Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

Az ös§zeesküvő 81án§ky és társai bűnpercnek tárgyalása Prágában Slánsky elmondotta, a továb­biakban, hogy Geminderrel, Svermovával, Frankkal és több más személlyel folytatott ta­nácskozásai alapján olyan kam­pány indult meg az antiszemi­tizmus ellen, amely Izrael állam népszerűsítésévé fajult. A kam­pány során elleplezték Izrael államnak, mint burzsoá állam­nak igazi osztályjeliegét és azt a tényt, hogy Izrael az ameri­kai imperialisták támaszpontja a Közel-Keleten. Ez lehetővé tette, hogy mindenkit antisze­mitának nyilvánítsanak, aki a cionisták ellenséges tevékeny­ségére rámutatott. Slánsky az áUamellenes szer­vezet érdekében, a párton belül is tevékenységet fejtett ki a népi demokratikus rendszer fel­számolására és a kapitalizmus Visszaállítására. E célból a párt különböző szervezeteibe és szerveibe, mindenekelőtt a Központi Bizottságba ellensé­ges elemeket ültetett be és így a pártot eszközzé akarta tenni péljai szolgálatában. A vádlott ezután ismertette! (azt az ellenséges tevékenységet, amelyet cinkosaival együtt a gazdasági élet egyes szektorai­ban kifejtett. Elmondotta, hogy Frejkával, GoUlmannal és Out- ratával együtt hogyan iparko­dott a kétéves, majd az ötéves tervet meghiúsítani. Ezeket a terveket azonban az ő tevé­kenységük ellenére is . helyesen állították össze. Az elnöknek arra a kérdésé­re, hogy az összeesküvők milyen tevékenységet fejtettek ki a me­zőgazdaság terén, a vádlott azt válaszolta, hogy ez a tevékeny­ség a szocialista mezőgazdaság felépítésének szabotálásában, az psztályeHenség porcióinak erősítésében, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bondasz- tásában és olyan kísérletekben nyilvánult meg, hogy a cseh­szlovák kormány mezőgazda- sági politikáját kompromitál- ják. Az összeesküvők külügyi tevékenységükkel úgy akar­ták befolyásolni a csehszlo vák külpolitikát, hogy irányt vegyen a kapitalista nyugati államokra, irányt vegyen ar­ra, bP&y a Csehszlovák Köztár­saság kiszakadjon a Szov­jetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal fennálló szövetségből — jelen tette ki továbbá Slánsky. Az összeesküvő központ tevé­kenységét Tito módszere sze vint irányította, vagyis a kom munista pártba beépített ellensé. ges erők útján. Ezeket az elemeket különféle fontos áj lásokban helyezte el és belőlük ellenséges ügynökséget szerve­zett, a kapitalizmus visszaállítá­sának és a népi demokratikus rendszer likvidálásának élőké szítésére. „Az 1948 as februári ese «lények után a mi központunk lett a föerő — vallotta Slánsky — amely a népi demokratikus rendszer likvidálását készítette elő. Tevékenységünk azért ter' jedelemre is megnagyobbodott, nagy erőfeszítéssel dolgoztunk, ellenséges elemekből kereteket létesítettünk, pozíciókat terem, tettünk magunknak az állam- gépezetben és a gazdasági ap­parátusban, valamint a párton belül is.“ Slánsky ezenkívül igyekezett elszigetelni a köztársasági elnököt, vezetőszerepét háttérbe szorítani, saját pozícióját pedig megszilárdítani. „Ezzel arra a lehetőségre számítottam, hogy a pártban és az államban ép juthatok a vezető helyre“ — mondta Slánsky és még hozzá­tette: „tudtam, hogy a hatalom megx-agadása esetén el kell tenni láb alól Klement Gott- vvaldot. Arról, hogy a hatalom meg. szerzését hogyan képzelték, Slánsky a következőket mond­ta: „a legnagyobb valószínűség­gel fokozatosan hajtottuk volna végre a kapitalizmus helyreállítását, mert így lehet a dolgozó népet a legjobban megtéveszteni és igazi szándé­kainkat eltitkolni.“ Tito is ugyanezt tette és Slánsky egy ezzel kapcsplptos kérdésre be­vallotta, hogy Tito módszereit akarta alkalmazni. Ezzel végétért Rudolf Slánsky vádlott kihallgatása. Slánsky bűnösségét az első tárgyalási nap végén kihallga­tott tanúk is megerősítették. A tárgyalást folytatják (MTI) Miért gyenge a politikai munka a szabadszállási gépállomáson? Sok bírálat elhangzott már megyénk egy-egy különösen el maradt gépállomása felé. Rávi­lágítottunk a lemaradás okaira: a rossz munkaszervezésre, a ve­zetés, ellenőrzés hiányosságaira, a verseny elhanyagolására és elsősorban a politikai munka gyengeségére. Ezek a hibák és főként a poli­tikai munka hiánya élesen meg­mutatkozik a szabadszállási gép­állomáson, Ebből ered minden ok, ami miatt a gépállomás a lemaradottak között kullog. Er­re vezethető vissza a munkafe­gyelem hiánya, a nagyarányú műszaki kiesések, a tervteljesi- tésben való elmaradás, Ezért rossz a gépállomás kapcsolata a tanáccsal és nem keyásbbé jobb a termelöcsoportokkal. Ezért hunyt szemet a vezetőség plyan jelenség felett, hogy pél dául a Vörös Csillag-brigádban egy gép két hónapon keresztül állt javítás alatt, egyetlen al­katrész hiánya miatt. Miben mutatkozik meg • a politikai munka elhanyagolása, sőt lebecsülése? A gépállomáson beindított politikai oktatást például ezideig csupán egyetlen egy­szer sikerült megtartani akkor is a hallgatóknak csak egy része vett részt, S a politikai helyettes ahelyett, hogy szívós felvilágosító mun­kával meggyőzné a párttagokat a tanulás jelentőségéről, fenye­getőzik, azt hangoztatja: „majd más eszközökhöz nyúlunk“. Ez- Bel persze a dolgozók kevésbbé felvilágosult egyénei között ■plyan visszahatást ér el, ami iolaj a tűzre, és ,,csak azért sem‘‘ járnak el az oktatásra. Fel keü vetni a gépállomások megyei központjának felelőssé­gét is. A szabadszállási gépál lomás már csaknem úgy szere­pel a köatudatban mint a ve­hetők átjáróháza. Egyik jön, a másik megy. így a vezető nem sajátítja el megfelelően munka körét, alig tér kerékvágásba a munka, máris új vezető jön, aki egészen más módszerrel kezd dolgozni. A megyei központnak az lenne a feladata, hogy a ká­dereket jól kipróbálva és meg­vizsgálva. politikái és szakmai rátermettség alapján állítsa ve­zetői posztra, segítse, nevelje. A megyei központ nem fog­lalkozik eléggé az elmaradt gépállomásokká1. Szabad­szálláson például Mészáros elvtársat a cséplés Idején lát­ták utoljára. Akik látogató­ba mennek, csak egyes sür­gős feladatokat idéznek : gépek átdiszponálá*sa, stb, és nem néznek körül a gép­állomáson. A megyei központnál is megta iáiható az a helytelen álláspont, hogy csak a jő, az élenjáró gép­állomásokat látogatják, — a le- maradottakkal való alapos fog­lalkozástól szinte félnek. Azokat felülről megbírálják, szempon tokkal látják el, de nem segíte­nek a helyszínen a hibák kijaví­tásában. Nem vitatható azonban a sza­badszállási községi pártssdive­zet és a kunszentiniklósi járási pártbizottság felelőssége sem a gépállomáson mutatkozó ppliti- kai hibák miatt. Hogyan e’ienör- si gz oktatási munkát a járási pártbizottság, ha elnézi a gép­állomás esetét? Van o'yan jelen­ség járási pártbizottságainknál, hogy a gépállomást csupán gazdasági munkát végző szektor­nak tekinti, amelynek feladata kimerül abban, nogy a szántás­vetési tervet teljesíti. Mein, A gépállomás elsősorban joi- liMltai bázis, aiuc’y pártunk politikája megvaloSiuásána k élharcosa a falun, A kunszentmiklósi járási pártbi­zottságnak így keli felelősséget vállalnia a szabadszállási gép­állomás gyenge munkája miatt! S így kell segítenie a gép­állomások megyei központjával karöltve a hibák végérvényes felszámolásában ! — ---------- —:— Ha talmas segítséget jelentenek állami gazdaságainknak a Szovjetunióból érkezett gyapotgubóf ej tógépek Megyéíjík gyapottermelő ál­lami gazdaságaiban befejez­ték a bi ko vad t fehér arany” betakarítását. Megkezdték a g.vapotgubók leszedését is. Az állami gazdaságok dolgozói el­határozták, hogy november hó 110-ig befejezi^ ezt a muflkgt. A leszedett gubák megszái'ítá- sa után megkezdik a kifej­tést. Ehhez a munkához nagy segítséget ad a Szovjetunióból érkezett három darab gya’ potgubófe.itőgéo, amelyek a városföldi, bácsbokodi és má- téházi állami gazdaságban működnek­Tavaly állami gazdasága­inkban méa kézi erővel fejtet' ték ki a megszáradt gyapot- qubókat. Az idén a szovjet tjépek megkönnyítik a mun­kát. A pépek naponta egyen­ként 133 dolUozát váltanak nieg a hátgörnyesztö munká­tól é§ napi 8 óra alatt 90—100 mázsa gubás gyapot kifejtését 200 forint költséggel végzik el. Ugyanennyi idő alatt 133 dolgozó napi teljesítménybére 2356 forintot tesjj tki. A gé­pek tehát sok munkaerpt sza­badítanak fel. melyet ma« te­rületen lehet felhasználni és csökkentik az állami gazdasá gok önköltségét. A mátébázi állami gazda­ságban már több mint két hét óta dolgozik a gyapotguból’ej- tőgép. A gépet nemcsak a gu- bósgyapot fejtésére használ­ják fel, hanem f el dolgozz ák azt a gyapotot is. amit a nyá­ron levert az eső megtisztít­ják a ráragadt sár- és leyél- törmeléktől és a portól- A gyapotot megszárítva „átkár- tolják a gépen. Ezzel az el­járással a harmadrendű gya' vöt jóminöséaűvé válik és az értéke is jóval magasabb lesz. A mátébázi állami gazdaság bqn már több, mint 3 vagon harmadrendű gyapotot; javí­tottak mes? ilyen módon. No­vember 20-án befejezték 100 mázsa gubósgyapot kifejtését és addig, míg a frissen sze­dett guhók megszáradnak" a gya potgubófei tőgépeket . a ésátaljai állami gazdaságba irányítják. A bácsborsótli állami gazdaság a lél folyamán további 72 holdat erdősít A bácsborsódi állami gazda­ságban 22Ó0 köbméter takar­mány silózásával már végez­tek, 800 köbméter takarmány silózáea pedig most folyik. A gazdaság a szarvasmarhaállo- mány téli takarmányellátásán felül lucerna- és cukorrépa- szeletek keveréséből külön si­lótakarmányt készít elq a ser­tésállomány átteleltetésére. A begyűjtött takarmány kellő biztosítására a kedvező időt kihasználva, a szarvas- marhaállományt még a zöld legelőn legeltetik- A közeli napokban pedig a gyapot még most kovadó termését gépesí­tett szedéssel fogják gubával együtt betakarítani■ Az így betakarított termést a 9va- potszárítóban végzett szárítás után engedik át gubófejtőgé pen. A bácsborsódi állami gaz­daság felkészült a téli mun­kára Az elmúlt évben végzett 52 holdas erdősítés az idén to­vábbi 72 holdas erdősítéssé fog gazdagodni. Ezenfelül 5 holdon tanya fásítást hajtanaik végre.- ■ ..... I !■■■ S begyűjtési minisztérium legújabb yersenyéitékelése A begyűjtési minisztérium ér­tékelte a megyék begyűjtési versenyét. Az összesített verseny állása szerint Zala, Győr és Komárom megye vezet a be­gyűjtési tervek teljesítésében. Az elmaradt megyék között szerepel Baranya, Csongrád és Bács Kiskun megye. A kukoricabegyüjtésben ez országos versenyben megyénk csak Csongrád megyét előzi meg, vagyis a lg. helyen áll. A burgonyabegyüjtési versenyben a 16. helyen állunk. Napraforgó- begyűjtésben szintén Csongrád megyét előztük csak meg. A to- jásbegyüjtésben az utolsó he­lyen kullogunk. Valamivel jobb a helyzet a baromfi- és hízott sertés begyűjtésben. Ezekben a 14. helyet foglaljuk el. Megyénk dolgozó parasztjai kövessétek Tiszakceske . és Lakitelek dolgozó parasztjai­nak példáját. Jfatka Ferenc tiszakécskei egyénileg dolgqzó paraszt 399 kilogramm kuko­ricabeadása helyett 440 kilo­grammot, 130 kilogramm bur­gonya helyett 185 kilngranr —­Soltszentinire dolgozó parasztsága szövetkezetbe tömörülve, elvégzett őszi munkákkal ünnepli a békekongresszust A páhi gépállomás traktorai idén őszöm győzelmes munkába kezdtek Soltszentimrén : egy táblába szántották az apró nad- rágszíjpareellákat. A pártszerve­zet öthónapos munkája nyomán megszületett a kiskőrösi járás első termelőszövetkezeti községe. A három éve mijködö „Béke“ csoport mellé újabb három III. típusú és két I. mintájú termelő­csoport alakult. A szövetkezeti mozgalom úttörői a kommunisták vol­tak. Tavaly jórészük még I. mintájú csoportban dolgozott, de meglát ták, hogy nem maradhatnak vé : gig az első lépcsőfokon. A köz ségi pártszervezet titkára első­nek lépett át, megalakítva a III. miintájú Búzakalász csopor­tot. Példáját azonnal többen követték s hamarosan verseny indult a fejlesztésre. Gelencsér György elvtárs, a községi párt- szervezet elnöke tizennegyedma. gával alakított egy új csopor­tot. S ma már a ki»zség va­lamennyi párttagja tenpclő- szövetkezeti tag. Az új csoportok rfieljett fel­fejlődött a régi „Béke“ csoport is. Elsőnek olyan tekintélyes középparasztok léptek be, mint Németh József, Budai Lajos, Nagy József, Szakács János, akik aztán magúkkal vonzották az egyéni gazdák nagy részét. A szövetkezeti község meg­születése után sem püient meg a pártszervezet. A vetés komoly kérdés elé állította a falut. Gon­doskodni kellett az egységes táblák kijelöléséről, a vetőmag biztosításáról, a fennakadás nél­küli naunkáfól. Az újdonsült szövetkezeti tagok nehezen szok­ták meg egyik napról a másik­ra százholdakban gondolkozni és dolgozni. A pártszervezet segít­ségével mindent megoldottak. A falu maradéktalanul teljesí­tette a vetéstervet, a mélyszán­tásban is alig van már vé- geznivaló. Nem akadály az idő­járás: ahol a sok eső miatt nem szánthatnak traktorral, ló­fogatokkal végzik,a munkát. Az új termelőszövetkezeti község népe az eGő közös munka sillerével: a jól vég­zett szántás-vetéssel ünnepli a barma,dik magyar béke- kongresszust. Becsületesen lerakták a jövöévi termés alapjait. S a pártszer­vezet tovább folytatja a mun­kát: sorra alakította, kis rész­ben most alakítja minden ter­mejőcsopórtban az üzemi pártszervezetet. Soltszentimre szövetkezeti parasztsága a téli oktatáson keresztül hatalmas lépéssel jut közelebb pártunk politikájának megismerésével az új ffilu, az új parasztság kiala­kításához, s készül fel a tavaszi munkára. mot adott be. lel Lenduai Jó­zsef egyénileg dolgozó 175 ki logrumm ikukoricabeadása he­lyett 274 kilogrammot, 111 ki­logramm burgonya helyett pe­dig 149 kilogrammot szolgál­tatott be. Ugyanakkor sertés'- tojás-, baroinfibeadási kötele­zettségüknek egész évre ele­get tettek. Lé Idájuk at követik Irekite- lek tanácstagjai. Fodor József 3 holdat, dolgozó paraszt 93 kilogramm gabonabeadása he­lyett 3Û0 kilogrammot, 41 ki­logramm kukorica helyett ö3 kilogrammot, 22 kilogramm burgonya helyett 35 kilogram­mot adott be- Tubák Sándor 8 holdas dolgozó paraszt 194 kilogramm kukoricabOadása helyett 220 kilogrammot, 50 kilogramm napraforgó helyett 03 kilogrammot szolgáltatott be. Az egyéb termény beadási kötelezettségüknek 100 száza­lékban eleget tettek. Ilyen dolgozó parasztok töb­ben vanuak megyénkben, akik példájukkal akarják megmu­tatni, hogy igazi oékeharco- 60k­Jugoszláviában a súlyos életszínvonal- csökkenést Tito bűnös politikája idézte elő Zürich (MTI) Tito Jugo­szlávia púlyos gazdasági vál­ságát az idei aszály következ­ményeként próbálja beállí­tani. A Neue Züricher Zeitung egyik cikkében fényt derít az „aszály” igazi hátterére. „A kereskedelmi statisztika szerint — írja a IaP — Jugo­szlávia 1952 januártól augusz­tusig 48-7 milliárd dinár ér­tékben vitt ki árukat és ebből 20-1 milliárd dinár értékben, vagyis az összkivitel 53-5 szá­zalékában mezőgazdasági ter­ményeket exportált a nyugati államokba. Az említett idő; szakban. Jugoszlávia egyedül kukoricából Ki milliárd dinár értékben exportált” — írja a Neue Züricher Zeitung,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents