanulságokat a népszövetség és az akkori pacifista mozgalmak kudarcából. Az akkori mozgalmak nem voltak képesek ha talmas népi mozgalmat létrehozni. — 1949'ben Párizsban a béke híveinek első kongresszusán történt kezdeményezés jelentősége elsősorban abban van., hogy figyelembe, vette a múltbeli tapasztalatokat. E kezdeményezés azon a meggyőződé sen alapult, hogy a béke igazi ereje azoknak a férfiaknak ér- nőknek óriási tömegében vau, ak’k számára szenvedés a háború, akik érzik a háború következményeit és, akiknek bozzáiárulása nélkül háború uem lehetséges.. Ezenkívül ab ból indultak ki, hogy olyaD világban, olvan reális vilás ban kel] fellépni a békéért amelyhez minden nemzet a maga sajátosságaival járul hozzá, uem pedig olyan idea lis világban, amelyet minden ki saját elképzelései szerint. /, saját módján szeretne alakj tani. E' nek a kezdeményezésnek az volt az- eredménye, hogy. a világ legtöbb országában létrejöttek a nemzeti békernoz- gaImák és megs ületett a Béke Világtanács- A stockholmi felhívás- mely a tömegDu-ztító fegyverek betiltását és e tilalom ellenőrzését követelte; jjZ öt nagyhatalom békezgyezmé- nvénet megkötésére irányult felhívást., amelynek ,céija nz volt, hogy a tárgyalások szellemét érvényesítse az erőszakos megoldásokkal szemben, továbbá a ibékemozgalom nagyszabású megmozdulásai a közvélemény széles rétegeinek akaratát tükrözték- Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a. béke hatalmas erői máris kedvezően éreztették hatásukat a nemzetközi politika alakulásában. Joliot-Curie ezután kifejtette. hogv a béke ellenségeinek hazug -propagandája és bomlasztó kísérlete nem tudott ártani annak a naav népi mozarti annak, amelyet a békemoz- actlovi létrehozott. Közös cselekvésre van szükség — A békemozgalom nem ,állítja azt, hogv egyedül küzd a békéért és a. jövőben sincs szándékában monopolizálni ezt az akciót. Törekvése az, hogy minden ereiével hozzájáruljon a béke fenntartásához. — Ugyanakkor egyre inkább elterjedt az a felfogás, hogy szükség van a különböző elgondolások összehangolására és a közös cselekvésre. Mindenki számára világossá vált, hogv a béke erői, ha egymástól elszigetelten lépnek felt nem képesek hathatósan út iát állni a háborús veszély nek. — Mi itt Bécsben, sok különböző országból gyűltünk össze, A mi felfogásunk sok politikai, bölcseleti, vallási és szociális kérdésben gyakran különbözők, sőt néha ellentétes- De mindnyájunkat a-z a közös meggyőződés fog össze, hogy a béke összes erőinek közös akciókat kell szervez- niök, és hogy együtt mea tudják. találni és tisztázni ezeknek az akcióknak útjait, módjait. A továbbiakban, ismertette Giuseppe Nitti-vel való levélváltását és közölte, hogy — miként Nittit annakidején értesítette — szabad vita lesz a kongresszuson azok között az emberek között, akik ugyan különböző életmódok hívei, de akik együtt akarna'- választ találni azokra a kér dősökre, amelyek aggodalommá! töltik el mindazokat a* embereket, akik őszintén me? akarják védeni a békét Az emberi csoportok fejlődése — folytatta Joliot-Curie — politikai, gazdasági-és szociális szervezetek keretében történik. Mi itt nem volnánk egv véleményen, ha azt akar-’ nők eldönteni, hogy a múltbeli fejlődés milyen törvényszerű" ségeket követelt és hogv való: színűleg mi lesz a jövőbeni fejlődés. Van azonban egy kérdés, amelyre mindnyájáé, igennel, válaszolhatunk. Ez a kérdés pedig az, hogy különböző rendszerek békében él." hétnek-r egymás mellett. Ha nem válaszolnánk igennel er' re a .kérdésre, ez annak elismerését jelentené, hogv elkerülhetetlennek tartjuk azt a háborút, amply egy rendszer céljait akarja, erőszakkal ér,- vényrejuttatni. Legyünk tisztában azzal, hogy mi Íven nagy jelentősége van annak. , ha igennel válaszolunk a békés együttélés kérdésére. Aki elismeri a békés együttélést, azt végleg visszautasítja mindenféle kereszteshadiárat szellemét amelyet egyesek — az állítólag rabságban élő népek felszabadításának ürügyén —; szítanak, mások pedig valami ..isteni küldetés” végrehajtá* faképpen emlegetnek. Tiltsák be a touicgpu^ztító fegyverekéi. Hogy lehetővé tegyük 3 békés együttműködést keresnünk kell a kiutat abból a rendkívüli feszültségből, amelyben ma élünk és amelyet bárom folyamatban lévő há - ború. a fegyverkezési verseny és a hidegháború hangulata jellemez és el kell érkeznünk egv olyan megenyhült hely zethez, amely lehetővé teszi, hogv a sikerre] b ztató általános tárgyalásokat lehessen megkísérelni. Ennek érd-ké ben véleményem, sze'rint min: denekelőtt meg kell* szüntetn1 az úgyszólván telles pusztu-* lássál fenyegető háború veszélyét. még pedig azzal, hogy el kell érni a tömegpusztításra alkalmas fegyverek ellen’ őrzését, betiltását. Joliot1 Curie a továbbiakban rámuta tott. hogv Kínában és Korea-* ban már bevetették a baktérium fegyvert. Nagyon fonto« — folytatta —, hogv mindenki megértsej hogy m'ről is van itt «zó. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal: ha nem fogjuk le azoknak a kezét akik ezt tét*
