Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-06 / 286. szám
A. J. Visinszkî§ beszéde az ENSZ közgyűlésének december 3-1 teljes ülésén a koreai kérdésről Nem átt most közvetlenül előttiinik az Egyeeüit Álla mok határozati javaslatának kérdése — mondçtta a. többi között A. J. Visinszkij, de feltétlenül beszélni kell róla* mert Ind'a határozat) java? tata szerves kapcsolatban van yele. Feltétlenül mez kell em líteni. hoirv az Egyesült A1, lantoknak határozati iavasla ta előterjesztésekor az vo*t a eélia. hüffv ^r&sztülhajszoi ja az 1. számú bizottságban az amerikai paranosnoksaö nak a koreai és kínai bad.foglyok hazaszállítasa kérdésé ben tett intézkedései jováha ff vasát.-Ezeket az iutezkedé keket. mint ismeretes, a nem zetközi jog és az 1949. év genfi egvezmeuv átlalánosan elismert elveinek durva megsértése kísérte. A hatUfog Ívok úgynevtzett ..rostálását, illetőleg „megkérdezését . am t az amerikai parancsnok sáa hadifogolytáboraiban folytatott, a hadifoglyokra gyakorolt vadállatias nyomás- erőszakoskodás, a koreai é-. kínai hadifoglyok tömege- agyonlövetése kísérte. Az amerikai -parancsnokság kínzás s terror közepette folytatta. és folytatja a koreai és kínai hadifoalvok %íayneye- zeit ..rostálását”, illetőleg t.meakérdezésél” • Az amerikai határozati javallat olvan nyilvánvaló módon a koreai nép elleni agresszív háború folytatásara irányul, hogy az Egyesült Államok kü-döttsége nem sza míthatott a javaslat keresztülvitelének sikerére. Ilyen körülmények között jelent meg az ipdia-í küldöttség határo zati javaslata, ame.vnev alapjául — bár nemheg moclosi- ;ott formában — ugyancsak •az amerikai határozati javas lat elved szolgáltak. Az indiai határozati javaslat ellentétes az 1949. évi genfi egvezmenv alapelveivel, va lamint az érvényben lévő nemzetközi jog általánosan elismert alapvető elveivel és szabályaival is. Az indiai határozattervezet az egész kérdést kizárólag a hadifoglyok hazatelepítésenek kérdésére korlátozza, ami tel iesen helytelen, bár en net _ a kérdésnek óriási jelentőségj van- A hazatelenítés kérdését nem lehet elválasztani az egész koreai kérdésnek Korea egyesítésének ^ szellemeben történő megoldásától. Figyelemreméltó az a körülmény is* hogv ez a határozat’ tervezet minden kérdés végle ges eldöntését a közvetítő belátására bízza és végső soron, gmint a határozattervezet mondja, az Egyesült Nemzetet ama részére, amely oz ENSZ nevével leplezi az amerikaiak agresszív koreai háborúját. Menőn úr, az indiai küldöttség képviselője az 1- számú bizottságban kijelentette, hogv ez a határozattervezet utat nvithat a béke felé. Ez nem felel meg a valóságnak, rpert amint az indiai határo- atlérvezetből látható, ez nem tartalmaz semmi olyat, ami a koreai vérontás haladéktalan beszüntetésére vezetne, következésképpen a hadműveletek folytatására számít. Viláaosnak kell lennie r~ hangsúlyozta VMinszki} elv- társ —, hoäi/ a koreai hadműveletek haladéktalan és telíts beszüntetése nélkül szó sem lehet a koreai béke felé i-ezetfi úton tett első lépésről. amiről Menőn úr beszélt. A harcoló fülek között a fegyverszünet kérdésében már lét- re.iött egyezménytervezet kii iön pontban előírja a tűzszünet konkrét feltételeit. Ilymódon már megvannak a koreai tűzszünet feltétele'* amelyekben megegyeztek. — Vsak az van hátra, hogy ha' iározatot fogadjanak el a tűzszünetről és éppen ezt java- iolia a Szovjetunió küldöttsége. Éppen az ütkös:k azonban az indiai határozattervezet szerzőinek és más ezt a tervezetet támogató küldöttségeknek az ellenállásába, me; Ivek nem hajlandók felvenni az indiai határozattervezetbe a Szovjetunió által javasolt megfelelő módosításokat. A Szovjetu ió küldöttsége több más módosítást ic java soit az indiai határozattervezethez. Szem előtt tartva az indiai határozattervezet komoly hiányosságait. abban az esetben, ha elvetik a Szovjetunió által javasolt, a tervezet megjavítása rp és elfogadhatóbbá tételére irányuló módosításokat, a Szovjetunió az indiai határo zattervezet elien fog szavaz ni. A szovjet küldöttség mélyen meg van győződve arról, hogv az indiai határozattervezet nem a háború beszünte tésére, hanem folytatására, és elhúzására irányúi és nem szolgálhatja a koreai kérdés békés rendezésének ügyét. Válság, munkanélküliség a tóSíés országokban Bérlessállitások é« áremelkedések az Egyesült y.amohban A „Neue Züricher Zeitung” című svájci burzsoá lan jelen téso szerint az Egyesült Államokban tovább emelkednek a étfe*.nt^rtási költségek. _ A lap megírja, hogy az utóbbi időben a közszolgáltatásuk dijai és a lakbérek emelkedtem a legnagyobb mértékben. Ugyanakkor. amikor az árak felfelé ívelnek, a . General Motors” autótröszt bejelentette. hogy egy centtel le szá lítia 315 ezer alkalmazott-, iának órabérét. Munkusetbacsátások a svéd iparban A „Svenska Dagbladet” című burzsoá lap a svéd iparral foglalkozó cikkébau megállapítja. hogy egyes iparágakban „komoly nehézségek ’ és „szorult helyzet” uralkodik. Eákilstuna városában oéldáu; négy napra csökkent a mun ka hét és az alkalmazottak egy részét elbocsátották. Az utóbbi napokban újabb munkáseibocsátások törten tek. A lap jelentése szerint a ..Holínder-Munktell”' üzem igazgatósága bejelentette hogy két hétre b zárja a gyárat. Ez az intézkedés mintegy 1200 embert érint. Válságban us egyiptomi gyapoti.e eski delem A „Die Tat” című svájc' lap írja: ..Az alexandriai gya- pottőssdo bezárása és a gyapotkereskedelem hatósági ellenőrzésének elrendelése arra a válságra iránvítia a figyel; met, amellyel az egyiptomi gazdasági életnek kell m ff- küzdenie. Az ország gazdasági nehézségei főként a gya pót világpiaci árának esésével magyarázhatók- Egyiptomnak ebben az esztendőben ej keil viselnie a o-ökkenő árak c« a zsugorodó export kettős terhét. Eddig az idej egyiptomi gvanottermésne. csupán 25 százalékát adták e Ez a jelenség más kecske de’irni ágakban is megmutat kozikGerő el vtárs úím uiatátmn ytpunau valósítsuk meg a forgóalapcsökkentés tervét Vállalatunk üzemi háromszöge Gerő elvtárs november 29-én a Központi Vezetőség előtt elmondott beszámolójában érintette üzemünket is. Ennek érdekében az ott elhangzottak végrehajtásra elsősorban ml a takaréko ság terén és főleg a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása érdekében intézkedtünk. Műszaki és adminisztratív dolgozóinkkal együtt kidolgoz, tűk a forgóeszközök csökkentésének tervét, melyet vállalatunk dolgozói megvitatlak és elfogadtak. Ugyanis vállalatunknál bőven megtalálhatók azok a hiányosságok, melyek ről Gerő elvtárs a Központi Vezetőség előtt szólt. Vállulal unk Is rendelkezik norniánfelü i készletekkel, melyet elvontunk a népgazdaság más fontos terüle. térül, ezzel gátoltuk ötéves ter vünk sikeres valórayáltását. Most ezen a hibákon javítani kívánunk. Felajánljuk, hogy tervünk gyorsabb teljesítése érdé kében a negyedik negyedévi forgóalapunk egynapi szükségle tének 150 százalékát más üzemek rendelkezésére bo csátjuk, melyek azonnal fel is* használhatók. Ezeknek a jegyzékét felsó"bb hatóságunknak 48 órán belül átnyújtjuk. Ezért versenyre hívjuk az élelmiszeripar összes vá'lala tait, Gerő elvtárs által kitűzött cé1, — a forgóalapcsökkentés — núe*őbbi megvalósítása érdeké ben. Dávid Miklós párttitkár. Szegedi Ferencné üb elnök, Nagy László igazgató, liées képiéi! Konzervgyár, Az elnyert sztahanovista jelvény további jó munkára kötelez Munkám eddig elcrt eredményeivel újabb kitüntetéshez Jutottam. Megkaptam a sztahanovista jelvényt. Boldog I agyok és velem együtt örül az egész ^ârtisliûla, ahol most lapulok. így a távolból ezekben a sorokoan fo* gadom meg, hogy munkám további eredményeivel és még jobb tanulással, igazi kommunistához méltóan fo* gT,! meghálálni. Üzemünknek, a B* jai Gyapjúszövelgyái kommunistáinak pedig azt üzenem, tanuljanak szorgalmasan, ismerjék fel a tanulás jelentősé- gét, mert csak ezen keresztül tudjuk sikeresen calóraváltanl feladatainkat. üzemünk sztahanovistáinak pedig azt üzenem: fokozzák ehrt eredményeiket, sçgitser nek társaiknak, hogy a szoc:alizmus építését mielőbb sikerre vihessük. Vörös László, a Bajai Gyapjúszövet- gyár technikusa. Méray Tibor elvtárs rádióelőadása Méray Tibor elvtárs, a Sza bad Nép Koreában járt tudósítója vasárnap 13 óra 30 perckor előadást tart a Kossuth-rádii- ban. Méray Tibor elvtárs e rádi j- előadásában annak a má fél évnek a tapasztalatait ismerteti, amelyet Koreában töltött. A szabadságáért, függetlenségéért küzdő k°reai nép hősies harcáról mondja el élményeit és sze. mélyes tapasztalatait azokról a gyalázatos gyilkosságokról, amelyet az imperialista agresszorok bak tórium f e gyver használataval hajtanak végre. Üdvözöljük a DÍSZ első országos értekezletét Szombaton ül össze a DISZ első országos értekezlete, hugy megvitassa, hogyan hajtatták Végre a párt Közpon.i Vezetőségének határozatát, s melyek a további feladatok az Ifjúság politikai nevelése, a szervezeti élet megerősítése terén Fártunk nagy szeretettel vezeti, neveli ifjúsági szövetségét. Igyekszik megadni számára minden segítséget, hogy betöl so nagy és megtisztelő hivatását. Fártunk lényegéből fakad ez a szüntelen gondoskodás, hiszen a párt mai segítőjét, jövő erejél kovácsolja a DISZ sz*‘ardítá á val. A DISZ az elmúlt Időben áldó zatkészen harcolt, hogy betöltse alapvető szerepet: segítse a párt politikájának megvalósfá sát. De a párt Is segítségére sietett a DISZ-nek. A Közponh Vezetőség június 28 ón határozatot hozott a párt munkájáról az ifjúság között. Ez a ha.áro- íaf n'apvetp jelentőségű a DISZ számára, mert a párt elsősorban a DISZ-en keresztül val „sí-ja meg az Ifjúság kommunista nevelését, A Központi Yezeiöég határozata hozzásegítette a DISZ t ahhoz, hogy hosszú távlatban lássa feladatait. A Központi Vezetőség jûn'uM határozata óta közel egy félév telt el, A most üsszeütfí első országos értekezlet megtárgyalja, hogy a magyar ifjúság az elmúlt félévben nogyan Uövettj a párt irányinutatá-át. Megtárgyalják, hogy a DISZ ben maradéktalanul biztosították-e a párt vezető szerepé1, hogy hogyan harcolt a DISZ az ifjúság között fellelhető burzsoá nézetek mnradványa ellen, a sovinizmus, a klerikális reakció befolyása, a pacifizmus, a fegyelmezetlenség és gondatlanság el en. Az értekezleten megutalják majd azt is, hogy az ifjú ág t a DISZ hogyan mozgósította az ötéves terv végrehajtására. Továbbá, hogy a szövetségben lolpozó parasz'fiatalokat hogyan vonták be a termelőszövetkeze lekbe, az állami gazdaságikba és gépállomásokba. Hogyan fejlesztettek ezeken a helyeken erős, harcos DISZ szervezeteket Az első országos értekezleten felszínre kerül majd: hogyan foglalkoztak pártbizottságaink a DISZ-szel. Nálunk például, a kecskeméti járási pártblzott ág nál a pártbizottság titkára hetenként megbejszéli a járási DISZ-bjzQttság titkárával az Ifjúsági szövetséget érintő feladatokat. Az ilyen megbeszélések után a DJSZ-titkár világosabban ‘álja féladatát, könnyebben megy a munka. De a DISZ- titkár akkor is tanul, ha részt- vesz a JB-üléseken. Itt is jó példával szolgálhat a kecskeméti járási pártbizottság. M*nden- egjw-s JB-ülés jó iskola a DISZ titkár számára és a járási párt- bizottság segítsége nyomán erősödtek Is a járásban az ifjúság) szövetség- alapszervezetei. Megyénkben nem egy fiatal végzett példamutató munkát Például a fiiiöpházi Petőfi ter. melöcsoportban a tavasz és a nyár folyamán a fiataloknak több munkaegységük vo.t, mai' az idősebbeknek. Borsodi László május 10-Ig már 210 munkaegységet szerzetj. Rende József traktoros 169 százalékot ért el Izsákon a DlSZ-tagok ered menyesen győzték meg gzü'el lset a beadás fontosságáról; szüleik időben teljesítették kö lelezet lségüket. De nem minden községben születtek ilyen példamutató tét tok. Például Lakiteleken sem. ahol a DISZ-titkár — ku ákná- dolgozott. Hasonló esetek több helyen is előfordultak. Azokban a községekben, ahol a páfiszei vezetek megérttették a fiata’ párttagokkal feladatuk uagyiá gát és szépségét, ahol a párt titkárok időnként összehívják a DISZ-ben dolgozó kommunista kát és azokat, akiket megbíz tak az ifjúsági szervezetben végző munkával, ahol meg hallgatták a fiatalok vé.emé nyét, javaslatait, problémáit, ahol számoUra tanácsot, bjzt* tást, segítséget nyújtottak, ott a fiatalok szorgalmukká*, példa adásukkal az egész község meg becsülését kivívták. Ezeket » fiatalokat azután az ifjúság színe java követi. Rákosi elvtárs arra tanítja az Ifjúság vezetőit, hogy ne elé gedjenek meg az elért sikerek kel. Mindig elpre nézzenek és harcoljanak azért, hogy mindig tovább és messzebbre jussanak el a szövetség fejlesztésében. A DISZ első országos értekezlete feladata, hogy elősegítse az ifjúsági szövetség előbbrehaladását, hogy a DISZ az Ifjúság élcsapatává, a Koin- szomollioz hasonlóvá váljék. A megszállók üzletei A dolog igen egyszerű. A Németországban állomásozó amerikai megszálló csapat 5k egyik katonája a város utcái:« sétálva észrevesz egy kirakatban egy fényképezőgépet. Rajta az árcédula, amely szerint elég Sokba kerül. A -katona nem megy be az üzletbe, hanem felkeresi az amerikai katonák számára fenntartott üzletet, ahol ugyanezt a fényképezőgépet sokkal olcsóbban megvásárolhatja. Ezért n?m egy ké'zü léket vesz, hanem, mondjuk, tizet. A gépeket elküldi az Egyesült Államokba, ott rokonai értékesítik. Az összeget átutalják a Rajna partjára, az üzleti szellemű katonának. A katona ismét betér az üzletbe. Ismét egy csomó fényképezőgép (vagy jáTék, fénykőpezö- lemez, stb,). Újból csomag az Egyesült Államokba, újból pénzátutalás Németországba. ®s így tovább. Az Ilyesféle műveletek rendkívül elterjedtek Nyu. gat-Némctországban. Annyira elterjedtek, hogy a német polgárok és kereskedők felhábo rodottan tiltakoznak. A nyugatnémet sajtóban napvilágot látott a kiskereskedők szövetségének nyilatkozata, amely leleplezi a hírhedt amerikai katona-holtok mesterkedéseit. Amint a nyilatkozat mondja, ezek a holtok a legkülönbo zöbb cikkeket „a legalacso. liyabb árakcin és a katonák szükségleteit lényegesen felülmúló arányokba,, vásárol jálc fel,fi Ezeket a cikkeket Vagy elküldik más országokba, vagy újból eladják Nénietor szágban. A kiskereskedői» szövetsége kiszámította, hogy nz amerikai katona-boltok évi forgalma eléri a 750—800 millió dollárt ! A német kereskedők fette szik a kérdést: mf lesz akkor, ha az „európai hadsereg'1 megteremtése után a® amerikai hadsereg még otthonosak ban betelepszik Németországba? Akkor aztán, mondja a nyilatkozat, „ezekből a katona-boltokból olyan gazdasági szervezet lesz, amely a tömeges dömplng segítségévei sú'yos bárt okoz és részbon megbénítja számos ország export-iparágait.“ Ennek az aggodalomnak minden alapja megvan. A gyakorlat azt mutatja, hog? az Európában terpeszkeáé amerikai megszállók nemcsak az agresszív amerlkai had*ç. reg, hanem a semmivel sem kevésbbé agresszív ameri ka, üzleti világ képviselői is