Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

OKTATÁSI SEGÉDANYAG A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye Sztálin elvtárs az SZe.P XIX. kongresszusa előtt, meg­jelent művében meghatározta a modern kapitalizmus gazda­sági alaptörvényét: a maximá­lis tőkés profit biztosítási az adott ország lakossága többsé­gének kizsákmányolása, tönk­retétele és nyomor badöntésf útján, más országok, <üiö'1 ö- sen az elmaradott országok né­peinek leigázása és remi szer es kifosztása útján, végül a leg­magasabb profit biztosítása háborúk és, a nemzetgazdaság militarizálása utján. ’ I. A második világháborúból a tőkés nagyhatalmak, közül egyedül az Egyesült Államok került ki gazdagabban, ipari­lag erősebben, miut a háború előtt volt. Ezért a násodik vilá&káború után a tőkés or­szágok vezető hatalma az Egyesült Államok lett ^ e.- valóban a háború óta eitejt időszak története bizonyítja, hogy az USA különféle esz közök segítségével legtöbb esetben rákényszeríti akara­tát a többi tőkés államra- Emiatt a sztálini törvényt elsősorban az Egyesült Álla mokban vizsgáljuk meg. Midenekelőtt me£ kell álla­pítani, hogy az USA monopó­liumainak jövedelme a má­sodik világháború után roha­mosan megnövekedett. Mi. 1944-ben az addigi legnagyobb hasznot zsebelhették be az USA tőkései 24.3 milliárd dollárt, addig a háborús ké­szülődések két éve után 1948 ban ez az összeg 348 és 1951- ro 42-9 milliárd dollárra emel kodctt. Elsősorban azzal érték el a monopolisták ezt a ha­talmas növekedést, hogy a dolgozókat még az eddiginél is nagyobb nyomorba döntöt­ték. • Ez mindenekelőtt a munka­nélküliek számának hatalmas növekedésében mutatkozik meg. Amint tudjuk, a tőkés -á rsa dal ómnak elkerülhetetlen velejárója a munkanélküliek hatalmat* tartalékserege. A két világháború közti idő­szakban a válság idején köze] százmillióra emelkedett szá­muk a tőkés országokban, de még a fellendülés idején sem ősökként soha 30—40 millió alá. A második világháború után a fokozódó gazdasági túl­termelési válság folytán min­den tőkés országban ismét óriási munkanélküli tömegek kerültek utcára- Az Egyesült Államokban Malenkov elvtárs által elmondott, az USA veze­tő körei által nyilvánosságra hozott mérsékelt adatok sze­rint a teljes és részleges mun­kanélküliek száma eléri a 13 milliót, Japánban 10, Olasz­országban több mint 2, Nyu- gat-Németországban több mint 3 millió munkanélkülit tartanak nyilván. összesen mintegy 45—50 millió a szá­muk. Ez annyit jelent, hogy közel kétszánűllió ember éhe­zik és nyomorog. A munkanél­küliség tehát hallatlan mére­teket öltött és mérhetetlen szenvedést zúdít a dolgozók százmillióira, mert az eddigi számhoz hozzá kell még ad­nunk több mint tízmillió em­bert, tönkrement dolgozó, pa­rasztokat, rokkant katonákat és a munkában megrokkant embereket. A dolgozók kifosztásának politikája maga után vonta az árak szakadatlan emelkedé­sét is- A, számok azt mutat­ják, hogy a tőkés országok­ban', elsősorban az Egyesült Államokban nemcsak a hábo­rúban emelkedtek az élelmi­szerek árai, hanem azóta is. Az USA kormánya szerint a háború alatt 45.5, háború' után 1948 végéig további 30.3 százalékkal emelkedtek a lét­fenntartási költségek. Dp, az árellenőrzés megszüntetése és ». koreai háború kezdete óta a reálbér újabb 13 százalékkal AsûUrkent. Ezt még púIvov.ab­bá tette, hogy az adókat is fő­leg a dolgozók rovására emel­ték. Míg a vállalatok egyes adói a háborús évek 441 szá­zalékáról 29.9 százalékra csök- kenteik, addig a fogyasztókat sújtó közvetett adók az 1945 évi 14.4-r.ől 21-3 százalékra emelkedtek- Ezzel kapcsolat­ban az adómentességi határt 3000 dollárról kétezerre szál­lították le. Mindez a monopó­liumok profitjának növekedé­sét és a dolgozók életszínvona­lának eddig páratlan mértékű süllyedését idézte elő. II. A dolgozók e páratlan mér tékü kizsákmányolása azonban még nem jelenti a maximális profit elérését. A monopolis­táknak alávetett amenka' kormány ezért, ugyanekkor a gazdaságilag gyengébb orszá­gokat, beleértve Angliát , és Franciaországot is. gazdasági függőségbe döntötte. Azokból az országokból, amelyek nyersanyagkincsekkel rendel­keznek, jóval a világpiaci áron alul kierőszakolja a leg­fontosabb nyersanyagokat — Chiléből rezet, Bolíviából az ónt. Kubából a cukrot, az air goi gyarmatokból ónt és nyersgumit és minden ország ból mindent, amire szükségé van. Az amerikai monopóliu­mok minden eszközzel fékezik az elmaradott országok :pau fejlődését, sehová sem szállí­tanak a nyersanyagokért cse­rébe gépeket, hanem jórészt hasznavehetetlen, raktárakban elfekvő eladhatatlan árukat így rabolják ki a gazdasági" lag elmaradott vagy gyen­gébb országokat Tőkekivitel­lel, saját áraikra megszabott magas, a nyersanyagokra pe­dig alacsony árak megállapí­tásával évente mintegy 7-5 milliárd dollárt erőszakolnak ki az elmaradott országok­ból. E hét és fél milliárd dol­lár nagymértékben növeli a profitot, de még ez sem ele­gendő a mono p o 1-ka P i ta l stá k - nak, mert a nemzetgazdaság militarizálása, a háború út­ján még nagyobb profitot él­hetnek el. III. Mi sem bizonyítja jobban a monopóliumok növekvő pro­fitjának összefüggését a há­borúval, mint a koreai agresz- szió története. A koreai hábo­rú kirobbantását követő egyetlen év alatt az USA leg­nagyobb monopóliumainak tő­kéje 21.5 milliárd dollárral emelkedett, Ugyanígy emelke­dett a profit is: Malenkov elvtárs által említett 42.9 mil­liárd dollár haszonból 22 mil- liárdot a koreai háborún ke­restek a legnagyobb monopó­liumok- A háború és a profit összefüggésének legjobb bizo­nyítéka az, hogy miként rea­gálj a Wall Street a .-fenye­gető” békére. 1951 júliusában; a koreai fegyverszüneti tárgyalások kezdete előtt az Associated Pres« a következőket közölte: „Ezen a héten a koreai béke­kötés váratlan kilátása meg­rendítette az egész árrend­szert. A részvényárfolyamok a legmélyebb idei szintre es­tek.” De ugyanazon év au­gusztus 18-án megkezdődött az intervenciósok úgynevezett uyári támadása- A Wall Street ujjongott: „A részvé­nyek a hónap legmagasabb szintjére emelkedtek. Általá­nos árfolyamemelkedés!. Ámde nem járt eredménnyel a támadás. Ezért októberben az intervenciósok kénytelenek voltaik felújítani a fegyver­szüneti. tárgyalásokat. ,,Még a tárgyalások békés lehellete is — írja a New York Fost — rettegésbe ejti, országszerte az üzletembereket, bankárokat és a politikusokat. E csoportok attól tartanak, hogy mozgósí­tási r» ogrammíjuk bármilyen jelentősebb csökkentése olyan válságba zúdít bennünket, amely mellett eltörpül az l929-e$ válság Amikor pedig az idén feb marban a világ tudomást szerzett arról, hogy az amc rikai szörnyek íbaktérium- fegyvert alkalmaznak, a rész­vények árfolyama ismét emelkedésnek indult. Kell eh­hez magyarázat? A 22 milli­árd dollárnyi profittal szem­ben ott vannak a legyilkolt koreai gyermekek és anyák az elpusztított falvak és váro­sok: egy vérbe és romokba döntött, szabadságáért har­coló ország- A háborúkban ki ontott vér a Wall Street pin­céiben arannyá változott át, profittá. így néz kii a modern kapi- taUzmus gazdasági alaptör vénye az USA-ban. * Végzetes hiba lenne azt gondolni, hogy a modern ka­pitalizmus gazdasági alaptör­vénye kizárólag az Egyesült Államok imperialista gazda sugara jellemző. Nem! Ez az alaptörvény minden imperia­lista hatalomra, az egész ka­pitalizmusra jellemző és ható törvény. E törvény hatása következtében tovább mélyül a kapitalizmus általános vál­sága. elkerülhetetlenül nö­vekszik és éleződik a kapita­lista társadalom minden el­lentéte. A modern kapitalizmus gaz- dasági alaptörvénye megma­gyarázza az imperializmus mélyengyökerező ellentmon­dásait, feltárja az imperialista államok agresszív rablópoliti­kájának okait. Sztálin elvtársi írja: éppen a, maximális profit a monopolkapitalizmus hajtóereje. Éppen a maximális profit meSszerzésének szüksé­gessége sarkalja, a monopol­kapitalizmust olyan kockáza­tos lépésekre, mint a gyarma­tok és más elmaradott orszá­gok leigázása és rendszeres kifosztása, számos független orszáa függő országúd való változtatása, új háborúk szer­vezése, amelyek a modem ka­pitalizmus főkolomposai szá­mára a maximális profitot biztosító legjobb „üzletet” je­lentik és végül mint a Gazda­sági világuralom kivívására irányuló kísérletek A. maximális profitot haj­szoló, vért szomjúhozó hábo­rús gyújtogatok elleni harc, a világ minden országában fo­kozódik, Az USA-ban ez év­ben több mint 540.000 acélipa­ri munkás sztrájkolt és a bá­nyászok, a textilipar és más iparok munkásai hosszabb sztrájkokba léptek. Az elnyo­mott országokban, közéjük számítva Angliát és Francia- országot is. egyre inkább nö­vekszik az amerikai behato­lás elleni küzdelem. Sőt a gyar­mati országok egész sorában fegyverbe szabadságharc fo­lyik az imperializmus ellem. Harcol a nyomort, szenve­dést, vért eredményező hábo­rú ellen és annak kovácsoló! ellen a világtörténelem legha­talmasabb szervezett egysége és ereje, a nyolcszázmilliós béketábor. E harcban hatal­mas segítség Sztálin elv­társinak ez a zseniális, kima­gasló jelentőségű műve, mely erőt és önbizalmat, ad az egész világ dolgozóinak. Emlékünnepély Ady Endre születésének 75, évfordulója alkalmából Ady Endre születésének 75. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság pén­teken este emlékünnepélyt ren­dezett a Néphadsereg Színházá­ban. Elnöki megnyitót Révai József elvtárs népművelési miniszter mondott. Révai József eivíárs elnöki megnyitó beszéde Tisztelt közönség! Kedves elv társak! — kezdte beszédét Révai József elvtárs. — Azért jöttünk össze, hogy megünne­peljük a XX. század legna­gyobb magyar költője, Ady Endre születésének 75. év­fordulóját. A magyar költészet sokszázéves története gazdag nagy tehetségekben, akik ki tud­ták fejezni népünk érzelmeit, felvetették nemzeti életünk fő­kérdéseit, megénekelték népünk sorsát és tennivalóit. De Ady Endre a magyar költők e nagy­szerű sorában nem egyszerűen egy a sok közül. Petőfi mellett, Petőfivel együtt Ady Endre a magyar költészet valóságos titánja, forradalmár-klassziku­sa, Prometheusa. Költészete több volt puszta, költészetnél, A magyar fejlődés egy sors­döntő évtizedében, 1905-től, 1918-ig; Ady Endre költészete forradalmi fegyver volt né­pünk, értelmiségünk, ifjúsá­gunk érzelmeinek és gondolko­dásának alakításában, az akkor napirenden lévő demokratikus magyar népforradalom előké­szítésében, Ady Endre költé­szete a rothadt úri világgal való leszámolásnak, a ma­gyar Ugar, Hunnia úri trá­gyadombja, Szittyaország ösz- szetörésének, elpusztításának költészete volt, a félfeudális maradványok gyökeres for­radalmi felszámolásának köl­tészete. Ady Endrénél senki jobbam, nem gyűlölte és ostorozta az urak, bankárok és püspökök régi Magyarországát, és senki nála jobban nem szerette a magyar népet, senki nem In­tette, nógatta, buzdította,, lel­kesítette úgy, mint ö, for­radalmi cselekvésre. A továbbiakban arról beszélt Révai elvtárs, hogy Ady Endre nagy kérdésekben — a magyar és a nemzetközi politikának, a magyar kultúrának fökérdései- ben — szinte mindig helyesen látott. Részletesen kitért ar­ra, hogy milyen hatást gyako­rolt a forradalmár-költőre az 1905-ös orosz forradalom. Ady — mondotta — épülni, tnaulni akart az „orosz példán“. A moszkvai felkelésből, a mun­kásosztály vezette orosz nép­felkelésből akart tanulságo­kat levonni Magyarország szá­mára. Annak az orosz for radalomnak tapasztalatait akar­ta alkalmazni Magyarországra, amely 1905-ben elbukott ugyan, de 1917. novemberében győ­zőit és valóban — mint Ady 1905-ben megsejtette — új kor­szakot nyitott az emberiség történetében, Révai József blvtárs végül így fejezte be beszédét: A mi szocializmust építő népünk azért szfreti és tiszteli Ady Endrét, ! ezért vallja testestöl-lelkestöl a magáénak; mert teljesített^ Ady Endra hagyatékát: igazságot tesz a magyar történelem minden igazságtalanságáért, megfizet minden elszenvedett vere. ségért, nemcsak 1514-ért; nemcsak 1849 ért, hanem 1919-ért is! Nem vagyunk már Hunj nia trágyadoníbja, Szittya­ország. Népünk megmutatta; megmutatja és meg fogja -mu­tatni, hogy nem ,,a hőkölés né- pe‘‘, hogy nem ,,hull ki az idő rostáján“. Nirjcs már okunk búsulva, elkeseredve szeretni a hazát, nincs már okunk sírni azon, hogy „elveszünk, mert elvesztettük magunkat“. Nem vesztettük el, ejllenkezőleg: a munkás-internacionalizmust hor­dozó szovjet fegyverek és önnön tetteink segítségével megmentet­tük magunkat, i Ezért változott ma Ady költészetének akusztiká­ja. Nem búsmagyarságra; hanem magunkban bizakodó magyarságra, alkotó és opti­mista nemzelti öntudatra van szükségünk. Kösz- vényországból a nemzetközi haladás rohambrigádjává let­tünk. ­De abban, hogy azzá lettünk J része van Ady Endre ostorozó; nevelő, elkeseredetten bíráló; forradalmi költészetének is, Ebben áll költészetének dicső­sége és halhatatlansága. Ezzel megnyitom a Magyar írók Szövetségé és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Ady Endre tiszteletére rendezett) emlékünnepélyéi. Átadom a szót Ady Endre kortársának, barátjának, hai- costársának, Bölöni György­nek emlékbeszéde elmondására. Ezután Bölöni György mon­dott ünnepi beszédet, amelyben rámutatott Ady forradalmiságá- ra és arra, hogy Horthy ék ho­gyan gyalázták meg Ady örök­ségét. Beszédének további ré­szében Ady költészetével fog lalkozott. Az ernlékbeszédet ma­gasszínvonalú művészi műsor követte. Megjelent a „Társadalmi Szemle novemberi száma A -.Társadalmi Szemle“ most megjelent novemberi számában Kassai Géza elvtárs ;,Az Októ­beri Forradalom harmincötödik évfordulójára“ címmel írt cik­ket. Teljes terjedelmében közli a folyóirat Béréi Andor elvtárs­nak a Központi Előadói Iroda előadásai keretében november Móricz Zsigmond; lebeszélések I. (Szépirodalmi könyvkiadó) Móricz Zsigmond válogatott művei­nek sorozatában, melyet, a Szépirodalmi Könyvkiadó a nagy realista (ró halála tizedik évfordulóján indított meg, meg­jelent elbeszéléseinek első kötete. E kö­tet 1912-ig írt legszebb novelláinak gyűjteményei. Móricz Zsigmond egymaga felér egy forradalmi szabadcsapattal — ezzel kö­szöntötte Ady Endre a Hét krajcár meg­jelenésekor nagy harcostársát. Valóban: Móricz elbeszélései, különösen azok, melyek a fejlődése során fordulatot Je­lentő Hét kraieir után Íródtak és jelen­tek meg. a magyar élet visszásságait leplezték le, az úri Magyarország ha- lálraítéltségét mutalják meg s egyben ezt, hogy a nyomorúságos helyzetben sínylődő parasztság, a szegény embe­rek soraiban érik az ellenállás, a láza­dás gondolata. Móricz a magyar elbeszélés legjobb hagyományainak vo­nalát követve Jókai és Mikszáth művé­szetének folytatójaként és lovábbfef- Iesztőjeként újra magas színvonalra emelte novella-irodalmunkat. Elbeszé­léseiben mind világosabban és egyre nagyobb művészettel fordult a nép problémái felé. . 9-én a Pártoktatók Házában megtartott, „A Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kon­gresszusának jelentősége“ című előadását. Neiines György elv­társ -„Békekongresszus előtt“ címmel írt cikket a „Társadalmi Szemlé"-be. A folyóirat az 1917—1918-as évekből származó részletes dp kumcntációval 'megmutatja a Nagy Októberi Szocialista For­radalomnak ; Magyarországra gyakorolt hatását. A „könyvismertetések“ ro­vatban Maurice Thorez elvtárs válogatott cikkeit és beszédeit Vásárhelyi Miklós elvtárs „A dialektikus és történelmi ma­terializmus kérdései I. V. Sztálin nyelvtudományi munká jában“ c. kötetet Tamás György elvtárs, A. J. Visinszkij elvtárs: „A perbeli bizonyítás elmélete a szovjetjogban“ c. könyvét Szabó Imre elytárs és T. Sze rémi Borbálja elvtársuönek Schönherz Zoltánról írott élet rajai regényét Máté György eivtárs ismerteti,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents