Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-30 / 305. szám
A Bányászati Berendezések Gyárában telkesen íolyik a verseny a vállalások teljesítéséért A Bányászati Berendezések Gyárának dolgozói is jó munkával köszöntötték Sztálin elvtárs 73 születésnapját, A verseny ieriüülete minden üzemrészben tovább fokozódott a napi terv teljesítéséért, a jövő év jó előkészítéséért, Az üzem dolgozói, amikor egy-egy új bányagépet idő előtt elkészítenek, arra gondolnak, hogy ezzel is döntő, n segítik bányásztársaik jó munkáját. A verseny eredményei Az üzem élenjáró dolgozói a kommunistákkal és a népnevelőkkel az élen a hónap eleje óta lendületesen versenyeznek. Számos jól átgondolt újítás, műszaki intézkedés és a mű. «aki feltételek bizonyos fokú javulása segítséget adott a. születő új eredményekhez. Ezért teljesítette Patyi Sándor sztaha_ novista lakatos csoportja 135 százalékos vállalását 225 százalékra, Ezzel az eredménnyel a Patyi-brigád megelőzte verseny, társát, Gotsik István sztahanovista ‘ szegecselő-brigádját. Az élenjárókhoz zárkózott fel a Kossuth-brigád, akik 135 százalékról 155 százalékra tett felajánlásukat 171 százalékra növelték. Seres Mihály ifjúsági Brigádját megelőzte versenytársa, Bálazs Ferenc ifjúsági brigádja 3 százalékkal Az új eredmények visszatükrözik a páitszervezeí kommunistáinak aevelömunkáját és azt }1 harcot, melyet -az adott szó valóraváltá. íáért folytatnak. Az élenjáró brigádokban a kommunisták napi felvilágosító munkájukban elmondották társaiknak, hogy az adott szó becsülete mindenkit kötelez. A felvilágosító szavak nyomán egyre többen jelentették a pártnak, hogy vállalásukat teljesítették. Az esztergályosoknál Daczko József 110 százalékról 120 százalékig. tett felajánlását 128 százalékra teljesítette. Az üzem női dolgozói ;s példát mutattak a ternrelés területén. Bebizonyították jó munkájukkal, hogy egyenértékű munkát végeznek a fél fiákkal. Tóth Erzsébet 6 százalékkal teljesítette túl vállalását. Löwei Anna gyalúg 110 százalékos termelésének túlszárnyalásán fáradozik. L. I A műszakiak munkája Napróí-napra eredményesebb lesz. A dolgozók javaslatait figyelembeveszik, a vállalások ellenőrzésével törődnek és segí tik azok valőraváltását. Egyre jobban érzik a felelősséget a tervteljesítés ügye iránt, sőt maguk is versenyeznek. Nemcsak az ezévi terv műszaki előfeltételeit igyekeznek biztosítani, hanem a jövő év sikeres megkezdése érdekében vállalták, Jiogy a rajtokat munka, padokig bontják le és 10 nappal előbb átadják a dolgozóknak, hogy azok elő tudják készíteni a szükséges szerszámot, nyersanyagot. A műszaki vezetők így gondoskodnak arról, hogy 1953-ban a termelés egyenletessége biztosítva legyen A műszaki vezetők Gerö eívtárs beszédének áttanulmányozása után gyakorlati munkájukban - hajtják végre Gerö elvtársnak a KV ülésén mondott útmutatásából azt, hogy . ‘; „Biztosítani kell az ipari termelésben a/, átmenetei 1953-ra oly módon, hogy az Ipart tommies a tervnek megfelelően 1953. januárjában 6s az azt kővető hónapokba n ez év negyedik negyedéhez képest is. minden területen.,, egyenletesen tovább emelkedjék.*! A Bányászati Berendezések Gyárának vezetői és dolgozói csak akkor mondhatják el, hogy becsülettel helytálltak a béke megvédésében, ha részleteiben is teljesítik éves tervüket és adósság nélkül kezdik e) az 1953-as évet. Ezt várja a gyár dolgozóitól a megye ipari dolgozóinak becsülete. A bajai járás tegyen a hátralékok A bajai járás a bácsalmásival együtt a begyűjtés élvonalában halad. Ez az elsőség azonban még mindig nem tudta a járást a tervek maradéktalan teljesítéséig vinni, A begyűjtés fiteme csak egyes cikkekben — így a sertésbeadás vonalán gyorsult. Vaskút, Bácsszent- györgy szövetkezeti községek, Csátalja, Csávoly, Dávod, Bács- bokod és Bácsborsód túlteljesítették tervüket. Szsremlén és Érsekcsanádon aüg pár százalék hiányzik a tervteljesités- hez, — a sereghajtó Nemesnád- udv’ar azonban alig felét gyűjtötte be csupán az előírt sertés- mennyiségnek. A baromfibegyüjtésben Bács- borsőd és Gara, a tojásbeadásban Dávod és Gara teljesítették túl tervüket. Elmaradtak Csátal. ja, Csávoly, SUkösd, Szeramie, Felsösztntiván, Nagybaracska és Hercegszántó. Ezek a községek fékezik a járás nagyobb eredményeinek elérését nagyobb erőfeszítést begyűjtésére A járás eddigi begyűjtési eredménye jó munkára vall: a dolgozó parasztság döntő többsége becsülettel elegei tett, sót minden községben akad számos olyan, aki már jövöéví terve teljesítésére adott be baromfit és tojást. De éppen az eddigi eredmények teszik megelégültté a Itözségi tanácsokat : szemet- húnynak a hátralékok fölött. Pedig elsősorban a tanácsolt ve zeiöinelt Ítéli tudniuk, hogy a begyűjtés mindaddig nem fejeződik be, amíg hátralék és hátralékos van. A hiányzó százalékok gyors be gyűjtésével segítsék hozzá a községek járásukat ahhoz, hogy jó helyezése ne csupán azt jelentse: jobb a többi járásnál, hanem adósság nélkül, a begyüj tési terveket részleteikben is teljesítve lépje át az új esztendő küszöbét. Új poslaliivalal nyílt meg Kecskeméten A posta a város központjától távollakó dolgozók érdekeit nézve és kényelmét szolgálva, új póstát létesített a IV. kerületben, a Vucsi.kpz elején. Az új posta mindennemű küldeményt felvesz, melyeket a legrövidebb időn belül továbbít éppen olyan biztonságosan, mint egyéb helyeken. A fejlődés folyamán az új postát távbeszélöállomással. látják el, mely előreláthatólag egy hónapon helül elkészül s a távíró és távheszélőszolgálattal is a közönség rendelkezésére áll. Népünk törvénye nem ismer tréfát a vetésterv megszegőivel szemben ! Rákosi elvtáré orsaággyü lesi beszédében arra is kitért hocv ,.a károk, amelyeket 11 tossz időjárás okozott, kap'r ta/ista időkben katasztrófát jelentettek volna. mi ntahogy katasztrófát jelentettek a szomszédos Ja//oszló okiban, ahol most valóságos éhínség dúl ás a parasztok százezrei jutnak koldusbotra.” Nálunk nincs kapitalizmus- nine«’ ©U> Ínség. Mi tervszerűen gazdálkodunk — és ebbe a tervbe a vetés is beletgrtozik- M eg vélik dolgozó parasztsága többségében eleget is tett kötelességének. ;1 lelkiismeretes vetéssel biztosítdtta jövőévi kenyérellátásunkat.,, A megyében még miudig hiány zó vetés tor illetek döntő részét a kulákok szabotálták el. akikot most szigorú ítélettől sújt népünk igazságszolgáltatása. Bortus Balázs, kiskunhalasi 30 holdas, büntetett előéletű iktilák több mint 9 hold területen nem vetette el az őszi kenyérgabonát. # ezenkívül 1240 darab tojással és 58 kg- baromfival tartozik. A bírására ötévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 8000 fordít vagyonelkobzásra ítél- teNagy Pongrác jánoshalmi kulák 25 hold szántón és 1 hold szőlőn gazdálkodik. Közellátási bűntett miatt 10 hónapig már börtönben ült,, —■ de ismét szabotált. A vetéstervben előírt 20 hold gabona és 2 hold árpavetés helyett csal; 2 holdon vetett búzát,1 holdon rozsot — árvát pedig egyáltalán nem vetett, a mélyszántást nem végezte el. silót nem készített. Büntetése. 3 év, ti hónapi börtön* 1000 forint pénzbüntetés és 3000 forint értékű vagyonelkobzás. A kiskőrösi járásbíróság Tamás Istvánná 39 holda- soltvadkerti ku Iákot vonta felelősségre: miért vem c ■ erezte el 8 holdop yz őszi 'vetést, ugyanakkor miért nem teljesítette beadási kötelezettségét! Két és félévi börtönnel, 2000 forint pénzbjr ; Sággal. — 2000 forint érték ő vagyonelkobzással suitotta az ítélet. Geber Ferepc keceli knlú- kot 3 év 4 hónapi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte a bíró súg. mert 8 és fél holdon nem végezte el az őszi vetést, s a tanácsot azzal akarta félrevezetni, hogy közel egy hold rozsvetéssel többet jelentett., mint amennyit valójában vetett. Ezzel 3—4 tagú család asztaláról akarta, elvonni a kenyeret a knlák. Kecskés Ferenc 26 hold szántóval és 1 hold «szőlővel rendelkező jánoshalmi kulák az előírt 9 hold 000 négyszögöl kenyérgabona, és 1 hold árvavetés helyett csupán 1 hold búzát és ugyanannyi rozsot vetett, árvát egyáltalán nem■ A mélyszántáshoz hozzá sem kezdett, 35 köbméter síiét nenf készített el. Az, ítélet: 4 évi börtön, 2000 forint pénz- büntetés, vagyonából 3000 forint értékű elkobzás. Kenyérért sorbanóllóst igyekezett szervezni a kulák — kamrája tele volt liszttel Baján az elmúlt hetekben a reakció sorbanállást szervezett az üzletekben a kenyérért és tsztért, Albert Jakab 50 holdas ha jai kulák is réaztvett ebben, hogy minél több kenyeret és lisztet vonjon el a dolgozókiól. Nemrégen ülte le 6 hónapi börtönbüntetését szintén közellátási bűntett miatt — most új mesterkedésbe kezdett, Daliásán több mázsa liszté11 rejtegetett, beőijetíen búza is volt még kamrájában — Szeptember óta mégis rendszeresen járja az üzleteket kenyérért és lisztért. A biróság elítélte az üzérkedő kulákot 2 évi börtönre, 2000 íoriht pénzbüntetésre és ugyanannyi értékű vagyonelkobzás ra. T íiákosj elvtárs figyelmeztetett bennünket, hogy bár állami készleteink biztosítva vannak — ez nem vezethet gondatlanságra. ihleteink dolgozóinak, ag piéfu- silóknak különösen azól ea a figyelmeztetés: vigyázzanak, mert az ellenség fej. akarja használni a szabadforgalmat összeharácsolásra, nagytömegű felvásárlásra. A kulák most is lelkiismeretfurdalás nélkül megteszi, hogy disznaiva) eteti a felvásárolt kenyeret és lisztet vesz, míg sajátja a padláson dohosodik. Ssiilőanráh a falun régen — és most #4 ováfSéknál vajúdott az **■ asszony. Idő előtt, hirtelen jöttek a fájások. A fér' je remegő kézzel, sután törölne tte felesége verejtékben csillogó homlokát, a szoba sarkából a négyéves Ferkó ijedt pyermekszeme rémülettel sze- ueződött szenvedő anyjára. — Elkéremt a lovat Farkastól cs kihozom a bábát hajolj meg nyugtatóan az asszony fő' lé a férfi. Kovácsné arca. megrándult, a tomboló fújások között szakadozottan nyögte: — nem, kell, meglesz ez anélkül is. Tudod. Iwigy vénz sincsen. Hanem eredj át az ángy iákhoz, hívd gyorsan... —• Vidd magaddal Ferkét is, ne legyen itt... De hosszú ilyenkor az a két kilométer, ami az eavik tanyát elválaszt ja g másiktól. Kovács verítékben úszva, futva tette meg. A* ánayit nem találta otthon, még reOgel a faluba ment. Menyecskelánva azonban.d hírt hallva összekapta magát, a vendég Ferkét 8 éves kislányára bízta és yxost- már ketien futottak vissza Kovácsék tanyájába. Ggötrelmes órák következtek. Az egy 9 vermeket. szült rekonnsszany tehetetlen volt, A szülét iLtháziuA l&tmtt és jószándék, nem tudott ezen segíteni, szakértő kéz kellett volna, Kovácsné már elnémult, vsai- emberfeletti vrgödése árulta el. hogy harcol benne az élet az úi élet világralmzásáért. Kovács elszánta magát. Elkérte a lovat, —, az övé tavaszon eldöntött; viruló arccal pénzt. is kért kölcsön és behajtott a faluba• A derest kiverte a hab. mire visszaért a tunyába, de hozta, a bábát. Kein volt iá szükség. A gyermek közben világra jött ugyan, de az anyán nem lehetett segíteni. Megszakadt, elvérzett és hamarosan kiszenvedett. A szülésznő dohogott.- — ilyenkor kell hívni, amikor már késő!... S közben gondosan késztyűjébe számolta a díjat, ami mindenképpen jár. Hiszen ö kijött, nem tehet arról, ami történt. J? hhem hasonló esetek százával fordultak.elő végen a falun, a tanyavilágban. Nemcsak a maradisáo tette, lioVy a szülések hatalmas többsége szakseoítsé.a nélkül 'Zajlott le. Drága luxus volt a nincstelen pargsztosszmiyok számára a bábu, hiszen sokszor annyi pénz sem volt a háznál, hogy keresztelő pólyát vegyenek- A falu messze volt. a szülésznő drága. így jó- szomszédok, vajákos, kuruzsló öregasszonyok hozzúnemárto keze segítette világra az ú jszülötteket. Bitka eset volt. hogy anya és gyermek»,együtt épségben maradt s ha me a is történt, az unva egész életére szerzett -valami gyógyíthatatlan bait, rákot, vagy eűyéb pusztító betegséget, Hiszen még a szülést sem pj kenhette ki szakértő ápolás mellett, pár nap múlva mát: markot szedett., vagy kukoricát kapált. Ezt volt a sorsuk a múltban a falusi parasztasz- szón g oknak. • Jánoshalmán,• a falu egyik legszebb épületén tábla hirdeti: „Rákosi Mátyás Szülőotthon — épült a hároméves terv keretében.’ Korszerű, modernül. felszerelt, intézmény ez, tíz hófehér, ggyubar, gondosan ápolt, boldog anyák feküszr nek. Csillogó tisztaság, hozzáértő és szerető kezek nyoma mindenütt. Dr. Kiss Sándor, gz otthon vezetőorvosa beszéd a szülőotthon működéséről. — A felszabadulás elölt évente 50—G0 szülés történi Jánoshalmán is minden szaksegítség nélkül. A szülőotthon létesülése után aliíl pár szülő- asszony jött hozzánk egy ideig. Nagy harcot kelletf vívnunk a régi bábái- és reakció* orvosok befolyása eilen, gkik nek a szülőotthon niCguUhjlása, persze a zsebükre rient, jö védelmüket cs ij k k en tette. Ezek azután a le y képtelenebb rémhíreket, terjesztették, hogy aki a szülőotthonban szül, attól elveszik a gyermekét, beoltják és hasonlókat. De nehéz volt kezdetben m-egkH-deliünk a maradisággal is. A múlt nyomorúságában megkeményedett parasztusszonyok szinte szegyeitek befeküdni a3 otthonba. De a harcot sikeresen megvívtuk■ Ma a szülések százszázaléka itt zajlik le, sőt a közeli falvakból 'is idejönnek. Hz elmúlt hónapban 'tildáid 29 szülés közül 28 nálunk történt. A szülőotthonban nemcsak szül az anya. A bent. töltött idő alatt megtanítják a helyes csecsemőápolásra, a táplálásra. a gyermekbetegségek elleni védekezésre is. Mennyi csecsemő pusztult el azelőtt hél hurutban « helytelen táplálás miatt, -mert az agya minden szeretete mellett tudatlan volt! Ma a szülőotthonból kikerült anya kicsiben már kész orvos is. De nemcsak akkor keresik fel, az anyák, a szülőotthont, amikor eljött az idejük. Az otthonban rendszeres anyavédelmi tanácsadás folyik, Dr- Kiss Sándor szerint ez sem ment könnyen kezdetben, Szívós felvilágosító munka nyomán értették meg a„ fiatal anyák: mennyivel veszélytelenebb és könnyebb lesz a szülés, ha az orvos előre tudi'H milyen rendellenességek ‘Várhatók, vagy ha az qnyq, előre betartja a me.yfele\ö életmódot. Ma naponta zsúfolt a szülőotthon várószobája a tanács" adásra jött leendő anyákkal• « Veszedelmes és elterjedt, be- teuséa a nők között a méhrák. Gyógyítása előtt — ha idejében felfedezik — nem áll m'1 már tehetetlenül pz orvost a domány. s a gyógykezelés mindenki számára elérhető. A jánoshalmi szülőotthonban rákszürö állomás is működik, amelynek segítségéve], csírája- ban elfojtható és gyógyítható ez a betegség is. !*■ A z anyák, akik most akár a jánoshalmi, akár ország bármelyik falujának szülőotthonában egészség es rkö- rülmények között egészséges apróságoknak adnak életet-, talán már csak idősebb asszonyok etbeszéléseiből ismerik a múlt szülőanyáinak helyzetét, A Hortlni-rendszerben az gn!Ja és csecsemővédelem csakolyun papíron hirdetett hßzygsgg volt. mini egyéb „szociális gondoskodás”. A mi rendszerünkben törvény szentesíti az anyákról és a csecsemőkről való gondoskodást. A mi rend szerünkben a íeafgbb érték uZ ember, a dolgozó férfi, pz Úi életet hordozó anya, a szél), boldog világra születő gyermek.
