Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-07 / 262. szám
A SZOVJETUNIÓ A VILÁG BEKESZERETÓ A SZOVJET IPAR „A. szocializmus alapvető gazdaság:! törvényének lényeges vonásait és követe1- ményéit körülbelül így lehetne megfogalmazni : Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális sziikségie. tei maximális kie'égítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján.“ (Sztálin: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban.“) November hó 7-én az egész világ dolgozói harcos szeretettel emlékeznek meg a szovjet hatalom fennállásának 35. évfordulójáról. Mindén dolgozó egyformán érzi, hogy november 7-e az ő legnagyobb ünnepe is, mert hiszen a Szovjetunió minden politikai és gazdasági sikere a világ dolgozóinak felsza badulását segíti elő. Az Októberi Forradalom eltelt idő bebizonyította a szó cialista rendszer fölényét a korhadt kapitalista rendszerrel szemben, de bebizonyította a Szovjetunió legyőzhetetlen erejét is. A szovjet emberek magukévá tették a sztálini ötéves terveket, mert ezekben a tervekben felismerték saját létérdeküket iss Lenin—Sztálin pártja vezetésével ragyogó eredmények születtek a munkások és a parasztok millióinak hősies munkájából. Ezt bizonyítják Berija elvtárs szavai is: ,,Ha összehasonlítjuk az utolsó két évben elért ipari termelés volumenét az első és második ötéves terv ösz- szes éveiben elért ipari termeléssel, Idderü1, hogy 1951. és 1952, folyamán az ipari termelés 22 százalékkal lesz több, mint az első két ötéves terv alatt együttvéve“- mondotta Berija elvtárs ködben 1940-hez viszonyítva 2.3 szeresére nőtt, s idén már háromszor annyi gépét és gépi berendezést gyárt, mint 1940- ben. Az új ötéves terv végére körülbelül kétszeresére növelik a gépgyártás, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar termelését. A közszükségleti' cikkek hősége ,,öt év alatt az Ipari össztermelés évi átlagos növekedési ütemét körülbelül 12 százátéliban állapítjuk meg, ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedési ütőmét 18 százalékban fis a fogyasztási cikkek gyártásáét 11 százalékban“ —- mondotta Szaburov elvtárs kongresszusi beszámolójában, Ezekben a számadatokban kifejezésre jut az a törekvés, hogy még jobbmődú és kulturáltabb tegyen a dolgozók millióinak élete, Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek termelésének hatalmas arányokban tervezett fokozása. A lakosság számára idén már 60 százalékkal több közszükségleti cikket gyárta nak, mint a háborúelötti 1940-es évben. A könnyűipar és a* élelmiszeripar termelése az ríj ötéves tervben legalább 70 százalékkal növekszik, A szovjet nép saját erejéből, nem pedig megalázó külső hitelekből és kölcsönökből oldotta meg a legnehezebb háborúutáni gazdasági problémákat. S éppen ezzel magyarázhatók a szocialista iparosítás ragyogó győ. zelmei, amelyeket a szovjet emberek: a „Vörös Október“ neveltjei elértek 35 esztendő alatt. 1953-ban befejeződik a moszkvai Metro nagy gyűrűjének építése A XIX. PÁRTKONGRESSZUSON AZ ELŐCSARNOKBÓL óta gresszusi beszédében, A% iparilag elmaradt ország ipari őri«““" A cári Oroszország egyike Volt a technikái és gazdasági szempontból leginkább elmaradóit országoknak. Azóta óriási sikereket ért el a szovjet nép: a Szovjetunió ipara 1917- óta 39-szeresére növekedett! Az ipari termelés volumene tekint» lében a Szovjetunió már a második vüágháború előtt első volt Európában, a gyártási technika vonatkozásában pedig eisö helyen állt a világon. A második világháború óriási károkat okozott a Szov jetunió népgazdaságának. Ea a háború 8-—9 esztendővel, vagyis körülbelül két ötéves tervvel feltartóztatta a szovjet ipar fejlődését. A háborúutáai ötéves terv időszakában a szovjet nóp hősies munkával helyreállítói la a háborúban lerombolt iparát és diadalmasan halad előre. Az ipari termelés volumene 1950-ben már több mint kétszeresével meghaladta a háború- előtti 1940. évi színvonalat, Ebben az évbén körülbelül 2.3- szer annyi lesz az ipari term“ lés, mint 1940-ben. Gyorsan fejlődik a nehézipar Rendkívül gyorsan fejlődik a nehézipar, aörely az egész népgazdaság alapja; 1940-ben közei 16-Szor annyit termeit, mint a cári Oroszország nehézipara 1913-ban. A termelési eszközöket gyártó ipar 195l-ben 2.4- ezeresével szárnyalta túl termelési volumene tekintetében a hábofűélőtti 1940-es színvonalát. Ebben az évben ugyanezt a szín. vonalat már 2.7-szeresen haladja meg, Aít ötödik ötéves tervben <* szovjet ipari termelés volumene körülbelül 70 százalékkal növekszik, amit azt jelenti, hogy a Szovjetunió 1955-bén közel háromszor annyi iparcikket gyárt, mint 1940-ben, A forradalom előtti Oroszországban csupán Ukrajnában volt fémkohászat. A szovjet fémkohászat 1952-ben már 35 millió tonna acélt termel, vagyis közel kétszer annyit, mint a háborúelötti 1940-es évben és majdnem kilencszer annyit, mint Oroszország 1913-ban. ,,A Szovjetunió most Körülbelül annyi acélt termel, mint Anglia, Franciaország, Belgium és Svédország együttvéve“ — állapította meg Berija elvtárs egy evvel ezelőtt, az Októberi Forradalom 34. évfordulóján, mondott beszédében. Az új ötéves tervben az acéltermelés M* A- Jasanov, a moszkvai küldött megemlítette, hogy 1953-ban befejezik a moszkvai Metro körülbelül 20 kilométer hosszú nagy gyűrűjének tpí" tését. A nagy gyűrű építését maga Sztálin elvtárs kezdeiné* nyezte, Sztálin elvtárs személyesen résztvett & tervek megvitatásában. A Metro építői megvalósítják a szeretett vezér elgondolásait. A földalatti állomások építésénél a mérnöki és épí* tőmüvészet remekelt alkották meg, amelyek hűen kifejezik: a sztálini korszak nagyságát, Az állomások művészi kivitelezése tükrözi a szovjet nép hatalmas eredményeit, amelyeket a kommunizmus építésében, a békéért folyta' tott harcban és a népek közötti barátság elmélyítése te' rég ért el. Nézzük meg például a s- K o i n s z o ni o 1 s zk a j a - K o 1 e e v a * ja” állomást. Ez a világ legnagyobb Metro-állomása, amelynek 15 mozgólépcsője naponta mintegy 100.000 embert képe* szállítani. négyrészes mozgólépcső visz az állomás belső részeibe, Itt lenyűgöző látvány fogadja az utast- Mindenkit megragad a berendezések monumental!' tá«a, a díszítések gazdagsága és müvészi tökélye. A nagy várócsarnok boltíveit 72, oszlopfővel díszített súlyos mái“ ványoszlop tártja. A boltívek között óriási kristályesillá- rok függnek. A mennyezetet az orosz nép történelmi jelentőségű győzelmeit ábrázoló mozaik-képek díszítik. Egy- egy kép 30 négyzetméter nagyságú és sókszázezer apró márvány*, gránit-, üveg' és drágakő darabkából átb A METRO ÉPÍTŐIT munkahőgtettekre lelkesíti az óbaj, hogy még szebbé, még tökéletesebbé tegyék szeretett fővárosukat. Nines már messze az id(3, amikor a sztá-1 Iini korszak eme újabb hatalmas alkotása, a nagy gyűrű bezárul a Gorkij kultúr* parknál és létrejön az összeköttetés a Metro földalatti su-’ gárútjai között. A Szovjetunióban a bányamunkák egyre fokozódó gépesítése is hatalmas mértékben hozzájárul a széntermelés állandó foko. Botlásához, Az ötödik ötéves terv végére aZ 1913 évi termeié nek több mint tizenkétszeresét érik majd el a szovjet bányászok, Uintëtében a szovjet bányaipár ma az első a világon, az ötödik ötéves téi-V időszakában a szénkitermelés 1950-hez viszonyítva 43 százalékkal növekedik. Az ásványolajipar termelése 1952-bén 47 millió tonna JeSz, ami másfélszerese az 3940 cs termelésnek. 1913-ban az ásványolajipar mindössze ö Millió tonnát termelt ki a gazdag Olaj mezőkről Í955-re az ásványolaj, termelés 1950-hez viszonyítva 85 százalékkal emelkedik. A villamoserőmüvek idén 117 milliárd kilowattóra villamos- energiát termelnek, vagyis 2.4 ezer annyit, mint a háborúelötti 1940-ea évben és 67 szer annyit, mint a forradalom előtti Oroszország összes villamosé römú ve 1913-ban. A villamosenergia termelése az ötödik ötéves tervben körülbelül 80 százalékkal emel kédik 1950-hez viszonyítva. A szovjet gépgyártás 1940- bén ötvenezer annyit termeit, mint Orószörszág gépipara 1913- ban. A gépipar termelése 1950. Az SZKP és a. szovjet ^ kormány nagy gondot fordít a dolgozók üdültetésére. A Szovjetunióban állandóan bővül a szanatóriumok hálózata. A szakszervezetek csupán a háborúutáni ötéves terv éveiben körülbelül 2 mil.iárd rubelt fordítottak szanatóriumok építésére, berendezésére és fenntartására üj gyógyfürdők épüllek a Finn-öböl partján, Moszkva környékén, az Uraiban, Szi* bériában. Távol-Keleten, Bjo* lorüssziában és Kazahsztán ban, A XIX. kongresszus által elfogadott új ötéves terv előírja, hogy: „Biztosítani kejl a lakosság egészségvédelmének további javulását és fejlődését. ., Az ötéves terv során szaporítani kell a kórházak. szülőotthonok, szanatóriumok, üdülők, _ napközi* otthonok, óvodák számát... a szanatóriumok férőhelyeit üdülők férőhelyeit legalább B0 százalékkal, a napközi otthonok férőbe veit legalább 40 százalékkal keLl növelni.” Az ország legszebb be- ^ lyein emelt több mint ezer szakszervezeti szanatóriumban és üdülőben egyido- ben több mint 150 ezren pihenhetnek. Ebben az évben a szanatóriumok építésére, berendezésére és javítására több mint 315 millió rubelt ifá* nyoztak_ elő- Jelenleg 18 új szanatórium és üdülő épül. Hatalmas szanatóriumok épülnék Odesszában. Zsélez- novódszkbán," Feódoészljábán és Jevpatorijában. KI em messze onnan, ahol M a RuZa a Moszkva folyóba Ömlik, festői helyen kezdte^ bozZá a három épü' lettömbből álló Dorohovo szanatórium építéséhez. Az egykét személyre méretezett szobák szépek és kényelmesek lesznek. Az üdülők szórakozásáról is gondoskodnak: napozókat, sportpályákat, nyári színpadot, csónakkikötőt és strandot is építenek. A közelben szervezik meg a szanatórium 6anát gazdaságát, amoly naponta friss élelmiszerekkel látja el a konyhát- A személyzet számára lakótelep, étkezde, aruház; fürdő, mosoda, bölcsöd© és napköziotthon épül. A szanatórium építésének^ összes költségeire 13.1 millió rubelt irányoztak elő. T ávoí-Keleten. és à többi * köztársaságokban is ki* tűnő fürdőhelyek állnak a dolgozók rendelkezésére, melyek gyógyászati eredményeiket tekintve nem maradnák el a déliektől, visszaieres reirograora (Uvsalet a „Lenin Októbere“ című fi.in fórgatókiinyrébűl) Régi mozdony vezetői fül' kéjében vagyunk. É.jtezaka. A Mozdony ablaka mögött fák és gomo.ygó gőzfölhők suhannak el. A kis ablaknál Lenin áll. Sötétszürko knbátoan, a f*>' jén lapos sapka. Mellette Vív szilij, kemény, szálasnövésű petrográdi munkás, — Vlagyimir Ljics — szólalt meg Vaszilii csendesen — kérem, menjen el az obiaktól Hanglejtésén érezni, hogy nem először mondja- Lenin Vaszilijra tekint, majd újra az ablak fe.é fordul. De most már az öreg mozdonyvezető jjis ott van mellette: — Menjen el az ablaktól, VlagyinUr lljics! Lenin vállátvon és elfordul az ablaktól. Jókedvű, de kis* sé izgatott. A zsebéből néhány papírlapot húz elő. — Vaszilij elvtárs — és fe* léje nyújtja — itt van a Pravdának írott cikk. Adja át Sztálin elvtársnak és mondja még, hogy tn’úlk JZtii szeretnék Vele. Már holnap! Ezt a levelet pedig, kérem, juttassa el Nagyezsda Konsztgrt- tyindvnának... Mondja meg, hogy megérkeztem Petro gr ódra- * • —- Ve hiszen méa nem érkezett meP... Lenin mosolyog. ^ „Megér* keztem, ha mondom” — ez bujkál a moso.yában, — Ës mondja mey — folytatja —, hogy ne nyugtalankodjék! Aztán kérdezze meg, hogy mit végzett a viborgi kerületi bizottság abban a kérdésben, amelyről a múltkor írtam.,. Nem, nem, kérem, ne jegyezzen-,. mindent a fejében kell tartania.. > — Tudja még azt is, milyen határozatokat hoztak Hejs\n9- forsban. a baltiaknál és az Obuhov gyárban... Minderre azonban holnap reggelre szükségem lenné... Meglesz? — Nehéz feladat! — mondja Vasziíjj. Lenin rátekint s pillanat múlva megszólal: — Néni azt kérdeztem, ne- héz-e, hanem, hogy lehetséges-ef — Meglesz! — felöli Vaszilij keményen, — Látja, ez már mást —> mondja Leúin és a szeme de* rűsen csillog, * À pályaudvar pérronján nagy a sürgés'forgáe. Utasok sietnek csomagokkal, kijön az áliomá«főnők, megszólal a csengő, amelv a vonat köze* ledését jélii. Az ügyeletes tiszt megállítja az áUomásfő- möküt: — Milyen vonat érkezik? —• A 75-ös, Finnországból! — Őrségbe! — süvít a tiszt hangja a junkerek félé — mindenkit iuazoltatni! A Bői a szovjet szanaíóriumok hálózata i 1950-hez viszonyítva 62 szá- i Balekkal növekszik, i A szénbányászat óriási számai ' A cári Oroszország területén 1913-baft 29 millió tonna szenet bányásztak. A szénkitermelés J 1940-ben már 166 millió ton- _ nára emelkedett, ebben az évben 1 pedig elérik a 300 millió tonnát, * vagyis az 1913-as mennyiség több mint tízszeresét A Szov. 1 jetunió szénkitermelése az első egész Európában. A szovjet. 1 ezénipar áttér a bányaművelés . egyes folyamatainak gépesítő ; séről a bányák teljes gépesítő ( sere. A gépesítés színvonala te-
