Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

Dőli István távirata Br.Petru Grozálioz . I)r. l’etrii Groza ilvtársnak, a Komán Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése prezidiuma elnökének, Bukarest, 5. évfordulója a Magyar Nép- Szívböljövő A Komán Népköztársaság kikiáltásának alkalmából engedje meg elnök elvtárs, hogy köztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében jókívánságaimat fejezzem ki. Kívánom, hogy a testvéri román nép további sikereket érjen el szocializmust építő munkájában és a tartós iáikéért folytató harcában. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. .Sztálin elvtái’H nyilatkozatának németországi sajtóvisszhangja "Beilin (MTI): A Német De- mokratikus Köztársaság ,és N y usa t-N émetország sa j tó j a vezető helyen közü és kom- mentál.i» Sztálin elvtárg vá- Jászát a -New York .Times” diplomáciai munkatársának kérdéseire. , A ,,A'cues Deutschland” a Német Szocialista Egység­űért központi Innia vezércikk­ben felteszi a kérdést: Hogy akarják az agresszo- rok Sztálin szavai után fenn­tartani azt az állításukat, hogy a Szovjetunióval ..nem lehet megegyezni”? llogy akarják fenntartani azt az állításukat, hogy kénytele' ae.k fegyverkezési versenyt és a hidegháború politikáját folytatni, mivel a Szovjet­unió ,nem mutat érdeklő dóst” a nemzetközi fetieültség enyhítését célzó követelés iránt. Világos, hogy Sztálin elvtárs nyilatkozatának óriási gyakorlati jelentősége van. a jövő év egész külpolitikája szempontjából. A >.Neue Zeitung”, az ame­rikai megszálló hatóságok nvucatnémetországi lapja, a Sztálin-pyilatkozat hatalmas visszhangjára célozva kény­telen beismerni, hogv ..Sztá­lin minden nyilatkozatát fc szült figyelemmel fogadja az egész világ”. A lan hozzá fűzi: Eiscnlfowernek és Huiles nek számolnia kell ezzel a helyzettel. Az amerikai agresszorok mindinkább vezelőszereoet játszanak a francia gyarmatosítók indokínai agressziós háborújában Peking. (Uj Kína) Pekingi megfigyelők a vietnami hely­zettel foglalkozva megállapít­ják: az utóbbi hetekben sok jel mutat arra, hogy 1953-ban fo­kozódik ,a" szennyes háború Vietnamban, Az agresszív Sszakatlantl Tömb tanácsának nemrég Párizsban tartott ülésén a francia gyarmati háború kérdé­sében hozott határozat és ame­rikai hivatalos körökből ismé­telten elhangzott nyilatkozatok egyaránt arra mutatnak, hogy az indokínai francia agresszió mindinkább „nemzetközi” jelle­get ölt magára és ezen belül ■ vezetőszerepet játszik az ame­rikai beavatkozás. Az a tény,, hogy a franciák megnyitják a vietnami háborút imperialista partnereik számá­ra, nagyon jól beleillik a Wall Street-nok az Ázs'ában fo­lyó agresszió kiterjesztésére irányuló terveibe. Az „United Press“ hírügynökség jelentése szerint magasrangú amerikai ka­tonai személyiségek teljes mér­tékben támogatják Eisenhower. nek azt a tervét, hogy „meg kell ragadni a kezdeményezést a Távol-Keleten folyó jne- legháborűkban.“ Aa amerikai sajtó a francia gyarmatosítók elnyomó háború­ját Amerika távolkeleti „új és dinamikus stratégiája’“ fontos részének tekinti. Pekingi megfigyelők a to­vábbiakban emlékeztetnek á Pentagonnak arra a nemrégen elhangzott bejelentésére, • amely szerint a francia gyarmatosítók s/eptember közepe óta újahb rendkívüli segélyben részesül­nek. Az az új,, nagyobbméretü segítség, amelyet a Wall Street a francia gyarmatosítóknak nyújt —- állapítják még végül a pekingi megfigyelők — nem menti meg a francia gyár matositókat a végső vereségtől, miDtahogy az eddig nyújtott kétezerkétszázmilüó dollár ér­tékű amerikai segítség sem men­tette meg őket 1950-ben és leg. utóbb Nghia-I.o-nál elszenvedett megsemmisítő vereségtől. (MTI) ici a Szovjetuniói Távirányítás a Volga—Don csatornánál A „Komszornolszkaja Pravda*’ jelenti, hogy állandóan fejlődik ua automatizálás és a távirányí­tás a Lenin-csatománál A csatornánál a zsilip-szol­gálat vezetője figyelemmel kísérheti a zsilipelés menetét anélkül, hogy látná a csatornát: kapcsolótáblájának » különleges műszereivel ellenőrzi a csatorna zsilipjeinek egész munkáját. A csatorna hatalmas szivattyú- állomásait is mindössze egy.egy ember irányítja. Azelőtt ilyen szivattyúállomás géptermében 16 ember dolgozott. A szivattyúállomások automa tizálása feleslegessé tette azt is, hogy ügyeletes szolgálatot tartsanak a géptermekben. A szivattyúkat távirányítással in­dítják meg és állítják le egy diszpécser központból, amely nagyvenöt kilométerre van szivattyúállomástól. Ugyancsak ebből a diszpécser központból irányítják a csatorna vizieró- müveit is, (MTI) A Don vidékén haialmas öntözőberendezések épülnek Moszkva. (TASZSZ) A Don vidékén nagy öntüzöesatornát építenek, A Bagajevsjki-kerUlec ,,Molotov” kolhoza jövő év tavaszán újabb kétezer hektár földet kezd öntözni. A kolhoz már befejezte az öntózöcsator- nák építését és tizenöt hidro. technikai berendezést is üzem'oe- helyezett. A Veszjolovszki-kerület öntö­zőhálózatának földmunkái be. fejeződtek. A szemikarakovszki, martinovszki és proletarszki - kerületek épülő -öntözőrendszere mintegy százezer hektárnyi te­rületet tesz öntözhetövé. A most épülő öntözőrendszer, rel elkészülte után a Don-vidéki kolhozok kapás- és évelönövény termése kétszeresére emelkedik. A Szovjetunióban minden negyedik percben egy traktor, minden ötödik percben egy vetőgép készül Moszkva. (TASZSZ) A Szov­jetunióban jelenleg több, mint kétszázfajta mezőgazdasági gé. pet gyártanak, azaz két és fél­szer annyit, mint 1910-ben. A Szovjetunióban már most öt és félszer annyi kombájnt és háromszor annyi traktorvon- tatású kultivártort gyártanak, mint a háború előtt. A me­zőgazdasági gépgyártást a következő adatokkal- is jellemez­hetjük: a Szovjetunióban min­den pegyedik percben egy nehéa 'traktoreke és minden ötödik percben egy traktorvon- ,tatäsü vetőgép készül, (MTI) December 30 A Román Népköztársaság kjkiáfásának ötödik évfordulója A Komán Népköztársaság dol­gozó népe 19.V2, december 30 án a monarchia megdöntésének és a Román Népköztársaság kikiáltá­sának ötödik évfordulóját ün­nepli, Mintán a dicsőséges Szovjet Hadsereg 1941, augusztus 33-án felszabadította Romániát, a m° narchia megdöntése és a Román Népköztársaság kikiáltása meg­koszorúzta azt a harcot, amelyet a román nép folytatott éléu a munkásosztállyal s a Román Munkáspárt vezetésével az ország demokratizálásáért, Romániában a monarchia fennállásának egész idején a a reakció bástyája, a nép el­nyomásának eszköze volt A román nép a - monarchia megdöntésével és a Népköztár­saság kikiáltásával, — melynek politikai alapja a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetsége, — teljesen kezébe vette saját sorsának irányítá­sát, A román nép a Román ■Munkáspárttal az élén egy bol­dog élet kialakításának, a szo­cializmus építésének útjára lépett. A Román Népköztársa­ság kikiáltása a román nép számára a legmesszebbmenő sza­badságjogok, a nennet» füg­getlenség szentesítését jo'enti, továbbá azt a j°got, hogy a nép szabad lehet saját országá­ban, sajátmaga vezeúi az orszá­got a többség érdekeinek meg felelően, önmaga rendelkezik az ország kincseivel, munkájának eredményeivel. A Román Nép- köztársuság új alkotmánya, me­lyet a Nagy Nemzetgyűlés ez év szeptemberében szavazott meg. visszatükrözi a román nép­nek ezeket a vívmányait. A Román Népköztársaság kikiáltásától eltelt öt év lefor- isa alatt a román nép nagy­szerű sikereket vívott ki n. Román Munkáspárt helyes lenini-sztálini politikája, a Szovjetunió sokoldalú és felbecsülhetetlen segítségé eret’­menyeként, iV Komán Népköztársaságban ma olyan éKt]5Czés,k vájnaK valóra, ai»ily,},ékről a, román nép a multhaj] niégcok nem is álmodhatott, lye,, léW(yUl a Duna h ©Metetei*er-ciatorna, a „V. I, Renin * Ví'ainiM yüzleró- ntü, a „Scgutcia Iv/.ip nyomd * ipari kombinát cs sok Illas hasonló méretű román nép merészen (j és ha­talmas arányú müveket; utósi* meg mint például a fővár, az ország városainak <zo- cialista újjáépítése, a bukat, Földalatti Vasút megépítése, a fővárosiak tengeri kikötüv vajó átalakítása, a Bukarest— Duna-csatorna megépítésével. A Szovjetunió felbecsülhetetlen segítségévei Románia egy elma­radott mezőgazdasági országból egy fejlődésének teljében lévő ipari állammá alakult át. Míg Románia mezőgazdasága a múltban rendkívül elmaradott volt, addig ina már a mező- gazdaság a traktorok és egyéb gazdasági gjépek tízezreivel rOii deikezik, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok mind nagyobb számban térjenek rá szabad akaratukból ia modern, nagyüzemi gazdáikoátás, a szo­cialista ínezőgazdikság útjára, A politikái, Lytzdasági; szo­ciális és ku(t>:trális téren eléri eredmények egytől egyig a román nép békés építőim!Ilkájá­nak hatn'imHs lendületét jelzik Mint aUiogyan Gh. Gheorghiu- Dej ebi-társ, a Román Munkás párt ffStitkápa és a Román Nép­közt ársuság Minisztertanácsának elnűke kijelentette, uj a lendület népünk fcékeakaratát bizonyít­ja». Csak az tud olyan nagymé núü terveket kidolgozni és meg­valósítani, amilyeneket mi a gyakorlati életbe ültetünk át a Román Munkáspárt vezetésével, aki valóban szereti a békét, akinek az a; szilárd meggyőző­dése, hogy a békét meg lehet védeni. A román nép meg rendíthetetlen elszántsággal halad a Szocializmus építésé­nek útján Lenin és Sztálin útján. MEGJELENT MAGYAR V. I. LENIN MÜVE! 27, KÖTETE amelyet a pékéért.' Szovjet' Uroezorsságnajc £)z imperia lista háborúból való furradiL' mi kiképzéséért, a Szcívjetlur tuiom megszilárdításáért .és közvetlenül a bjeszti béke megkötését követő lélckzetvé- teli szünet, napjaiban a «szo­cialista építés kifejlesztéséért folytatott harc időszakában a párt és a szjav.iet állam veze­tése terén kifejtett, A kötetben jelentős helyet foglalnak ol azok a dokumen­tumok. amelyek leleplezik Troçkii és. a. ..baloldali kom munisták” provokációs politi­káját, amellyel háborút akar tiik ráerőszakolni a hadsereg' gél még nem rendelkező fia-' tál Szovjet Köztársaságra­A kötetbe* tekintélyéé he­lyet foglalunk ol azok a ni 4 vek. melyeik ,a szocialista épe léssel, az esr-fsz népet felölelő nyilvántartói és ellenőrzés megszervezőével, a munka termelékenységének -emelésé' vei, a szocialista verseny , ki' fejlesztésével] az úi, proletár fegyelem megterepitó^évpl fog­lalkoznak, K tmüvekhez .tartó- zik Lenin lm-ea munkája, „A szovjet, hatalom soronleyp fel" adatai”. Lenin szárpos beszéd ének tárgya a belső és külső ellen* forradalom elleni harc és a Szovjet Köztársaság védelmé­nek megszervezése. A kötetben szereplő számos dokumentum mutatja, Lenin és Sztálin barátságát, azt a közös munkát, amelyet a Szovjet' Köztársaság fennállá­sának carvik legnehezebb idő­szakában a Szovjet Köztár­saság védelmének megszűrve »őse terén kifejtettek. A Szikra kiadásában meg' jelent magyar nyelven 50-000 példányban V. 1. Lenini Mű' vei 27. kötete. Ez a köttet azo- liai a műveket tartalmazza, amelyeket Lenin.' az 1918 feb* ruá,. 21-től .ivóius 27-ig ter­jedő időszakban írt. A kötetben .szereplő előadói beszédek éa cikkek Leninnek azt a tevékenységét tükrözik, A jugoszláviai dolgozók éles harcot folytatnak Tito—Ranko- v;cs uralmon lévő klikkje ellen, akik Délkelet-Európában a béke legmegátalkodottabb ellen­ségei. A jugoszláviai dolgozók béke- harca minden nehézség ellenére is napról-napra hatalmasabbá válik. A.titóisták ennek a harc­nak a megakadályozása érdeké­ben megrágalmazzák és ha­mis fényben tüntetik fel a Népek Békekongresszusának célkitűzéseit. Méltó válaszként Jugoszlávia dolgozó népe, munkások, dol­gozó parasztok és haladó értel­miségiek, egyre határozottab­ban leplezik le az imperialis. ták és a titóista ügynökség propagandáját, foltozzák harcu­kat a belgrádi kormányzók népellenes politikája ellen. Mint mindenkor, a nép ér­dekeinek megvédéséért harcolók első soraiban most.-is a munkás- osztály áll. A munkások példát mutatnak,' hogyan • kell 'foly­tatni a békeharcot. így például Olga Martin pa- racsint téxtilmunkásnö bátran felállt az egyik gyűlésen és a titóisták szemébe mondta, hogy fasiszta sajtójuk hazudik, hogy minden tit'őist3 vezető hazudik,' A jugoszláv dolgozok békchai'ca hogy senkisem hiszi el azokat a titóista hazugságokat, ame­lyek szerint a jugoszláv határo­kon a provokációkat a népi demokráciák követik el. A munkásnö hozzátette, hogy jól tudja az egész világ, hogy a titóistúk "követnek el ilyen bűnös provokációkat a népi demokráciák határain, azzal a céllal, hogy soviniszta gyűlöle­tet szítsanak ezeknek az orszá­goknak népei ellen, A jugoszláv munkások sikere­sen folytatják harcukat a titóistúk tervei ellen, amelyek a haditermeléssel, a ha'difontos gágú nyersanyagok és a mező- gazdasági termékek kivitelével kapcsolatosak. Szabotálva a szénkitermelés titóista tervét, a boszniai és a hercegovinál bá­nyászok az utóbbi kilenc hónap folyamán 329.063 tonnával ke­vesebb szenet termeltek a terv­nél. Amint aa a titóista „gazda­sági tanács” titkárságának ada­taiból kitűnik, a munkások ellenszegülése ijpvetkeztében a fővárosi építkezések tervét nyolc hónap alatt mindössze 50.2 szá­zalékra teljesítették. A munkások megakadályoz­zák a fegyverek és a lőszerek ; kirakását 'és szállítását A- vusútvonalakon, az állomásokon és a raktárakban a munkások azért harcolnak, hogy megjáka. dályozzák a réz-, cink-, ’búza-, fa. és élelmiszerkivitelfc. Szabotálják a vasfűd kocsik és a mozdonyok jav Utasát, A „Politika” pían.ü. titóista szennylap beismeri, hogy egyre több és több/ vafcúti kocsi és mozdony rp-ái'k használhatatlan­ná. j ' \-jugoszláviai do'gczó pa- zjpztck a munkásosztály veze- Tilsével és szoros szövetségben a munkásosztállyal, szintén bar. colnak a titóista rendszer ellen. A dolgozó parasztok elszántan visszautasítják azoknak a kiadásoknak a vállalását, ame­lyek a háború <0 előkészületeket, a titóista hadsereg felszerelését fedezik, A dolgozó parasz­tok elszái-itan megtagadják, hogy a ka tonai építkezéseknél és a stratégai fontosságú utak építésénél cl’o! gozzanak. ahova erőszakkal hurcolják őket a titpisták, A titóista sajtó bejismeri,' hogy a jugoszláviai falvakban uralkodó munkanél- ,'küliség és éhínség ellenére \a katonai építkezéseknél Igen erős munkaerőhiány észlelhető. A jugoszláviai haladó értelmi­ségiek is hozzájárulnak a titóistúk háborús készületei el­len folytatott harchoz. A „Studehtszki Liszt” című fasiszta .férclap 1952. október 21-i számában beismerte, hogy a zágrábi egyetem haladó- szellemű hallgatói és profeaszo. rai megbénították a titóisták militarista és fasiszta tömeg* szervezeteinek” a tevékenységét és - nregakadálj-ozták azoknak az intézkedéseknek a. foganato­sítását, amelyeket ezek hoztak. Egyre szilárdabban megszer­veződnek a jugosz'áv hazafiak, akik azért Kardolnak, hogy felszabadítsák Jugoszlávia né, peit Tito—Rankovics fasiszta klikkjének igájából és az impe­rialista rabságból. Az ország­ban minden békeszerető erőt egyesítenek a titóista ka­landorok; bűnös politikája ellen, akik a jugoszláv népet vé­res háborúba akarják bele- sodorni,

Next

/
Thumbnails
Contents