Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

adatokhoz képest az élért eredmények nem megfelelőek, az exportra dolgozó üzemeink jelentős része rosszul teljesíti kötelezettségeit. Megemlítette azokat az üzemeket, amelyek javarészben felelősek az export terén mutatkozó lemaradásokért, amelyekért . ezeken az üzemeken kívül felelőse» azok az üzemek is, amelyek a kooperációs szállításokai

rendszertelenül,' rosszul teljesítik. Ezen a téren mutatkozó lemaradásoknak oka az is, hogy a külkereskedelem számára való termelés nagyobb gondosságot, pontosabb.,, precízebb, magasabb minőségű munkát követel, sok esetben megköveteli eddigi termelési és, műszaki színvonalunk emelését. Ezért üzemeink igazgatói ezt n munkát nem szívesen vállalják, opportunista _ módon igyekeznek maguktól elhárítani. , ,

Külkereskedelmünk szama ra dolgozó üzemeink jó munkáját az is hátráltatja, hogy

az ellenség megértett« ennek ti kérdésnek a jelentőségét megértette, hogy a lemaradás ezen a téren fejlődésünket hátráltatja és egyben a baráti országok gazdasági építését zavarja- Ezért igyekszik ezen a téren nehézséget okozni népi, demokráciánknak . Ugyanekkor gazdasági szerveink, igazgatóink, párt- és tömegszervezeteink nem tudatosítják még eléggé a, dolgozók között a külkereskedelem számúra végzett munka rendkívüli gazdaság; és politikai jelentőségét— Iparunk egészét tekintve

— mondotta Gerö Ernő elvtárs — megállapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben egészségesen fejlődik s ha a még fennálló jelentős hibákat é-> hiányosságokat kiküszöböljük, minden lehetőségünk megvan arra, hogy továbbiakban újabb, még jelentősebb sikereket érjünk el.

A mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben

Gerő Ernő elvtár« beszámolójában rámutatott arra, hogy növénytermelésünk ez évben jelentős mértékben elmarad az ötéves terv előirányzatához képest- Ennek íőoka az ide. rendkívül kedvezőtlen időjárás. Hangsúlyozta, hoff v a ró gi nagybirtokos-nagytőkés rendszer idején hasonló ked vezőtlen időjárás százezres számára hozott volna éhínséget, százezreket juttatott volna koldúsbotra. A mi álja műnk azonban nem nagytőkés nagybirtokos állam, hanem dolgozó nép állama, amely előrelátó, szervezett intézke elésekkel, tervszerű gazdaság- politika útján nemcsak az éh ínség rémét hárította, el, hanem biztosította és biztosítja népünk zavartalan ellátását az egész népgazdaság gyors • fejlődését a súlyos fagykárok és aszály ellenére is.

Ezután ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket — a párt kezdeményezésére — a kormány a kedvezőtlen idő járás következményeinek elhárítására tett. Mindenek előtt jelentős mértékben csökkentette az élelmiszerkiyitelt s ugyanakkor baráti országokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát, illetve ab v akiakar mán y t hozott be. takarmúnybehozatalra azért volt szükség, hogv az állam birtokában lévő jelentős állat állományt a kedvezőtlen ta karmánytermés ellenére is fenntartsuk és továbbfejlesz- sziitk, hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó pa

i-asztságtól és a termelőszö vétkezőtektől begyűjteni.

A dolgozó parasztság helyzetének enyhítését szolgálta a minisztertanácsnak az a rendelkezése. amely a kukorica és burgonya beszolgáltatás mértékét csökkentette, hasonló célt szolgált a piaci árnál ma ensabb áron történt jelentő- állatfelvásárlás, aminek következtében az állam a dolgozó parasztságnak és a termelőszövetkezetek niek sokmillió forint támogatást nyújtott. — Ugyanekkor mintegy -'100 millió forint összegű esedékes hi telt hosszabbítottak meg és további 21 millió forintot kaptak a termelőszövetkezetek ve- tőmagvásárlásra. A leginkább rászoruló termelőszövetkezeteknek az állam természetben többszázezer métermázsa vető- magkölesönt is nyújtott. — Emellett a fagykár és az a szá]y-kö vetkezőién vek elhárítására a kormány tervszerűen igénybeveszi az előző években gyűjtött tartalékokat is. — Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, bogy kemény megtorló intézkedéseket i.s a[- halmaz a kormány a felvásárlók, a harácsolok, a reakciósok, a rémhírterjesztők, a fe* keteváffók. a begyűjtést szabotálok, az üzérkedők ellen, akik az aszályt önös céljaikra, a nép,érdekei ellen akarják. kihasználni--.

Gerő Ernő elvtárs hangsúlyozta, hogv- a mezőgazdasági óv kedvezőtlen eredményeinek ellensúlyozásánál jelentő« segítséget kaptunk a baráti országoktól az újtípusú gazdasági együttműködés és kölcsönös segélynyújtás alapján.

Hiba volna azt gondolni, hogv a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként jelentkező terméshozamcsökkenés egyáltalán nem befolyásolja fejlődésünket. Részletesen kitért azokra a mulasztásokra. amelyek —..a rossz,időjárás mellett — hozzájárultak ahhoz, hogy a vetéstervet csak 97 százalékban teljesítettük. A növénytermelés hozamának a tervtől,való elmaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdaság szocialista szektorában, ahol a terv szerint ebben az évben máraz országos átlagot jelentősen meghal a dó te rm csere d m ón y e - két kellett volna elérni. Jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek eredményeiből. példákat sorolt fel Micsurin zseniális tételeinek igazolására, amelv szerint „iiím várhatunk könyörado- mányt a természettől, feladatunk: el kell venni , tőle azt, amire szükségünk van.

A továbbiak során megállapította, hogy állattenyészté Bünk helyzete kedvezőbb, mint a növénytermelésünké, állat áll ományu nk megnövekedett és jól fejlődik, különösen az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. En nek ellenére a termelőszövet kezetekben az állatállomány fejlesztésének még csak kéz delénél tartunk. Állattenyész tésüuk fejlődésének a, tehén állomány lassú fejlődése mei lett főhiányossága az állattenyésztés hozamúnak elégtelen sége. Az idei kedvezőtlen ter más az állatállomány eddig fejlődését is veszélyezteti é; ezért igen komoly erőíeszíté seket kell tennünk- az állatál lomáuy fenntartása, áttelelte lése é« mennyiségi továbbfej lesztése érdekében.

Feladatok az ipar terén

Az iparban mindenekelőtt biztosítanunk kell az 1952-es termelési év sikeres befejezését s elő kell készítenünk a sima, zökkenőmentes, szervezett átmenetet 1953-ra.

Ipari termelésünket 1953-ban 1952 várható termeléséhez képest 16% -kai kell emelnünk. Ebhez a 16 százalékos emeiés hez meg kell jegyeznünk a következőket:

a) Az 1953-ra a Politikai Bi zottság által jóváhagyott 10 százalékos emelés mintegy i'G százalékkal kevesebb annál amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett volna a súlyos fagy- és aszálykár következtében.

b) Az 1958-ra elfogadott 16 százalékos emelkedés mellett is, amely messze túlhaladja bármely kapitalista ország ipari termelésének évi emelkedését. a felemelt 5 éves ter vünkben előírt ipari termés- növekedést cl fogjuk érni mert az ötéves terv első bárom évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is, és mert 1954. évben a maradékot bepótoljuk.

c) Az ipari termelés 10 szú zalckvs emelése 1953-ban olyan feladat, amely állami szerveinktől, minisztériumaiktól, üzemeinktől, várt- és tömeg- szervezeteinktől, munkásosztályunktól és műszaki, értelmiségünktől magasfokú szerve zettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg.

Amellett a nagy erőfeszítés mellett, amelyet most decemberben annak érdekében keli megvalósítanunk, hogy ezévi ipari termelési tervünket teljesítsük, e-őt túlteHesítsiik. illetve határidő előtt teljesít ük, biztosítani kell az 1953 Cv első negyedének emelése számára a zavartalan anyagellátást, a termeléshez szükséges félkész gyártmányok megfelelő készletét. El kell érni, hogy 1953 első negyedében a termelés 1952 utolsó negyedéhez kénest folyamatosan tovább emelkedjék, s hogy januárban se legyen visszaesés (az idényjellegű iparágaktól eltekintve) decemberhez képest sem.

Iparunk vezetőinek, üzeme-, ink igazgatóinak, pártszervezeteinknek. ezakszervezeteink- nek és DISZ-szervezeteinknek tudatában kell launiök annak,

hogv részben az ipar jobb. szervezettebb, gazdaságosabb eredményesebb munkájával kell bepótolnunk azt, amivel a fagy és az aszály miatt 1952- ben a mezőgazdaság adósa ma radt a népgazdaságnak!

Egész további fejlődésünk szempontjából változatlanul a döntő, alapvető kérdés: az alapanyagipar gyorsított

— az eddiginél is gyorsabb

— fejlesztése, tehát ugyanaz a kérdés, amelyet partunk II. kongresszusa előtérbe állított. Ezért az iparban továbbra is crőfeszíiéseink javát az alapanyagiparra keli összpOntOBpaminU, annál is inkább, mert alapanyagiparunkat 19ő3-ban az ipar átlagos fejlődésénél jóval nagyobb mértékben kell fej. Jeszteniink. Vonatkozik ez mindenekelőtt szénbányászatunkra, vaskohászatunkra és viHamosenergiajparunkru, de ■ olajbányászatunkra, alumíniumiparunkra és nehézvegyiparunkra is.

Szénbányászain nk termelését egyetlen év alatt több mint 4.0 millió tonnával hell emelnünk. Ez az emelkedés a há ború előtti Magyarország egész széntermelésének fele.

Hangsúlyozta, hogy e hatalmas feladat teljesítésére a bánya- és energiaügyi minisztériumnak jobban fél kell ké szülnie, mint ahogv az 14)52. évi terv teljesítésére léiké szült. A széntermelést nem csak tonnában, hanem kalóriában is teljesíteni kell. Széntermelésünkkel együtt a vos- kohászat at az alapativagipar- águnk, melynek fejlesztésére 1953-bam és a 'Következő években a legnagyobb erőt keli összpontosítani. 1953-bau az

ezévi tényleges termeléshez képest ’a nyersvastermoiést 44 3 százalékkal, az acéltermelést 18.5 százalékkal s ezen belül a minőségi acél fajták termelését 28 százalékkal kell emelni. Ennek a nagymértékű emelkedésinek megvan a reális alapja, mert a jövő évben részben már működő kohá: szati üzemmé válik ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű és mert a Diósgyőri Kohászati Üzem újjáalakításában is annyira előbbre jutunk, hogv ez erősen éreztetni fogja hatását a termelésben.

A szénbáuvászattai és a

vaskohászattal — mondhatni — egy sorba kell állítanunk villamosenergia iparunk fejlesztését, amely egész népgazdaságunk fejlesztésének követelménye. Jelentős lépést kell tennünk nverso 1 aiit>arunL- fejlesztésében éc kereken 50 százalékkal kell növelnünk .aluni iniumiparunik termelését.

— Ezekre a számokra döntő területekre — mondotta Gerő Ernő elvtárs — s mindenekelőtt a szénbányászatra, a vaskohászatra, a villamosenergiaiparra kell összpontosítanunk az eddiginél sokkal nagyobb mértékben a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket, ipari felszerelést, építőanyagot szállítási eszközöket, munkaerőt, műszaki, gazdasági és nem utolsósorban párt- és tő- megszervezeti kádereiket.

— Mindenekelőtt gy rsan üzembe kell helyeznünk, terveinknek megfe-elően, a Sztálin Vasmüvet. Meg kell gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati üzem telje, rekonstrukcióját. A Sz álin Va niü építésével és üzembehelyezésével párhuzamosan kell fejlesztenünk az ezt kiszol. gáló kőszénbányáinkat s új bányavárosunkat. Komin. Be kell fejeznünk az inotai kooperáció építkezései^, gyorsabb ütemben kell épí énünk és iizembehe,yezuünk új nagy vidainoserőmflveinket

(lnota, Kazincbarcika stb.)

Hangsúlyozta, hogv az alap-, anyagiparhoz kell számítani az építőanyagipart i<s s különösen a cementtermelést, amelyben 1953 folyamán nagy erőfeszítéssel be kell hozni az eddigi lemaradást. Az alapanyagipar előtérbe állítása mellett rendbe kell hoznunk néhány olyan orszáOos jelentőségű vas- és gépipari nagyüzemünket, mint példáid a Ganz Vagongyár, a MÁV ART a Beloiannisz, a Gheorghiir l)cj Hajógyár, a Győri Vagon gyár, és még néhány más üzem.

E nagyarányú iparfejlesztési feladatok kapcsán rámutatott a vezetés megjavításának követelményeire. A vezetés, az ipar, a közlekedés és .az egész népgazdaság vezetése megjavításának egvik alapvető feltétele népgazdasági terverésünk további tökélet esi-* lése. Alinak ellenére, hogy tervezőmunkánkban jelentő-- előrohajadást. tettünk, az Országos Tervhivatal munkájában még komoly hiányosságok vannak, amelyeket ki kell küszöbül ni- Me* kell javítani az üzemek vezetését is. Ipari termelésünk megjavításának egyik döntő ! kérdése az üzemen belüli ék az üzemek közötti együttműködés, a kooperáció helves megszervezése. A kooperáció jelenleg túlzottan széles s ezen változtatni keik különösen a hénioarban. Érvényt kell szerezni a párt határozatának az önköltség s az építőipari költségek csökkentésére vonatkozóan. Maradéktalanul imeg kell valósítani a termelékenység növekedésének- 1953-ra előírt feladatát. Szívós harcot ke)) folytatni az ptemes, egyenletes termelés megvalósításáért következetesen meg keli valósítani a minisztertanács hatá vozatát a túlórázás korlátozásáról és a dolgozók pihenőnapiának biztosításáról.

Rámutatott) arra, hogy fl szocialista munkaverseny, mint a munka termelékenysége emelésének, a szocializmus építésének alápvető módszere mélv gyökereket vert népgazdaságunk minden ágában és hogv tagadhatatlan eredményeket értünk el e téren, mé gis vannak hibák is- Az eredmények mellett elég gyakor jelenség a munka verseny cl' bürokratizálása. A munkaver suny itt-ott azért is akadozik, mert a munkaverseny gazdája, a szakszervezet, ezt a szerepet hiányosán tölti be Az, hogy a munkaversenv gazdája a szakszervezet, nem jelenti, hogv a pártszervezetek, a DlSZxzervezetek ne tekint sók legfontosabb feladatuknak a munkaverseny megsza badítását a bürokratikus kinövésektől. VÜamennvi szer vezetnek fontös feladata, hogv felkarolják, segítsék és támogassák- az újítók, az élenjá rók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezele ményezők javaslatait és ezze1 segítsék egész termelésünket magasabb színvonalra emelni. Tegyék igazi széles tömegver sentiyé a Gazyla-. a Köder"' & Deák-, a Loytmozgalmat.

Ezután rátért G erő Ernő elvtárs a mezőgazdaság és a begvü.ités terénk előttünk állő feladatokra és ennek kapcsán leszögezte, hogv a mezőgazdaság termelésében a főfeladat a hozam növelése. A növénytermelésben a hozam emelésének kulcsa: az alavvető uiirotccli nilíai rendszabályok következetes me y valósítása, valamint a talajerő fokozása■ Az ezévi tapasztalatok azt mutatják hogv ott, ahol betartották és betartják az alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény nem marad el. A'fel- szabadulás óta az agrotechnika terén bizonyos előrehaladást tettünk, mezőgazdasá: gunk sokezer traktort és egyéb mezőgazdasági nagygépet kapott, mezőgazdaságunk in ű t r á gy a ellá t ás a a háború előttinek 4.4-szeresére emelke dett — mindezek az erőfeszítések azonban a növénytermelés hozamának növekedésében nem kellőképpen mutatkoz nak- Rámutatott ennek okaira és a lemaradások kiküszöbölésével kapcsolatban hangsúlyozta a méh— ' -tás helves elvégzésének fontosságát, a trágyázás fontosságát, hang- sú'-ozta, hogy meg kell javítani a vetőmagtermelést és fokozott göndot kell fordítani a betakarításnál mutatkozó veszteségek csökkentésére. — Foglalkozott az öntözés kérdésének fontosságával, ismertette az öntözés fejlődését, amelynek során 1952-ben 101) ezer katasztrájis holdon folyt öntözéses termelés, vagyis a háború előttinek ötszörösén. 1953-ban pedig mintegy 150 ezer kai hold öntözött területünk lesz,

Ez kétségkívül igen gyors- iitemü fejlődés, de őzen a területen mégis elmaradunk a felemelt ötéves terv célkitü zéseihez képest és az a veszély fenyeget, hogy 1954-ben elkészülő tiszalökji duzzasztómű vizét hosszabb időig csak ki sebb részben tudjuk öntözéses termelésre felbaszaiálni, a duzzasztóművet kiegészítő ön- tűzőmű vek építésének késedet me miatt. Ezért ezt a fontos kérdést újból Jelül kel' vizsgálni és mindent el kell követnünk, hogv öntözéses termelési lehetőségeinket a növénytermelés . hozamának növelése és az időjárás , szeszélyeitől való fiiggetlenítése érdekében kihasználjuk.

A növénytermelés hozamának növelése, mint alapvető é« főfeladat mellett, nem szabad me a feledkezni a méa min- dia folyó őszi mezijaazdasáu'i munkákról, amelyek vontatottan haladnak. Ennek oka a rossz időjárás mellett számos tanács- és pártfunkciónál-hu opportunista magatartása.

melvet az osztály-ellenség- , kulákok és egyéb reakciós elemek ügyesen megnyerSel- tek. A kulákok és reakciósok azt híreszteltéfi, hogy várni kell a vetéssel, mert „az állam maid ad vetőmagot”. Számos párt- és tanácsfunkcionárius pedig nem szállt szembe ezzel az ellenséges hírveréssel és az opportunista hangulatot táplálta az is, hogv a begyü.b tő váUalat összeíratta: milyen termelőszövetkezeteknél hiányzik takarmány. Mindebből az a tanulság *— mutatott rá Gerő Ernő elvtárs —, hogv a tavaszi mezőitordasául munkákat előrelátóbb tin, tervszerűit'

A mezőgazdaság feladatai