Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
len kell me (/szervezni, a vető' magot elő kell készíteni, elő kell teremtem, és boa// az ellenséget le kell levleznl és el kell szigetelni Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a nie- eőeaztlasáai munkákat terv szerint idejében végezzük el. Az állattenyésztésnél, a hozam növelésének í'őkérdése a helyes takarmány gazdálkodás és takarmánykezelés megszervezése, valamint a tenyésztői munka meVjavítása. Jóllehet a legközelebbi évek döntő feladata az állattenyésztésnél is a hozam emelése, nem szabad megfeledkeznünk a reális helyzetről, arról, hogy szűkösen vagyunk takarmánnyal, hogy állatállományunk , átte (élését' mindeu körülmények között biztosítani kell, hogy fel kell használnunk minden fellelhető takarmányt, hogy állatállományunkat mennyiségileg is továbbfejlesszük. Ezután rámutatott arra, hogy á hozam növelés^ úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben azért központi feladat, mert egyrészt i-zántóterületünket csak korlátozott mértékben tudtuk nö; vélni, másrészt mert meglévő szántóterületünk, a melynek hozamát csupán átlagosan 20- 25-30 «zúzalékkal emeltük, elegendő takarmányt ad ahhoz, hogy összes közellátási szükségleteinket kielégítsük és még külkereskedelmünknek is jelentős felesleget bocsássunk rendelkezésére, tartalékokat is gvü.itsiiuk. A hozam növelése úgy a növénytermelésben mint az állattenyésztésben elő feltétele és alapja annak is-, liocn/ a dolgozó varasztok százezrei mielőbb gyakorlatba győződjenek meg a nagyiize mi társasgazdálkvxtás fölényéről az egyéni kisüzemi gazdái kodással szemben és teljesen önkéntesen be lé v jenek, a tér mrlöszövetkezetekbe. Ami mezőgazdaság szocialista át építését illeti, itt továbbra is változatlanul az eddig elér eredmények me9 szilárdítása meglévő szövetkezeteink gaz dasági megerősítése a főkét dés. Lényegében ennek kell meghatároznia a- fejlődés üte mét a továbbiakban. Beszélt ezután a gévállomá sok hálózatának feladatairól rámutatva a hiányosságokra és a hibák kiküszöbölésének feltételeire. A begyűjtés kér désével kapcsolatban emlékez tetett az eddigi tapasztalatok ra és felsorolta az ezen a té ren mutatkozó hiányosságé kát. A hiányosságok kiküszö böléso mellett gondot kel fordítani arra., hogy aki az állammal szemben fennálló kö tejezettségét téliesítetté, fennmaradó résszel szabadon rendelkezzék. Ezt ki kel] ter jeszteui már 1053-ban például a napraforgóra és a rizsre is azzal az engedély megszór! tás Bal, hogy olajat üttetni és rizst hántoltatui-csak állami olajütőben, illetve malomban szabad-* Feladatok a takarékosság (erén Kijelentette: ahhoz, hogy fiz 1952-es év kedvezőtlen me lögazdasági eredménye elle lére felemelt ötéves tervün : et teljesíthessük, minden té re<n a legszigorúbb takarékos maot kell megvalósítani. Ezt a kérdést most másként kei' felvetni, mint eddig és a ta k áré köss á g i r endszabá ly oka t alaposabban, körültekintő!) ben kell megvalósítani. Min denekelőtt tekintetbe kell ven niink. hogy népgazdaságunk ban a termelésben és az áru forgalomban egyaránt a meS engedet normákon felül igen jelentős készletek halmozódtak fej anyagban, félkész és készáruban. Ezek a jelensége« felhívják a figyelmet a forgóeszközök forgási sebességének lassúságára és felvetik azt a feladatot, hogy mind az iparban, mind a kereskedelemben és általában egész népgazda Ságunkban megnöveljük f forgóeszközök forgási eebessé get. lia a forgóeszközök for gási sebességét egyetlen nappal gyorsítjuk,, ezzel 230 millió forint értékű készletet szabadítunk fel a népgazdaság számára. Tehát teljesan reális feladatként lehet és kell nw sunk elé tűzni: az iparban. ,a forgóeszközök forgási sebességének megnövelését és ezzel 1953-ban mintegy egymilliárd forint felszabadítását anyagban, félkészáruban, késztermékben, A forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása mellett, a takarékosság fontos követelménye: a beruházásoknál tapasztalható pazarlás ÿ5 szervezetlenség megszüntetése. 1953-ban mintegy 23 százalékkal több beruházást kell megvalósítanunk, mint amennyit ílőreláthatóan ebben az évben végrehajtunk- Ezért a rendel- kezesre álló eszközöket a legfontosabb termelő beruházásokra kell összpontosítani és gondoskodni kell a megkezdett beruházásait mielőbbi befejezéséről. Meg kell szüntetni a pazarlást az anyagfelhasználás terén, A veszteséggel dolgozó üzemek, amelyeknek, száma különösen a könnyűiparban nagy. meg kell hogy szüntessék a veszteséges gazdálkodást és csökkenteni kell ezeknek az üzemeknek juttatott állami dotációkat is. Jelentős megtakarítási lehetőségek vannak a létszámgazdálkodásnál is. A nem termelőmunkát végzők száma túlságosan, magas és ez a helyzet 1952 folyamán sem javult. Az országos létszámbizottsáv létrehozása. e téren komolv segítse get jelentett, de. a várt ered ményt nem hozta meg. Itt még további megtakarítási le hetőségek vannak. Szigorú intézkedéseket he Ivezett kilátásba azokkal szem ben, akik az állam zsebébe úg.v nyúlnak bele, mintha a maguk zsebébe nyúlnának. Megállapítást nyert például, ho-»,- a vállalatok úgynevezett ,,kü lön Féle költségei” 1952-ben az előző évekhez képest lényegesen emelkedtek. Ennek az t magyarázata, hogy a /elestó gcs, túlzott, szükaégteltti nem engedélyezett kiadásokat a.kevésbbé ellenőrzött ,,különféle költségek” közt bujtatják el. Sok még nálunk a felesleges reprezentáció,_ a bankette zés — az állam pénzén. A pa zarlást. az állam, a közösség eszközeinek felelőtlen, gondatlan c« nem egy esetben bűnös kezelését megkönnyíti a pénzgazdálkodás lazasága. Mindezeket figyelembevéve a mi nisztertanács . felelős _ szemé Ivekből takarékosáéi bizottság létrehozását határozta el. me.lv a minisztertanácsnak javaslatokat fog tenni annak érdeké bem, hogy 1953 folyamán job ban gazdálkodjunk, gondosabban', takarékosabban bánjunk a rendelkezésünkro álló eszközökkel, az állami vagyonnal, a szövetkezeti vagyonnal, — Az 1952. évi kedvezőtlen időjárás és az ezzel járó nehézségek viszonyai között —1 mondotta Gerő Ernő elvtárs s ugyanakkor eddig elért igen jelentős eredménye inkr és sikereinkre támaszkodva most azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy a nehézségekkel dacolva, az ötéves terv még hátralévő két évében. 1953—54-beu, úgy dolgozzunk, hogy egészében teljesítsük népgazdaságunk felemelt ötéves tervét. Ez nem könnyű feladat, de eddigi eredményeink alapján ítélve, ez a feladat reális, ezt a feladatot meg tudjuk valósítani akkor, ha nemcsak az állami, a gaz dasági munkát szervezzük meg helyesen, hanem lényegesen megjavítjuk a pártpolitikai, a pártszervezeti munkát és ennek nyomán a tömegszerve- zetok. a szakszervezetek, a DISZ munkáját is. ha maradék nélkül végrehajtjuk Központi Vezetőségünk júniusi ülésének idevonatkozó határozatait. Ezzel kapcsolatban Gerő Ernő elvtárs részletesen kitért azokra a feladatokra, melyet- & pártpolitikai és- pártszervezeti munka torén jelent kezuek. Összefoglalás Gerő Ernő elvtárs nagyje [entőségü beszámolóját össze foglalva, a következőket mon dotta: — A fő feladatok, melyeket gazdasági téren a legközelebbi 1—1 és fél évben meg kel] oldanunk, szemelőtt tartva II Kongresszusunk határozatait az azóta szerzett tapasztalatokat és jelenlegi helyzetünket a iküvetkezők: 1. Biztosítanunk kell az Sv még hátralévő részében az ipar 1952. évi tervének telje Hitesét és túlteljesítését! 2- Biztosítani kel] az ipar termelésben az átmenetet 1953-ra olymódon, hogy az ipari termelés, a tervnek- meg felelően, 1953 januárjában és az ezt követő hónapokban, ez év negyedik negyedéhez és do cemberéhez képeit is, minden területen, a szénbányászatba és a kohászatban is, egyenlő teseu tovább emelkedjék! 3- Nagyobb mértékben, mint 1952-ben. és a megelőző évek ben tettük, kell összpontosí tanunk a rendelkezésünkre ál ló eszközöket az alapanyag ipar különféle ágainak, s min denekelőtt a szénbányászatnál és a vaskohászatnak az eddi ginéi is gyorsabb fejlesztése re, valamint a villamoseuer gia-termelés növelésére s mái megkezdett nagy nehézipar létesítményeink tervszerinti gyors befejezésére! 4. Gyökeresein meg. kell ja vítanunk néhány jelenleg nem kielégítően dolgozó nagy gép gyárunk munkáját, melyek «a iát nagy beruházásainkra és exportra termelnek. 5. Sikeresen ibe kell végez nünk a mezőgazdaságban a még hátralévő őszi munkákat s az őszieknél szervezettebben kell előkészíte'c-üni.- és s meg valósítanunk az 1953. évi ta vaszi mezőgazdasági munka kát. 6. ügy a növénytermelés ben, mint az állattenyésztés ben központi feladattá keil tennünk a hozam emelését mint az egész mezőgazdaság fejlesztésének, valamint szó •Malista átépítésénél- alapvető feltételét. 7. Az 1952-es kedvezőtlen mezőgazdasági év hátrányé következményeinek mielőbb felszámolása s általában í népgazdaság szoc:ali,sta épí té?e érdekében a. népgazdaság az állami élet minden területén fel kell számolni a pazarlást s a legszigorúbb taka ékorságot kell megvalósítani 8. Alapvetően meg kell ja vítanunk a gazdaság állami vezetését is és a pártmunkát is. főként a szénbányászatban, vaskohászatban, legnagyobb gépgyárainkban, állami gaz dóságainkban és termelőszö vetkezeteinkben, s gyorsabban kell feiloszteniinv gazdasági és pártkádereink szakképző sét! ■ Ezeknek a feladatoknak a megoldása. — fejezte be Gerő Ernő elvtárs — nemcsak a szó cializmus építését fogja előbbre vinni országunkban, hanem egyben ez a leghatékonyabb hozzájárulás a mi részünkre) a világot átfogó nagy béketábor erősítéséhez, melynek élén a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió haV’d, amelyet Sztálin elvtárs Ián esze vezérel! Vietnami hadifogságba (erűit marokkói katonák felhívása Peking (Uj Kína) A ..Vietnami Hírügynökség“ jelenti, hogy az 1. marokkói lövészezred 3. zászlóaljának tisztesei és katonái — akik megadták makikat a vietnami néphadsereg, nők — felhívták a francia gyarmati csapatokban szolgáló marokkói, algériai, és tuniszi katonákat, hogy tegyék le a fegyvert. Felhívásukban megírják, hogy a francia gyarmatosítók még élelmezésükről sem gondoskodtak. A kommunizmus lánglelkű harcosa 1934. december 1-én, 18 évvel ezelőtt mély gyászba borult a Szovjetunió népe, A leningrádi tanács épületében ezen a napon ölték meg Kirov elvtársat. A gyilkost egy külföldi kémszervezet szolgálatában álló tvockis ta-buharinista csoport bérelte fel. Sz, >1. Kirov a szocialista építési terv megvalósításáért és a pártnak a troc- kistáktól-zinovjevistáktól v aló megtisztításáért vívott karcban mindenkor hűséges tanítványa és fegyvertársa veüt Sztálin elvtársnak, 1926-ban a leningráli kormányzósági bizottság titkárává választották. Neki köszönhető', hogy a tömegek szembefordultak a Leningrádban eró'Sen szervezkedő' trockistákkal és ziaiovjevis fákkal. Kirov elvtárs minden cselekedetét a munkásosztály ügye és Lenin SztáJin pártja ininti hűség irányította. Következetesen küzdött a párt irányvonaláért, tisztaságáért és megbonrha- tatlan egységéért. Többizben kijelentette, hogy a munka minden ágában érvényesülnie kell a bolsevik kritikának és önkritikának. Szergej Mironovics Kirov h r cos élete gyönyörű példája a forradalmi elmélet és gyakorla1- elválaszthatatlan kapcsolatának. Bármilyen munkaterületen dolgozott is, mindig megtalálta az utat a dolgozók legeire.]. Tettebb gondolataihoz és reményeihez. Ezért tudott olyan példátlanul lelkesítőén hatni a tömegekre. Mlnt kiváló szónok, egyszerű, világos, de mély értelmű beszédeivel mindig magával ragadta a hallgatóságot. Szergej Mironovics Kirov mélységes szeretettel és odadá«- sal viseltetett Lenin ügyének nagy folytatója, a dolgozók ve zére és tanítója, Sztálin elvi áriránt. Mint Sztálin elvTárs egyik leghűségesebb fegyvertársa, engesztelhetetlen harcot folytatott a párt ellenségeivel szemben. Mint a szovjet állam bélié < külpolitikájának fáradhatatlan hirdetője, kérlelhetetlenül leleplezte az imperialista háborús, gyujtogatók mesterkedéseit. Amikor a Szovjet nép szilár. dán szembeszállt a fékevesztett ellenforradalmi bandákkal, a szovjet állam ellenségei úgy próbálták visszafordítani a történelem kerekét, hogy orvul meggyilkolták Kirov elvtársit, a szovjet nép azonban Kirjv lialála után még jobban fokozta éberségét, még szorosabban tömörült a párt és Sztálin elvtárs köré. Szergej MirOnOyics Khov emléke tovább él a nép leiké ben és ma is milliók-t lelkesít a dolgozók békéjéért és a, kom munizmus megvalósításáért vívott harcban. (MTI) A járások versenyében a kikőrösi vezet a mélyszántásban Az őszi mélyszántás utolsó; döntő napjaiban vagyunk, amikor a kedvező időjárás minden egyes napját, óráját ki kell használni a mélyszántás elvégzésének sikeréért. Dolgozó paraszt. Ságunk a tavalyi tapasztalatok alapján felismerte, hogy a mostani napok jó munkája milyen óriási hatással van a jövőévi terméshozamra. Kiskőrös járás dolgozó parasztsága is felismerve az őszi mélyszántás jelen ő- ségét, a vetés bsfejezése után teljes erővel fogott a mélyszán, táshez. Lelkes munkája eredményeképpen a mélyszántás tel jesítésébín első helyen vezet a megyében Nem akar lemaradni a versenyben a kecskeméti já- ás sem, példájukat követik a kiskunfélegyházi és a kun. szentmik’ósi járások is. Ellenben vannak hátulkullo- gók, szégyenletesen lemaradt járások. Ilyenek a bácsalmási és a kiskunhalasi járások, ahol a tanácsok az őszi vetések mellett nem fordítottak kellő gondot a mélyszántásra. Nem látták, hogy minden óra késedelem saját magát és a népgazdaságot károsítja meg. Ezekben a járásokban az elmaradás oka; hogy a pártszervezetek felvilá. gosító, nevelömunkája gyenge, a tanácsok pedig nem lépnek fel elég harcosan a minisztertanács határozatának végrehajtásáért Az eddigi hiányosságokat úgy tudják kiküszöbölni, ha sürgősen felszámolják a Pató Pál módjára türelmes, várakozó ál láspontot. Az ilyen vezetők megfeledkeznek arról, hogy évröl-évre növelnünk kell a ter. méshozamot, Mosj- drága min den felelőtlenül ki nem hasz nált nap. Maradéktalanul hai coljának az őszi mélyszántás sikeréért, mellyel megteremtjük a jövöévi jó termés egyik döntő alapját. A bajai járás községei párosverseny ben silózási tervük mielőbbi befejezésére A bajai járásban a silósási terv végrehajtása a kezdeti elmaradás után lendületet vett. A járás termelőszövetkezetei siló eási tervük 55, az egyénileg dől ozók 37 százaléknál tartanak. A bácsszentgyörgyi Ságvári eilózási tervét 131 százalékra, a arai Uj Élet pedig 100 százalékra teljesítette. A lemaradt termelőszövetkezetek vegyenek példát a Sárváritól. A szövetkezetben minden brigád, munka csapatának két-két tagjából silótnigádot szerveztek, hogy a betakarítás munkájával egyelőben végezhessenek a silózási terv végrehajtásával is. Nem vártak a noszogatásra, mert az elmúlt évben raguk győződtek meg arról, mint emelkedett fejésj átlaguk a silótakarmányozástól. A községek sorában Szerelnie tervbevett 80 köbméter siló- takarmány helyett 318 Köbméter silótakarmány elvernie őséül gondoskodott, hogy kellő takarmány álljon az állatáílo-, mány átteleltetésére. Nagyoa- racska, Érsekcsanád és Gma vi- zont, vagy még hozzá sem kezdtek a silózáshoz, vagy elenyésző kis mennyiségben hajtották végre. Ezekben a közíé- ekben a tanácsok arról pan isz- ^odnaís. nincsen mit silózui, a , lyikoricaszár nagy része vi • szont kint van még a határban, A bajai és esáta'.-ai gépállomások rossz munkája is hátráltatja egyes községekben a silózási terv végrehajtását Rosszak a silótöltőgépek és sürü állásra kényszerülnek. A járás nem egy községe Városversenyben végzi silózási tervének végrehajtását. Dávod Csávolyt,- Bácsborsód pedig Bácsbokodot hívta ki versenyre a silózási terv december 10 ig való befejezésére. íjttentétek a brit birodalomban A „Financial Times“,- a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezletét kommentál va hangsúlyozza: -„Ismeretes, hogy a nemzetkQZösség országainak küldöttségei között nagy ellentétek vannak azoknak az azonnali gyakorlati lépéseknek tekintetében, amelyeket a közös célok érdekében kell meg tenni.“ A „New Statesman And Na tion“ kiemeli, hogy nemcsak az Egyesült Államok és a brit bi' rodalom országai között van uak ellentétek, de a nemzetim zösség országai egymás között is civakodnak.
