Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
ték Koreában és Kínában, akár csak nagyarányú kísérletezés keretében is és ha, az ilyen fegyveres újabb további felhasználása nem válik le; hitetlenné, akkor holnap, mi magunk, vagy a nekünk kedve« személyek esnek inaid áldozatul e szörnyű, pusztító fegyvereknek. A borzalmak betetőzéseként megjelenik a láthatáron a hidrogénbomba is, amelyre mind.g hivatkoznak, valahányszor egy nagv nemzetközi fórum ülésezni kezd. " Megengedhetetlen, hogv ezek az új tömegpusztító fegyverek, amelyeknek hatékonyságát egyes tudósok bűnös szándékkal egyro növelni igyekeznek, ne legyenek máris közös megegyezéssel törvényén kívül helyezhetők és ne legyenek máris szigorú ellenőrző intézkedések használatuk kiküszöbölése végett. Joliot-Curi© emlékeztetett arra, hogv az Egyesült Államok máig se ratifikálták a tömegpusztító fegyverek be' tiltását célzó genfi jegyzőkönyvet, ezután így folytatta: — Vájjon nem kell-© egy elértenünk azoknak az esemé* nyéknek az értelmezésében, amelyek idáig vezettek, hygy pontosan felmérjük az embe riségro leselkedő veszélyeket és hogy egviitt meghozzuk a szükséges első védelmi -intézkedéseket. A, tömegpusztító fegyverek betiltásának követelés© nem lesz csupán jámbor óhaj. Ha a betiltását és a szigorú ellenőrzést megszervező nemzetközi szerződős aláírása megleiel a népek akaratának. A fegyverkezési verseny terhei ránehezednek az országok gazdasági cle.téro és szétzilálják a gazdasági tevékenységet, ebeméiben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezt az ed'©" esérlését. ezt a bizonytalan; sági érzetet. Véget kell vetni tehát ennek a kollektív őrületnek, amely, ha idejében meg unna fékezik, nagyon is nehézzé teneti a visszatérést a józanész uralmához- No áltassuk magunkat. A fegyverek felhalmozása akár egy lehetetlen egyensúlyi heivzet kialakításúra, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozására irányult, olyan szédüietut okoz. amelynek végül mindenki áldozatává vállat tik. Konkrét javaslatok útján rá kell világítanunk arra. hogv a fegyverkezési lvujsza uugszüntetécie és a nemzetközi feszültség feloldása minden rendszer számára előnyös lesz, mert ez niçg fogja hozni az összes ország közötti gazda sági kapcsolatok felvirágzá sátCurio professzor ezután Ie' leplezte a hírhedt liaruch- félo atomellenőrzési tervet, melyünk megvalósítása egyeduralomra juttatná az Egy© sült Államokat az atomenergia gyártás terén. Szüntessék meg a hadműveleteket Koreában, Vietnámban és Maláj-földön Joliot-Curie ezután a nem zetközi feszültség feloldásává és a kultúrkapcsolatok nroblé májával foglalkozott. Megállapította, hogy a nemzetközi feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatatlan, amíg folytatódik a háború Koreában, Vietnámban és Malájföldün. Lehetséges, hogy mi nem tudnánk megegyezésre jutni — folytatta —, ha flzza' kezdenénk, liog.v meg akar náuv állapítani, ki a felelős a háború kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre juthatunk azonban arra vonatkozólag hogv követeljük: azonnal szüntessék meg a hadműveleteket. Már most mielőtt _to vább mennénk a kompromisz- ezumok keresésében. A háborús egyezmények az agresszió eszközei •Toliot-Curie ezután áttért r «épek nemzeti függetlenségé Bek és biztonságának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a második világháború befejezése óta egvre nviltabb ta ma dások folynak számos ország nemzeti függetlensége ellen Ez országok nemzeti függetlenségét vagy erőszakkal rabolják sí- vagy — hol ténylegesen, hol jogilag — gazdasági nyomás útján semmisítik meg, vagy maguknak ez országoknak kormányai mondanak le külföldi segélyek, illetőleg idegen országoktól kapott politikai és katonai vedelem fejében a nemzeti függetlenségről. Számos országban a nemzeti függetlenségről való lemondást olyan színben tüntetik fel, mintha ©z a nemzeti biztonság feltétele lenne. Az Atlanti Egyezmény s a párizsi és a bonni szerződések, amelyek a nemzeti függetlenség feladása árán állítólag biztosít iák a kölcsönös biztonságot, megfelelnek, az Egyesült Államok arra irányuló törekvéseinek. hogv mindenütt katonai támaszpontokat építsen ki. biztosítsa a maga számára a stratégiai nversanvagokat s egyidejűleg a gazdasági hasznot isNapról-napra mind világosabban látszik, hogv ezeknek az egyezményeknek és szerződéseknek a rendszere, a valóságban az agresszió eszköze s teljesen ingataggá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben a rendszerben akarata ellenére minden nemzet bevonható háborúba. Ez a rendszer. amelynek _ az a félj a; hogy a bonni és a párizsi szerződés segítségével bevonja és újjá élessze a német mi- litarizmust €9 imperializmust, az európai védelmi közösség tömbjében hatalmas veszélyt jelent a béke szempontjából. Joliot-Curi© hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megoldása a négy nagy hatalom és Németország közötti megegyezés útján az igazi “'kollektív biztonság szava tolásához vezető út első szakaszát jelentené. Az ENSZ zsákutcába került Ezután Joliöt-Cur.lp, foglalkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepével. Az ENSZ mostani tehetőt fenségének egyik oka az-.h'og nem világjellegű. Sok ország még mindig nincs képviselve benn©. Nem lehet a békés eKvüttlétezés biztosítására törekedni, ha ugyanakkor nem engedik be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe a nagy Kína képviselőit. Az ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény, bogv gépies többséget használnak fel benne és arra törekednek. hogv az ENSZ közvetítésével kierőszakolják eg.\ olvaw többség akaratát, mely néprajzi adatok figyelembevétele nélkül alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, — mondotta JoliotCurie — most zsákutcába ke riilt. A világot kettéosztó nagy problémákkal kapcsola tos tárgyalások az Egyesült Nemzetek Szervezetében nem vezetnek a minden nép álta kívánt békés megoldáshoz. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangúságán az ENSZ alapokmánya alapszik, nem találkozhatik ebben a szerve zetben, mert nem bocsátottak be a Kínai Népköztársaságot írják atá a békeegyezuiényt Vájjon milyen feltételek mellett nem érkezett el az idő: bogy a világ közvéleményéhez forduljunk és annak nevében mondjuk az öt nagyba tál ómnak: üljenek össze, tár gyal.iauak, tegyék meg uzt lépést, amely az eröszaKon alapuló határozatokat e'utn sióvá megnyitja az utat az igazi tárgyalások felé? Engedjék meg — mondotta Joliot-Curie —', hogy ftzze kapcsolatban kifejtsem saját véleményemet, ennek az öt nagyhatalomhoz intézenaő kö vote lésének jelentőségéről é* politikai fontosságáról, «me- Ivet én a következőképpen sző végeznék meg: >,Ir.iák alá békecgyezményt, amely v-sz szaadia végeredményben az Egyesült Nemzetek Szervező tének igazi értelmét.” Véleményem szerint — folytatja Joliot-Cur.e — a légion tosabb az. hogy az öt nagy hatalom -kormánya aláírja a7 egyeteme« béke alapvető és szilárd feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételek teljes mértékben a nagyhatalmaktól függenek. Az öt nagyhatalom között ilyenmódon megkötött béke- szerződés egy új légkörében újból megteremtené annak jó viszonynak a feltételei amely az ENSZ alapításának ideién kialakult. Ez az egyez ménv ugyanakkor tartósan biztosítaná az ENSZ alapok mánv szellemének és betüjé aek betartását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete viláSjel légiivé válna, éo alkalmas lepne arra, hogv igazságosan megoldja a világ nemzetei -kö zött felmerülő összes nézeteltéréseket. Végül ez az egyez ménv — amelynek főcélja hogv biztosítja a tartós békét és az öt nagyhatalom kö zött — fontos eredményhez vezet: ismét megadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének á küldetése teljesítéséhez szükséges eszközöket. Mi a népek megliatalma zottjai vagyunk — mondotta befejezésül Joliot-Curie é;s jogunk van arra, hogv a né pék béketörekvését a kormányok tudomására hozzuk. Tettekkel, béketettekkel kell vá laszolnunk a hozzánk fűzött reményekre. Tudjuk, hogy pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez nem gyengíti, hanem erősíti békeharcunkat. Minden ,,ke reszteshad járat” ellensége vagyunk. Harcolunk _a hazugság, a gyűlölet szítása és az előítéletek ellen. A népek békekongresszusáfl megjelent 80 kü’földi újságíró és rádióriporter lázas tevékenységet fejt ki. Az osztrák postaigazgatóság — az MTI kiküldött tudósítójának kérdésére válaszolva — közölte, sogy pénteken, a békekongresszus megnyitásának napján közel hétezer telefonbeszélgetést folytattak Bécsböl külföldi állomásokkal. A népek békekongresszusának minden békeerőt átfogó jellegéről tanúskodik, hogy a bécsi béketanácskozáson részvevő különböző hitfelekezetü lelkészek pénteken a Szent István-dómban együttesen imádkoztak a kon gresszus sikeréért. Az istentiszteletet Hewlett Johnson, canterbury-i érseki helynök tartotta. A bécsi békékongresszuson 21 nagy nemzetközi szervezet képviselteti magát Ezek között van a Demokratikus Nők I Nemzetközi Szövetsége, a nők békevédelml ligája, a Szakszervezeti Világszövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Bécs békeszerető lakossága szombaton délután nagyszabású béketüntetéssel, fáklyásmenettel köszönti a népek békekongresz- szusán részvevő küldötteket. A béketüntetök a főváros kilenc pontján gyülekeznek. Majd a Schwarzenberg-platzrói elindulva elvonulnak az osztrák par lamentnél felállított díszeméi vény előtt, amelyen a békekon- greeszus képviselői foglalnak helyet. A népek békekongresszusa nevében Giuseppe Nitti (Olaszország), Jean Paul Sartre (Franciaország) és Wilhelm Elfes (Nyúgat-Németország) beszél Bécs lakosságához. Ugyancsak szombaton délután adták át un nepélyesen a népe.k béke kongresszusának a világ ifjúsága- nak üdvözleteit. Amnesztia az árulóknak A francia nemzetgyűlés az amnesztiáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja, ame.yet Duveau reakciós képviselő ter-, jesztett be. A törvényjavaslat célja — amnesztiát biztosítani a vichyistáknak, a francia nép árulóinak, akik együ-tmíi. ködtek a hitleri mcgszá..ók- kal. A törvényjavaslat értelmében szabadon kell bocsátani őket, vissza kell adni jogaikat, többek között választójogukat, kitüntetéseiket, sőt anyagi kártérítést is biztosítani kell a számukra, A demokratikus sajtó hangsúlyozza, hogy az amnesztia, amelyet Martinaud- Deplat Igazságiigyminiszter „valamennyi francia megnyugtatására és megbékítéséire“ irányuló aktusként jellemzett, a valóságban szégyenletes kísérletet jelent az árulók re- habilitására. A hitleristák sok volt csatlósa már most is szabadon járkál Franciaországban, sőt tekintélyes állásokat tölt be Az „Observateur“ eíraü búr zsoá hetilap megjegyzi, hogy az utóbbi években egyre több kollaboráns jut be az állam, apparátusi«^ különösen a külügyminisztériumba és a belügyminisztériumba, amelyek úgyszólván el vannak árasztva viehyistákkal. A Hadseregből elbocsátják azokat a ti z teket akik résztvettek az ellenállási mozgalomban é» olyanokkal váltják fej őket, akik együttműködtek a hitleristákkal. A háborút követő első öt ór alatt több mint 26.30© holla boráns árulót helyeztek szabadlábra tszabadonbocsáVják azokat is, akiket szolgáltak, a fasiszta 88-hóhérouat, A bordeauxi katonai törvényszék például szabadlábrahe- lyezte a „Reich“ SS-hadosz- tály katonáinak egy' csoport ját, akik ll)44-beii résztvettek Oradour falu lakosságánál* felkoncol ágiban. Az amnesztiáról szóló tör. vényjavaslat többek között visszaállítja azoknak a tiszt’ viselőknek nyugdíjigényét, akiket a német megszállókkal való együttműködés miatt ettől megfosztottak. Ilymódo:» több mint 3000 volt vichysta évente körülbelül egymilliárd frankot fog kapni. Ugyanakkor Pinay kormánya egy milliárd frankhal megnyirbálta az ellenállási mozgalom lokkantjalnák és az elesettek családtagjainak kiutalt amúgy', is siralmasán alacsony segé Jyeket, A hazaárulók jólétéről vajő gondoskodás lerántja a leplet a mai kollaboráusokról. Iga za van n közmondásnak ; „holló a hollónak nem vájja ki a szemét,.,“ Párizsban megkezdődött az úgynevezet európai oazdasági együttműködés szervezetének értekezlete London. (MTI) Párizsban pén teken délután — mint a londoni rádió jelenti — megkezdődött az úgynevezett európai gazdasá* i együttműködés szervezeté, nek (OEEC) miniszteri értekezlete Eden angol külügyminiszter elnöklete alatt. A tanácskozás — a londoni rádió jelentése szerint — valószínűleg két napig tart, s a napirend legfontosabb pontja, ugyancsak az említett jelentés szerint az: „Miként lehet áthidalni Nyugat Európa dDllárdeíicitjőt." Az értekezleten az OEEU küldöttein kívül jelen vannak az Egyesült Államok és Kanada „megfigyelői“ Is, (MTI) Ünnep? ülésszak Bolyai János születésének 150, évfordulója alkalmából Bolyai János, a nagy magyar j ülés vasárnap délelőtt 11 órakor* matematikus születésének 150. lesz, Rusznyák István, a Ma- évfordulója alkalmából a Ma- gyár Tudományos Akadémia gyár Tudományos Akadémia, elnöke mond megnyitó beszédet; a Bolyai János matematikai majd Alexits György akadémikus társulat közreműködésével ün- tart előadást Bolyai János é*e- nepi ülésszakot rendez decem , téröl és munkásságáról. (MTI) bér 14—18 között. A megnyitó1 Pinay kormánvát ismét leszavazták a parlamentken Párizs. (MTI) A nemzetgyü- és 412 szavazattal 200 ellené* ben elutasította a kormány költségvetési javaslatának egyik fejezetét, amely tervbe vett „pénzügyi reformokra“ vona ko. zik. Pinay miniszterelnök a költ ) ségvetésl törvényjavaslat szociális kiadásokra vonatkozó szakasza ügyében újra felvetette a. bizalmi kérdést. (MTI) Szavasatok a háborús keretszerződés ellen Düsseldorf. (ADN) A Nyu- gat-Németországban folyó népszavazás során december 8-ig összesen 14,852.515 szavazatot adtak le a háborús különszerző dés ellen és a Németországgá megkötendő békeszerződés mellett. A szövetségi gyűlésben megtartott ratifikálási vitát követő négy nap alatt 818.326 szavazatot adtak le Adenauer háborús szerződései ellen és a német kérdés békés megoldd érdekében. (MTI) Vita az angol alsőfaázbaut a Kenyában folyó faji üldözésről London. (MTI) Szerdán az angol aJsőházban a következő vita zajlót le a Kenyában folyó faji üldözéssel kapcsolatban: Lyttelton gyarmatügyi miniszter az alsóházban Peter Freeman munkáspárti képviselő kérdésére kijelentette: Kenyában nincs törvényes munkabérminimum a mezőgazdasági munkások számára. Az átlagos bér heti 25 shilling. Shinwell volt munkáspárti hadügyminiszter : Nem ítéli-e el a miniszter saját beosülete és Anglia jőhime- ve érdekében az ilyen gyaláza tos embereket? Lyttelton: Ilyen nagy általánosságban mozgó kérdésre nem felelhetek. Fenner Brockway (munkás-- párti): Miért nem vették fai az4 európaiak iskolájába Nairobii ban egy Devshi nevű hindú fiút; aki kitüntetéssel végezte az előző osztályokat londoni Iskolákban? Lyttelton: Kenyában a közoktatást a fajok szerint szervezték meg. Ázsiáikat nem lehet európaiak számára alapított is. kólába felvenni. O. L. Hale (munkáspárti): Mi a kormány felfogása a faji üldözésről és mit tesz ebben az ügyben? Lyttelton: Kívánatos volna a megkülönböztetések megszün tetése, de p.çm követhetjük saját hajlamainkat. (MTi
